Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-13 / 163. szám

tűit július 13., csütörtök HÉP ÚJSA O 3 Megszakadt a sok éves sikersorozat Nem mindennapi bravúr fűző­dik a Békés megyei Téglagyári Egyesülés vezetőinek és munká­sainak nevéhez. Országosan ki­váló eredményeikkel háromszor egymás után nyerték el a Minisz­tertanács és a SZOT vörös ván- dorzászlaját, s ezzel véglegesen a zászló őrzői lettek. Az utóbbi esztendőkben szinte természetes volt a vállalatnál, hogy a negyedéves, féléves vagy éppen az éves terveket mindenkor pontosan teljesítették. Talán töb­bek között ez is a magyarázata annak, hogy az utóbbi időkben a vezetőkben is, a munkásokban is egy kissé eluralkodott az elbizako­dottság. Ennek káros voltára kü­lönben most döbbentek rá igazán, amikor az első félév munkáját értékelték. Többen először alig akartak hinni a szemüknek, de a számok őket is félreérthetet­lenül meggyőzték arról, hogy bi­zony vége szakadt a sok éves si­kersorozatnak. Az értékelés sze­rint ugyanis az egyesülés telepei együttesen első félévi nyersgyár­tási tervüket csak 97,1 százalékra teljesítették. Ebben természetesen több tényező közrejátszott. Először is az, hogy az Orosházi X-es számú Téglagyárnál az új présházait, amelyet a terv szerint április 1-én kellett volna üzembe helyezni, csak április 17-re sikerült átadni ren­deltetésének. A késedelem első­sorban a különféle alkatrészek be­szerzési nehézségei miatt követke. zett be. De ha talán számítottak Jókor érkezett az eső Megyénk egész területén befe­jeződött a nyári kánikula első szakasza. Szerdán, július 12-én délnyugat felől nagy tömegű pá­rát hozott magával a szél, s kisebb csapadék hullott. A mezőgazdasági növények — a cukorrépa és a kukorica — jókor kapták az esőt. (Habár az elmúlt hetekben is el­kelt volna hasonló mennyiségű csapadék.) A határ megelevene­dett. Az eső kedvezően hatott a kapásnövényekre, valamint a szá­lastakarmányok betakarítására. A száraz föld szivacsként szívta magába az esőt, amelyből szer­dán több is eshetett volna. volna erre, bizonyára nem így tör­tént volna. A több mint fél hóna­pom kiesés azután igen érzékenyen befolyásolta a vállalat első félévi nyersgyártási tervteljesítését, mert a mintegy 900 ezer nyerstégla le­maradásból 800 ezer esik erre az üzemre. Ezen még az sem segí­tett, hogy a két mezőberényi te­lep, a Gyulai Téglagyár 100 szá­zalékon felül teljesítette tervét. Nem tudták a hiányt pótolni, mert az Orosházi Il-es számú Tégla­gyár sem tett eleget nyersgyártási tervének. Így ez is növelte az adósságot. Kedvezőtlenül befolyá­solta a gyártást, a tervszerű mun­kát továbbá májusban a rendkí­vül csapadékos időjárás is. Az égetésben csaknem hasonló volt a helyzet, azzal a különbség­gel, hogy itt valamivel még gyengébben sikerült a tervteljesítés. Az egyesülés gyá­rad első félévi tervüket együttesen 95,7 százalékra teljesítették. Itt szintén az Orosházi I-es számú Téglagyár új présházának kései üzem helyezése hátráltatta a mun­kát, mert nem volt kellő mennyi­ségű nyersáiru, így csak későbben kezdhették meg az égetést. Ez a gyár különben az első félévet 715 ezer égetett tégla-adóssággal zár­ta. Az elmúlt hat hónap egy és más területen eredménnyel járt. Így az idei első félévben a selejt 3,2 százalék volt a múlt év hasonló időszakának 5 százalékával szem­ben. A baleseti statisztika is ja­vult. Tavaly az év első hat hó­napjában 23 baleset történt, 273 nap kieséssel. Az idén tíz baleset fordult elő és emiatt 118 nap esett ki a termelésből. Mindez azonban eléggé gyenge vi­gasz az első félévi, 100 százalékon aluli nyersgyártási és égetési terv kárpótlására. Az egyesülés vezetőit és munka, salt nem olyan fából faragták azonban, hogy könnyen túltennék magukat a most bekövetkezett visszás helyzeten. Kedden a Gyu­lai Téglagyárban tartották meg a gyárvezetői értkezletet, amelyen Hámori Pál, a vállalat igazgatója értékelte az első félévi munkát és a tervlemaradásból adódó felada­tokat. Felelősségteljes volt a ta­nácskozás. Nem kendőzték ed a bajokat, hanem valamennyit sor- ravefték. Es amint mondani szók- s ták: | a hajban válik el, ki a% igazi barát A gyárvezetők a vitában több hasznos javaslatot tettek. A Gyu­lai Téglagyár vállalta, hogy az el­ső félévi nyerstégla-lemaradásból 400 ezer téglát törleszt. A maguk részéről ezzel segítenek, hogy a lemaradást mielőbb pótolják. Az égetést úgy próbálják a jövőben gyorsítani, hogy több szén pernyét adagolnak, s ezzel a minőség rom­lása nélkül hamarabb kerülhet ki a kemencékből az égetett áru. Rosszul sikerült tehát az idei első félév az esztendők óta or­szágosan kiemelkedő eredményei­ről nevezetes Békés megyei Tégla­gyári Egyesülésnél. Amint már cikkünk elején említettük, ebben közrejátszott a különféle szerve­zési okokon kívül az elbizakodott­ság is. Az a helytelen felfogás, mely szerint olyan nézet alakult ki az egyesülésnél, hogy minden különösebb erőfeszítés nélkül min. dánkor minden rendben megy. Nos, amint, az első félévi tapasz­talatok igazolják, egy kissé más­ként alakult a helyzet. A felismerés után most már a tetteken a sor. És erre máris ta­pasztalhatók biztató jelek. Nem hagyják annyiban a dolgot, ke­ményebben fogtak a munkához, a vezetők is, a munkások Is, hogy kiköszörüljék az egyesülésen esett csorbát. Ennek első bizonyítéka többek között, hogy július első harmadában a vállalat mindegyik telepe teljesítette tervét. Hiába, nem lehet a régi babé­rokon megpihenni! P. P. 300 ezer forint haszon — újításból Nagy dolgokra képes az em­ber, ha van akaratereje. Most nem a tudományos kutatókra, a felfedezőkre, a Nóbel-díjasok- ra gondolok. Nem. Az egyszerű emberekre, akik fáradságos fi­zikai munkájuk közben gondol­kodnak, újítanak, s könnyítik maguk és mások munkáját. Szép és tiszteletre méltó ez a törekvés. Nemrégen két ilyen embert is­mertem meg. Akkor még féltve őrzött kincseket rejtegettek ma­gukban. Nem attól féltek, hogy elgondolásaikat más fogja gyü- mölcsöztetni. Nem. Csupán az volt az aggályuk, hogy ők ketten, az egyszerű lakatosok vajon sa­ját erőből véghez tudják-e vin­ni azt, amit úgy kettesben estén­ként, éjszakánként olyan szépen felépítettek. Seres Mihály és Papp Imre, a mezőkovácsházi ŰJ Alkotmány Tsz két lakatosa korán tavasszal a Mezőhegyest Állami Gazdaság ócskavastelepén gépalkatrésze­ket kerestek. Ott pillantották meg a két régi gőzgépet, ame­lyet csak a felszabadulás előtti nagybirtokon használtak. Azóta feledésbe ment az olyanfajta, a drága üzemanyaggal működő gép, Üjabb, modernebbekkel vál­tották fel a súlyos gépóriásokat. A nehézkes gőzgépek talajmun­kája kifogástalan volt. A kél embert szinte egyszerre öntötte el a gondolat; mi volna, ha a régi hajtószerkezetét kicserélnék, s egy nagy teljesítményű motorral helyettesítenék. Az alapgondolat jó, csupán a kivitelezés lehetsé­ges-e és gazdaságossági szem­pontból érdemes-e? Amikor min­den lehetőséget számba vettek, akkor kérték meg a vezetőséget, hogy nézzen utána és vegye meg az ócskavasba dobott két gőzgépet. A konstrukció elkészítését az őszi mélyszántások kezdetéig vállalták a lakatosok. S jóval ha­táridő előtt huzatott ki a két „újfajta" dieselesített gőzgép. A próbaszántások sokat ígérnek. Ha minden a számítás szerint történik, akkor az idén ősszel és az elkövetkező években nem lesz nagy gond a szövetkezetben a mélyszántás. Jelenleg 40 centi­méter mélyen szántanak velük, kifogástalan minőségben. Valaki a tavasszal azt mondta az újítás láttán: jó ez, de nem a jövő gépe! Ez valóban így is van, ez nem a jövő gépe. De vajon el le­het-e temetni olyat, amely már megvan és viszonylag kevés költséggel átalakítható és hasz­not hoz a közösségnek. Kár len­ne. A két ember újításával sze­rényen számolva is a termelő- szövetkezet 300 ezer forintot ta­karít meg évente, s legkevesebb 1500 hold földet szánt fel. Nagy érték még ezen felül az is, hogy a tsz nem veszi el olyan szövet­kezettől a gépeket, amelyek még nem rendelkeznek elegendő gépekkel. S a nagy család nem marad hálátlan. A próbaszántások után két hűséges fiuknak ünnepélye­sen átadták a megérdemelt ju­talmat. Csepkó Eta Kedvező változások a jövő évi szarvasmarha-hizlalási akciókban A szarvasmarhaállomány állan­dó fejlesztésére és a hússzükség­let biztosítására megindítja az Ál­latforgalmi Vállalat az 1962. évi hizlalási és nevelési akciókat. A marhahizlalási akcióknál válto­zatlanul érvényben vannak a ko­rábbi igen kedvező magas átvéte­li árak és átadási súlycsoportok. A tehén kivágás pótlására, va­lamint a tehénállomány fejleszté­séhez évente szükséges üszőbor­Érdemes röviden visszapillan­tani arra, hogy Willy Brandt, ez az elvtelen kalandor, hogyan ju­tott el az adenaueri és straussi irányvonallal való közösségig. Jóllehet, az elmúlt 30 esztendő­ben mindig a szociáldemokrata párt tagsági könyvét hordta a zse. bében, mégis állandóan a mun­kásmozgalom züllesztőinek, a ka­pitalizmus védelmezőinek sorai­ban kötött ki. Már 1933-ban egy norvégjai trockista szervezetben található, amelynek áruló tevé­kenysége a Szovjetunióban folyó szocialisita építés ellen irányult. 1937-ben Spanyolországban tűnt fel, egy trockista szervezet ta­nácsadójaként; ugyanez év nya­rán Barcelonában a harcoló csa­patok hátában a népfrontkoi- mány megdöntését célzó lázadást szervezett. Ebben az időben szo­ros kapcsolatba lépett Gestapó- ügynökőlckel is. Később Brandt újságíróként tevékenykedett. Írá­saiban ontotta a rágalmakat a szocialista Szovjetunió és az ille­galitásba kényszerített Német Kommunista Párt ellen. 1940-ben, miután Hitler hordái betörtek Norvégiába, Stockholmba távo­zott. Ebben az időszakban két könyvet írt, amelyekben eltorzít­va elemezte az ország osztályerő­viszonyait. Stockholmban közben a norvég sajtóiroda vezetője lett, s ekkor már az amerikai követség utasításait hajtotta végre. POLITIKAI pályafutásában új fejezet nyílt, amikor 1946-ban a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagja lett. Brandt kezdettől fogva a munkásosztály érdekeinek elárulása dicstelen vo­nalát képviselte. Kommunistaelle- nességével és a szocialista tábor, a Szovjetunió rágalmazásával, a nemzetközi helyzet mérgezésével egyre jobban magára vonta a fi­gyelmet. Mindenekelőtt Brandt vezetésével süllyed a Német Szo­ciáldemokrata Párt egyre inkább az árulás, az önálló osztálypoliti­ka feladásának mocsarába, vált az imperialisták készséges csatlósává, a nyugatnémet újraf el fegyverzés elleni harcot fékező erővé. A mi­litaristák, az imperialisták bizal­mát megnyerve, nyílt meg számá­ra az út a gyorsabb felemelkedés­hez is. Ennek eddigi legfőbb ál­lomása: Nyugat-Berlin főpolgár­mesteri címe. De evés közben to­vább nőtt az étvágya: sikerült ma­gát kancellárnak jelöltetnie a kö­vetkező választásra. A választási előkészületek ed­digi menetében Brandt túlontúl beváltotta imperialista gazdái hoz. zá fűzött reményeit. A Német Szociáldemokrata Párt hannoveri kongresszusán vala­mennyi lényeges politikai kérdés­ben az Adenauer-kormányzat ál­láspontját ismételte meg, sőt — ha lehetséges — jobbról próbálta azt megelőzni. E kongresszuson mondott zárszavában leplezetle­nül támogatta a militarizmust, hű­ségét nyilvánította az agresszív észak-atlanti paktumhoz, hozzájá­rult Nyugat-Németország atom- felfegyverzéséhez. EZEK SZERINT a választáson Nyugat-Németország lakossága el­döntheti majd, hogy a militarista- revansista-békebontó politikát képviselő két vezéregyéniség közül a 47 éves Willy Brandt, vagy a 85 éves dr. Konrad Adenauer álljon- e a kormányrúdnál. (—r.) júk nevelése céljából a megye egy részét tenyészkörzetté jelölték ki, figyelembe véve azokat a közsé­geket, illetve járásokat, amelyek jó tenyészértékű szarvasmarha­állománnyal rendelkeznek, és ahol a szarvasmarhatenyésztés régi ha­gyományai bír. Ezekben a körze­tekben, községekben az Állatfor­galmi Vállalat üszőborjúra hizla­lási szerződést csak akkor köthet, ha a Tenyészállatforgalmi Gazda­sági Iroda által előzőleg kötött szerződés selejtezés alapján fel­bontásra kerül. A többi községek­ben minden üszőborjúra és nö­vendéküszőre az Állatforgalmi Vállalat köt szerződést. Korláto­zás nélkül köthető minden köz­ségben hizlalási szerződés bika« borjúra, valamint növendékbiká­ra és tinóra. A kis súlyú szarvasmarhaneve­lési akciókban lényeges változta­tást állapított meg a kormányzat az 1962. évre. Ezen akció kereté­ben csak termelőszövetkezeti ta­gok köthetnek szerződést 50 kg fe­letti üszőborjúra, valamint 70 kg feletti bika- és tinóborjúra. Az átadási súly 111 kg-tól 300 kg-ig terjed, az akcióban átadható nö­vendék legfeljebb 16 hónapos le­het. A korábbi feltételektől elté­rően jelentősen emelte a kor­mányzat az üsző, illetve bikatinó- növendék átvételi árát, amely egyes súlykategóriákra és ivarra vonatkozóan az alábbi: Bika­tinó Üsző Ft/kg Ft/kg I. 0. II. 0. I. o. II. 0. 111—160 kg-lg 13,— 10,— 17,— 13,— 181—200 kg-ig 12,­9,— 16,— 12,— 201—250 kg-ig 11 — 9, 15,— 10,— 251—300 kg-ig 10,50 9,— 12 — 9,— A másik lényeges kedvező vál­növendékmarhák után változatl toztatás, hogy a minimális tartást ebben az akcióban 60 napra csök­kentették a korábbi 120 napról, ami lehetővé teszi és biztosítja, hogy a legkisebb súlykategóriák és a legmagasabb átadási árak is elérhetők legyenek. Ennek az ak­ciónak a háztáji gazdaságokra ér­vényesülő igen kedvező gazdasági hatása mellett másik jelentős elő­nye az, hogy a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok ré­szére továbbbhizlalás céljára meg­felelő állományt biztosít. A bikatinó-hizlalás, üszőhizla­lás, valamint ezen belül a kis sú­lyú növendék-akciókban lekötött nul továbbra is érvényben van a minisztertanácsi határozatban elő­írt adókedvezmény, abban az esetben, ha a szerződő fél a járlat- levelet az előírt rendelkezéseknek megfelelően az illetékes községi tanácsnál nyilvántartásba vétel végett bemutatja. Felhívja az Adatforgalmi Vál­lalat a tsz-tagság figyelmét, hogy a kis súlyú növendék-akcióban a szerződéskötés számát keret szab­ja meg, melyet túlszerződni nem lehet, ezért minden, háztáji gazda­ság mielőbb közölje kötési szándé­kát az Állatforgalmi Vállalat fel­vásárlóival.

Next

/
Thumbnails
Contents