Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-18 / 167. szám
1961. Július 18., kedd HÉPŰJSÁG 3 Pártmunka a mezőn Viharkárok és kártérítés — Az Állami Biztosító megyei igazgatójának nyilatkozata — Nemegyszer hallottuk már községeinkben a nyári nagy munkák idején, hogy „most nincs idő a pártéletre, mindenki az aratásban van, nem érnek rá a párttagok”. Legutóbb is ilyesféle feleletet kapunk Nagykopáncson arra a kérdésre, hogy mit csinál a párt- szervezet ?! Fura dolog, de azt kell mondani, hogy egyes elvtáxsak a fától nem látják az erdőt, mert miközben teljes erővel dolgoznak, szerveznek, meggyőznek és eloszlatják az időnként lecsapódó rossz hangulatot, azt mondják, hogy „nem tesznek semmit”. Így van ez Nagykopáncson is, ahogyan Szabó és Nyusti Sándor edvtársak szavaiból kitűnt A nagykopáncsa Kossuth Tsz csak tavasszal erősödött meg a két régebben alakult de gyengén működő szövetkezet egyesüléséből, az egyes típusú csoportok fúziójából és a sok jómódú középparaszt belépése révén. Persze, aki azt mondaná, hogy ez a megnagyobbodás egyúttal megoldott minden problémát, az nem mondana igazat Éppen az egyesülés e sokrétűségéből eredően hárult fokozott feladat a pártszervezetre, melynek Szabó elvtárs a titkára. Tudjuk, a szövetkezeti parasztság egységessé kovácsolása nem köny- nyű feladat. Ezt naponta tapasztalják a gyakorlatban Szabó elv- társék. Sok még a téves nézet, vagy ahogy Majakovszkij mondta: >ra buta beszéd”. Sőt a rossz- indulat is sok még éppen azok részéről, akik eddig nem sokat tettek szövetkezetük megszilárdításáért. A pártszervezet azonban mindig ott van, ahol éppen a legnagyobb zavarok támadnak, hogy jelenlétével, magyarázatával helyes irányba terelje a megrugaszkodott gondolatokat. — Nemrégiben — beszéli Nyusti elvtárs, aki a járási tanácstól a párthatározat alapján került hat hónapra ebbe a tsz-be —, szóval nemrégiben az állatgondozók okoztak bonyodalmat a munkaegységszámításban. Nem jól írták be az elvégzett munkaegységet. Külön, soronkívüli kiselőadást kellett tartani az istállókban, hogy milyen munkáért mi jár. Aprólékosan megmagyaráztuk a munka- egységszámítást és azóta nincs is baj. Megértették a dolgozók. Mi lenne más ez, mint az abban az időben végzett legszükségesebb pártmunka?! Hiszen arról volt szó, hogy a tehenészetben elégedetlenek voltak a dolgozók a kijavított munkaegységek miatt, s ezt az elégedetlenséget, mely a meg nem értésből fakadt, oszlatta el a pártszervezet. Nem valami elvont, fellegekben járó elméleti előadás alapján, hanem gyakorlati példák illusztrálásával, mely azonban arra a mély elméleti tételre alapozódott, hogy a szocializmus építésében mindenkit annyi fizetség illet, ameny- nyi munkát végez. Aki pedig többet akar magának kaparni, az becsapja társait és az egész társadalmat. A Kossuth Termelőszövetkezetben is vannak „notórius” hangoskodik, akik valójában nem is érik fel ésszel (durván ezt kell mondanunk), hogy az osztályellenségnek segítenek meggondolatlan fecsegésükkel, mellyel akaratlanul is a szövetkezeti fegyelmet, a jó munkakedvet rombolják. Ezek közé tartozik Molnár István — akarattal írjuk ki a nevét! —, aki olyan híreket kezdett terjeszteni, hogy „nem érdemes dolgozni, mert mit adnak érte? Január óta 12 fillért fizetnek egy munkanapra a Kossuthban”. — Így van. Igazat beszél! — álltak a hangoskodó mellé néhányam, mint például Jancsa Demeter és Bódi János. „Nálunk nem fizetik meg a munkát” ... Régen azt mondták volna erre, hogy az ellenség hangja beszél Molnár István szájából. Most azt mondjuk, hogy a rosszindulat és a tudatlanság. A hír, amely felkavarta az egész Halász-brigádot, amelyikben e három tsz-tag dolgozik, természetesen eljutott a pártszervezethez. Szabó elvtársék nyomban ki is mentek az aratókhoz és gyakorlati példákkal semmisítették meg a rossz hangulat- keltést. Mert mi itt az igazság? Molnár István, ha januártól számolja keresetét, valóban nem kapott többet 12 fillérnél munkanaponként. De miért? Azért — mondták Szabó elvtársék —, mert két erős lányával együtt mindössze '34 munkaegységet teljesített január óta. Jancsa Demeter, aki olyan nagyon helyeselte Molnár szavait, sem sokkal különb teljesítményt nyújtott, öszesen 53 munkaegységet szerzett az elmúlt félévben, Bódi János pedig negyvenhetet. Ítéljék meg az elvtársak — mondta — Szabó —, hogy he!ytállóak-e ezek után Molnárék szavai. A többiek egységesen feleltek. Mindenekelőtt Dobsa Mihály, Lékai Sándor, Nagy Imre, akik egyedül jóval több mint 200 munkaegységet szereztek január óta. Meg is mondták a magukét Mol- náréknak: Nem hangoskodni kell, hanem dolgozni! Csak ezzel növekedik a kereset... Nem taggyűlésen beszélték meg mindezt a párttagok. Erre az utolsó hónapban lehet, hogy valóban nem volt idő. Hanem kint, a munka frontján, ahol az élet zajlik, s ahol eldől, hogy előre megy-e a szövetkezet vagy hátra Ugyanígy semmisítették meg a másik zavartkeltő rémhírt, amely úgy akarta a szövetkezeti gazdák kedvét szegni, hogy azt híresztelte: A rossz vezetés következtében az árpa ötven százaléka odavesztett, mert későn kezdték meg a vágását. Szabó elvtársék az illető „bemondókat”, s a brigádvezetőket a helyszínre vitték, ahol közösen állapították meg, hogy a megengedettnél nincs nagyobb szem- veszteség az árpaaratásban sem. Utána beszámoltatták őket a tapasztaltakról, s csak ekkor nyugodott meg a hangulat. A pártmunfca jelenleg így folyik tehát a mezőn. A pártszervezet mindenütt ott van, ahol kell, szervez, agitál, leleplezi a „buta beszédet”, s egyengeti az útját a jó munkakedvnek, az egység kialakulásának. Varga Dezső A gépállomások megyei igazgatósága és a megyei tanács főag- ronómusa pénteken délután a Mezőberényi Gépállomáson tájér- tekezeletet tartott. Ezen megvitatták a békéscsabai, a békési, a mezőberényi, a gyomai és a Dé- vaványai Gépállomás nyári munkáját. A gépállomások főmezőgazdászai beszámoltak azokról az intézkedésekről, amelyeket az elelmúlt tíz napban tettek az aratási munkák meggyorsítására, a szalmalehúzás és a tarlóhántás, valamint a nyári mélyszántás ütemének fokozására, Varsányi elvtárs, a Békéscsabai Gépállomás főagronómusa elmondotta, hogy körzetükben a gabonatermő terület több mint 80 százalékát learatták. A békéscsabai Dózsa Tsz-ben befejezték a betakarítást. A többi közös gazdaságban most már csak gépekkel dolgoznak. A lóvontatású aratógépeket leállították, s a megmaradt lábon álló gabonát kombájnok vágják. Előreláthatóan Békéscsabán és Telekgerendáson a jövő hét péntekjéig befejezik az aratást. Miért maradtak el? A Békéscsabai Gépállomás körzetében a tsz-ek mintegy 9000 hold kalászost takarítanak be. Az eddig learatott területeken — amint arra később Csillag Nándor megyei igazgató rámutatott — elmaradtak a tarlóhántással és a mélyszántással. Ennek egyik oka: a szalmalehúzást nem szervezték meg, a másik ok pedig az erőgépek, mint például Telekgerendáson is, ott állnak a szövetkezetek udvarán, mert a tsz nem biztosított részükre munkát, de az erőgépek kétműszakos üzemeltetését sem szervezték meg. Az elmúlt héten megyénk területén nagy erejű szélviharok tusz- títottak. Lapunkban beszámoltunk a vihar okozta károkról. Most az Állami Biztosító kérésének teszünk eleget, amikor arról írunk, hogy milyen vihar okozta károkat térítenek meg. — Naponként állandóan 20—30 levél érkezik az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságára — közölte velünk Rusznák István igazgató. Ezekben a termelőszövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban keletkezett vihar okozta károkat jelentik be. Több tsz-ből arról adnak számot, hogy 18—20 ezer keresztet fel borogatott, szétszórt a nagy szél. Kárbecslőket kérnek, hogy az Állami Biztosítótól kártérítésben részesüljenek. — E kérésekkel kapcsolatban az Állami Biztosító igazgatója elmondotta: — Nem tudom elhinni, hogy a termelőszövetkezetek agronómu- sai nem szorgalmazzák megfelelően a tarlóhántást, a nyári mélyszántást. Ne feledjük a múlt évi tapasztalatokat i Hagymási elvtárs beszámolójából arra lehetett következtetni, hogy a termelőszövetkezetek sem a szalmalehúzáshoz, sem a második műszak szervezéséhez nem adnak segítséget, traktorhoz értő embereket. Szító József, a gépállomások megyei főagronómusa hangsúlyozta: — A Dévaványai Gépállomás 3300 hold tarlóhántásra kötött szerződést a közös gazdaságokkal. Jelenleg az a helyzet, hogy az aratás több mint 80 százalékra áll, ugyanakkor a tarlóhántásban 500 holdas teljesítményt jelentettek. Miért maradtak le? — vetette fel. E kérdés körül élénk vita alakult ki. Végül is megállapodtak, hogy valamennyi dévaványai termelőszövetkezetet néhány napon belül felkeresnek és a tarlóhántás előnyéről, a nyári mélyszántás jelentőségéről, a gépek kapacitásának jobb kihasználásáról a tsz- vezetőkkel tárgyalnak. Különben a dévaványaiak két szemükkel tapasztalhatják, hogy kötött talajukon a tavaszi szántás a kukorica és a többi kapásnövény fejlődését nem segíti elő olyan mértékben, mint a nyári vagy az őszi mélyszántás. A halár is ezt a képet mutatja, éppen ezért minden termelőszövetkezetnek a szükséges következtetést — A termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítása és a tsz- tagok háztáji biztosítása alapján azokat a 200 forinton felüli károkat téríti meg, amelyeket a vihar épületekben, berendezési- és fel- szerelési tárgyakban, állatállományban, továbbá a szárítópajtában tárolt dohányban okozott. A biztosítás a vihar okozta kockázatra nem terjedt ki. Nyilvánvaló, hogy jelen esetben a közös gazdaságok tagjai nem várakozhatnak kárbecslőkre, hanem a vihar által szétszórt kereszteket össze kell szedniök, és meg kell védeniük, előznlök a további károsodás bekövetkezését. Különben az Állami Biztosító megyei Igazgatósága kárbecslőit utasította a beérkezett panaszok, kárigények mihamarabbi kivizsgálására — fejezte be nyilatkozatát Rusznák elvtárs. feltétlen le kell vonni és a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni a nyári mélyszántás folytatását. Megszervezik a két műszakot Csillag elvtárs megbírálta a Békési Gépállomás Vezetőit, mert a gépállomás területén négy M1A- motorhoz — ezek magtisztító gépeket hajtanak — négy jólképzett traktorost állítottak be. Emiatt több traktor áll, de hiányos a traktorosok második műszakja is. Sallai elvtárs, a Békési Gépállomás főagronómusa ígéretet tett, hogy július 20-ra 45 traktort két műszakban üzemeltetnek és a tarlóhántásban, valamint a mélyszántásban eddigi mulasztásukat pótolják. Több gépállomási vezető szóvá tette, hogy egyes traktorokhoz, mint például a lánctalpasokhoz is, nem kapnak alkatrészeket. A Békési Gépállomás szerelőcsarnokában január 6-tól még a mai napig is darabokra szedve áll egy SZ. 100-as lánctalpas traktor. Csillag elvtárs nyomban szóvá tette: Soós Gábor elvtárs újságcikke nyomán értesítették, hogy a gépállomások a hiányzó alkatrészeket a központi készletből rövidesen megkapják. Ily módon lehetőség nyílik az alkatrészhiány miatt hosszabb idő óta álló gépek üzembe helyezésére. Az értekezlet hangulatából általában megállapítható volt: a gépállomások a nyári mezőgazda- sági munkákat szívügyükként kezelik és a tőlük telhető letöbbet elkövetik az aratás-cséplés befejezésére, a tarlóhántás és a mélyszántás ütemének fokozására. Ez utóbbi sürgős feladat azért is, mert az aratást követő harmadik, negyedik héten a szárazság következtében szinte lehetetlen a gabonatarlókat felszántani. Dupsi Károly Jó ütemben halad az aratás, a iarlóliántással elmaradtak — Táj értekezlet a Mezőberényi Gépállomáson — Kiváló kombájnosok A Medgyesegyházi Gépállomás két kombájnosa, Szabó György és Gácsér Ferenc több mint egy hete, hogy két műszakban aratnak, csépelnek a medgyesegyházi Béke Tsz-ben. Egy-egy kombájn eddig 350 holdról vágta le a gabonát és több mint 600 mázsát eresztett zsák ha. Befejezték az aratást A füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet 3100 hold kalászosának aratását — mint Szénási András könyvelő elvtárs jelentette — július 14-én befejezték. A külföldi búzából 28, őszi árpából 18, repcéből 10,5 mázsa átlagtermést takarított be holdanként A Dévaványai Gépállomás nyári munkáját Hagymási Sándor fő- agronómus ismertette. Elmondotta többek között, hogy tízezer hold kalászos várt betakarításra a gépállomás körzetében. Nyolcezer holdon az aratást befejezték. A szántással ugyanúgy, mint a Békéscsabai Gépállomáson, itt is elmaradtak. Bordás István, a megyei tanács főagronómusa többek között kijelentette: 430 holdat aratott egy tsz-aratógép Eleken Az eleki Lenin Termelőszövetkezet új ZVZS—244 csehszlovák gyártmányú kévekötő aratógépet vásárolt, melyet Szatmári Ferenc termelőszövetkezeti traktoros gondjára bíztak. Az új masinával hétfő estig 430 holdról vágta le és kötötte kévébe a gabonát. Példamutató új tsz Bucsán Befejezte az aratást Bucsa termelőszövetkezeti község. Elsőnek a tavasszal alakult Béke Tsz határában vágták le a kalászosokat, ahol 380 holdról kézzel takarították be a gabonát. A bucsai termelőszövetkezetek szérüskert jelben megkezdték a csépücst.
