Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
2 EÉPŰJSÁG 1961. július 28., péntek London máris híve a Berlin dolgát napirendjére tűző négyes kelet—nyugati értekezletnek” Nyilatkozatok és kommentárok a nyugat-bériini kérdésről A nyugat-berlini kérdésiről nyilatkozva Diefenbaker kanadai miniszterelnök általánosságban helyeselte ugyan Kennedy beszédét, de kijelentette, lényeges, hogy a NATO-tagállamai ezzel a kérdéssel kapcsolatban ne tegyenek egyoldalú lépéseket. Hozzáfűzte: s, Berlinről okvetlen tárgyalni kelL” New York Nixon volt amerikai alelnök Los-Angelesben nyilatkozott Ken- nedynek a fegyverkezési hajsza fokozásáról előterjesztett programjáról és támogatta azt. Azt is követelte, a Kennedy-kormány tegyen további lépéseket a nemzetközi feszültség kiélezésére és a hidegháború szítására. Nixon felszólította Keneedyt, tiporja el a kubai forradalmat, újítsa fel a nukleáris kísérleti robbantásokat és erőteljesebben küzdjön a népi Kína ENSZ-tagsá- ga ellen. A volt alelnök közben azt állította, hogy e lépések „szükségesek az ország biztonsága szempontjából és hozzásegíti az amerikaiakat, hogy külföldön visszaszerezzék a vezető szerepet”. Párizs (MTI) A párizsi sajtó továbbra is nagy teret szentel Kennedy amerikai elnök legutóbbi bejelentéseihez fűzött kommentárjainak. A Figaro kiemeli, hogy Kennedy az elméletet haladéktalanul átülteti a gyakorlatba és a közölt katonai intézkedéseket nyomban végre is hajtja. Az Aurore siet megjegyezni, hogy az amerikai elnök nemcsak a háború kísérteiét idézte fel, de a tárgyalásokon alapuló megoldás lehetőségét sem hárította el. A párizsi lapok felvetik egy újabb csúcskonferencia lehetőségét és a Combat így összegezi az ezzel kapcsolatos helyzetet: Washington azt várja, hogy Moszkva tegye meg az első lépést, London viszont állítólag máris híve a Berlin dolgát napirendjére tűző négyes keletnyugati értekezletnek. A baloldali sajtó hevesen támadja Kennedyt kardcsörtetéséért. A Libéraition rámutat, hogy az amerikai elnök engedett tábornokainak és a nagyiparosoknak. Aláhúzza a lap, hogy az amerikai elnök csillagászati számokat elérő katonai kiadásokat kíván megszavaztatni. S külön aláhúzza, hogy amerikai intervencióval fenyegetőzik az egész világon. Kennedy maga is elismerte — írja a Libé- ration —, hogy a „berlini válság” csupán ürügyül szolgál azoknak az intézkedéseknek meghozatalára, amelyek válójában sokkal messzebbre irányulnak. Fidel Castro televíziós interjúja Prága (CTK) A csehszlovák televízió július 26-án, a kubai nemzeti ünnep alkalmából közvetítette azt az interjút, amelyet Fidel Castro kubai miniszterelnök adott az Intervízió tudósítójának. Fidel Castro interjújában visz- szaemlékezett az 1953 júliusi eseményekre, majd képet adott a kubai forradalom eredményeiről. Castro elmondotta, hogy a kubai népre nagy hatással voltak a szocialista országok szakemberei, akik kitűnően képzettek, szeretik a munkát, ápolják a kollektív szellemet. Az interjú végén Castro üdvözletét küldte a szocialista országok népeinek, amelyek oly sokat segítettek a kubai forradalomnak. Kijelentette, hogy Kuba népe megingathatatlanul áll az imperializmussal szemben, s a kubai forradalom — hála a szocialista országok segítségének és szolidaritásának — győzedelmeskedik mindazokon a megpróbáltatásokon, amelyeket az imperialisták agresszív cselekedetei okoztak. (MTI) Mesterséges lefiőlés De Gaulle hadbavonul az ENSZ ellen Párizs (MTI) De Gaulle hadbavonul az ENSZ ellen — írja a csütörtök reggeli párizsi baloldali sajtó és különöI haladás és a béke nevében — Részletek a Pravda vezércikkéből — Moszkva (TASZSZ) Olyan korszakban élünk, amikor a haladás, a szabadság és a béke erői az emberiség történetében először hatalmasabbak a reakció, az elnyomás és a háború erőinél — állapítja meg vezércikkében a Pravda. A gyarmati rendszer — amely egyik leggyalázatosabb akadálya a történelmi fejlődésnek — a halál előtti agóniában vergődik, saját bűneinek kibírhatatlan terhe alatt pusztul el. Ázsia és Afrika földrajzi térképeiről az imperialista anya gországok színére festett hatalmas térségek tűnnek el. Laifcin- Amerikában a forradalmi Kuba emelte magasra a nép igazi felszabadulásának zászlaját. Ázsia és Afrika népei a felszabadulásért vívott harcukban sohasem érezték magukat egyedül, elszigetelve a világtól és haladó emberiségtől. A függetlenség és szabadság felé tett első lépéseiktől kezdve érezték a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország meleg együttérzését, baráti támogatósát, önzetlen segítségét. És ez a barátság évről évre szilárdabbá, szorosabbá válik. E barátság megerősödésének fontos tényezője volt Leonyid Brezsnyev ghanai látogatása, valamint Nkrumah ghanai elnök és kormányfő és Ibrahim Abbud szu- dáni miniszterelnök mostani szovjetunióbeli látogatása. A baráti afrikai államok vezetői saját szemükkel láthatták a szovjet nép békés alkotó munkáját, közvetlenül érezhették azt a baráti együttérzést, amelyet a szovjet emberek táplálnak Afrika népei iránt. A francia imperialistáknak a NATO-hatalmaik által támogatott agressziója nyílt kihívás Afrika néped ellen—állapítja mega Pravda. — A francia agresszió fenyegeti a fiatal afrikai államok nemzeti függetlenségét. Ilyen körülmények között az afrikai országok szolidaritása óriási jelentőségű az agresszorok megfékezése szempontjából. A szovjet emberek — írja befejezésül a vezércikk — minden békeszerető néppel együtt felháborodottan bélyegzik meg a gyarmatosítók bűntetteit. sen azt húzza alá nagy nyomatékkai, hogy De Gaulle elutasítja a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását. A l’Humanité kiemeli, hogy e határozat ellenére a degaulleista kormány nem hajlandó kiüríteni Bizerta városát. A jobboldali sajtó természetesen tapsol a degaulleista kormánynak. Jellemző az elfogult párizsi sajtóhangokra az a vád, hogy Hammarskjöld a tunéziai kormány álláspontjának vált szószólójává. A jobboldal lapjainak megfelelve a Liberation azit húzza alá, hogy De Gaulle tábornoknak az ENSZ iránti megvetése egyáltalán nem javítja meg Franciaország helyzetét. Az ENSZ-ben újból a vádlottak padjára kerül a francia kormány. Az emberiség még nem tanulta meg az időjárás szabályozását. A politikai időjárás azonban javarészt az emberek kezében van. A jelenlegi „lehűlésnek” nincsenek nyomós, objektív okai. Ezt a lehűlést a nemzetközi helyzet kiélezésében és a konfliktusok lángra- lobhántásában érdekelt csoportok és személyek idézték elő és tartják fent mesterségesen. Erre utal Kennedy elnök a rádióban és a te. levízióban mondott legutóbbi beszéde, mely nem más, mint mesterségesen szított pánikkeltés és ürügy a fegyverkezési hajsza fokozására. Az amerikai elnök ugyanis bejelentette, hogy a „háborús veszély elkerülésére” jelentősein növelik a hadsereg létszámát, megháromszorozzák a katonai behívásokat és 3454 millió dollárral növelik a haditermelést. Igaz, hogy mindezek terhe „sok amerikai családra nehezedik majd” — ahogy szó szerint mondta az elnök, de „szükséges ezt megtennünk”; Nézzük meg közelebbről, kiknek „szükséges” a haditermelés fokozása, kiknek származik majd ebből óriási hasznuk? Az egész jelenlegi amerikai kormányt a monopóliumok tartják markukban, pontosabban: a kormány képviselői maguk is monopolisták, akik a legmélyebben érdekelve vannak a hadimegrendelések fokozáséban. Dijon, az egyik legnagyobb Wall-Street-i cég elnöke a pénzügyminiszter, Mac- namara, a Ford Motor Campany elnöke a honvédelmi minszteir, a Marshall Field Textil Tröszt elnöke a kereskedelmi miniszter, Rusk, a Rockefeller Bank igazgatósági tagja a külügyminiszter, az elnök öccse, Robert Kennedy, aki bátyjával együtt tudvalévőén milliomoscsalád sarja, az igazságügyi miniszter és így sorolhatnánk tovább azok nevét, akik ma az amerikai kormányban „a dolgozók érdekeit” védik. Világos do log, hogy ezek a milliomosok pénzcsoportjaikkal együtt tapsolnak a fenti intézkedéseknek, hiszen ők csikarják ki azokat a profit növeléséért folyó hajszában. Ugyanakkor azonban Kennedy ETMt^ fiKCiÖBfi'-LÉP S televíziós beszédében van egy figyelemre méltó rész, amely éppen az amerikai tömegek és a világ- közvélemény nyomására hangzott el. Ez a kijelentés már merőben más, mint a néhány héttel ezelőtt hangoztatott merev amerikai álláspont a német békeszerződés megkötésével és a nyugat-berlini helyzettel kapcsolatban. Az amerikai elnök szerint is, ahogy mondja: „Az egész németországi helyzet abnormális.” A továbbiakban pedig kijelenti — s ez nagy „engedmény” a korábbi „hajthatatlan” álláspontból. — „Készek vagyunk megvitatni minden megállapodást vagy szerződést Németországgal kapcsolatban, amely biz. tosítja a béke és a szabadság megőrzését, és minden ország jogait, valamint biztonságát.” Szép szavaik ezek, csakhogy kényszeredett szavak, nem őszinték s kizárólag azért hangzottak el, hogy Kennedy a békére vágyó amerikai és más kapitalista országbeli dolgozók szemét bekösse: „ím, mi keressük a megegyezést”. A tények azonban éppen az ellen, kezőjét mutatják — a fegyveres erők számára pótlólag megszavazott 3454 millió dollár (melynek terhe a dolgozók vállára nehezedik), egyáltalán nem béketörekvéseket bizonyít, hanem a háborús hisztéria tovább szítását, a nemzetközi légkör további mesterséges lehűtését A német békeszerződés megkötése, amelyre a Szovjetunió és a többi békeszerető állam törekszik, senki szabadságát nem veszélyezteti, hiszen ahogyan Hruscsov elv. társ mondta: Nyugait-Berlin saját belátása szerint kapcsolatot tarthat minden állammal, s lakossága maga határozhatja meg társadalmi berendezését. Ez a józan álláspont Nyugaton is egyre több barátra talál. S ezért, ha számításba vesszük, hogy a politikai időjárást nemcsak a milliomosok kardcsörtetése befolyásolja, hanem egyre nagyobb erővel az egy. szerű emberek aktív békeharca is, mely fokozódik Nyugaton, levonhatjuk azt a következtetést, hogy a nemzetközi lehűlés nem lesz nagyon hosszúéletű. (vd) Kombájnokkal is csépelnek az orosházi járásban Tegnap, csütörtökön jelentette az orosházi járási tanács mező- gazdasági osztálya, hogy a járás termelőszövetkezetei befejezték a 34 968 hold kalászos aratását. Ennek a nagy területnek a 25 százalékát kombájn, az 56 százalékút kévekötő-aratógéppel, a többit pedig kézi erővel vágták le. A korábban learatott kalászosok cséplése teljes erővel megkezdődött 83 cséplőszekrénnyel, de dolgozik a járásban 25 aprómag-cséplőgép is. Az aratás befejezése után a kombájnokat sem huzatják be a színbe, hanem gabonát csépelnek a keresztekből, hogy ezzel is gyorsítsák a cséplést és lehetőleg még augusztus 20-a előtt befejezzék. (12) A sziszegés újra kezdődik és az egyik sarokból lassan csúszik valami a terem közepe felé. A sötétben megbabonázottan merednek a sarokból jövő zaj felé, amikor... — Á... á... ááá! — ordít fel Tü- j csők, mint egy eszelős és a nyakához kap, majd felugrik és mint az ! őrült, rohan a sötétben az ajtó felé. Totyak elkapja, de az ala- I csony termetű, cingár gyerek ré- j mülten az arcába vág és kiszalad, j Totyak utána lendülne, de nem | mer. Most susogás hallatszik, olyan. | mintha valami röpködne a levegőben és újra ismétlődik a kopo- Igás, de most a másik sarokból. Egy... kettő... három. Valami a padlón, a hangtalanul reszkető Zsíros lába elé csúszott. Kakukk foga vacog... a szavak alig tudnak rést találni közöttük. — Sze... sze... széllé. , mek... Totyak... szellemek vannak körű... lőttünk. A... a... gróf... a sánta gróf jött elő, meneküljünk! Ebben a pillanatban Zsíros felordít. Totyak! Ne... ne... ne hagy-
