Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-08 / 159. szám

4 NÉPÚJSÁ (B 1961. július 8., szombat Kellemetlen vál JJékés Csabán nemcsak a csa­baiak, hanem a környékbe­liek is vásárolnak, sőt a megye tá­voli szögletéből is jönnek olya­nok, akik hivatalos, félhivatalos ügyben vagy rokonlátogatás cél­jából érkeznek ide, a megyeszék­helyre. Ilyenkor megragadják az alkalmat és felkeresik boltjain­kat. Először csupán olyan áru után érdeklődnek, ami lakóhe­lyükön pillanatnyilag nem kap­ható, de közben kedvet kapnak a vásárlásra és kezdik sorra járni az üzleteket. Egy ilyen „vidéki” vásárló panaszolta, hogy milyen bosszantó meglepetések érték. Az egyik bolt még nem volt nyitva, a másiknál az orra előtt húzták le a redőnyt és így tovább. „Jöj­jön később”, kérték legtöbb he­lyen. Igen ám, de akit a vonat, a busz indulási ideje köt, az nem igen jövögethet tetszése szerint. Még a helyben lakóknak sem kel­lemes a túlságosan változatos nyi­tási és zárási idő. A város perem­széleiből be- meg kiszaladgálni időbe és buszozás esetén pénzbe kerül. "y aion csakugyan ez a helyzet? Kíváncsiságból végigsétál­tunk a Sztálin út egy részén, s jegyzetfüzetbe írtuk néhány iga­zán közérdekű és egy-két érdeke­sebb árusítóhely nyitó-záró ide­jét. „Fűszer-Csemege”. Nincs kiír­va időpont, holott nem áltana. Sokan nem indulnának el hazul­ról, ha tudnák, hogy éppen akkor nincs nyitva, mikor vásárlásra szánták magukat. Most alakítot­ták át önkiszolgálóra, még fris­sen rendezett minden, bizonyára ezért nincs az ajtón, illetve a ki­rakatban a tábla. Majd kikerül. A szellemi fűszer-csemege üzletben, a „Könyvesboltban” 8—17 óráig, szombaton 8—13-ig szabad a be­menet. Sima, tiszta vásárlási idő, bárki könnyen megjegyezheti ma­gának. Az „Öra- és ékszerbolt” fél 9-től, 13,30-ig és 14-től 17-ig, szombaton fél 9-től 13.30 óráig áll a kedves vevők rendelkezésére. Ez már sallangos egy kissé. Az „Ofotért” 8—16-ig, szombaton 8— 14-ig, az „Illatszer” 8—13-ig, 16— 18.30-ig, szombaton 8 órától 14 óráig, a „Bútor” 8—16-ig, szom-»' baton 8—13 óráig, a „Vasért” 8—J 13-ig, 15—18-ig és szombaton 8—I 14 óráig, az „Erkel” hangszerbolt > fél 9-től 13-ig, 15.30—18.30-ig, | szombaton fél 9-től 13.30-ig, a „ Háztartási” 8—13-ig, 15—18-ig, szombaton 8—13-ig, a „Kertimag” 8—16.30-ig, szombaton 8—13-ig, a ,,Virágüzlet” 8—18-ig, szombaton 8—16-ig, vasárnap 8—11-ig áll a| vásárlók rendelkezésére. A nyit-* vatartást illetően az utóbbinál* ♦ csalódhat a legkevésbé a vásárolni» szándékozó. A „Bizományi Áru-? Nyári sportokhoz, strandolás­háZ”o8_;1o3;Íg!- 15“1l30lgK^Toa'»hoz, evezéshez feltétlenül hasz- ton 8—12.30-ig, a „Sport-bolt 8—* 1 13-ig, 14—17-ig. szombaton 8—13-f náljanak sportkrémeket, a fokozat­ig, a „Játék” 8—13-ig, 16—18.30-érzékeny bőrhöz ajánljuk a ig, szombaton 8—14-ig kereshető > Sugár fényvédő barnító krémet, fel. A „Képcsarnok” 8—13-ig, J Ez a krém a Nap égető sugarait és 15 18-ig, szombaton 8 13-ig* visszatartja, de elősegíti a gyors látogatható, az OTP ^lebarnulást. övatosan napozzunk. karekbetet ügyekben 7—18-ig,f szombaton pedig 7—12-ig áll afTestünket kenjük ** bőven ?P°rt- felek rendelkezésére. Az iskolá-f krémmel vagy Opera bergamottos sokra való tekintettel egy papír-» napolajjal. A napozás időtartamát és írószerboltot, a Stylust is felke- $ lassan fokozzuk, nehogy a hirte- restük. Nyitvatartási ideje min-|ien lesülés bőrgyulladást okoz- den évszakban azonos, tehát ősz- * Napozás után félzsíros krém­szel, iskolakezdéskor is érvény es í , , „ , , ... . . lesz 7.30—12.30-ig van délelőtt Jmel boven krémezzük be az arcot, nyitva. Tehát iskolaidőben is ép- Jh°gy a naP szárító hatását ellen~ pen félórával azelőtt zár, mikor a »súlyozzuk. Különösen gondosan környező iskolákból özönleni kezd |kezeljük a szemkörüli részeket. a diákság és közülük különösen a * Nyári estéken enyhébben város szélén lakók akkor vásárol nának legszívesebben, hogy ne* kelljen még egyszer bejönniük, § éppen, hogy beér őrakezdésre az iskolába. A bolt délután 15-től 17.30-ig van nyitva. Szombaton fél 8-tól 13-ig látogatható, tehát ismét a diákok orra előtt húzza le redőnyét. Legcifrább nyitvatartási ideje azonban egész Csabán a „Totó-Lottó”-nák van. Minden nap más. Hétfőn: 10—13-ig, 14— 17-ig, kedden: 9—13-ig, 14—17-ig, szerdán: 8—18-ig, csütörtökön: 9—12-ig, 15—17-ig, pénteken: 9— 13- ig, 14—17-ig, Szombaton: 8—17- ig. Totózó és lottózó legyen a tal­pán, aki ennél a nyitvatartási idő­nél telibe talál! ^kadtunk „szemleutunk” so­rán olyan helyekre is, ame­lyek esetében ugyancsak érdekli a közönséget, hogy mikor szabad a bemetet, de mégsem volt kiírva vagy nagyon elrejtették a szem elől: Hírlapból t, Békés megyei Villanyszerelő Vállalat, Lakatos Ktsz, Üveg, porcelán, IBUSZ és még egyéb helyeken. Az IBUSZ- nál élőszóval közölték, hogy me­netjegy és útlevél ügyekben 8—16- ig, szombaton 8—14 óráig foglal­koznak a felekkel. A „Kishajó” ugyancsak „titkolózik”, de az ér­dekelteknek” jó a szimatuk, so­sem mennek kapuzárás előtt vagy után. A „Temetkezési Vállalat” 7 órától 12 óráig, d. u. 14— 17-ig, szombaton 8—12-ig fo­gad. Ezt viszont mennél ritkábban keresik fel, annál jobb. A repülő­modellezők és rádiósok kedves boltja az „Ezermester bolt”, ott- jártunkkor tótágas meglepetéssel szolgált. Kirakatában tábla dísz­lett: „Június 28-tól július 2-ig, szabadság miatt zárva”. Ennek el­lenére ajtaja tárva-nyitva állt és zavartalanul folyt az eladás. Ez már kellemes csalódást keltett. JJa megkérdeznénk a boltok „nyitás-csukási” idejének tervezőit, hogy mi vezette őket munkájukban, bizonyára az lenne a válasz, hogy a „vásárlók érde­ke”. Ha a vásárlókat kérdeznénk, talán azt felelnék, hogy az „el­adók érdeke”. Véleményünk sze­rint mindkettőnek az érdeke köz­rejátszhatott, ami helyes, hiszen ha egyoldalúan, csak a pult előtti­ek vagy csak a pult mögöttiek szempontja szerint nyitnának, zár­nának a boltok, áruházak, szövet­kezeti helyiségek, akkor az előbbi­ek miatt éjjel-nappal nyitva tart­hatnának, az utóbbiak miatt pe­dig szintén cifra helyzet adódnék, így jó, ahogy Csaba eme néhány boltja tükrözi az általános üzleti nyitvatartási, de csak nagyjából jó mégis! A zárás-nyitás és ebé- delési órák féltől 2 óráig terjedő egymásközötti eltérése azonban roppant zavarja a vásárlókat. Rá­adásul a tört időrészek is kelle­metlenek. Senki sem káptalan, hogy azt a sokféle időpontot fej­be tartsa. Bolti részről olyan érv hallatszott, hogy a boltok típusa, rendeltetése szerint (például illat­szer vagy élelmiszer) éppen a ve­vők érdekében ilyen változatos a dolog. Mi azonban úgy véljük, aki egyszer vásárolni kezd, az egy füst alatt mindenüvé ellátogat, mert ezzel időt takarítana meg, de miként teheti, ha már záruló redőnyt vagy még ki sem nyitot­tat talál? Igaz, hogy mindenkinek nem lehet eleget tenni, de a la­kosság zömének igen, Az ő vá­sárlási idejüket pedig munkaide­jük szabja meg. Ez lehet az üz­letek nyitvatartási ideje egybe­hangolásának egyedül reális alap­ja. Mert, hogy egybe kell hangol­ni a tarkabarka időpontokat, az biztos és hogy ebben a vásárlók érdeke, illetve ideje a döntő, az is kétségtelen. —húr— Válasz a kétkedőknek Nem ritkaság manapság sem még az ilyesféle, legtöbbször gú­nyos ízű kérdés: Mit ad a szak- szervezet? Bizonyára sokan fültanúi vol­tak már hasonló kifakadásnak. Akármelyik üzemben, hivatal­ban vagy intézménynél sok tényt, adatot fel tudnának sorol­ni, hogy a kétkedőknek bebizo­nyítsák, mennyire alaptalan az állításuk. Igenis sokat ad a szak- szervezet. Rengeteget áldoz tag­jaira, sőt még gyerekeire is. A gyerekekre? — húzná fel hitet­lenkedve szemöldökét a kétke­dő, hogy utána kijelentse: Ugyan kérem, törődik is a szakszervezet a gyerekekkel. Nyár van, így hát megkísérlem időszerű példával bebizonyítani, hogy a szakszervezet igenis tö­rődik tagjaival, gyerekeivel is. Július 5-én a csabai vasútállo­másról a reggeli gyorssal me­gyénkből 40 általános iskolás le­ány utazott el kéthetes üdülésre Kácsfürdőre. Boldogság sugár­zott arcukról, hiszen nagy öröm az egész évi tanulás után szép környezetben pihenni, szórakoz­ni. Nos, ezeknek a leányoknak a SZOT üdültetési akciója tette lehetővé, hogy megfelelő fel­ügyelet alatt két feledhetetlen hetet töltsenek el Kácsfürdőn. Ebben az örömben azonban nem­csak az a 40 leány osztozik, aki július 5-én utazott el. A nyáron megyénkből 520 általános isko­lás fiú és leány vesz részt a SZOT üdültetési akciójában. Lesznek, akik Balatonszántódon, Parádsasváron, Csillebércen vagy az ország más, festői szép­ségű vidékén pihenik ki két hét alatt iskolai fáradalmukat. A szülök egy-egy gyermek után erre az időre mindössze 84 fo­rint hozzájárulást fizetnek. Nem kell matematikusnak lenni ah­hoz, hogy bárki is azonnal ki­számolhassa, hogy ez a pénz csak egy kis hányada annak, amibe az üdültetés valójában be­lekerül. A többit, a többet a szakszervezet fizeti. Hát többek között ezt is adja a szakszervezet. Lehetne még egyéb tényeket és számokat idéz­ni a megyéből, de úgy vélem, ez az egyetlen példa is elégséges válasz ahhoz, hogy a kétkedők kijelentése minden alapot nél­külöz. P. P. Véradó-nap Sarkadon (Tudősítóniktő 1) Július 3-án, a sarkadi járási Vö­röskereszt és a Békés megyei Vér­konzerváló Állomás díjtalan vér­adási napot szervezett Sarkadon. A község lakossága igen nagy odaadással vállalta ezt az áldo­zatott. összesen 143-an adtak vért ezen a napon. A járási nőtanács, a Vöröskereszt és a Hazafias Nép­front helyiségei július 3-án át­alakultak véradó állomássá. A bejáratnál a Vöröskereszt fehér zászlója volt kitűzve. Már a kora reggeli órákban megjelentek az el­ső véradók. Dr. Nagy József, a községi tanács elnöke már reggel 7 órakor elsőként adta le a vért. A postások is korán jöttek és a munkába indulás előtt jelentkez­tek véradásra. Reggel 8 órakor már „beragasztott” karú postáso­kat lehetett látni a községben, amint kézbesítették a leveleket, újságokat és egyéb küldeménye­ket. Maguk is lelátogattak több családot és felkérték az ismerősei­ket, barátaikat a véradásra. A „csúcsforgalom” délelőtt 10 óra­kor volt, amikor a Sarkadi Cukor­gyár mintegy 70 dolgozója jelent meg, hogy vért adjon. A kender­KOZMETIKÄ Sporthoz, strandoláshoz ' {„sminkeljünk”, kevés arcrúzst és »erre vékonyan — ízlésünknek Reggel sincs módjukban kihasz- «megfelelő - pudert használjunk, nálni a fél nyolcas nyitást, mert JA szájrúzs és a körömlakk kar­legtöbbjük busszal jár és csak »monikus színűek legyenek. Hogyan tisztíthatjuk a szőnyegeket? Sokan azt gondolják, hogy a szőnyeg tisztítása, újjávarázsolása nagyon nehéz. Azt meg kell hagy­ni, hogy nem a legkönnyebb munka, de nem is lehetetlen. Fe­lesleges a szőnyeget tisztítóba vin­ni. Otthon is tökéletesen lehet tisztítani. Első teendő az, hogy alaposan kiporoljuk vagy porszívózzuk, s utána még jól átkeféljük, ezután benzines vagy terpentines ruhá­val (nem túl nedvesen) jól le­mossuk a szőnyeg mindkét olda­lát. Amikor a szőnyeg minden darabját lemostuk, ugyanebben az oldatban lemossuk a ruhát és most már jól kicsavarva át­dörzsöljük vele. A szőnyegmo­sásnál az oldatot gyakran kell cserélni, hiszen hamarabb bepisz­kolódik. A zsír vagy ételfoltot szalmiákszeszbe mártott ruhával kell kitisztítani. A szőnyegtisztításra nagysze­rűen megfelel a Kohinoor. .4 fo­lyadékot vödörbe vagy más mé­lyebb tálba öntjük, ezzel beken­jük a szőnyeget és alaposan átke­féljük tiszta súrolókefével. Ez­után többször cserélünk vizet és azzal teljesen megtisztítjuk. Letö­röljük, jól leitatjuk róla a vizet. Végül alaposan megszárítjuk. Mit főzzünk vasárnap? Ebéd: Tejfeles zöldbableves, gombá­val töltött rostélyos, meggyes lepény. Vacsora: Joghurt, vaj, paprika, pa­radicsom, hideg citromos tea. Gombával töltött rostélyos: Személyenként egy darab vékonyra vágott rostélyost kicsontozunk, a húst jól szétveregetve megsózzuk. Húsz de­ka gombát apróra vágva, hagymás zsíron megpárolunk, petrezselyem zöld­jét, pici sót, borsot adunk bele és a rostélyos szeleteket ezzel megfőzzük, összesodorjuk és cérnával átkötjük. Forró zsírban körülsütjük, majd vizet aláöntve puhára pároljuk. Ha készen van, két deciliter tejfölt és pici ecetet keverünk a levébe, tálalásnál a cérnát leszedjük. Köménymagos főtt burgo­nyát adunk mellé. gyárból is többen jöttek el, élü­kön a párttitkárral, a díjtalan vér­adásra. Délután pedig még vidék­ről is befutottak néhányan. A kö- tegyáni Vörös Csillag Termelő- szövetkezetből heten jöttek el, hogy vérükkel segítséget adjanak beteg embertársaiknak. Az orvosok és a Vöröskereszt aktívák igen nagy lelkesedéssel dolgoztak. Elismerés illeti az ön­kéntes véradókat, akik embertár­saik iránti kötelesség-érzetből ad­ták vérüket. Bertalan Ferenc ÉRDEKESSÉGEK Analfabéták nem házasodhatnak Szumátra szigetén rendeletet hoztak, melynek értelmében ezen. túl analfabéták nem köthetnek házasságot. Ezzel a rendszabállyal remélik elérni az analfabetizmus gyors megszűntetését. © Figyelmeztetés még idejekorán... Malmö városában a hatóságok bizo­nyos idő óta kényszerű szemléltető okatást adnak a fiatal póroknak arról, hogy sok házasságnak mi a vége. A svéd városka polgármesteri hivatalát ugyanis renoválják, és ezért a helyre- állítási munkálatok idejére az anya- könyvezetőség átmenetileg ugyanazok­ban a helyiségekben működik, mint a válóperes bíróság. A terem egyik ol­dalán- ülnek a házasságkötésre váró boldog fiatalok, velük szemben pedig elkeseredett arccal és zsörtölődve a válóperes felek, akik alig várják; hogy megszabaduljanak egymástól. © B nők védelmében Egy bonni képviselő hozzászólá­sa a válási törvény reformjához: „Meg fogjuk akadályozni, hogy bárki 60 esztendős feleségét fel­válthassa két 30 évesre.”

Next

/
Thumbnails
Contents