Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-19 / 168. szám
1961. július 19., szerda HÉPŰJSÁG 3 Harmadik kefe a kombájnén A TŰZŐ NAP csokoládébarnára sütötte a fiatal kombájnost. Homlokát törölgetve szállt le a gépről. Amíg váltótársa kerül egy párat, addig pihen egy kicsit az akácfák alatt. A nagy erővel száguldó szél nehezíti a munkát, jobban kell tartani a kormánykereket, s igazodni kell a szél irányához. Ez az idő szinte marja, emészti az ember erejét. Ilyenkor sűrűbben váltanak. Kovács Pál, a szőke, magas fiatalember, még egy-két utasítást ad a fordulóban Szakáll Mátyásnak, a váltójának, aztán letelepszik az emberek közé, akik szintén rövid pihenőt tartanak. Beszélgetnek. S ilyenkor mi a téma az aratóknál? Könnyű megállapítani, hiszen valamennyi kezében három-négy szál búzakalász van, azt morzsol- gatják. A búza szárazságát, acélosságát vizsgálják. — EZ MÁR JÖL MEGÉRETT a kombájn alá — szól bele a fiatal kombájnos. — Olyan gyönyörűen kiveri a gép, hogy talán egy szem sem hull a szalmába. Egyenesen a magtárba való ez. — Oda is kerül ez öcsém, csak az a baj, hogy sok még a talponálló. Nyomni kell a gombot. Kovács Pali egy kicsit felhúzta a szemöldökét, s mintha azt mondaná: dolgozunk mi éjjel, nappal, vasárnap, hétköznap, mégsincse- nek velünk megelégedve? SZÓ SINCS ARRÖL, hogy a végegyházi Szabadság Tsz-ben dolgozó két kombájnossal ne volnának megelégedve, hiszen több mint három hete, hogy naponta alig 3—4 órát alszanak, s a többi idejüket munkával töltik. Ezt bizonyítja eddigi eredményük is. Július 14-ig 220 holdat vágtak le, s több mint tíz vagonnal csépeltek el. A Mezőkovácsházi Gépállomás legjobb kombájnosai. Kovács Pál már az elmúlt években is jó eredményt ért el járási szinten, de az idén a megyei versenybe is bele kíván szólni. Számítása szerint 300 holdat vág le magyar gyártmányú kombájnjával. 1954 óta minden évben arat. Egyébként műhelymunkás a gépállomáson, szerelő a szakmája. Ezért baj nem is lehet a géppel, mert gyorsan meg is tudja javítani. Az aratás ideje alatt még sok baj nem is fordult elő. Két tengely törés ,volt, de azt is hajnalban, munkakezdés előtt kijavította. A KOMBÁJNOLÁST REGGEL fél hét, hét órakor kezdik a harmat miatt, de a kombájnosok hajnal négy órakor már a gépek körül vannak. Csavart húznak, javítanak, olajoznak. Az egész napi jó munkához alaposan fel kell készíteni a gépet. Három-négy nap és befejeződik az aratás. Elhallgatnak az aratógépek, kombájnok. Pihennek a kombájnosok, az aratók. Cs. F. Naponta 9-10 mássa esporttaromíi ÍGERET-de meddig?... Március első felében — a F ob- jeda gépkocsival együtt — nagyjavításra a Békéscsabai Autójavítóba vitték a Zsadányi Állami Gazdaság két 250 köbcentis motorkerékpárját. A két motorkerékpárt Csicsely művezető vette át. A gazdaság vezetői kérték Csicsely művezetőt: minél előbb javítsák meg a két motorkerékpárt, mert nagy szükség van rájuk, de különösnen nagy lesz az avatás idején. Csicsely művezető azt ígérte: igyekeznek a javítással. Két héttel később, amikor Bálint Lajos szerelő a gépkocsi ügyében ismét az autójavítóban járt és sürgette a motorkerékpárok javítását, Csicsely művezető azzal „érvelt”, hogy azért nem tudnak a két motorkerékpár javításához hozzáfogni, mert nincs főtengelyük és hengerük. Bálint Lajos nyomban ígéretet tett: majd ő küld a gazdaságból főtengelyeket és hengereket. ígéretét be is tartotta: a főtengelyeket és a hengereket személyesen vitte be, illetve adta át Csicsely művezetőnek. Pécsén yek acsa nevelés viaen Szarvason a Kísérleti Halastavak Intézetében új eljárást valósítanak meg a pecsenyekacsa-nevelésben. A korábbi években általános volt az a gyakorlat, hogy pecsenyekacsát nem szabad vízen tartani, mert az úszás következtében a felvett takarmányt nem testük gyarapítására használják, hanem „ledolgozzák”. Az intézet vezetőjének kísérletei azt tanúsítják, hogy a korábbi évek pecsenyekacsa-nevelési módszere elévült, mert pecsenyekacsát vizen sokkal eredményese! n lehet nevelni, mint szárazföldön. Eddig így 1600 kacsát neveitek. A kacsákat állandóan vizen tartották. Táplálékukat cölöpökre épített etetőkön vették fel és nyolchetes korra elérték a 2,5 kilogrammos súlyt. Érdemes megemlíteni, hogy azokon a tavakon, amelyeken kacsákat neveltek, a halak fejlődése meggyorsult. A háromdekás pontyivadékok — ezeket a tavasszal helyezték ki —, július első tíz nap jára elérték a 30—35 dekás súlyt. Ezek után azt hinné az ember, hogy az akadályok megszűntek, s megkezdték a motorkerékpárok javítását. Tévedni azonban emberi dolog. Három héttel ezelőtt, amikor Bálint Lajos szerelő ismét bent járt az autójavítóban, azonkívül, hogy a két motorkerékpárt lefestették, s az egyik sarokba állították, semmit sem csináltak egyiknek sem. Két héttel ezelőtt ismét sürgették a gazdaságbeliek Csicsely művezetőnél a motorkerékpárok javítását. Ekkor a művezető újabb ígéretet tett. Nevezetesen azt, hogy egy hét múlva jöhetnek a motorkerékpárokért, akkorra megjavítják. A gazdaságból ismét felkeresték a békéscsabai autójavítót, személy szerint Csicsely művezetőt, az általa megjelölt napon. Azonban ezen a napon is üres kézzel, vagyis motorkerékpárok nélkül tértek vissza a gazdaságba. így történt. Ígéret, ígéret után. Vajon a békéscsabai autójavítóban — személy szerint Csicsely művezető is — így képzelik el a mezőgazdaság segítését, az aratás- cséplés meggyorsítását? B. I. Az orosházi Bamevál telepén éppen vége volt a munkaidőnek, amikor odaértünk. Az irodában azonban Szabó Gyula megnyugtatott bennünket: — Az új daraboló-üzemben este 8-ig dolgoznak. Tessék, nézzenek széjjel, megéri! Az üzemből vidám beszéd zaja vegyült a gépek zajával. Néha felbugyborékolt a kacagás is. Nem is csoda, ahol 46 nő dolgozik együtt... Mínusz 6 fok Először az előhűtőbe mentünk. A kinti meleg után kellemes hűvös fogadott bennünket. — Itt mínusz 6 fokot mutat a hőmérő — mondotta Kádi elvtárs —, ide már kopasztva hozzák a csibéket. — Mennyit kopasztanak meg naponta? — A kopasztóban öten dolgoznak. Nyolc óra alatt öt és fél ezer csirkét kopasztanak meg. Persze sokat segít a gép. Ha az nem lenne... A kellemes hűVös terem után újra melegebb helyiségbe mentünk. A hosszúkás teremben fea szalagra, amely körbe jár. Az asszonyok között egy férfi is szorgoskodott. — Ö dr. Gulyás Mihály orvos — magyarázta Szabó elvtárs. — Minden csirkének külön meg kell vizsgáim a máját és a zúzáját, hogy fogyasztható-e. — Itt csak exportra csomagolnak? — Nem, belföldre is. A baromfi több mint 60 százalékát exportra szállítják — Külföldre főleg a csirke combját és a mellét csomagoljuk. Ott kint ezt szeretik — mondotta mosolyogva Kádi elvtárs. — Olyan nem fordul elő, hogy valami része kimarad a csomagból? — Eleinte előfordult, de most már nem. Akik itt dolgoznak, már olyan gyakorlatot szereztek, hogy szinte csukott szemmel is tudnak csomagolni — válaszolt Szabó Gyula. Az egyik mérlegnél Igllc Kata— Pár deka eltérés van köztük — nézett fel a munkából Iglicz Katalin. — Ilyenkor persze az ár is változik. Itt van előttem egy ár. P"“T '*9 , ip m mm hérköpenyes nők szorgoskodtak. Mindenütt rend és tisztaság. A da- rabolót a Bamevál házilag készítette. Valamikor garázs volt ez az épület, és a megye egyik legmodernebb darabolóüzeme lett. — Itt nem mindig dolgozunk — mondotta Szabó elvtárs. Csak akkor, ha van annyi baromfi, hogy egy félnapra elég. Itt is 8 órát dolgoznak és este 8-ig tart a műszak. Aztán javasolta, hogy menjünk végig az üzemen. A terem végén Éliás Lajosné egy mázsára rakta a csirkéket. Itt megmérik, majd utána akasztják lin dolgozott, ö méri a csomagokat és írja rá az árát. — Minden csomag egyforma súlyú? jegyzék, amin fel van tüntetve, hogy hány dekáért mennyit kell fizetni. Ahogy néztük, nem sokszor figyeli az árjegyzéket. — Tudom kívülről, hány dekáért, mennyit kell felszámolni — nevetett Katalin. — Régóta dolgozik itt? — Ö nem. Én diák vagyok. Csak ilyenkor, amikor szünidő van. — Naponta mennyit csomagolnak exportra? Kádi élvtárs rövid fejszámolás után már mondta is az eredményt. — Általában 9—10 mázsát, amit különböző külföldi országokba szállítunk. Az orosházi Bamevál új üzemében sokkal jobb kedvvel dolgoznak, mint régen. Ez meglátszik az üzem termelésén is. Az exportra szállított baromfi minőségével elégedettek a külföldi országokban, s ez a Bamevál dolgozóinak jó munkáját dicséri. Jantyik Tibor 120 vagon gabonát ad az áüamnak a füzesgyarmati Aranykalász Tsz A tíz éve alakult füzesgyarmati Aranykalász Tsz tagjai hallatlan szorgalommal és anyagi áldozat- vállalással varázsolták jó termőfölddé a sziket. Évről évre több száz holdon javították meszezés- sel és digózással a talajt, sok pillangóstakarmányt vetettek, ami szintén segített a talajszerkezet javításában. Komoly gépparkot is rendeztek be: saját erőből vásárolták az erőgépeket és modern munkaeszközöket. Tervszerűen fejlesztették a közös állatállományt, hogy minél nagyobb területen istáilótrágyázhassanak. Ezért tíz év alatt több mint tízmillió forint értékű ólat, istállót, magtárt és egyéb épületet emeltek tető alá. Jól gazdálkodtak, a terméshozam évről évre nőtt. Az egykori tücsökdög- lesztő dűlőben — ahol 6—7 mázsás búzatermés rekord eredmény volt — most 13—14 mázsát arattak holdanként. Ez az egyetlen termelőszövetkezet ez évben 120 vagon búzát szállít a termény forgalmi magtárába A saját tagságán kívül több mint négyezer ember évi kenyérszúkségletét biztosítja. Termelőszövetkezetek, figyelem! Legújabb ajánlatunk! Magasabb egységárakkal, kedvezőbb súlykategória előírásokkal 1961. július hó 1-én megkezdi az Állatforgalmi Vállalat az új sertéshizlalási akció keretében a szerződéskötéseket 1962. I. félévi átadásra. FELTÉTELEK: fehér hússertés hús és húsjellegű zsír és zsírjeHegü tenyésztésbe fogott koca és kanlott Fenti árakon kívül nagyüzemi felárat és az átadott darabok után 15,— Ft kamattérítést fizet a vállalat. Meglévő süldőkre és malacokra haladéktalanul kössenek sertéshizlalási szerződést! BÉKÉS M ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT 314 106—15)0 kg 15,70 Ft 121— kg 16,50 Ft 106—130 kg 15,30 Ft 131— kg 16,20 Ft 126—140 kg 15,20 Ft 141— kg 16,— Ft 170— kg 14,50 Ft
