Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-23 / 198. szám
1961. augusztus 23., szerda népOjsáe Különleges építkezési mód Nagy feladat elé állította az ÉM Békés megyei Vállalatát Békéscsabán a legújabb lakótömb alapozásánál feltárt futóhomokréteg. De nem sokáig tétlenkedtek, mert rátaláltak a megoldásra. Vasbeton- lemez alapot készítettek, összeállították a vasszerkezetet, amelyet a tervező vállalat szakmai vezetői végleges formában az elmúlt napokban vettek át. Erre a vasszerkezetre 180 köbméter betont döngölnek. Ezen a vasbetonlemezen és a keretállásokon nyugszik majd az új 18 lakásból álló tömb, amelyben a beruházási bank is helyet kap. Az épületet a jövő év tavaszán adják át rendeltetésének. Egymillió 670 ezer naposcsibét vittek ki megyénk tsz-eibe Megyénk termelőszövetkezetei eddig egymillió 670 ezer naposcsibét vittek ki, amelyből az elhullás 10,9 százalékos volt. Ezzel egy időben 226 ezer napospulykát, 160 ezer gyöngyöst és 26 ezer libát is szállítottak a termelőszövetkezetekbe. A naposbaromfi-igények kielégítésére megszervezték a szeghalmi, valamint a mezőkovácsházi keltetőállomás építését is. Mindkét járásban folyamatban van a törzsbaromfi-állomány kinevelése. A mezőkovácsházi keltetőállomásról a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 30—33 ezer hempshirei-leg- horn keresztezett állományt helyeznek ki, és letojatás után a Barneválnak adják át. Helytörténeti és képzőművészeti kiállítások nyíltak a megyében Az alkotmány ünnepére érdekes kiállításokat rendeztek a viharsarki múzeumokban Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban szombaton délelőtt nyitották meg a Hazafias Népfront és a Megyei Könyvtár rendezte helytörténeti kiállítást, melyen fényképek, eredeti dokumentumok, megsárgult levéltári okmányok alapján mutatják be Békéscsaba keletkezését és fejlődését napjainkig. Gyulán, az Erkel Ferenc Múzeumban alkotmánynapi kiállítást rendeztek, ahol bemutatják a magyar nép hogyan él az alkotmány biztosította jogaival, menynyit szépült, javult élete és munkakörülménye. A kiállításon látható Derkovits Gyula Dózsa-soro- zata is. Orosházán, a viharsarki földmunkásmozgalom egykori fellegvárában a helyi festőművészek legszebb alkotásaiból rendeztek kiállítást a Szántó Kovács Múzeumban. Tudösitás a zsadányi Búzakalász Tsz közgyűléséről Augusztus 19-én délután közgyűlésre jöttek össze a zsadányi Búzakalász Tsz tagjai. Pásztor elvtárs, a termelőszövetkezet párt- szervezetének titkára megnyitójában nem kis büszkeséggel jelentette ki, hogy termelőszövetkezetük első a járásban, de a megye számos termelőszövetkezetének sem sokkal különb a gazdálkodása. Ezek után kíváncsian vártuk Törő elvtársnak, a tsz elnökének beszámolóját. Abból is azt tűnt ki, hogy a zsadányi Búzakalász Tsz tagjai szorgalmasak, élnek az adottságokkal, jól gazdálkodnak. Tavaly és az azelőtti évben annyit építkeztek, hogy jövőre már csak legfeljebb baromfíólat kell építsenek, hogy mintegy tízezerre növelhessék a baromfiállományt. A 3072 holdas közös gazdaság jelentős számú állatállománnyal rendelkezik. Kétszázhuszonnégy szarvasmarhájuk, 755 sertésük, 1357 juhuk és 3348 darab vegyes baromfijuk van. Az idén már elszállítottak 537 hízott sertést és 148 hízott marhát, de még 198 hízósertésük és 81 hi- zómarhájuk van. Az állatállomány az év első hét hónapjában 1 600 000 forintot jövedelmezett. Az állati termékekkel, a segédüzemek termékeivel és egyéb áruk értékesítésével együtt az első félévben 2 794 458 forint volt a termelőszövetkezet bevétele. Ez a magas bevétel lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezet — mint ahogy azt év elején betervezték — minden hónapban 30 forintot fizessen a teljesített munkaegységekre. Ilyen összeget fizetnek év Bíró néni sírfa el az asszonyoknak, hogyan történt az eset. A gyárak valami láthatatlan ** erő akaratára kezdték bezárni kapuikat, egyre több munkás jelentkezett segélyre a szak- szervezeteknél. Abban az elektrotechnikai gyárban is, amelyikben az öreg Bíró dolgozott, csak egyet- kettőt tartottak meg a régi szakmunkásokból. A többieket, elsősorban segédmunkásokat, szélnek eresztették., Nyomorgott a Bíró család sok tízezer hasonló sorsra jutott társával együtt. Lalinak hiába ígértek új cipőt húsvétra, hogy végre ne szégyenkezzen rongyos lábbelije miatt az iskolában — karácsonyra sem lett semmi az új cipőből. Bíró alkalmi munkát, szénhordást, favágást vállalt, de ha felesége nem lett volna olyan erős, hogy szinte éjiel- nappal mosson a Steiner libásék, a Török hentesék meg a Horváth építőanyag-nagykereskedőék házaiban, bizony a mindennapi kenyérre sem lett volna a csalánnak. De megértheti ezt egy nyolc esztendős gyerek? Lali csak annyit tudott, hogy húsvétkor a nyuszi csapta be őt, karácsonykor meg a Jézuska. Lábujja kilógott a sze- métrevaló bőrcafatok alól, melyeket házilag erősített a lyukas talphoz Bíró Mihály. Az iskolában bocskorosnak csúfolták az önérzetes gyerkőcöt, aki alig várta már a karácsonyt, amikor majd eldobhatja ezeket az ócska kacajokat. A keserűség, a mindig félrevezetett, megalázott gyermekemberek kétségbeesett daca ömlesztett forró könnyeket szemeiből, amikor otthon megmondták neki; a Jézuska elfelejtett cipőt hozni, mert biztos rossz volt az iskolában. Először nem akarta elhinni, kereste az ágy alatt, s egyre elkeseredettebben a szekrényben, az asztal körül. Aztán állt egy darabig a fa mellett és omlottal: a könnyei. Odalépett a székhez, levette róla foltozott Kabátját, fejébe vágta sildes sapkáját, s az ajtó felé rohant. Zokogva a küszöbről kiáltotta vissza; — Többet nem jövök haza:... Maguk mindig becsapnak enge- met a Jézuskával együtt!.. Ügy bevágta az ajtót, hogy csak erre ocsúdtak fel a szülők. Tanácstalanul néztek egymásra, Bírónő pityeregni kezdett. Az ember rákiabált. — Mit bőgsz itt? Eredj, azt hozd vissza azt a kölyköt!... — Menj te utána, látod, hogy megindult..; Bíró öles léptekkel ment a fiú után. A kapuban érte utol. — Az istennyilába mégy ilyen időbe, te!? — förmedt rá. Gyere, vetkezz le... Majd kapsz cipőt, ha lesz pénzünk... — Jó voltam én az iskolában is — zokogott a fiú —, mégis... nem vesznek nekem cipőt... — Ejh, hát!... Gyere vagy el- fenekellek mindjárt, az istenit a nyakas fejednek!.... Bíró mérgesen ragadta karon a rugkapáló gyereket, s úgy vonszolta be a szobába. Bent a székre lódította, s az asszonyra támadt. — A te hülye meséid gyümölcse!... Itt van, magyarázd meg neki, hogy a szegényeknek nincsen Jézuskájuk... Nekik nincs.. — csapott az asztalra. — Ne üvöltse- tek!... gúnyolódott keserűen. — Inkább énekeljétek a Mennyből az angyalt... Aztán becsapta maga mögött az ajtót, úgy hagyta ott a bömbölő családot. Eíróné hiába vigasztalta Lalit. A gyerek, amikor már nem zokogott is, kijelentette, hogy elmegy hazulról oda, ahol majd kap cipőt, meg mást is. Erőszakkal vetkeztették le, Misi bátyja egész este veszekedett vele, hogy fogd be a szádat, te hülye, mert elverlek — Lali hajthatatlan maradt. Lí ásnap hiába várták haza. 1 1 Mielőtt kiment, azt mondta, a grundon lesz, szánkázik a többiekkel. Sém ebédre, sem vacsorára nem tért haza. Az asszony kezeit tördelve szaladgált az ismerős gyerekekhez, hogy látták-e Lalit. Senki sem látta. Aztán felkereketek keresésére. Bíró iszonyúan feldühödött, mikor megtudta, mi van. — Miért engedted ki, tudtad mit forgat a fejében az az elvete- temült!... Na megállj, te büdös csavargó, majd adok én neked, ha kezeim közé kerülsz — füstölgőt!. Lali harmadnapra került elő, rendőrök csípték el Rákcsrende- zőn. Falura akart menni a nsgy- mamához. Mit tudta ő, hogy ott | még nagyobb Ínség várna rá. 1 Ahogy a rendőrök mesélték, három napig kéregetésből élt, s hol egyik, hol a másik váróteremben aludt. Egy könny sem buggyant ki szeméből, amikor apja amúgy istenigazából elnáspágolta... Zoltán mosolyogva figyelte a szeme sarkából Lalit. Vajon akkor is nyakas tudna lenni, ha nem róla, hanem barátainak a védelméről lenne szó? Könnyed, kissé fölényes viselkedése nem erre enged következtetni, állapította meg magában. És az sem, amit Sándor reggel mesélt róla. Inkább olyan, csak a maga érdekeit néző, hebehurgya fiúnak könyvelte el Lalit. (Folytaíjuki végéig a munkaegységekre, s lehetőség van arra, hogy jelentős összegű nyereségrészesedést is kiosszanak. Az összbevétel egy részét természetesen a közös alap növelésére fordítják. Ebben az évben az új jövedelemelosztási mód, vagyis a garantált munkaegység-érték miatt nem vásároltak gépet, de a jövő évben két DT, két kis Zetor, egy Szuper-Zetor és egy Belorusz traktor vásárlását vették tervbe. Törő elvtárs elmondotta, hogy a termelőszövetkezetben idejében végeztek el minden munkát, az aratást például már július 12-én, a cséplést pedig augusztus 18-án fejezték be, annak ellenére, hogy a tagok közül egynéhányan alig, vagy egyáltalán nem dolgoztak a közösben. Oszlács elvtárs, a termelőszövetkezet agronómusa részletesen elemezte az eddig elvégzett munkát a közgyűlés második napirendi pontjaként. Azzal kezdte, hogy az 519 hold kukoricavetés elfogadható növényápolásban részesült, bár voltak, akik elhanyagolták a kapálást egyes területeken, s ott kevesebb termés is ígérkezik. Jó ápolásban részesült a 150 hold cukorrépa is. Többen voltak, akik kijelentették, hogy a répa gazolókapálását még munkaegység-jóváírás nélkül is elvégzik. A tagok zömében ilyen volt a munkakedv, de a hiányzók miatt a napraforgó egy részét az építőbrigád tagjaival kellett meg- kapáltatni. Az aratásról beszélve Oszlács elvtárs tanulságként megemlítette, hogy jövőre az ideinél sokkal több gabonát kell asztagba hordani, mert a keresztből való csép- lés sokkal lassúbb ütemű. Ugyancsak az ez évi tanulság az is, hogy a cséplés idejének megrövidítése miatt sokkal nagyobb területet biztosítanak a kombájnoknak. A Búzakalász Tsz-ben egyébként az étkezési borsó kivételével mindenből több termett a tervezettnél. Például búzából 10,88, őszi árpából 14,85, tavaszi árpából 10,89 mázsát takarítottak be holdanként. Különösen jel fizetett a 40 hold olajlen: a tervezett 5 mázsával szemben 7,12 mázsájával holdanként, — Most az a legfontosabb feladat — hangoztatta Oszlács elvtárs —, hogy gyorsítsák az istállótrágyázást, a majorokból és a háztáji gazdaságokból mielőbb mintegy 40 ezer mázsa szervestrágya kerüljön kihordásra, illetve széjjelterítésre. Ezután a 150 hold kender és a 31 hold burgonya gyors betakarítását említette fontos feladatnak. Amint mondotta, a járásban alig van másik olyan szép kender, mint az övéké, jó a burgonyatermés is: elég sok 50—60 dekás burgjnya is került ki a földből. Eadig 514 hold jó minőségű nyári mélyszántást végeztek el a gépállomás traktorosai a termelőszövetkezet területén. — Ezért dicséret illeti a traktorosokat — mondotta Gsz- lács elvtárs, majd ismertette a jövő évi előzetes vetéstervet. Eszerint jövőre 200 hold szovjet, 100 hold olasz és 300 hold magyar búzafajtát, 150 hold őszi, 100 hold tavaszi árpát, 150 hold cukorrépát, 100 hold napraforgót, 45 hold burgonyát, 10 hold uborkát, 100 hold olajlent és 500 hold kukoricát vetnek. A lucerna vetésterületét 350, a vöröshere vetésterületét pedig 105 holdra növelik. A termelőszövetkezet a fennállása óta eltelt évek összességében sem takarított be még ennyi szénát, mint az idén, összesen 10 ezer mázsát. Törő elvtárs is, Oszlács elvtárs is hangsúlyozta, hogy a háztáji állatállomány tartásának és hizlalásának megkönnyítéséhez mintegy 3000 mázsa szénát osztanak ki, de emellett osztanak kukoricát ü az eddig kiosztott árpa és egyéb szemestakarmány mellett. Törő elvtárs azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a közös kukoricával együtt művelt és még ki nem mért háztáji kukoricát csak aztán mérjék ki, ha már a közi» kukorica be lesz takarítva. Mint mondotta, furcsa az, hogy a tagok még nem tudják, hol van a háztáji kukoricájuk, és hogy a vezetőség csak a közös kukorica betakarítása után alkarja kimérni. Azonban ezt indokolja a korábbi évek tapasztalata: az, hogy a tagok közüj jó néhányan a háztáji termés betakarítása után nem törődtek a közös termés betakarításával, s megtörtént, hogy még januárban is kellett kukoricát törni. Az elnök és az agronómus beszámolóját élénk vita követte. Máté Károly elmondotta: a vezetőség hibája is, hogy a tagok egy része nem járt ki rendszeresen dolgozni. Egyrészt azért, mert eléggé gyenge a tagok körében a felvilágosító munka, másrészt tavaly a különböző kampánymunkák előtt a vezetőség ígéreteket tett, amit aztán nem teljesített Buhkán Sándor azt fejtegette, hogy a sok eredmény láttán egyeseknek a fejébe szállt a dicsőség, meg vannak elégedve azzal, amit eddig elértek. Neki is az a véleménye, hogy a szövetkezet vezetői keveset beszélgetnek, foglalkoznak a tagokkal, ritka időközönként tartják meg a közgyűlést. Baranyai Sándor elvtárs ezt azzal toldotta meg, hogy a termelőszövetkezet pártszervezete nem mozgósítja megfelelően tagjait, gyenge a felvilágosító, agi- tációs munka. Vannak olyan munkacsapatok a termelőszövetkezetben, amelyekben egyáltalán nincs párttag, mert eddig nem fordítottak gondot arra, hogy arányosan osszák el a kommunistákat a munkacsapatokban. A közgyűlésen mind a vezetők, mind a tagok részéről kendőzetlen őszinteség nyilvánult meg. Együttesen törekedtek arra, hogy megszüntessék a hibákat, s az eddigieknél is jobban, eredményesebben gazdálkodj anak. Kukk Imre Hat község, 211 vagon búza A sarkadi járás községei — közöttük Biharugra. Körösnagyhar- sány, Kötegyán, Méhkerék, Sarkadker esztúr, Űjszalonta és Zsa- dány — elsők között fejezték be a cséplést. A cséplés befejezésével együtt valamennyi termelőszövetkezet teljesítette gabonaeladási tervét. Biharugrán háromezer, Körösnagyharsányban 1700. Köte- gyánban 2287, Méhkeréken 3500, Sarkadkeresztúron 4000, Űjszalon- tán 1050, Zsadányban pedig 5550 mázsa búzát szállítottak be és adtak át a terményforgalminak.
