Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-19 / 168. szám

1961. július 19., szerda HÉPŰJSÁG 3 Harmadik kefe a kombájnén A TŰZŐ NAP csokoládébar­nára sütötte a fiatal kombájnost. Homlokát törölgetve szállt le a gépről. Amíg váltótársa kerül egy párat, addig pihen egy kicsit az akácfák alatt. A nagy erővel száguldó szél nehezíti a munkát, jobban kell tartani a kormány­kereket, s igazodni kell a szél irányához. Ez az idő szinte marja, emészti az ember erejét. Ilyen­kor sűrűbben váltanak. Kovács Pál, a szőke, magas fiatalember, még egy-két utasítást ad a for­dulóban Szakáll Mátyásnak, a váltójának, aztán letelepszik az emberek közé, akik szintén rövid pihenőt tartanak. Beszélgetnek. S ilyenkor mi a téma az aratóknál? Könnyű megállapítani, hiszen va­lamennyi kezében három-négy szál búzakalász van, azt morzsol- gatják. A búza szárazságát, acé­losságát vizsgálják. — EZ MÁR JÖL MEGÉRETT a kombájn alá — szól bele a fia­tal kombájnos. — Olyan gyönyö­rűen kiveri a gép, hogy talán egy szem sem hull a szalmába. Egyenesen a magtárba való ez. — Oda is kerül ez öcsém, csak az a baj, hogy sok még a talpon­álló. Nyomni kell a gombot. Kovács Pali egy kicsit felhúzta a szemöldökét, s mintha azt mon­daná: dolgozunk mi éjjel, nappal, vasárnap, hétköznap, mégsincse- nek velünk megelégedve? SZÓ SINCS ARRÖL, hogy a végegyházi Szabadság Tsz-ben dolgozó két kombájnossal ne vol­nának megelégedve, hiszen több mint három hete, hogy naponta alig 3—4 órát alszanak, s a többi idejüket munkával töltik. Ezt bi­zonyítja eddigi eredményük is. Július 14-ig 220 holdat vágtak le, s több mint tíz vagonnal csépel­tek el. A Mezőkovácsházi Gépál­lomás legjobb kombájnosai. Ko­vács Pál már az elmúlt években is jó eredményt ért el járási szinten, de az idén a megyei ver­senybe is bele kíván szólni. Szá­mítása szerint 300 holdat vág le magyar gyártmányú kombájnjá­val. 1954 óta minden évben arat. Egyébként műhelymunkás a gép­állomáson, szerelő a szakmája. Ezért baj nem is lehet a géppel, mert gyorsan meg is tudja javí­tani. Az aratás ideje alatt még sok baj nem is fordult elő. Két tengely törés ,volt, de azt is haj­nalban, munkakezdés előtt kija­vította. A KOMBÁJNOLÁST REGGEL fél hét, hét órakor kezdik a har­mat miatt, de a kombájnosok haj­nal négy órakor már a gépek kö­rül vannak. Csavart húznak, ja­vítanak, olajoznak. Az egész napi jó munkához alaposan fel kell készíteni a gépet. Három-négy nap és befejeződik az aratás. Elhallgatnak az arató­gépek, kombájnok. Pihennek a kombájnosok, az aratók. Cs. F. Naponta 9-10 mássa esporttaromíi ÍGERET-de meddig?... Március első felében — a F ob- jeda gépkocsival együtt — nagy­javításra a Békéscsabai Autójaví­tóba vitték a Zsadányi Állami Gazdaság két 250 köbcentis mo­torkerékpárját. A két motorkerék­párt Csicsely művezető vette át. A gazdaság vezetői kérték Csi­csely művezetőt: minél előbb ja­vítsák meg a két motorkerékpárt, mert nagy szükség van rájuk, de különösnen nagy lesz az avatás idején. Csicsely művezető azt ígérte: igyekeznek a javítással. Két héttel később, amikor Bálint Lajos szerelő a gépkocsi ügyében ismét az autójavítóban járt és sürgette a motorkerékpárok ja­vítását, Csicsely művezető azzal „érvelt”, hogy azért nem tudnak a két motorkerékpár javításához hozzáfogni, mert nincs főtenge­lyük és hengerük. Bálint Lajos nyomban ígéretet tett: majd ő küld a gazdaságból főtengelyeket és hengereket. ígéretét be is tar­totta: a főtengelyeket és a hen­gereket személyesen vitte be, illet­ve adta át Csicsely művezetőnek. Pécsén yek acsa nevelés viaen Szarvason a Kísérleti Halastavak In­tézetében új eljárást valósítanak meg a pecsenyekacsa-nevelésben. A koráb­bi években általános volt az a gyakor­lat, hogy pecsenyekacsát nem szabad vízen tartani, mert az úszás következ­tében a felvett takarmányt nem tes­tük gyarapítására használják, hanem „ledolgozzák”. Az intézet vezetőjének kísérletei azt tanúsítják, hogy a ko­rábbi évek pecsenyekacsa-nevelési módszere elévült, mert pecsenyeka­csát vizen sokkal eredményese! n lehet nevelni, mint szárazföldön. Ed­dig így 1600 kacsát neveitek. A ka­csákat állandóan vizen tartották. Táp­lálékukat cölöpökre épített etetőkön vették fel és nyolchetes korra elérték a 2,5 kilogrammos súlyt. Érdemes megemlíteni, hogy azokon a tavakon, amelyeken kacsákat neveltek, a halak fejlődése meggyorsult. A háromdekás pontyivadékok — ezeket a tavasszal helyezték ki —, július első tíz nap jára elérték a 30—35 dekás súlyt. Ezek után azt hinné az ember, hogy az akadályok megszűntek, s megkezdték a motorkerékpárok javítását. Tévedni azonban embe­ri dolog. Három héttel ezelőtt, amikor Bálint Lajos szerelő ismét bent járt az autójavítóban, azonkívül, hogy a két motorkerékpárt lefes­tették, s az egyik sarokba állítot­ták, semmit sem csináltak egyik­nek sem. Két héttel ezelőtt ismét sürgették a gazdaságbeliek Csi­csely művezetőnél a motorkerék­párok javítását. Ekkor a műveze­tő újabb ígéretet tett. Nevezetesen azt, hogy egy hét múlva jöhetnek a motorkerékpárokért, akkorra megjavítják. A gazdaságból ismét felkeresték a békéscsabai autója­vítót, személy szerint Csicsely mű­vezetőt, az általa megjelölt na­pon. Azonban ezen a napon is üres kézzel, vagyis motorkerékpá­rok nélkül tértek vissza a gazda­ságba. így történt. Ígéret, ígéret után. Vajon a békéscsabai autójavító­ban — személy szerint Csicsely művezető is — így képzelik el a mezőgazdaság segítését, az aratás- cséplés meggyorsítását? B. I. Az orosházi Bamevál telepén éppen vége volt a munkaidőnek, amikor odaértünk. Az irodában azonban Szabó Gyula megnyugta­tott bennünket: — Az új daraboló-üzemben es­te 8-ig dolgoznak. Tessék, nézze­nek széjjel, megéri! Az üzemből vidám beszéd zaja vegyült a gépek zajával. Néha fel­bugyborékolt a kacagás is. Nem is csoda, ahol 46 nő dolgozik együtt... Mínusz 6 fok Először az előhűtőbe mentünk. A kinti meleg után kellemes hű­vös fogadott bennünket. — Itt mínusz 6 fokot mutat a hőmérő — mondotta Kádi elvtárs —, ide már kopasztva hozzák a csibéket. — Mennyit kopasztanak meg naponta? — A kopasztóban öten dolgoz­nak. Nyolc óra alatt öt és fél ezer csirkét kopasztanak meg. Persze sokat segít a gép. Ha az nem len­ne... A kellemes hűVös terem után újra melegebb helyiségbe men­tünk. A hosszúkás teremben fe­a szalagra, amely körbe jár. Az asszonyok között egy férfi is szor­goskodott. — Ö dr. Gulyás Mihály orvos — magyarázta Szabó elvtárs. — Minden csirkének külön meg kell vizsgáim a máját és a zúzáját, hogy fogyasztható-e. — Itt csak exportra csomagol­nak? — Nem, belföldre is. A baromfi több mint 60 százalékát exportra szállítják — Külföldre főleg a csirke combját és a mellét csomagoljuk. Ott kint ezt szeretik — mondotta mosolyogva Kádi elvtárs. — Olyan nem fordul elő, hogy valami része kimarad a csomag­ból? — Eleinte előfordult, de most már nem. Akik itt dolgoznak, már olyan gyakorlatot szereztek, hogy szinte csukott szemmel is tudnak csomagolni — válaszolt Szabó Gyula. Az egyik mérlegnél Igllc Kata­— Pár deka eltérés van köztük — nézett fel a munkából Iglicz Katalin. — Ilyenkor persze az ár is változik. Itt van előttem egy ár. P"“T '*9 , ip m mm hérköpenyes nők szorgoskodtak. Mindenütt rend és tisztaság. A da- rabolót a Bamevál házilag készí­tette. Valamikor garázs volt ez az épület, és a megye egyik legmo­dernebb darabolóüzeme lett. — Itt nem mindig dolgozunk — mondotta Szabó elvtárs. Csak ak­kor, ha van annyi baromfi, hogy egy félnapra elég. Itt is 8 órát dol­goznak és este 8-ig tart a műszak. Aztán javasolta, hogy menjünk végig az üzemen. A terem végén Éliás Lajosné egy mázsára rakta a csirkéket. Itt megmérik, majd utána akasztják lin dolgozott, ö méri a csomago­kat és írja rá az árát. — Minden csomag egyforma sú­lyú? jegyzék, amin fel van tüntetve, hogy hány dekáért mennyit kell fizetni. Ahogy néztük, nem sokszor fi­gyeli az árjegyzéket. — Tudom kívülről, hány deká­ért, mennyit kell felszámolni — nevetett Katalin. — Régóta dolgozik itt? — Ö nem. Én diák vagyok. Csak ilyenkor, amikor szünidő van. — Naponta mennyit csomagol­nak exportra? Kádi élvtárs rövid fejszámolás után már mondta is az ered­ményt. — Általában 9—10 mázsát, amit különböző külföldi orszá­gokba szállítunk. Az orosházi Bamevál új üze­mében sokkal jobb kedvvel dol­goznak, mint régen. Ez meglátszik az üzem termelésén is. Az ex­portra szállított baromfi minősé­gével elégedettek a külföldi or­szágokban, s ez a Bamevál dol­gozóinak jó munkáját dicséri. Jantyik Tibor 120 vagon gabonát ad az áüamnak a füzesgyarmati Aranykalász Tsz A tíz éve alakult füzesgyarmati Aranykalász Tsz tagjai hallatlan szorgalommal és anyagi áldozat- vállalással varázsolták jó termő­földdé a sziket. Évről évre több száz holdon javították meszezés- sel és digózással a talajt, sok pil­langóstakarmányt vetettek, ami szintén segített a talajszerkezet javításában. Komoly gépparkot is rendeztek be: saját erőből vásárolták az erőgépeket és modern munkaesz­közöket. Tervszerűen fejlesztették a közös állatállományt, hogy mi­nél nagyobb területen istáilótrá­gyázhassanak. Ezért tíz év alatt több mint tízmillió forint értékű ólat, istállót, magtárt és egyéb épületet emeltek tető alá. Jól gaz­dálkodtak, a terméshozam évről évre nőtt. Az egykori tücsökdög- lesztő dűlőben — ahol 6—7 má­zsás búzatermés rekord eredmény volt — most 13—14 mázsát arat­tak holdanként. Ez az egyetlen termelőszövetkezet ez évben 120 vagon búzát szállít a termény for­galmi magtárába A saját tagsá­gán kívül több mint négyezer em­ber évi kenyérszúkségletét bizto­sítja. Termelőszövetkezetek, figyelem! Legújabb ajánlatunk! Magasabb egységárakkal, kedvezőbb súlykategória előírá­sokkal 1961. július hó 1-én megkezdi az Állatforgalmi Vál­lalat az új sertéshizlalási akció keretében a szerződéskötéseket 1962. I. félévi átadásra. FELTÉTELEK: fehér hússertés hús és húsjellegű zsír és zsírjeHegü tenyésztésbe fogott koca és kanlott Fenti árakon kívül nagyüzemi felárat és az átadott darabok után 15,— Ft kamattérítést fizet a vállalat. Meglévő süldőkre és malacokra haladéktalanul kössenek sertéshizlalási szerződést! BÉKÉS M ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT 314 106—15)0 kg 15,70 Ft 121— kg 16,50 Ft 106—130 kg 15,30 Ft 131— kg 16,20 Ft 126—140 kg 15,20 Ft 141— kg 16,— Ft 170— kg 14,50 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents