Békés Megyei Népújság, 1961. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-20 / 196. szám
BÉKÉS MEGYEI * Ära: 80 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. AUGUSZTUS 20., VASÁRNAP AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM , A “«P j#ga Á gondolataim egymást kerge-1 tik. Keresem az első szavakat, hogy méltassam, mit jelent népünknek törvénybe iktatott joga; alkotmánya. Mit jelent, hogy a Magyar Népköztársaság a munkások és parasztok állama, hogy hazánkban minden hatalom a dolgozó népé, hogy véreinkből választjuk vezetőinket, hogy nálunk nincs többé úr és szolga, kizsákmányoló és kizsákmányolt, hogy köztulajdonba vettük a termelő- eszközöket. A munkásosztály és pártjának vezető szerepéről, a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről kellene írnom, s nem utolsósorban arról, hogy népünk kivívott jogait hatékonyan védi a szocialista országokkal való baráti együttműködésünk, szövetségünk. Keresem a komoly, ünnepélyes szavakat, de a könyvek és iratok fölé hajló fejemben makacsul egyre csak életképeket vetít az emlékezet. Látom a dús parkot, benne a nyaralót. A távolban a fák rései között a napfényben kéken csillog a tó. A teraszon egyik asztalnál négyen ülnek. Egyikőjük idős paraszt. Zavartalan sodorgatja őszes bajuszát. A másik kettő hajógyári munkás. A negyedik fiatal, budapesti mérnök. Kedvességgel biztatják az öreget, hogy csak szedjen, amennyi jólesik, ha elfogy, hoznak még. A gazdának jólesik a bátorítás, aztán meg is jegyzi, hogy őfeléjük valamikor csak az uraságnak volt ilyen dolga. A városiak pedig magukról beszélnek, arról, hogy a munkásnak sem volt fenékig tejfel, a felszabadulás előtt sokszor álltak a gyárkapu előtt éhesen... A bőséges ebéd után egymás egészségére emelik poharukat. A gazdának még jobban megered szava. Úgy érzi, bizonygatni kell egy kicsit, hogy ehhez a jobbléthez, ami teremtve lett, a parasztok is hozzátették a maguk munkáját. A termelőszövetkezetükről beszél, arról, hogy ő állatgondozó, és ebben az esztendőben még több hízót állítottak be, mint a múlt évben. Többet hoznak ki a földből a közös gazdálkodással. Aztán szóba hozza, hogy jövőre nyugdíjba megy. Nyugdíjas paraszt! Mosolyogva mondja, ízlelgeti az új szót, barátkozik vele. Asztaltársaira néz, vajon ők mit szólnak ehhez? Ilyen még nem volt, amióta világ a világ. Látja, hogy amazok mosolyogjak. Poharat emelnek, és egészségére kívánják az italt. Felbátorodik. Szeme csillog, amint büszkélkedve a családjáról beszél. Egyik fia építészmérnök. A másik bányász. A napokban írt, hogy kitüntették. Szép, új lakásba költöztek. A legfiatalabb gyerek otthon dolgozik a gazdaságban. Kiváló traktoros. Egy hónapja vett motorkerékpárt... Ez a kis emlék egy csepp mai életünk tenderéből, egy villanás csupán a jogokból, melyeket népünk élvez. A beszélgetés egy csipetnyi a munkástömegek hangjából, kötelességérzetéből, melyet nálunk senki sem felejt. E képet dédelgetve önkéntelenül | tükröt tartok a múltnak, hogy belenézhessen, láthassa ábrázatát. Másfél—két évtized távlatából, a kapitalizmusból régi emléket vetít elém a képzelet. 1939-et írunk. Ugyanott, ahol ma a munkások tízezrei pihenve töltik szabadságukat, a Balaton-part csendes, kevesek pihenőjét. Egy méltó- ságos asszony szólít engem, a szolgát, hogy vigyem őt a vitorlására. A fedélzeten dölyfös képű urak napoznak pucéran, s senkivel, semmivel sem törődve, emelkedett hangulatban isszák Füred aranysárga borát. A partod!*— ha van is munkás — szolga mindegyik. Mint kutya az elhullajtott csontot, lessük a borravalót, s ahányszor kapjuk, érezzük, hogy emberi méltóságunk a porba hull... De a távoli földeken, városokban sokan vannak, akiknek hullajtott csont sem jut. Munkátla- nok, éhesek... A múltnak tartott tükör újabb képet vetít. Látom, valakit visznek. Fejét lehajtja, mintha a ruhájára száradt maltert nézné. A csendőrök szeme hidegen fénylik, mint a karabélyaikra tűzött éles szurony. Mit tett? Jogot követelt, és nem is sokat, csak munkát és kenyeret, S három nap sem telt el, ez az ember már betegen fekszik, mozdulatlanul. Összeverték. A szomszédok azt suttogják: még szerencse, hogy ennyivel megúszta... meg is ölhették volna, vagy börtönbe zárják, hogy soha nem látja meg a családját. Mondják: sokan jártak már így, mert szólni mertek... Félreteszem emlékeink tükrét, és a jelenre gondolok ismét. Amikor a járási tanács irodájába bátran lép be a paraszt, s fiamnak szólítja az elnököt. Az üzemekben a műszak után a termelékenység növeléséről beszélnek a munkások a közülük való igazgatóval. A jelenre gondolok, amikor mint testvérhez, az üzemi munkásokhoz látogatni megy a termelőszövetkezeti paraszt. A jelenre, amikor a munkás, ha kell, szabadságát is feláldozva vidékre indul, hogy egy istálló vízvezetékszerkezetét beszerelje. A jelenre gondolok, amikor népünk összefogása oly erőssé kovácsolódott, mint a jól edzett acél. S ebben az összefogásban eggyéforr a jog és a kötelesség. Emlékeket idézünk a múltból, hogy élesebben lássuk: érdemes küzdeni, dolgozni az új életért, a szocializmusért. Érdemes újra és újra nekilendülni, együttes erőfeszítéssel egyazon célokért munkálkodni, termelőszövetkezeteket, új gyárakat építeni. Érdemes növelni a termelékenységet, csökkenteni a selejtet. Érdemes takarékoskodni az anyaggal, idővel és pénzzel. Érdemes, mert ma minden érték, amit hazánkban megtermelünk, népünké. Érdemes fejleszteni a technikát, új, gazdaságosabb eljárásokon, termelési módszereken gondolkodni és azokat megvalósítani, mert a gyümölcs a dolgos nép ölébe ömlik. S a munka gyümölcsét ki-ki képessége, munkája szerint elosztani — ma már népünk elidegeníthetetlen joga. Boda Zoltán GAGARIN BUDAPESTEN! A forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására a magyar nép vendégeként szombaton délelőtt Budapestre érkezett Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagy', a Szovjetunió Hőse, a világ első űrhajósa. Vendégünk köszöntésére a Ferihegyi repülőtéren mintegy 25 ezer budapesti dolgozó gyűlt össze, A Ferihegyi repülőtér — amely betonján a legöregebb repülőtéri szakemberek véleménye szerint sem gyűlt még össze ilyen hatalmas tömeg — ünnepi díszbe öltözött. A repülőtér épületének főhomlokzatán orosz és magyar nyelvű felirat köszöntötte a kedves vendéget: „Forró szeretettel üdvözöljük hazánkban Jurij Alekszejevics Gagarint, a világ első űrpilótáját, a Szovjetunió Hősét!” Gagarin őrnagy IL—14-es kü- lönrepülőgépe 9.40 órakor szállt le a repülőtér betonjára, majd a főépület elé gördült. A repülőgép ajtajában derűs mosollyal, vidáman integetve megjelenő Gagarint elsőnek a párt és a kormány vezetői üdvözölték, de kijutott az ünneplésből a hős űrpilóta feleségének, Valentyina Ivanovna asszonynál» és a rózsaszínbe öltöztetett apróságnak, az öthónapos bájos Gá- locslcának. A kedves vendégek fogadására megjelent Fock Jenő, Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Marosán György, Ne- pesten mes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai tagi*- Bizottságának tagjai, Gáspár Sánakkreditált diplomáciai magunk elé képzeljük hű barátját képviseletek számos vezetője és és harcostársát, German Tyitovot, valamint azokat, akik őket követ- Gagarin őrnagyot és családját ni fogják, újra meg újra megerő- dor és Szirmai István, a Politikai bemutatták az üdvözlésére megje- södik bennünk az a tudat, hogy Bizottság póttagjai, az MSZMP lent Párt; kormányférfiaknak, korunkban a nemzetközi élet fej- Központi Bizottságának, az Elnö- diplomatáknak, majd vendégeink lődesének csak egy útja van — és ki Tanácsnak és a forradalmi 3 megjelentek viharos tapsa, húr- ez a béke és a népek békés egy- munkás-paraszt kormánynak szá- házasa közben Kállai Gyula, Ma- más mellett élésének az útja. Ga- mos tagja, politikai és társadalmi r0S3n György, Nagy József né garin és Tyitov űrrepülése, s az a életünk sok ismert személyisége; könnyűipari miniszter és V. I. nagyszerű tű dóm anyós fejlődés1, jelen volt a fogadtatásnál V. I. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmaUsztyinov társaságában felléptek ami ezt lehetővé tette, segíti az az emelvényre. emberiséget az olyan égető probElöször Kállai Gyula lépett a lémák megoldásába!! is, mint a zott nagykövete, valamint a Buda- mikrofonhoz. Drága barátunk, kedves vendégünk! német békeszerződés megkötése, az általános és teljes leszerelés megvalósítása, s az örök béke megteremtése. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a békéért küzdő emberiség előtt a háborús uszítok maroknyi Jól tudjuk: nem véletlen, csoportja kénytelen lesz meghát- hogy éppen az a nép nyitotta meg rálni, s a háború és béke világ— Drága Valentyina Ivanovna! — Kedves elvtársak! — A Magyar- Szocialista Mun- az emberiség előtt a világminden- méretű küzdelmében nom a Pen káspárt Központi Bizottsága, a ség kapuját, amely a földön a tagon bűnszövetkezete, hanem a magyar forradalmi munkás-pa- kommunizmus kapuit nyitogatja. Ga.garinok és a Tyitovok népe a raszt kormány, a Hazafias Nép- A kommunizmust építő Szovjet- békeszerető emberiség fog győ’zni front Országos Tanácsa, az egész unió nagyszerű tudományos ered- dolgozó magyar nép nevében for- ményei, óriási sikerei a világűr ró szeretettel üdvözlöm hazánk meghódításában az egész emberiföldjén Jurij Alekszejevics Gaga- ség javát, s az egész emberiség bérin élvtársat, a Szovjetunió Hő- kéjét szolgálják. , ... ... — Amikor magunk előtt látjuk mondotta vegul Ka lal elvtars az örökké mosolygó Gagarin elvMég egyszer üdvözlöm és köszön, töm önt, kedves feleségét és kedves kislányát, s kívánom, hogy érezzék jól magukat minálunk — sét, a világ első űrhajósát, drága barátunkat és népünk kedves vendégét. Üdvözlöm kedves feleségét, Valentyina Ivanovna elvtársnőt, nagyszerű üdvözlöm, s szeretettel csókolom kislányukat, Gálocskát. E helyről is forró elvtársi üdvözletünket küldjük a nagyszerű szovjet embereknek, a hős űrrepülő szüleinek, Alekszej Ivanovics Gagarin- naik és Anna Tyimofejevna GagaJurij Alekszejevics Gagarin őrtársat, a világűr és a földgolyó e nagy válaszolt Kállai Gyula üd- békediplomatáját, s vözlő szavaira. Nagy örömmel jöttünk — mondotta Gagarin Mindenekelőtt engedjék meg, közben. Nagy örömmel fogadtuk hogy őszinte köszönetét mondjak el a meghívást, amint látják, rínának. Köszöntjük a Lenini Kom a Magyar Szocialista Munkáspárt megérkeztünk csaknem az egész szomolt és a Szovjetunió Kommu. Központi Bizottságának, az önök családdal — folytatta nagy taps és nista Pártját, hogy olyan nagysze- kormányának és az egész magyar derültség közben, rű embert neveltek, mint a mi népnek a szívélyes meghívásért, — Szeretnék szívből jövő köszö- kedves vendégünk, Jurij Aleksze- hogy látogassak el Magyarország- netet mondani minden magyar jevics Gagarin. ra — kezdte beszédét nagy taps (Folytatás a 2. oldalon)
