Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-08 / 159. szám
1961. július 8., szombat NÉP ÚJSÁÜ 8 Nem bürokrácia! VALAMENNYIEN örülünk az új munkasikereknek, az évszázadokon át megkövesült életfelfogásban beállt változásnak, az ész- szerűsítésnek, az újításnak, s mindannak, ami könnyebbé teszi munkánkat, amely révén újabb és újabb úgynevezett rejtett tartalékok tárulnak fel. Általánosságban az a tapasztalat, hogy megyénk termelőszövetkezeti parasztsága körében rendkívül sokrétű a találékonyság. Az új tökéletesítésével termelőszövetkezeteink zömében máris találkozunk. Itt van például a lőkösházi Szikra Tsz. Építettek egy 250 férőhelyes sertéshizlaldát — melyet némi átalakítással: a belső berendezés és a kifutó módosításával —, 300 férőhelyesre bővítettek. Szakemberek megítélése szerint a terv megváltoztatása a szövetkezet számára rendkívül előnyös volt, mert azonos értékű beruházásból ötven férőhellyel nagyobb épületet kaptak. HASONLÓ kezdeményezéssel találkozunk a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezetben. Itt saját erőből egy fiaztatót építettek. Az oldalfalakat három sor vályoggal magasabbra rakták. Az eddigi tapasztalatok alapján a tsz-beliek nincsenek megelégedve az újítással, mert a három vályogmagassággal lényegesen növelték az épület légköbméterét, ami miatt a fialó kocák csak igen lassan tudják az épületet „felfűteni”. Az épület belső hőmérséklete különösen télen elég alacsony, emiatt már nagyobb mérvű elhullás is volt. A tsz gazdái most azon tanakodnak: egy álmennyezetet építenek, hogy téli időszakban a viszonylag alacsony belső hőmérsékletet megszüntessék. AZ EMLÍTETT két példán túl vannak durvább építkezési hibák is. A szarvasi Dózsa Termelőszövetkezetben például szerfás növendékmarhaistállót építettek. A két oldalereszt egy-egy méterrel megtoldottak, így egy sor jászol helyett két sort állítottak fel, s az eredetileg ötven férőhelyre tervezett növendékistállóban száz szarvasmarhát tartanak. A bank revizora jegyzőkönyvet vett fel a szerkezeti módosításról, s mivel a belső megvilágítás az alacsony oldalfalak miatt szinte lehetetlen, ezentúl a lekötött állatok számára nincs meg a szükséges légköbméter és mert a gondozók munkakörülményei az ésszerűtlen módosítással nehezebbé váltak, javaslatba hozta a hitel megvonását. Bőven találunk példát az építkezési tervek ésszerű avagy észszerűben módosítására. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek minden egyes esetben az építkezési terveiken végrehajtandó módosítást a járási tanácshoz jelentenék, hogy szakszempontból is megvitassák: gazdaságos-e a módosítás. ÁLTALÁBAN a szerfás építkezések mind ajánlott tervek alapján valósulnak meg. Amennyiben a tsz-ek szerkezetet nem érintő tervmódosítást szeretnének megvalósítani, akkor ehhez kérjék a járási tanács segítségét. Termelőszövetkezeteink többsége azonban nem él azzal a jogával, hogy az építkezésekhez tervmódosítást kérjen. Ehelyett a tsz- beruházási irodához fordulnak tervmódosító engedélyért. Ennek a szervnek viszont nincs joga engedélyt adni különféle gazdasági épületek tervmódosítására! A tervmódosítás engedélyezése a járási mezőgazdasági osztályokat illeti. Amennyiben a tsz-ek az engedély kérését elmulasztják, ugyanakkor az épületen a tervmódosítást végrehajtják, számítaniuk kell a hitel esetleges elvonására. A TERVMÓDOSÍTÁS kérése nem pusztán papírmunka, bürokrácia — mert ezt így mondják a szövetkezetekben —, hanem a beruházások gazdaságos megvalósításának egyedüli helyes útja! Tanácsszerveink egyáltalán nem arra törekednek, hogy a szövetkezeti építkezések, jó elgondolások útját állják — mint ahogyan egynéhá- nyan megítélik —, hanem az a céljuk, hogy jó beruházásokat hozzanak létre. Dupsi Károly Kedvezően alakult a megyében a kapásnövény faállománya Látogatás az endrődi Búzakalász Tsz kacsanevelő-telepén A községi tanácsok agronómu- sai kapásnövény tőszámlálást végeztek annak megállapítására, hogyan emelkedett az elmúlt évekhez viszonyítva a növényi tőszám. A felmérés biztató eredményeket hozott, lényeges a javulás. Addig, míg az elmúlt években megyei viszonylatban a kukorica tőszáma holdanként alig haladta meg a 12—13 ezret, addig az idén közel 17 ezer. Cukorrépánál is lényeges a javulás. Míg az elmúlt években 50 ezer körül mozgott ez a szám, most a 60 ezret is eléri megyei á^agban. Nagy a javulás a silókukoricánál és a napraforgónál is. A megállapítás szerint tőszám szaporításnál még a kezdeti lépéseknél tartunk, ennél jóval nagyobb tőállomány felnevelésére is van lehetőség a Békés megyed földeken. A Körösök élő és holt medred nagy lehetőségeket biztosítanak termelőszövetkezeteinknek az öntözéses gazdálkodáshoz, halastavak létesítéséhez és víziszárnyasok ne. veléséhez is. Sajnos ezekkel a lehetőségekkel még kevés termelőszövetkezet él, nem jutottak még el addig, hogy ilyen — látszólag pepecselő — munkával is foglalkozzanak. A gyomai járás is sok víz borította területtel rendelkezik, mégis csak egyetlen termelő- szövetkezetben, az endrődi Búza- kalászban gondoltak arra ez év tavaszán, hogy a Körös vizét pecsenye-kacsa nevelésére is felhasználják. Mint mindenhez, ehhez is kell egy kis befektetés: fedett és elkerített helyet, meg gödröt kell biztosítani a kacsáknak. A Búzakalász Tsz nem sajnálta a költséget és a fáradságot, de nem félt attól sem, hogy esetleg ráfizetéssel végződik a próbálkozás. Miután elkészült a kacsatenyésztóshez szükséges fedett épület és kürül- kerítették a mesterséges vizesgödröt, ez év áprilisában mintegy 1500 kiskacsával kezdték meg annak a tervnek a végrehajtását, hogy az idén tizenegyezer pecsenyekacsát nevelnek fel és adnak át a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Evés közben jön meg az étvágy — hangzik a jól ismert közmondás. Így van a kacsanevelés- sel az endrődi Búzakalász Tsz is. Miután elszállították az első 1240 pecsenyekacsát — amelyek nyolc és fél hetes korukban egyenként A dombegyházi Petőfi Tsz tehenészei május 31-ig teljesítették az évi leszerződött tejmennyiséget. A terv szerint ebben az évben 140 ezer liter tejet kellett leszállítani a tejipari vállalatnak, és gzt öt hónap alatt teljesítették. Ha az elmúlt évi tejtermelést vesszük figyelembe, nem volt alacsony a tervszámúk, ugyanis tavaly tehe230 dekagrammot nyomtak —, elhatározták, hogy az idén nem tizenegyezer, hanem tizennyolc- ezer kacsát nevelnek fel. Az ilyen nagy szám hallatéra az ember valami különlegességet keres a kacsanevelőtelepen és azt gondolja, hogy népes számú gondozót talál. A valóságban csak két gondozó van s egyszerű az egész telep. Mindössze egy száz méter hosszú nádpalió-falú épületből, egy vizesgödörből és dróthálóval elkerített területből áll. Annyi részből, ahány korcsoportúak a kacsák. Az első elkerített részben 230 „öreg” kacsa úszkál, vagy sütkérezik a napon. Ez a törzsállomány 7000 tojással hálálta meg ez év tavaszán á tartást. Egy nagy szövetkezetben, amely évente 18 ezer pecsenyekacsát akar nevelni, bizony nagyon kevésnek tűnik a 230 tojókacsa is, meg a hétezer tojás is. A két gondozó, Soczó Erzsébet nenként csupán 1600 liter volt az évi tejtermelés, az idén az eddigi tapasztalatok szerint a 3000 litert is elérik átlagban. Ez a nagy emelkedés nem a tehenek átcserélésével történt, hanem a jobb gondozással, takarmányozással és nem utolsósorban a tehenészetben történt eredményességi munkaegységszámítás bevezetésével. Jelenleg az istállóátlag eléri a napi 8 litert. és Csomós Mihály elmondják, hogy ez csak a kezdet, jövőre ezer. egyszáz darabból áll majd a te- nyészkacsa-törzs, amelyet tiszta pekingi fajtából nevelnek fel. Azért növelik a törzsállományt, hogy tojást biztosítsanak a közeli keltetőallomásnak. Ne kelljen a naposállatokat jövőre Pécsről hozatni, mint az idén. Az öreg kacsák mellett két elkerített részben 590 szállításra „érett” kacsa szöszmötől. Aztán a kétezer darab 3—4 hetes, majd az 1800 darab 5—6 hetes kacsasereg következik, legvégül az egészen kicsik kaptak helyet, amelyek nemrég kerültek ki (egyhetes korukban) az előnevelőbői. Szemre is sok itt a kacsa, nemcsak szám szerint. A két gondozó azonban azt mondja, hogy különösebb nehézség nélkül tudnak bánni velük. Egy kis gond és egy kis ijedtség csak akkor van. amikor a gödör vizének kicserélésére kerül sor. A meleg időben bizony gyakran kell cserélni a vizet, s érthetetlen okok miatt nem az esti órákban, hanem nappal csinálják ezt, amikor pedig a kacsáknak nagy szükségük van a vízre; — Valahogy majd csak „átúsz- szuk” ezt az évet — mondja ön- vígasztalásul Soczó Erzsébet. — Jövőre már másképpen lesz. Az a terv, hogy elkerítünk egy részt a Körös holtágából, s akkor nem kell cserélgetni a vizet, egészségesebb, tisztább vízben lehetnek a kacsák. A k ács án evei ő-tel ep ről pár lépésre van a baromfitelep. Egy új tyúkházban csaknem 900 darabból álló baromfitörzset gondoz Tímár Eszter. Nem is akárhogyan. Gyakran fertőtleníti a tyúkházat, s mindig idejében etetik az állatokat. A jó gondozást márciusban 9500, ápirilsban 12 000, májusban pedig 8300 tojással viszonozták a tyúkok. Az endrődi Búzakalász Tsz tehát nemcsak követeli a naposcsibéket a keltetőállomástól, hanem gondoskodik keltetni való tojásról is. Előzőleg csak 5000 csibe nevelését vették tervbe, de 3000-rel máris többet vittek ki, s az esztendő végéig még van majdnem hat hónap. HWMUHMUMHHIMWMMHmHMWMmUMMMmMMHMMMMHVHHHtmMWmHI A suhogó kiskaszák nyomán rövid idő alatt széles rendek nyúltak a végtelennek tűnő búzamező közepe felé. A gyulai Erkel Tsz városerdőnél arató brigádja ki. tett magáért. A kaszások után fürgén hajladozó marokszedő asszonyok vaskos kévékkel borították be az egyre szélesedő tarlót. Dél felé járhatott. Az elől haladó kaszások a közeli tanya árnyékába vonultak ebédelni. — Jónapot, emberek! — szólt oda az árnyékban pihenőkhöz a pár méterre húzódó vasúti töltésről egy öreg pályaTöbb mit őr. Lassan, apró léptekkel jött le a töltésről, látszott rajta, hogy nehezére esik még a kis szerszámos ládáját is cipelni, no, meg a töltés is elég meredek volt. ALejy közelebb ért, tűnt fel csak igazán öregsége. Ráncos, napszítta arcán bukdácsolva gördültek végig az iz- zadtság-cseppek, a hangja fáradtan csengett, ahogy a brigádvezető után tudakozódott. — Én vagyok — lépett hozzá Juhász János, aki kötelesség az 50—60 évével szinte fiatalnak látszott az ősz pályaőr mellett, — Látom, tűzoltóvíz van ... de azért... — az öreg nehézkesen törölte meg homlokát, s mint akinek fúrja valami az oldalát, sietve hozzátette: — azért a töltés csak közel van a búzához. — Mit csináljunk, ha már így van? — tárta szét karját a brigádvezető s a hallgatag kaszásokra nézett. — Inkább a töltés mellett vágják !e először — mondta ki végre az indítóokot, amiért útját megszakítva lejött a töltésről. — Másfél óra múlva jön egy tehervonat... mozdonnyal! A brigádvezető egy percig némán nézte az öreg pályaőrt, aztán csak annyit mondott: — Emberek, siessünk, vágjuk le a töltés mellett a búzát, mire a mozdony jön! A pályaőr helyeslőén bólogatott, s mint aki érzi, hogy megtette kötelességét, ismét fölkapaszkodott a töltésre és talán eszébe sem jutott, hogy több volt, mint kötelesség, amit tett. — We — Kukk Imre Gyulai Cipész ütsz a lakosság szolgálatában NŐI és FÉRFICIPÖ-rende- léseit mielőbb adja fel MÉRETES ÜZLETÜNKNEK Sztálin út 15., a Komlóval szemben. VÁLASZTÉKOS BÖRANYAG! Figyelmes kiszolgálás! Javítorészlegeink a város különböző pontjain mindennemű javítási munkát gyorsan és pontosan végeznek. (x) 11 A kacsanevelő telep látképe Teljesítette az éves lejszállítási tervét a dombegyházi Petőfi Tsz A tsz új törzsi) arorofi-háza
