Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
1961. augusztus 20., vasárnap NÉPŰJSÁG 3 Körséta a rohamosan épülő Rózsáson Még egy kis lakóház építésén sürgő-forgó embereket is szívesen elnézegeti az ember, hogyne nézelődne nagy örömmel széjjel ott, ahol szinte egyszerre több épület emelkedik ki a földből. A Szarvasi Öntözési és Rizskutató Intézet rózsási üzemegységében is jólesik egy kissé körülnézni. Három év alatt 42 millió forintot költ itt az állam épületekre és a legmodernebb öntözőberendezésekre. Az építkezések jó másfél évvel ezelőtt kezdődtek, s mindannak, amit terveztek, körülbelül a felénél tartanak. — Mi a célja ennek a hatalmas beruházásnak? — kérdeztük Hra- bovszky Mihály agronómustól, akit megkértünk, hogy mutassa be mindazt, ami az utóbbi másfél év aiatt épült. — Az egyik célja az, hogy a rózsási üzemegység olyan bemutató mintagazdasággá fejlődjön, amely ösztönző hatást gyakorol mind az állami, mind a szövetkezeti gazdaságokra. A rózsási üzemegység oktató jellege máris megnyilvánul. Az öntözési és Rizskutató Intézet már évek óta egyik 2—3 hetes öntözési tanfolyamot a másik után tartja. Most is mintegy 50— 60 hallgató van az ÖRKI központjában tanfolyamon, akik 10—15-ös csoportban szinte naponta kijönnek ide gyakorlatra. — Ügy tudjuk, hogy különböző öntözőberendezésekre és óntözőte- lepek létesítésére 20 milliót fordítanak az előirányzott 42 millióból. Mi valósult meg eddig ebből a tervből? —Máris sok mindent láthatnak azok, akik idejönnek az öntözési tanfolyam keretében gyakorlatra, vagy pedig tapasztalat- cserére. Többek között működik egy német rendszerű öntözőberendezés, amely napi 24 óra alatt 10 holdat öntöz meg 40 milliméter csapadékkal. Ehhez hasonló öntözőberendezés, úgynevezett Mannesmann, csak egy működik még hazánkban, de úgy tudom, hogy a mi iparunk is elkészítette már egy hasonló berendezés prototípusát, amely műanyagcsövekkel fog majd működni. Üzemeltetünk gazdaságunkban egy TA 1200-as szó- réfejes permetezőberendezést, de van egy \100 holdas területünk is beépítve eternitcsöves öntözőrendszerrel. Ezekkel a felszerelésekkel, no meg csörgedeztető és barázdás módszerrel az idén mintegy 500 hold szántóföldi növényt, többek között kukoricát, lucernát, legelőt, öntözünk meg. Öntöztünk az idén egy 40 holdas búzatáblát is, amelyről átlag 24 mázsa termést takarítottunk be. — Persze mindez csak Kezdet, hiszen a 20 millió forintos öntözési beruházásnak még csak mintegy egyharmadánál tartunk. A tervezett 400 hold öntözött legelőből 200 hold van becsatornázva, korszerű jószágbejárókkal ellátva. Ezenkívül még mintegy 1100 hold szántóföldi öntözőtelepet is létesítünk. A belekerülési költséget növeli az, hogy mintegy ezer holdon kell tereprendezést, terep- egyengetést végezni. A beépített modem telepek mellett barázdás módszerrel is öntözünk majd, mintegy 400—500 hold területet. — Ezek szerint sok tanulságos látnivaló van az öntözőtelepeken. Most arra kérjük, sorolja el, mi minden épült eddig az üzemegység központjában? — Eddig két száz férőhelyes magtárpadlásos istálló készült el 30 vagon tárolóhellyel. A tárolóhelyet azért hangsúlyozom, mert ezzel is szűkiben voltunk eddig. Azért mert évről évre növekszik a termésátlagunk. 1958-ban még 8— 10 mázsa közti búzatermést takarítottunk be holdanként,, most pedig 16—18 mázsát. Hasonlóan növekedett más növény termésátlaga is, ezért két régi istállót is magtárpadlásossá alakítottunk át házilagosan. Egyébként épült egy külön 6 vagonos magtár is, amely el van látva modern gépekkel, s már üzemben is van. A két 100 férőhelyes modem tehénistálló mellett készült két szabadszál- lásos növendékmarha-istálló, s egy szarvasmarha ellető-istálló. Az építkezési programban 9 kétszobás összkomfortos munkáslakás is szerepel. Ebből háromba már be is költöztek, a többi ezután épül. Ugyancsak ezután épül egy modem kultúrház. Aztán villamosítjuk az egész üzemegységet. Jelenleg, a központban lévő főbb útvonalak kövezése folyik, összesen mintegy 10 ezer négyzet- méter területen. Mindennek örülünk, ami épül az üzemegységben, de különösen ennek a kövezésnek, mert eddig az őszi és a tavaszi hónapokban, vagyis a sáros évszakokban mintegy egymillió forint költséggel mozgattuk a különböző takarmányt. Ennyibe került a szekerek és gépek javítása, nem is beszélve arról, hogy mit kínlódtak az emberek, amíg az állatokat ellátták. Jelenleg 600 számosállat év alatt 1200-ra növeljük. Az üzemegység amellett, hogy bemutatógazdaság lesz, jövedelmezően is kell gazdálkodjon, s ez elképzelhetetlen • megfelelő számosállat nélkül. Másrészt az öntözés is csak úgy eredményes, ha a föld megfelelően van trágyázva. Négy évvel ezelőtt még mindössze 80 holdat tudtunk megtéríteni istállótrágyával, ezzel szemben az idén már 800 holdat terítünk meg a 3536 hold földünkből. Amíg beszélgettünk, körülsétáltuk az üzemegység épülő központját. Máris nagyon szép, hát ha megvalósul mindaz, amit bárom éve beterveztek. Nagyon érdekes kontrasztokat lehet látni. Eddig az egy kisebb gépállomásnak is elegendő gépparkot egy dü- ledező, rosszul felszerelt gépműhelyben javították. Most már elkészült a modern új gépműhely, amelybe egymás után szerelik be a különböző munkagépeket. További másfél év alatt így cserélődik ki itt minden régi, korszerűtlen épület és berendezés. Kukk Imre Megyénk három kiváló mezőgazdasági dolgozóját tüntették ki Augusztus 18-án, pénteken az Országház kupolatermében ünnepélyesen adták át a mezőgazdaság kiváló dolgozóinak a népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetéseket. Az ünnepségen megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos és Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Németh Károly és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetői, Pe- tőházi Gábor és Keserű János Kétnapos országos nemzetiségi találkozó kezdődött Gyulán A hagyományos kétnapos országos nemzetiségi kulturális találkozót ez évben a magyar, román és német nemzetiség lakta Gyula termelőszövetkezeti válóiban rendezték meg. Szombaton az ország különböző tájairól 14 együttes csaknem ötszáz tagja érkezett Gyulára. A zászlódíszbe öltöztetett Gyulán fúvószenekar és munkás-, paraszt-, tanulóifjúság nagy csoportja fogadta meleg szeretettel a vendégeket. Gyulára érkezett többek között a Délszláv Központi Együttes, az osztrák határmenti Ágfalvi fúvós- aenekar, a battonyai délszláv együttes, az eleki négy nemzetiségi együttes, a külföldön is többször szerepelt békéscsabai Balassi táncegyüttes. Szombat este a Körös-parton lévő liget szabadtéri színpadán lenyűgözően szép műsorban gyönyörködhetett több mint négyezer néző. Vasárnap délelőtt a nemzetiségi találkozó résztvevői megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét, délután megtekintik a híres gyógyhatású Várfürdőt s várat, este pedig újabb műsort adnak a szabadtéri színpadon. földművelésügyi miniszterhelyettesek és Bencze Károly, az MSZMP Központi Bizottsága Mezőgazdasági Osztályának helyettes vezetője. A kitüntetettek sorában Békés megyéből hárman voltak jelen: Varga István, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság kukoricatermesztési specialistája, Balogh Sándor, a ka- muti Béke Tsz elnöke és Szu- gyiczki Pál, a Mezőberényi Gépállomás traktorosa. Mindhárman rászolgáltak a kapott Munka Érdemrend kitüntetésre. Varga Istvánnak nagy érdeme van abban, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban kukoricából megközelítették holdanként a 30 mázsa májusi m rzsolt átlagtermést, és hogy silókukoricából 250—300 mázsát termelnek kh-ként. Balogh Sándorra a Kamut csaknem egész határát egyesítő Béke Termelőszövetkezet irányítása hárul már évek óta, s irányítása alatt jól fejlődik a szövetkezet, évről évre jó jövedelemhez jutnak a tsz gazdái, akik közül eddig nyolcán vásároltak személygépkocsit. Szugyiczki Pálról, a Mezőberényi Gépállomás traktorosáról már többször írtunk lapunkban. Az elmúlt évben például 244 hold gabonát aratott le kombájnnal, az idén pedig 496 hold területet, amelyről “>((5 Ionná gabonát takarított be. Ezt a magas teljesítményt csak ketten szárnyalták túl a megyében. ^£étköznapi feljegyzés az ad acta-munkasiílusról Vannak emberek, akik mindig találnak valamilyen okot, ha nem jól mennek a dolgok. Valamiképpen mindig megtalálják azt a rést, amelyen kibújnak, mintha nekik nem is volna közük a környezetükben végbemenő dolgokhoz. Ha mondjuk egy mezőgazdasági üzemben a terméshozamok nem a lehetőségeknek megfelelően alakulnak, akkor csak az időjárást okolják. Vagy a sok eső az oka a gyenge termésnek vagy a szárazság. Legritkábban jut eszükbe, hogy saját munkájukban kutatnának: vajon hol vétettem el a lépést, mi volt az, amit nem jól csináltam. Gondoljunk csak arra, vajon mi játszott közre, amikor tavaly megtervezték, hogy hány hold gabonát vetnek, és egyes helyeken kevesebbet vetettek, mint amennyit a terv előírt. Minden kétséget kizár, hogy a sok eső vagy a szárazság játszott közre ebben. Egyszerűen arról van szó, hogy nem verekedtek olyan hévvel a tervek végrehajtásáért, mint amilyen hévvel verekedtek annak bizonyításáért, hogy miért nem lehetett elvetni az előírt gabona- területet. E fejlődést gátló munkastílus nem korlátozódik a mezőgazdaságra, mindenütt megtalálható. Hányszor, de hányszor lehet hallani: nem tudjuk megcsinálni, mert nincs rá idő; ezért és ezért nem vállalhatjuk. Azt már ritkábban hallani: megkeressük a módját és megcsináljuk. És ez a dolog lényege. Azok az emberek a társadalmi haladás hordozói, akik kiiktatják gyakorlatukból a különböző okokra való hivatkozást, hogy ezért vagy ezért nem tudjuk megcsinálni, akik azért verekednek mindig, hogy teljességgel megoldják feladataikat, hogy elvessék az előírt gabonaterületet, hogy az előírásnak megfelelően növekedjen a termelékenység, állandóan növekedjen az áru- mennyiség. Természetesen ennek a szemléletnek nem csupán a termelőüzemekben kell érvényesülnie, hanem az irányító szervekben is. Itt is állandóan azt kell kutatni, hogyan, mi módon segíthetjük elő, hogy teljességgel megvalósuljanak terveink. Ki kell iktatni a gyakorlatból, hogy ha az első látásra valami gátló tényező merül fel, még csak meg sem próbálom fejecskémet törni, mit kéne tenni annak elhárítására, hanem egyszerűen kimondom: nem lehet és ad acta lesz olyan dolgokból, melyeknek megoldása több búzát, húst, ruhát vagy egyéb árut jelentene. Az ilyen emberek nem sajnálják az időt, a fáradságot, Ponti- ustól Pilátusig mindenkit felkeresnek, hogy bizonyítsák: mit miért nem lehet, ahelyett, hogy ezt az időt és energiát arra használnák fel és azért zörgetnének fel mindenkit, hogy a párt, a kormány határozataiból rájuk eső feladatuknak eleget tegyenek. Ez jelent egyetértést nagyszerű célkitűzéseinkkel, többek közt az ötéves tervben előírt feladatokkal, a szocializmus gyorsított ütemű építésével. De hogyan is képzelik másként ezek az emberek az anyagi javak olyan bőségét megteremteni, hogy a növekvő igényeket mindjobban kielégítsük, ha a legfőbb dolgot, ennek feltételét nem teremtik meg — a jó munkát. Mert csak erről van szó. Jó munkára van szükség, és semmi másra. Ehhez pedig az kell, hogy ezek az emberek is kiűzzék magukból a rossz munkát igazoló okok keresését, hiszen eddigi eredményeink sem úgy születtek, hogy a csodákat vártuk, hanem ezren és százezren nekiveselkedtek a dolgoknak ott, ahol kellett és csinálták. A szocializmus építése nem engedi meg senkinek és semmilyen helyen, hogy a „nem lehet megcsinálni” szemléletből éldegéljen. Friss vért kell fecskendezni ezekbe az emberekbe oly módon is, hogy nem nézzük el a tehetetlenségeiket, ad acta-munkastí- lusukat. Többek közt feltétlen meg kell érteniük, hogy a pártós a kormányhatározatok végrehajtásának megszervezéséről van szó, és nem annak bizonyításáról, hogy miért nem tudták ezt és ezt megcsinálni. Kibúvó, rés nincs, vagy jól dolgozom vagv nem. Cserei Pál Új típusú öntöző-berendezésekkel, műanyagcsövekkel kísérleteznek A népgazdasági terv 195 000 hold öntözését írta elő az idei évre, s az ütemezés szerint ezt csak szeptember elejére kellene teljesíteni. Au. gusztus elején azonban már csaknem 200 000 hold kapott mesterséges csapadékot. Egyes vidékeken már jóval túl is haladták a tervet: Hajdú megyében például — ahol víz-tartalékok is bőségesen állnak rendelkezésre — a termelőszövetkezetek öntözött területe a tervezett 11 300 hold helyett megközelíti a húszezer holdat. Az idei száraz nyár igazolta, hogy az állattenyésztés fejlesztésének is egyik legfontosabb feltétele az öntözés, vagyis a takarmánytermesztés bizonyos fokú függetlenítése az időjárástól. Az öntözéses kultúrák statisztikája is mutatja, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek felismerték az öntözés szerepét a ta- katmmytermessíé&ben, Nyolcvan, ezer holdon öntözik a kapásnövényeket — főként kukoricát — és a szálastakarmányokat. A kánikula napjaiban sok tízezer hold kapott másodszor vagy harmadszor is vizet — az idén igazán jól kihasználják az öntözőberendezéseket. A következő években rohamosan bővülnek majd az öntözéses gazdálkodás méretei — az ehhez szükséges korszerű technika kialakítására már az idén is sok kísérletet folytatnak. Három termelő- szövetkezetben, nagyüzemi kísérletképpen, műanyagfóliával bélelték ki az ideiglenes öntözőcsatornákat, ezzel akadályozzák meg a víz elszivárgását. Több helyen különféle műanyag-csöveket és új ti. pusú, gyorskapcsolást! öntözőfeje- ket próbálnak ki; ezek tömeges gyártása az idei tapasztalatok alapján kezdődik meg jövőre, (MTI)
