Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-18 / 167. szám

1961. Július 18., kedd HÉPŰJSÁG 3 Pártmunka a mezőn Viharkárok és kártérítés — Az Állami Biztosító megyei igazgatójának nyilatkozata — Nemegyszer hallottuk már községeinkben a nyári nagy mun­kák idején, hogy „most nincs idő a pártéletre, mindenki az aratás­ban van, nem érnek rá a pártta­gok”. Legutóbb is ilyesféle felele­tet kapunk Nagykopáncson arra a kérdésre, hogy mit csinál a párt- szervezet ?! Fura dolog, de azt kell mondani, hogy egyes elvtáxsak a fától nem látják az erdőt, mert miközben teljes erővel dolgoznak, szerveznek, meggyőznek és elosz­latják az időnként lecsapódó rossz hangulatot, azt mondják, hogy „nem tesznek semmit”. Így van ez Nagykopáncson is, ahogyan Szabó és Nyusti Sándor edvtársak sza­vaiból kitűnt A nagykopáncsa Kossuth Tsz csak tavasszal erősödött meg a két régebben alakult de gyengén működő szövetkezet egyesülésé­ből, az egyes típusú csoportok fú­ziójából és a sok jómódú közép­paraszt belépése révén. Persze, aki azt mondaná, hogy ez a megna­gyobbodás egyúttal megoldott minden problémát, az nem mon­dana igazat Éppen az egyesülés e sokrétűségéből eredően hárult fo­kozott feladat a pártszervezetre, melynek Szabó elvtárs a titkára. Tudjuk, a szövetkezeti parasztság egységessé kovácsolása nem köny- nyű feladat. Ezt naponta tapasz­talják a gyakorlatban Szabó elv- társék. Sok még a téves nézet, vagy ahogy Majakovszkij mond­ta: >ra buta beszéd”. Sőt a rossz- indulat is sok még éppen azok ré­széről, akik eddig nem sokat tet­tek szövetkezetük megszilárdítá­sáért. A pártszervezet azonban mindig ott van, ahol éppen a leg­nagyobb zavarok támadnak, hogy jelenlétével, magyarázatával he­lyes irányba terelje a megrugasz­kodott gondolatokat. — Nemrégiben — beszéli Nyusti elvtárs, aki a járási tanácstól a párthatározat alapján került hat hónapra ebbe a tsz-be —, szóval nemrégiben az állatgondozók okoztak bonyodalmat a munka­egységszámításban. Nem jól írták be az elvégzett munkaegységet. Külön, soronkívüli kiselőadást kellett tartani az istállókban, hogy milyen munkáért mi jár. Aprólé­kosan megmagyaráztuk a munka- egységszámítást és azóta nincs is baj. Megértették a dolgozók. Mi lenne más ez, mint az abban az időben végzett legszükségesebb pártmunka?! Hi­szen arról volt szó, hogy a tehené­szetben elégedetlenek voltak a dolgozók a kijavított munkaegy­ségek miatt, s ezt az elégedetlen­séget, mely a meg nem értésből fa­kadt, oszlatta el a pártszervezet. Nem valami elvont, fellegekben járó elméleti előadás alapján, ha­nem gyakorlati példák illusztrálá­sával, mely azonban arra a mély elméleti tételre alapozódott, hogy a szocializmus építésében min­denkit annyi fizetség illet, ameny- nyi munkát végez. Aki pedig töb­bet akar magának kaparni, az be­csapja társait és az egész társadal­mat. A Kossuth Termelőszövetkezet­ben is vannak „notórius” hangos­kodik, akik valójában nem is érik fel ésszel (durván ezt kell monda­nunk), hogy az osztályellenségnek segítenek meggondolatlan fecse­gésükkel, mellyel akaratlanul is a szövetkezeti fegyelmet, a jó mun­kakedvet rombolják. Ezek közé tartozik Molnár István — akarat­tal írjuk ki a nevét! —, aki olyan híreket kezdett terjeszteni, hogy „nem érdemes dolgozni, mert mit adnak érte? Január óta 12 fillért fizetnek egy munkanapra a Kossuthban”. — Így van. Igazat beszél! — álltak a hangoskodó mellé néhányam, mint például Jancsa Demeter és Bódi János. „Nálunk nem fizetik meg a mun­kát” ... Régen azt mondták volna erre, hogy az ellenség hangja be­szél Molnár István szájából. Most azt mondjuk, hogy a rosszindulat és a tudatlanság. A hír, amely fel­kavarta az egész Halász-brigádot, amelyikben e három tsz-tag dol­gozik, természetesen eljutott a pártszervezethez. Szabó elvtársék nyomban ki is mentek az aratók­hoz és gyakorlati példákkal sem­misítették meg a rossz hangulat- keltést. Mert mi itt az igazság? Molnár István, ha januártól számolja ke­resetét, valóban nem kapott töb­bet 12 fillérnél munkanapon­ként. De miért? Azért — mondták Szabó elvtársék —, mert két erős lányával együtt mindössze '34 munkaegységet teljesített január óta. Jancsa Demeter, aki olyan nagyon helyeselte Molnár szavait, sem sokkal különb teljesítményt nyújtott, öszesen 53 munkaegysé­get szerzett az elmúlt félévben, Bódi János pedig negyvenhetet. Ítéljék meg az elvtársak — mond­ta — Szabó —, hogy he!ytállóak-e ezek után Molnárék szavai. A többiek egységesen feleltek. Mindenekelőtt Dobsa Mihály, Lé­kai Sándor, Nagy Imre, akik egye­dül jóval több mint 200 munka­egységet szereztek január óta. Meg is mondták a magukét Mol- náréknak: Nem hangoskodni kell, hanem dolgozni! Csak ezzel növe­kedik a kereset... Nem taggyűlésen beszélték meg mindezt a párttagok. Erre az utol­só hónapban lehet, hogy valóban nem volt idő. Hanem kint, a mun­ka frontján, ahol az élet zajlik, s ahol eldől, hogy előre megy-e a szövetkezet vagy hátra Ugyanígy semmisítették meg a másik zavartkeltő rémhírt, amely úgy akarta a szövetkezeti gazdák kedvét szegni, hogy azt híresztelte: A rossz vezetés követ­keztében az árpa ötven százaléka odavesztett, mert későn kezdték meg a vágását. Szabó elvtársék az illető „be­mondókat”, s a brigádvezetőket a helyszínre vitték, ahol közösen állapították meg, hogy a megen­gedettnél nincs nagyobb szem- veszteség az árpaaratásban sem. Utána beszámoltatták őket a ta­pasztaltakról, s csak ekkor nyugo­dott meg a hangulat. A pártmunfca jelenleg így folyik tehát a mezőn. A pártszervezet mindenütt ott van, ahol kell, szer­vez, agitál, leleplezi a „buta be­szédet”, s egyengeti az útját a jó munkakedvnek, az egység kiala­kulásának. Varga Dezső A gépállomások megyei igazga­tósága és a megyei tanács főag- ronómusa pénteken délután a Mezőberényi Gépállomáson tájér- tekezeletet tartott. Ezen megvi­tatták a békéscsabai, a békési, a mezőberényi, a gyomai és a Dé- vaványai Gépállomás nyári mun­káját. A gépállomások főmező­gazdászai beszámoltak azokról az intézkedésekről, amelyeket az el­elmúlt tíz napban tettek az ara­tási munkák meggyorsítására, a szalmalehúzás és a tarlóhántás, valamint a nyári mélyszántás ütemének fokozására, Varsányi elvtárs, a Békéscsabai Gépállomás főagronómusa elmon­dotta, hogy körzetükben a gabo­natermő terület több mint 80 százalékát learatták. A békéscsa­bai Dózsa Tsz-ben befejezték a betakarítást. A többi közös gaz­daságban most már csak gépek­kel dolgoznak. A lóvontatású ara­tógépeket leállították, s a meg­maradt lábon álló gabonát kom­bájnok vágják. Előreláthatóan Békéscsabán és Telekgerendáson a jövő hét péntekjéig befejezik az aratást. Miért maradtak el? A Békéscsabai Gépállomás kör­zetében a tsz-ek mintegy 9000 hold kalászost takarítanak be. Az eddig learatott területeken — amint arra később Csillag Nándor megyei igazgató rámutatott — elmaradtak a tarlóhántással és a mélyszántással. Ennek egyik oka: a szalmalehúzást nem szervezték meg, a másik ok pedig az erő­gépek, mint például Telekgeren­dáson is, ott állnak a szövetke­zetek udvarán, mert a tsz nem biztosított részükre munkát, de az erőgépek kétműszakos üze­meltetését sem szervezték meg. Az elmúlt héten megyénk terü­letén nagy erejű szélviharok tusz- títottak. Lapunkban beszámol­tunk a vihar okozta károkról. Most az Állami Biztosító kérésének teszünk eleget, amikor arról írunk, hogy milyen vihar okozta károkat térítenek meg. — Naponként állandóan 20—30 levél érkezik az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságára — közölte velünk Rusznák István igazgató. Ezekben a termelőszö­vetkezetekben és a háztáji gazda­ságokban keletkezett vihar okozta károkat jelentik be. Több tsz-ből arról adnak számot, hogy 18—20 ezer keresztet fel borogatott, szét­szórt a nagy szél. Kárbecslőket kérnek, hogy az Állami Biztosító­tól kártérítésben részesüljenek. — E kérésekkel kapcsolatban az Ál­lami Biztosító igazgatója elmon­dotta: — Nem tudom elhinni, hogy a termelőszövetkezetek agronómu- sai nem szorgalmazzák megfele­lően a tarlóhántást, a nyári mély­szántást. Ne feledjük a múlt évi tapasztalatokat i Hagymási elvtárs beszámolójá­ból arra lehetett következtetni, hogy a termelőszövetkezetek sem a szalmalehúzáshoz, sem a má­sodik műszak szervezéséhez nem adnak segítséget, traktorhoz értő embereket. Szító József, a gépállomások megyei főagronómusa hangsú­lyozta: — A Dévaványai Gépállomás 3300 hold tarlóhántásra kötött szerződést a közös gazdaságokkal. Jelenleg az a helyzet, hogy az aratás több mint 80 százalékra áll, ugyanakkor a tarlóhántásban 500 holdas teljesítményt jelentet­tek. Miért maradtak le? — ve­tette fel. E kérdés körül élénk vita ala­kult ki. Végül is megállapodtak, hogy valamennyi dévaványai ter­melőszövetkezetet néhány napon belül felkeresnek és a tarlóhántás előnyéről, a nyári mélyszántás je­lentőségéről, a gépek kapacitásá­nak jobb kihasználásáról a tsz- vezetőkkel tárgyalnak. Különben a dévaványaiak két szemükkel tapasztalhatják, hogy kötött talajukon a tavaszi szán­tás a kukorica és a többi kapás­növény fejlődését nem segíti elő olyan mértékben, mint a nyári vagy az őszi mélyszántás. A ha­lár is ezt a képet mutatja, éppen ezért minden termelőszövetkezet­nek a szükséges következtetést — A termelőszövetkezetek ál­talános vagyonbiztosítása és a tsz- tagok háztáji biztosítása alapján azokat a 200 forinton felüli káro­kat téríti meg, amelyeket a vihar épületekben, berendezési- és fel- szerelési tárgyakban, állatállo­mányban, továbbá a szárítópaj­tában tárolt dohányban okozott. A biztosítás a vihar okozta kocká­zatra nem terjedt ki. Nyilvánvaló, hogy jelen esetben a közös gaz­daságok tagjai nem várakozhat­nak kárbecslőkre, hanem a vihar által szétszórt kereszteket össze kell szedniök, és meg kell védeni­ük, előznlök a további károsodás bekövetkezését. Különben az Ál­lami Biztosító megyei Igazgatósá­ga kárbecslőit utasította a beérke­zett panaszok, kárigények miha­marabbi kivizsgálására — fejezte be nyilatkozatát Rusznák elvtárs. feltétlen le kell vonni és a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni a nyári mélyszántás folytatását. Megszervezik a két műszakot Csillag elvtárs megbírálta a Bé­kési Gépállomás Vezetőit, mert a gépállomás területén négy M1A- motorhoz — ezek magtisztító gé­peket hajtanak — négy jólképzett traktorost állítottak be. Emiatt több traktor áll, de hiányos a traktorosok második műszakja is. Sallai elvtárs, a Békési Gépállo­más főagronómusa ígéretet tett, hogy július 20-ra 45 traktort két műszakban üzemeltetnek és a tar­lóhántásban, valamint a mély­szántásban eddigi mulasztásukat pótolják. Több gépállomási vezető szóvá tette, hogy egyes traktorokhoz, mint például a lánctalpasokhoz is, nem kapnak alkatrészeket. A Bé­kési Gépállomás szerelőcsarnoká­ban január 6-tól még a mai na­pig is darabokra szedve áll egy SZ. 100-as lánctalpas traktor. Csil­lag elvtárs nyomban szóvá tette: Soós Gábor elvtárs újságcikke nyo­mán értesítették, hogy a gépállo­mások a hiányzó alkatrészeket a központi készletből rövidesen megkapják. Ily módon lehetőség nyílik az alkatrészhiány miatt hosszabb idő óta álló gépek üzem­be helyezésére. Az értekezlet hangulatából ál­talában megállapítható volt: a gépállomások a nyári mezőgazda- sági munkákat szívügyükként ke­zelik és a tőlük telhető letöbbet elkövetik az aratás-cséplés befeje­zésére, a tarlóhántás és a mély­szántás ütemének fokozására. Ez utóbbi sürgős feladat azért is, mert az aratást követő harma­dik, negyedik héten a szárazság következtében szinte lehetetlen a gabonatarlókat felszántani. Dupsi Károly Jó ütemben halad az aratás, a iarlóliántással elmaradtak — Táj értekezlet a Mezőberényi Gépállomáson — Kiváló kombájnosok A Medgyesegyházi Gépállomás két kombájnosa, Szabó György és Gácsér Ferenc több mint egy he­te, hogy két műszakban aratnak, csépelnek a medgyesegyházi Béke Tsz-ben. Egy-egy kombájn eddig 350 holdról vágta le a gabonát és több mint 600 mázsát eresztett zsák ha. Befejezték az aratást A füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet 3100 hold ka­lászosának aratását — mint Szénási András könyvelő elvtárs jelentet­te — július 14-én befejez­ték. A külföldi búzából 28, őszi árpából 18, repcéből 10,5 má­zsa átlagtermést takarított be hol­danként A Dévaványai Gépállomás nyári munkáját Hagymási Sándor fő- agronómus ismertette. Elmondot­ta többek között, hogy tízezer hold kalászos várt betakarításra a gépállomás körzetében. Nyolc­ezer holdon az aratást befejez­ték. A szántással ugyanúgy, mint a Békéscsabai Gépállomáson, itt is elmaradtak. Bordás István, a megyei tanács főagronómusa többek között ki­jelentette: 430 holdat aratott egy tsz-aratógép Eleken Az eleki Lenin Termelőszövet­kezet új ZVZS—244 csehszlovák gyártmányú kévekötő aratógépet vásárolt, melyet Szatmári Ferenc termelőszövetkezeti traktoros gondjára bíztak. Az új masinával hétfő estig 430 holdról vágta le és kötötte kévébe a gabonát. Példamutató új tsz Bucsán Befejezte az aratást Bucsa ter­melőszövetkezeti község. Elsőnek a tavasszal alakult Béke Tsz ha­tárában vágták le a kalászosokat, ahol 380 holdról kézzel takarítot­ták be a gabonát. A bucsai ter­melőszövetkezetek szérüskert jel­ben megkezdték a csépücst.

Next

/
Thumbnails
Contents