Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-15 / 165. szám

4 N ÉP ÚJ S ÁG 1961. július 15., szombat sodort el, tüzet okozott a csütörtöki vihar E3őttem a szerdai, csütörtöki és pénteki újság, amelyben a Mete­orológiai Intézet záporesőket, zi­vatart jelez. Csütörtökön délután félelmetes erejű szélvihar érkezett megyénkbe is. öt órakor Békés­csaba fölött sötét felhő jelent meg, és a szél néhány perc alatt porfellegbe burkolta a várost. A vihar nem sokáig tartott, tovább­vonult, de a péntek reggeli je­lentésekből már ki lehet hámozni a vihar okozta károkat. Csabacsűdön például a vihar súlyosan megrongálta a Béke Ter­melőszövetkezet 50 férőhelyes is­tállóját, annak vas tetőszerkezetét 10 méter hosszúságban leszakítot­ta és a padlásán lévő árpa a nagy esőben elázott. Ezenkívül lakóhá­zak tetejét vitte el, három köny- nyebb sérülést okozva, A viharral együtt járó villám­csapás több helyen tüzet okozott. Így a békécsabai Dózsa Termelő- szövetkeztben a villámcsapás kö­vetkeztében két kereszt kigyul­ladt. A körösladányi Üj Barázda Termelőszövetkezetben egy hold búza és 18 kereszt lett a lán­gok martaléka. Az újkígyósi Jurij Gagarin II. Ausztráliában Moszkva (MTI) Érdekes levelet kapott a Moscow News című angol nyelvű szovjet hetilap szer­kesztősége. A lap két auszt­ráliai olvasója — Ray Shaw és felesége — közölte a Mos­cow News szerkesztőségével, hogy újszülött gyermekét — az első űrhajós tiszteletére — Jurij Gagarin Shawnak ne­vezte el. Aranykalász Termelőszövetkezet­ben 262 mázsa széna, Füzesgyar­maton 60 mázsa kombájnszalma égett el. A termelőszövetkezeti tagok bá­tor helytállását bizonyítja, hogy mikorra a tűzoltóság kivonult, a tűz oltását már a termelőszövet­kezeti gazdák mindenütt meg­kezdték. A MÁV-tól szerzett értesülések alapján a vasútvonalakban kár nem keletkezett, így a vasúti köz­lekedésben akadály sem volt Csuba edvtárs, a DÁV igazga­tója érdeklődésünkre elmondotta, hogy Gyulán 16 percig szünetelt az áramszolgáltatás. Orosháza északi részében pedig 2 óra hosz- szé.ig, mert a nagy erejű vihar el­szakította a vezetéket. Csabán né­hány helyen 3 perces áramszünet volt csak. A csütörtöki vihar miatt a mentőknek nem kellett kivonul- niok, emberéletben nem esett kár. Még erről a csütörtöki viharról el lehet mondani azt is, hogy az atlanti-óceáni hideg levegő el­árasztotta Nyugat- és Közép-Euró- pát. Az eddig uralkodó 36 fokos meleg a vihar hatására hirtelen 15—16 fokkal csökkent. A meteo­rológiai feljegyzések arról is ta­núskodnak, hogy a csütörtökihez hasonló nagy erejű vihar csak rit­kán fordul elő. A harmincas évek. ben — erről ad hírt a Magyar Nemzet is — csak kétszer fordult elő: 1935. augusztus 15-én és 1937. augusztus 15-én. (—czi.) — Színes NDK film — Testhezállóbb megbízatásokat! Előre kijelentem: eszem ágá­ban sincs lebecsülni a közönség­szervezést. Ez is a fontos és leg­többször a népszerű szakszerve­zeti feladatok közé tartozik, mert nemcsak étellel táplálkozik az ember, időnként a kultúra szomja is epeszti. Most ezt az igényt elégíti ki a közönségszer­vező, aki a különféle előadások megtekintésére toborozza a rész­vevőket. Mégis f urcsa egy kicsit az, amit ezzel kapcsolatban a minap az egyik gyár igazgatója elpana­szolt. Nem a közönségszervezést kifogásolta. Azzal egyetért, he­lyes és jó dolognak tartja. Az­zal azonban már nem tud egyet­érteni, hogy ezzel a munkával az üzem szakszervezeti bizottsága az egyik mérnököt bízta meg, aki munkaidőben szaladgál a lis­tával és a jegyekkel. A mérnök fontos ember vala­mennyi gyárba?i. A termelés közvetlen irányítója. Képzettsé­génél, munkakörénél fogva — magától értetődő — értékesebb a munkája, mint az egyszerű munkásé. Ez természetes. Már most, vajon helyes-e, hogy ttz említett mérnököt, kinek a mun­kapadoknál is meg az íróasztal mellett is van mit csinálnia, arra kárhoztatják, hogy jegyeket áru­sítson? Azt hiszem, nem. De még úgy sem, hogy ha ezt a feladatát történetesen nem munka közben, hanem munkaidő után látná el. És itt kerül felszínre akarva- akaratlanul a szakszervezeti bi­zottság felelőssége. Nem hiszem, hogy nem lehetne a közönség- szervezéssel egy, arra rátermett munkást vagy irodai dolgozót megbízni. A mérnöknek pedig bizonyára találnának jóval fele­lősségteljesebb, megfelelőbb fel­adatot, társadalmi munkát. Olyat, amely egyrészt jobban megfelel képzettségének, más­részt pedig amiből a gyár kol­lektívája is többet profitálna. Erre valószínű számtalan lehe­tőség kínálkozik. Mindössze annyi szükséges hozzá, hogy na­gyobb körültekintéssel járjanak el az egyes megbízatások elosz­tásánál, vagyis legyen jobban testhezálló mindenkinél a kapott feladat. P. P. Háromezer esztendővel ezelőtt történt... Háborúk dúltak, a le- igázottakat rabszolgának vitték, A Táncsics Könyvkiadó harmadik negyedévi tervéről A Táncsics Könyvkiadónál a harmadik negyedévben érdekes politikai, ismeretterjesztő művek, útleírások látnak napvilágot. A népszerű Táncsics-könyvtár soro­zat négy regénnyel zárul. A kö­zeli napokban kerül az olvasók­hoz Henrik Pontoppidannak, a skadináv irodalom nagy írójának az Ígéret földjén című regénye, amely a múlt század utolsó évei­ben játszódik. Ugyancsak július­ban kerül a könyvesboltokba An­gel F. Rojas A menekülő falu című regénye, amely az ecuadori irodalom egyik reprezentatív al­kotása. A kötet Yangana hegyi falu lakóinak életéről szól. Ki­adják Eduard Honcik Harminc- hatan a föld alatt című művét — amely 1934-ben, alig egy évvel Hitler hatalomrajutása után ját­szódik — és Bohuslav Brezovsky Vasmennyezet című regényét, amely az 1848-as eseményeket idézi. Ugyancsak a harmadik negyed­évben jelenik meg Marx—Engels A szakszervezetekről című kötete. A gyűjtemény a tudományos szo­cializmus megalapítóinak a szak- szervezetek tevékenységét, helyét és szerepét elemző tanulmányait és leveleit tartalmazza. A három földrész országaiban című könyv magyar szakszerve­zeti küldöttsége 12 országban tett utazásairól számol be. Az útikalandok sorozatban — amelyet a kiadó az olvasók kí­vánságára most már keménykö­tésben jelentet meg — a követke­ző hónapokban három kötet lát napvilágot. Bizonyára örömet sze­rez majd az olvasóknak Victor Hugo klasszikus, több mint száz éve írt útinaplója: A rajnai uta­zás, Ignácz Rózsa és Vámos Mag­da Tűzistennő Hawaiban című kötete egy romantikus regénynél is színesebb képet ad majd a vi­lág e távoli részéről. Gábor Mik­lós A Dzsingisz kán földjén című élménybeszámolója pedig mongó- liai utazásra „hívja meg” az olva­sót. A közlekedési eszközök fejlődé­se iránt érdeklődőknek szól Heinz Mildner A legyőzött távolság cí­mű könyve. A közkedvelt Kis- technikus-könyvtárban jelenik meg a rádióból és televízióból jól ismert Kossuth-díjas Öveges József Tanulságos kísérletek cí­mű műve. A könyv leírásai alap­ján olyan fizikai jelenségeket is­merhet meg az olvasó, amelyek­kel lépten-nyomon találkozik. A sorozat másik kötete Dzsida László—Dzsida Ottó Kis geológus című munkája, amely a különféle kristályrendszereket tárgyalja. így került Haitifa, a szép fiatal leány rabszolgatársaival egy kő­bányába. Nem bírta a szenvedést és egy éjszaka megszökött. Az ő történetét mutatja be a film. (Játssza a gyulai Erkel mozi.) Bővítik a Gyulai Harisny agy árat A Gyulai Harisnyagyár 1-5 éves fejlesztési terve alapján bővítik az üzemet; terjeszkedésének egyik akadályát, a gyógyszertárat hamarosan áthelyezik. Az új gyógyszertár-épület kialakításé­hoz szükséges hitelt a megyei ta­nács egészségügyi osztályának rendelkezésére bocsátották. A fel­szabaduló és az üzem rendelke­zésére álló gyógyszertár-épület egyelőre nem kerül lebontásra, hanem üzemi irodáikat helyeznek el benne és a gyárban. felszaba­dult irodahelyiségekből munkater­met alakítanak ki. A tervnek megfelelően a to­vábbi üzembővítés a Megyeház ut­cai szakaszon folytatódik, mely Hat kérdés a Szovjetunióról A múlt hónapban a Kossuth Rádió „Hat kérdés a Szovjetunió­ról” címmel rejtvény műsort köz­vetített. A Moszkvai Rádió Ma­gyar Osztálya július 16-, 17- és 18-án 21.30 órakor kezdődő adá­sában a műsort megismétli. A rejtvénymüsorban irodalmi, zenei és politikai kérdésekről lesz szó, amely a Szovjetunió mai életéről ad képet. A válaszok feladási ha­táridejét is meghosszabbítják, s így augusztus 1-ig lehet válaszolni a feltett kérdésekre. A helyes vá­laszadók Moszkvában veszik át az értékes jutalmakat. szerint a jelenlegi utcai homlok­zat mintájára a városi tanács épületéig egy egyemeletes épüle­tet építenek a több millió forintos beruházási hitei biztosítása után. Új magyar találmány Az olajos védöszereket eddig ki­zárólag a Csepeli Kőolajipari Válla­lat gyártotta, az idén azonban nem kapta meg a gyártáshoz szükséges külföldi orsó-olaj párlatot, kapaci­tása is kicsinek bizonyult a meg növekedett szükséglethez, ezért más megoldáshoz kellett folyamodni, hogy a mezőgazdaság ne nélkülözze az olajos növényvédő szereket. A Lardoline Kőolajipari Vállalat mun­katársai új receptúrát dolgoztak ki az olajos növényvédő szerek előál­lítására. Emulziójukat hazai repce- zsírsav-észterböl és más itthoni vegyszerekből állítják elő. Találmá nyukat a P—12 t elnevezésű emul- gátort 10 százalékos arányban ke­verik az ismert Holló—10 permete­zőszerhez, amely elsősorban a bur­gonyabogárnak biztos ellenszere. A Lardoline Kőolajipari Vállalat az idén 900 tonna Holló—10 permete- zőszert gyárt az új recept szerint. A nagyüzemi gyártását már meg­kezdte. (MTI) 1961. július 12. Micsoda gyönyörűség a tábori élet, különösen, ha annyi lány van együtt, mint itt, a telek- gerendási Lőtvy Sándor KISZ-táborban. Igaz, a felnőttek talán el sem tudják képzelni, no és otthon a mamák sem. Több mint kétszázöt­venen vagyunk, csupa vidám diáklány, és ha­bár csak pár napja is­merjük egymást, szinte már mindenkinek van­nak barátnői. Elárulom, titokban sok lány vezet naplót, s úgy érzem, mégsem tudunk mindent leírni, hiszen annyi de annyi kedves epizód tör­ténik itt. Legelőször tá­bortüzet csináltunk. Ha­talmas égő csillagot, ta­lán még 10 méterre is felcsapott a lángja, mi­kor meggyújtottuk. Ezen Tjáb&t'i napló az estén nem lehetett ágyba kergetni bennün­ket. Aztán meg a tábor­vezetőkkel kellett vitába szállnunk. Egyszerűen nem akartak őrségbe en­gedni lányokat, pedig csak nem hagyhattuk őrizetlenül ezt a nagy tá­bort. Minden reggel négy­kor talpon vagyunk. Még az első hosszú éj­szaka után sem akadtak későnkelők. Igaz is, na­gyon vigyáznak egymás­ra a lányok, hiszen a reggeli táborszemléken hamar kiderül, melyik raj a rendetlen. Most már butaságnak tartom, de első reggel valósággal megrémültem, mikor a hatalmas kukoricatáblá­kat megláttam. — Ez mind ránk vár? — gon­doltam. Azóta már vagy két­száz holdat lecímerez- tünk. Jaj, ha látnák a ma­mák, milyen lelkesedés­sel dolgoznak a lányaik! A doktor nénink ugyan — akit csak „doki” néni­nek hívunk — a lel­künkre kötötte a pontos lefekvést, de hát nehéz betartani. Megint itt volt egy elvtárs a város­ból előadást tartani és az előadás utáni viták még nem ültek el. A táborrá alakított gazdaság épüle­teiben minduntalan fel­hangzik itt is ott is egy- egy megjegyzés az ér­dekes előadásról, s ilyen­kor ismét kirobban a szóharc a sötét hálószo­bákban. Ma este én nem alszom, azt hiszem, éle­tem legizgalmasabb es­téje lesz... őrségben va­gyok. A táborparancsnok nem akart engedni, azt mondta, hogy még csak elsős vagyok, és én ki­csit megsértődtem. Már a második osztályt vé­geztem a gimnáziumban, csak éppen összetévesz­tett valakivel. De a rajom nem ha­gyott. Stefanik Marika felelősséget is vállalt ér­tem, s most itt ülhetek köztük az ügyeletes szo­bában. Mindjárt őrség­váltás lesz, be kell fejez­nem mára a naplóírást, de holnap becsület sza­vamra mindent leírok, hisz olyan érdekes lesz.. Lejegyezte: —W« —

Next

/
Thumbnails
Contents