Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-20 / 169. szám

1961. július SO., csütörtök KÉPÚJSÁG 3 3CUl az érdem ? — Terepszemlén a Battonyai Gépállomás körzetében — A Battonyai Gépállomás körze­tében befejezéshez közeledik az aratás. Ez évben jól haladt a kalá­szosok betakarítása, amit legtöbb helyen gyors ütemben követ az időszerű nyári munka. Gál István főmezőgazdásszal terepszemlére indultunk, hogy megnézzük: me­lyik szövetkezetben hol tartanak s hogyan vélekednek az aratás- cséplésről. — Mielőtt elindulnánk, szeret­ném elmondani, hogy a gépállo­más minden dolgozója aprólékos gondossággal készült a nyári be­takarításra — hallottuk a főme­zőgazdász tájékoztatását. — A műszákiak is megszervezték az éjjeli inspekciót, hogy az esetleges géphibákat gyorsan kijavíthassák s mire a harmat felszárad, zavar­talanul dolgozhassanak. Vasárna­ponként is benn tartózkodik három szerelő, így egyszerre több gépnél segíthetnek. Dávid János kombájnossal a Május 1 Tsz földjén találkoztunk. Az ötvenedik vagon utolsó má­zsáit eresztette zsákokba. — Kilencedik éve ülök kombáj­non — magyarázza a portól, olaj­tól és napsütéstől harna arcú trak­toros. — Mindig jó volt a teljesít­ményem, most pedig új szovjet masinát kaptam s ez minden ed­diginél jobban működik. Örömmel számolhatok be arról is, hogy akár este, akár hajnalban dolgoztam, a termelőszövetkezetből jó szívvel jöttek a kisegítő munkások. Nél­külük nem jutottam volna idáig. Az utolsó szavakat jól esett hal­lani, hisz az elmúlt években nem a legjobb munkafegyelem uralko­dott a Május 1 Tsz-ben. A jól szer­vezett munkájuk nemcsak a kom­bájnaratásban, de a szalmalehú­zásban, tarlóhántásban, cséplés- ben is érezteti hatását. A dombegyházi Petőfi Tsz föld­jén egymás után három kombájn arat-csépel s nyomukban egyszerű eljárással, új módon húzzák le a szalmát. A hatalmas szalmacso- mókat két traktor vontatja a dűlő szélére, ahol úgynevezett mezei kazlat raknak. A kazal tetejére három vendégrúdon vontatják fel a szalmát, így elevátor nélkül, fele annyi munkaerővel látják el ezt a feladatot. Amerre a szem ellát, a kombájntáblákon nyári mélyszán. tás, az aratógépek és a kézi aratók nyomában a keresztsorok között friss tarlóhántás dicséri a jól szer­vezett munkát. — Ide örömmel jövünk — véle­kedik Gál elvtárs —, mert minden munkában sokat segít a szövetke­zet. Sem a vezetőket, sem a tago­kat nem kell meggyőzni a nyári mélyszántás és a tarlóhántás elő­nyeiről. Mindent elkövetnek azért, hogy zavartalanul dolgozhassanak a gépjeink. Debreceni Pál, a tsz elnöke más képp vélekedik: — A jó eredményekért elsősor­ban a gépállomást illeti a dicséret. Ök számon tartják a munkát, nem is kell szólni sem szántás, sem ara­tás előtt. Amit megígérnek, azt minden körülmények között vég­rehajtják. Minőségileg is kifogás­talan munkát kapunk tőlük. Azért olyan szép, haragoszöld a kukori­cánk is, mert mélyen megművel­ték a gépek a talajt s jól bírja a növény a szárazságot. — Ary — Kölcsönös bizalommal Egy jó megjelenési, műven, rendkívül barátságos újdonsült szakember ül a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának egyik iro­dájában. Kertészeti technikumot végzett. Júniusban érettségizett, s a négy éves, kitartó, megszakítás nélküli tanulással eltöltött idő után megpihenve állást keres. El­helyezkedési szándéka van, mint sok száz hozzá hasonló fiatalnak, akik az idén csukták be maguk mögött a középiskolák, techniku­mok vagy egyetemek kapuit. Va­lamennyien el akarnak helyez­kedni vezető állásban vagy éppen amilyen beosztást számukra a vál­lalatok, üzemek, termelőszövetke­zetek biztosítani tudnak. Naponta öt-hat fiatal szakem­ber keresi fel a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyát, hogy az elhelyezkedéshez se­gítséget kérjen. Jó tapasztalni azt a bizalmat, amivel ezek a fiatalok a megye vezetőihez fordulnak. Ez rendkívül pozitív dolog és igen jó eredménynek értékelhető, mert azok a szülők, akik tizenegyné- hány évvel ezelőtt ügyes-bajos dolgaik intézésével még a község­ből sem mozdultak ki, azok fiai, leányai már eljutottak a megyé­hez és közösen beszélik meg a leg­fontosabb tennivalókat a munká- baállással kapcsolatban. A végzős diákok közül már ed­dig is igen sokan választották a gyakorlati munkát. Sokan viszont a hivatalok felé hajlanak. Ha az életet nézzük, akkor elmondhat­juk: szükség van jó gyakorlati emberekre, de szükség van a köz­ügyeket intéző, hozzáértő szakem­berekre is. Mégis, amikor egy-egy fiatalnak azt tanácsolják, vállal­jon gyakorlati munkát, gyakran elveszti önbizalmát, s a jó tanács­ban nem a jót keresi, a számára feltétlen hasznosat, hanem gon­dolataiban olyasmi után kutat, ami a tőle sugárzó bizalom meg­töréséhez vezet. Nagy kár, hogy ifjúságunk körében ilyen meg nem értések is előfordulnak. Hz idősebb szavára mindig jó hallgatni. Azt tanácsoljuk fiatal­ságunknak: fogadják el azoknak a szakembereknek, politikai mun­katársaknak javaslatát, akik fel­tétlen javukat akarják, amikor 500 tehén, 20 ezer a iezlovácsházi Új Megyénk egyik legjobban gaz­dálkodó termelőszövetkezetében, az 5600 holdas mezőkovácsházi Üj Alkotmányban az ipari üze­mekhez hasonló szervezettséggel halad minden időszerű munka. A mélyen művelt, gondosan ápolt földekről magas termésátlagokat takarítanak be: magyar búzából A barütnfifelvásárlás tapasztalatai a békési járásban A békési járás mindig híres volt arról, hogy sok baromfit, to­jást szállított az ország fővárosá­ba és az ipari vidékekre. Nincs most sem panasz arra, hogy a ter­melőszövetkezeti gazdák nem te­nyésztenek elegendő baromfit. Van most is, de lehetne még több. — Hogyhogy nem igazi tagja? Talán neki még nincs... lovagi ne­ve? Ügy tudom, Sanyi úttörő. Nem? És ha jól emlékszem, mint­ha te lennél az őrsvezetője? — Igen... Én vagyok az őrsveze­tője. Éppen ez az, amiért jöttem. Ma kaptam egy névtelen levelet. — nyúl a zsebébe Laci —, hogy... Sanyival valami történt. Régen nem jár már őrsi ülésre sem és kerüli az őrs tagjait — mondja és átnyújtja a papírt. Olyan zár­kózott és bánatos volt mindig, de nem gondoltam, hogy... A csapatvezető figyelmesen vizsgálja a rajzlapdarabra vetett sorokat. — Nem ismerem az írást. Mit gondolsz, ki írta? — Én azt hiszem... úgy érzem, hogy Sanyi írta. Az ő írása ilyen szögletes. És az a-t mindig el­nyújtja. Tessék csak megnézni, olyan, mint egy fekvő ellipszis. — Ö írta volna? Nem beugra­tás... nem tréfa ez, Laci? — Nem, tanár bácsi. Az... ott, a kastályban nem volt tréfa. Ezek komolyan készülnek. Sanyi meg a kezükben van. Ez a Totyak, Kormos vagy hogy hívják, akara­ta ellenére lopásra vitte bele. — Akarata ellenére? — Igen. Sanyi jót akart, segíteni akart, és... Laci elmeséli a száz- torint és a ruha történetét (Folytatjuk) S évről évre több baromfi kapir- gál a házak, tanyák udvarán. A békési, mezőberényi, bélmegyeri gazdák szívesen foglalkoznak ba­romfineveléssel. Gyorsan nő és pénzt hoz a házhoz. A háztájiban nevelt aprójószág felvásárlásával a helyi földművesszövetkezetek foglalkoznak. Évente több millió tojást és 100—200 vagon barom­fit vásárolnak fel. Az idei járási felvásárlási irány­számot nézve, önkéntelenül is meg­állapítja az ember, hogy nem lesz könnyű dolguk a felvásárlási szer­veknek ilyen nagymennyiségű tojás és baromfi felvásárlásának lebonyolításával. Már az elmúlt években is a helyi földművesszö­vetkezetek szerződési viszonyban álltak a termelőkkel, s így elő­re tudták azt, hogy milyen meny- nyiségben adnák el tojást és ba­romfit a feldolgozó vállalatoknak. A szerződéskötés korán tavasz­tól augusztusig, szeptemberig tart. A járás előirányzott kereté­ből minden község megkapta a ráeső részt. S így a helyi szervek kötik a szerződéseket. A békési járás féléves elő­irányzott tervét 77,5 százalékra teljesítette. Ez a szám még nem sokat mond, hiszen a baromfi, csirke, kacsa, liba felvásárlásának zöme inkább az őszi hónapok­ra esik, s így nagy mennyiségű szállításra csak az utolsó negyed­évben lehet számolni. De a föld­művesszövetkezetek az olyan ba­romfit is átveszik, amelyekre nem kötöttek szerződést. A kilátások szerint a szabad baromfi az idén sokat emel az ' irányszámon. Ugyanis a járás községei többség­iben az idén váltak szövetkezeti községgé. Az új tsz-gazdák zöme nem mert baromfira szerződni, mert még bizonytalannak látta a takarmányszükségletet. Nem tud­ták, hogyan és mikor kapnak ár­pát, kukoricát, s így felnevelték ugyan a baromfit, de nem szer­ződtették le. A békési ember meg olyan, ha egyszer szavát adja va­lamihez. azt mindenáron teljesí­teni is akarja. így a felnevelt ba­romfit szabadon értékesíti. Ebben az évben már az egész járás területén szervezettebben — mint eddig bármikor is — bo­nyolódott le a szerződéskötés. Ebből a munkából aktívan ki­vették a részüket a helyi földmű­vesszövetkezetek felvásárlói. Szűcs László, a békési földmű­vesszövetkezet felvásárlója az előirányzott számot jóval túltelje­sítette szerződéskötésben. A csir­keszállítási szerződéskötés tervét 114 százalékra, libából 106 száza­lékra, a kacsa és pulyka szerző­déskötésében is közel 100 százalé­kot ért el. A községek közül Mu- rony 137 százalék, Köröstarcsa 104 százalékra teljesítette, felvá­sárlási tervét. Ahhoz azonban, hogy a féléves terv teljesítésében lemaradás mutatkozik, nagyban hozzájárul az is, hogy még mindig sok az illetéktelen felvásárló a piacokon, tanyákon. Évente több vagon ba­romfit szállítanak el olyan sze­mélyek, akik kupeckodnak vele. Különösen a budapesti vasútvo­nal melletti tanyavilágból gyűj­tik össze a baromfit. Nemrégiben egy nap alatt 35 csirkét szedett el a rendőrség olyan illetőktől, akik ipari vidékekre akarták szál­lítani, ahol bőséges felárral adták volna el. A szerződéskötés, felvásárlás jó irányban halad a békési járásban, azonban még nincs ok az elbiza­kodottságra. Sok még a tenniva­ló ahhoz, hogy az éves tervüket 100 százalékig teljesítsék. Tovább­ra is gyorsítani kell a baromfi­szerződéskötést és a felvásárlást. Cs. E. lesz öt év múlva Mofmány Tsz-ben például több mint ezer holdon 14 mázsás átlagot értek el. A jó hírű szövetkezetben elké­szült az új ötéves terv, mely sze­rint 31,5 százalékkal növelik a me­zőgazdasági termékek hozamát, öt év alatt tehénállományukat 168- ról 500-ra, a törzsbaromfit 11O0- ról 20 ezerre emelik. Elhatároz­ták, hogy egy-egy évben 3500 hí­zót, az ötéves terv utolsó évében pedig 100 ezer csirkét adnak a népgazdaságnak. Ennek megfele­lően legalább 65 ezer szarvas- marha, hízó, süldő, törzsbaromfi és csibe részére építenek ólat, istállót. A tehenek évi tejhozamát 100 literrel emelik, saját géppark­jukban legalább 70 traktort, fűka­szát, rendsodrót, sílókombájnt, mi- ládert és egyéb munkaeszközt számlálnak. Az Üj Alkotmány Tsz tagjai öt év múlva legalább 30 vagon­nal több kenyérgabonát adnak el az államnak, mint jelenleg, pe­dig a búza vetésterületét 9 szá­zalékkal csökkentik. Kiváló vető­mag, vetőágy és kellő ápolás biz­tosításával akarják a holdankénti terméshozamot jelenősen növelni. Az Üj Alkotmány Tsz tagjai pá­rosversenyre hívták az ugyancsak jól gazdálkodó üjkígyósi Aranyka­lász Tsz-t. A verseny fő célja a termés, illetve terméshozamok emelése, az áruértékesítés és a tagság egyéni jövedelmének növe­lése. egy-két évre, esetleg hosszabb időre gyakorlati munkára küldik. Nem véletlen az ilyen jó tanács, hiszen valakiből jó megyei főag- ronómus, vetőmagfelügyelő, ker­tészeti előadó csak úgy lehet, ha az iskolában tanultakat a gyakor­lati életben megfelelően alkal­mazni tudja. Igein ám, de több termelőszövet­kezetben idegenkedve fogadják az iskoláról most kikerült és elhe­lyezkedni vágyó fiatalokat. Fiata­loknak tartják őket, akiktől a munkába állás első napjától nem várhatnak komoly élettapasztalat­tal rendelkezőkhöz mérten alapos élméleti és gyakorlati munkát. Szövetkezeteink jó részében vala­hogy úgy vannak a szakemberek­kel, mint azzal a közmondással* amely a kívánságra vonatkozik: ha már lúd, legyen kövér. Vi­szont fiatal szakembereink gya­korlati tapasztalattal még nem szedték meg magukat. Az iskolai tanulás megadta ugyan az alapos elméleti felkészülést, de a min­dennapi élet megismerése, a gya­korlati munka még ezután érleli őket igazi szakemberekké. Állami gazdaságaink tíz évvel ezelőtt igen nagy áldozatot hoztak a fiatal szakemberek nevelésére; Tíz év távlatából elmondhatjuk* az áldozatvállalás, habár néha ne­héz és fájdalmas volt, de megér­te, mert gazdaságainkban kifor­rott az a vezető-gárda, amely ké­pes olyan nagy feladatokat meg­oldani, mint a termelés speciali- zálása, a tömbösítés, a korszerű állattenyésztés módszereinek al­kalmazása. Termelőszövetkezete­inkben jelenleg hasonló készség­ről van szó, mint amilyet tíz évvel ezelőtt az állami gazdaságokban tapasztaltunk. Fiatal szakembere­ink részére mindenhol helyet kell biztosítani, beosztani őket nagy gyakorlati tapasztalattal rendelke­ző, a gazdálkodás jó hírében álló vezető beosztású elnökök, agronó- musok, brigádvezetők mellé, hogy minél hamarabb beleilleszkedje­nek a szövetkezeti életbe és tevé­kenyen segítsék a gazdálkodás szi­lárdítását. Természetesen e nagy gond meg­oldásához a szövetkezet tagjaitól is bizalomra van szükség. Biza­lomra és segítésre, mert kiváló szakemberek rövid idő alatt csak­is akkor és úgy fejlődhetnek, úgy válhatnak a termelés magasszín- vonalú szervezőivé, ha jól elgon­dolásaikat a szövetkezeti tagság egy emberként valósítja meg. A bizfslnin würävalo kölcsönös. Éppen ezért fiatal szakembereink­nek munkába állásuk első napjá­tól kezdve igen nagy megfontolt­sággal, megalapozottsággal, nagy hozzáértéssel kell dolgozniuk. Dupsi Károly Húsz év alatt nyolcszorosára nő az ország nyárfaállománya Az erdőgazdaság távlati terve szerint évente tízezer hektár nyárfát telepí­tenek az országban, s ezzel húsz év alatt a mostaninak nyolcszorosára nő a nyárfaállomány. Ez a fa-ellátás megoldásának kulcskérdése: a nyár adja a két leginkább faigényes ipar­ág: a bútor- és a papíripar alapvető nyersanyagát. Emellett nagy előnye, hogy gyorsan nő, 20—30 év alatt két­szer nagyobb fatömeget ad, mint ál­talában a többi fafajok. A nagyarányú nyárfatelepítés után húsz-harminc év múlva a mostaninál negyven száza­lékkal több fát termelhetnek ki az er­dőgazdaságok. A nagyarányú nyárfa-telepítés tudo­mányos megalapozására és legjobb anyagának kiválasztására széleskörű kutató-nemesítő munkát végeznek az Erdészeti Tudományos Intézetben. A sárvári kutató-állomáson a világ minden részéből 500 nyár-fajtát gyűj­töttek össze. Ezek közül választják ki a meghonosítható fajtákat és az új hazai fajták nemesítéséhez szükséges alapanyagot. A mostani telepítéseknek már egy harmada az ilyen új fajta, köztük az első magyar hibrid: a H 381, és egy, a Pó-siksúgról származó igen gyorsan növő olasz nyár. Köz­ben keresik a még jobbakat: kilenc fajtakísérleti telepen száznál több, a hazai erdészetekben még nem ismert nyárfafajtát vizsgálnak, ezek fele kül­földi, fele új itthoni fajta-jelölt. A nemesítéssel egy időben keresik a nyárfák telepítésére legalkalmasabb talajt és mikroklímát. Pontosan elem­zik az ország legszebb nyár-erdőinek talaját, a lehullott lombok, levelek laboratóriumi vizsgálatából pedig a nyárfák tápanyag-igényét állapítják meg. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents