Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-20 / 196. szám

2 mépújsáa 1961. augusztus 20., vasárnap GAGARIN BUDAPESTEN (Folytatás az 1. oldalról) dolgozónak, akik űrrepülésem napján sok üdvözlő táviratot és levelet küldtek nekem, s szeret­ném köszöneteimet kifejezni azért a rengeteg meghívásért is, amely Magyarországról érkezett hozzám azzal a kívánsággal, hogy látogas­sak el üzemeikbe, gyáraikba, ott­honaikba. A meghívás olyan sok, hogy egyszerűen lehetetlenség lenne mindenhova elmenni, éppen ezért bocsánatot kérek mindenki­től, ha esetleg nem tudnánk vala­mennyi helyre ellátogatni. — A sok milliós szovjet nép üd­vözletét hoztam el magammal — mondotta ezután. Népünk nagy érdeklődéssel kíséri az önök mun­káját, életét, azt, hogyan mennek a dolgok az önök hazájában. Gagarin ezután a második szá- mű űrhajós, German Tyitov őr­nagy üdvözletét tolmácsolta, hoz­záfűzte, hogy űrhaj óstársa kitű­nően érzi magát, egészséges, azon­ban jelenleg orvosi ellenőrzés alatt áll, ezért nem tudott eleget tenni a meghívásnak Remélhető azon­ban, hogy a jövőben az ö magyar- országi látogatására is sor kerül­het, Engedjék meg — mondotta —, hogy átadjam önöknek a többi szovjet űrrepülőtáxsam forró ba­ráti üdvözletét, akik mikor kiki- sértek a repülőtérre, szintén meg­kértek erre. Gagarin őrnagy ezután nagy de­rültség és helyeslés közben je­gyezte meg: — Néhány napot töltünk itt, az önök hazájában, s bizonyos va­gyok abban, hogy meleg napok lesznek. A melegséget nem az idő­járásra értem, hanem találkozá­sainkra a magyar dolgozókkal. Beszéde végén még egyszer kö­szönetét mondott a forró testvéri fogadtatásért és sok sikert kívánt népünknek országépítő munkájá­ban. Gagarin őrnagy viharos tapssal, hosszantartó éljenzéssel fogadott szavai után lelépett a díszemel­vényről s szinte pillanatok alatt újságírók, fotóriporterek gyűrűje vette körül. Marosán György és Kárai Gyula társaságában a bu­dapesti dolgozók üdvözlésére sie­tett. Az ünneplő, integető emberek ezrei előtt elhaladva vidáman, mo­solyogva köszöntötte fővárosunk lakosságának képviselőit, s közben arra is jutott ideje, hogy egy-egy csókot nyomjon az élelmes úttörő- gyerekek arcára, akik „áttörtek” a kordonon, s virágokkal halmozták el, Fiúk és lányok szórtak lábai elé virágot, s útját végigkísérte a tömeg lelkes éljenzése. Sokan Va- lentyina Ivanovna asszonyt vették körül, de csaknem hasonlóéin nagy tábora volt Gálocskának is, aki édesapjához hasonlóan derűs arc­cal „fogadta” az őt körülvevő em­bereket. A forró hagulatú repülőtéri fo­gadtatás után Jurij Gagarin őr­nagy Marosán György és Kállai Gyula társaságában nyitott gép­kocsiba ült. A repülőtértől a szállásig diadal­menet volt Gagarin őrnagy útja. A főváros népe forró szeretettel üd­vözölte Gagarin őrnagyot. A házaik erkélyei mindenütt zsúfolásig megteltek, az utcákon szüneteli a forgalom, s az üzleteikben a ki­szolgálás: mindenki látni akarta Jurijt és családját. Előkerültek a fényképezőgépek, s az amatőr fo­tósok ezrei örökítették meg a nagy esemény egy-egy kedves pillana­tát. Fogadás a Parlamentben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap délben a parlament Munkácsy- termében fogadta Jurij Gagarin őrnagyot és feleségét. A fogadáson részt vett Kállai Gyula, Marosán György, Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, Sík Endre külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter és Nagy Jó- zsefné könnyűipari miniszter. Ott volt a fogadáson Usztyinov szovjet nagykövet is. A rendkívül szívé­lyes, baráti hangulatú fogadás után Dobi István ebédet adott a vendégek tiszteletére. Kétszázezer ember a Hősök Terén Szombaton délután a főváros népe forró hangulatú nagygyűlé­sen találkozott Gagarin őrnaggyal, a világ első űrhajósával. A Hősök Terére, a nagygyűlés színhelyére jóval a gyűlés kezdete előtt hatalmas tömegeik özönlöt­tek. Több mint százhatvanezer em­ber viharos tapssal, óriási lelkese­déssel fogadta a díszemelvényre lépő Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagyot, a világ első űrhajósát és feleségét,Valentyina Ivanovnát. A nagygyűlést Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyet­tese, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja nyitotta meg, majd Marosán György, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára emelkedett szólásra. — Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy népi alkotmá­nyunk és az új kenyér hagyomá­nyos ünnepén körünkben üdvözöl­hetjük azt a férfit, aki elsőként tört utat az emberiség számára a világmindenségbe — kezdte be­szédét Marosán György. Üdvözöl­jük az ön személyében a nagy szovjet nép hős fiát, aki dicsősé­get szerzett hazájának és az egész emberiségnek. Üdvözöljük az ön személyében a Szovjetunió Kom­munista Pártja neveltjét, aki a kommunizmus lobogójával repülte körül a földgolyót. Tolmácsolom Budapest dolgozó népének és ön­nek, Gagarin elvtárs, valamint kedves családjának Kádár János elvtárs forró üdvözletét, aki az ön szép hazájában tölti szabadságát. Az ön hősi tette Gaigaón elv­társ — s bátor űrhajós társának, Tyitov elvtársnak újabb rekordja — nagyszerű jelképe annak a szé­dületes ütemű fejlődésnek, ame­lyet a kommunizmust építő Szov­jetunió a termelés, a tudomány, a kultúra terén nap mint nap e'er. Egyben jelképe azoknak a távla­toknak, amelyeket a kizsákmányo­lást nem ismerő kommunista tár­sadalmi rend nyit meg az egész emberiség számára. Büszkék va­gyunk arra, hogy a mi népünk is • szovjet néppel és a többi szocia­lista ország népével ezen az úton jár. Az alkotmány elfogadása óta él­teit tizenkét esztendő hazánk éle­tében a szocialista társadalmi át­alakulás, a nemzeti felemelkedés nagy sikereit eredményezte. Munkásosztályunk, dolgozó né­pünk a népi hatalom másfél évti­zede alatt többet alkotott, mint a kapitalizmus fennállásának egy évszázada alatt. Persze egy percig sem állítjuk azt, hogy az élet ma már nálunk fenékig tejföl. Még sok a tenni­valónk! De csakis rajtunk, mun­kánkon. erőfeszítéseinken, fegyel­mezett helytállásunkon, képessé­geink maradéktalan kifejtésén múlik, hogy jövőnk még szebb lé­gyen. Dolgozzunk hát minden munkaterületen még jobban, még több felelősséggel. Ezután Marosán elvtárs az NDK kormányának intézkedéseiről, a német békeszerződés megkötésé­nek szükségességéről szólott, majd beszédét így fejezte be: — Kedves Gagarin elvtárs! Nem ünnepelhettük volna szebben al­kotmányunk ünnepét, mint így önnel együtt. Köszönjük, hogy el­látogatott hozzánk. Testvérként, szeretettel és tisztelettel fogadjuk önt. Fiataljaink joggal tekintenek önre, mint példaképre; erőt és ih­letést nyernek abból a bátorság­ból, újra törekvésből, a tudomány nagyszerűségébe vetett hitből, a párt és a nép ügyének olthatatlan szeretetéből, amely önt világra­szóló cselekedetéhez elvezette. Nem kétséges, ha továbbra is szilárdak és állhatatosak leszünk, ha mindenki még jobban teljesíti kötelességét a maga posztján, ak­kor nagy ügyünk, a szocializmus és a béke ügye diadalmaskodni fog az egész világon. A beszéd elhangzása után a nagygyűlés résztvevőinek viharos ünneplése közepette Jurij Alek­szejevics Gagarin őrnagy lépett a mikrofonhoz. — Drága elvtársak kedves ma­gyar barátaim! — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy üdvözöljem önöket a magyar alkotmány nagy ünnepe, augusztus 20., az alkot­mány születésének 12. évfordulója alkalmából — kezde beszédét. En­gedjék meg azt is, hogy egyidejű­leg átadjam valamennyiüknek a szovjet nép forró, baráti üdvözle­tét. (Taps). — Ezt az alkalmat fel szeretném használni arra is, hogy üdvözöl­jem önöket a második szovjet űr­repülő, German Sztyepanovics Tyitov elvtárs és további szovjet űrrepülőtársaink nevében is. (Taps). — A Szovjetunióban nagy siker­rel fejeződött be két űrrepülés. Őszintén meg kell mondanom, hogy az űrrepülés bonyolult, ne­héz dolog. A két űrrepülés előké­szítésében és megvalósításában a szovjet tudósoknak, mérnököknek, műszál«'aknak, munkásoknak sok nehéz, bonyolult feladatot kellett megoldaniok. — Szeretném hozzáfűzni mind­ehhez, hogy mind a két űrhajót mi, szovjet emberek, a béke, a vi­lágbéke érdekében és annak je­gyében bocsátottuk útjára. (Nagy taps). Sem az első, sem a második űrhajó fedélzetén nem volt sem­miféle fegyver, semmiféle felde­rítő berendezés, ami bármelyik ország ellen irányult volna. A két űrrepülés, a két űrhajó a békét szolgálta! (Lelkes taps). Őszintén szólva, kissé bosszankodtam is, hogy amikor az első űrrepülésre indultam, még egy fényképezőgé­pet sem vittem magammal, pedig olyan szép volt a világ a messze távolból, olyan szép volt a földgo­lyó, hogy bizony jó lett volna egy. két jólsikerült fényképen megörö­kíteni. (Derültség, taps). — Azután változtattunk ezen a dolgon. Hogy German Sztyepano­vics Tyitov elvtárssal együtt, mi ketten ne legyünk — hogy úgy mondjam — monopolistái az űr­ben látható sok szépségnek, a második űrhajót filmfelvevő be­rendezéssel is felszerelték. Tyitov elvtárs felvételei sikerültek — méghozzá színesek voltak —, s én már meg is tekintettem azokat. Nemsokára színes filmen már az KENYERŰNK Ma szerte a me­gyében új kenyér, az idei gazdag búzater­més nagyszerű termé­ke kerül a munkások és a parasztok asztalá­ra, Ilyenkor ünnepet ülünk. Visszaemléke­zünk az elmúlt évre és számba vesszük azokat az erőfeszíté­seket, amelyek révén ma megvághatjuk új kenyerünket. Az ój kenyér napja mindig családi ünnep volt. Ünnepelt a csa­lád apraja-nagyja, amikor az ój búzából őrölt liszt első friss kenyere asztalra ke­rült. A szórón gatott- ság érzésétől fűtve fogtuk körül édes­anyánkat, aki a jó il­latú, ropogós, barnás­pirosra sült cipót a család elé tette. De látjuk azokat a tágra nyílt gyermekszeme­ket is, amelyek mohó kíváncsisággal nézték végig az első kenyér megvágását. Ünnepé­lyes pillanatokra em­lékezünk, s ma jog­gal ünnepelünk. Kö­szöntjük az új kenye­ret, a munkást és a parasztot, akik együt­tes erővel, vállt váll­hoz vetve egy küzdel­mekben sokrétű, ered­ményekben igen gaz­dag esztendőt maguk mögött hagyva meg­termelték az ország kenyerét. Köszöntjük a munkásokat, akik a születő új faluba gé­peket, műtrágyát, gazdasági felszerelést, építőanyagot, szor­galmat, a szocializ- nus építéséhez állha­tatosságot, jó példát juttattak. Köszöntjük a termelőszövetkeze­tekbe tömörült pa­rasztokat, és a holnap szövetkezetének gaz­dáit, akik az új ke­nyér, az ój élet meg- termesztésében, kiala­kításában, a gazdál­kodás színvonalának növelésében a kapott segítség felhasználá­sával derekasan helyt­álltak. Köszöntjük a falusi változások oda­adó segítőit, minden­kit köszöntünk, akik­nek munkája milliók­nak új kenyeret ad. Ma mindannyian, az egész ország ünne­pelünk. Az ország né­pének, közös összefo­gásának első győzel­mes évére emléke­zünk. Az első olyan esztendőre gondolunk, amelyben az emberi ész és akarat többek között egy közös nem­zeti érdekért, az or­szág kenyérellátásáé­nak biztosításáért si­keresen szállt síkra. A termelőszövetke­zeti gazdálkodás sok egyéb kimagasló ered­ménye mellett már az első évben is átütő sikert aratott. Ke­nyérgabonából im­már önellátók let­tünk. Nem kétséges, hogy az idei gazdag termesztési tapaszta­latok révén ezt az eredményt újabbak követik. A feltételek — a szükséges élet — most már megvannak nagyobb céljaink va. lóraváltására. Ez még nagyobb erőt kölcsö­nöz valamennyiünk­nek, hogy a minden­napi élet gondjaival bátrabban nézzünk szembe, mert földünk az ideinél is gazda­gabb termésre képe­sebb. önök szeme előtt is kitárulhat mindaz a szépség, amelyet mi láthattunk az űrben. (Taps). — Eddig két űrrepülés volt, de azt hiszem, eljön a harmadik, a negyedik meg az ötödik űrrepü­lés ideje is. (Taps). Ami pedig bennünket, űrrepülőket illet, hát belőlünk van elég a Szovjetunió­ban. Űrrepülő, űrhajó is van ele­gendő, s így minden bizonnyal folytatódik az űrrepülések soro­zata. (Nagy taps). Merészlem mon­dani: én is nem egyszer megyek még vissza az űrbe és nem egy­szer lesz módom önöknek ismét beszámolni újabb tapasztalataim­ról. (Lelkes, hosszantartó, ütemes taps, éljenzés). Engedjék meg, hogy újból köszönetét mondjak önöknek azért a figyelmességért, amellyel szavaimat meghallgatták, azért a szívből jövő meleg fogadtatásért, amelyben engem és valamennyi­ünket részesítettek. Sok sikert kí­vánok valamennyiüknek az új élet építéséhez, a szocialista tár­sadalom megvalósításához. (Taps). Jurij Alekszejevics Gagarin fel­szólalása után Kállai Gyula mon­dott zárszavakat. A nagygyűlésen kezdetben száz­hatvanezer ember volt, a gyűlés végére több mint kétszázezerre emelkedett a lelkes ünnpelők szá­ma. A forró hangulatú találkozó az Interjjationálé hangjaival ért vé­get. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents