Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
1961. július 28., péntek Képújsáú 9 A fejlődő Méhkerék Mennyi egyszer 16? Több lucerna—több állat Egy idős bácsi meglepő szám- játékot mondott, mikor leültem mellé a kispadra, és a falu fejlődéséről kérdeztem. Kissé törve a magyart, huncutkásan nézett a szemembe: — Na, én megmondom azt magának. Tud-e számolni? Akkor figyeljen rám: egyszer 16 az több a száznál... — Nem egészen értem bátyám ... — Ha az a kétszer kettő néha lehet öt, de mennyire lehet egyszer 16 is' több a száznál! Az egyszerű ember furcsa, de logikus „számtanát” csak hosz- szabb magyarázattal értettem meg. Azt akarta mondaná vele, hogy az a tizenhat esztendő, melyet már a „falu népe csinált” (így mondta), sokkal több, mint a 45 előtti száz év. Több vagyonban, házban, élelemben, ruhában, villanyfényben meg mindenben. Hát persze, hogy több. Nézzük csak abban a tükörben Méhkerékét, amelyet ez a román bácsi tartott elém. „1862-ban a lakosságot komoly éhínség fenyegette. Nehezítette később a falu népének életét az a körülmény, hogy a kevés földterületből például 1935-ben egyedül Spitzer Sándornak 124 katasztrális holdja volt" — írja Békés megye történetében a krónikás. Ma Méhkerék határában egyesülve dolgoznak a parasztok, egy termelőszövetkezetben. Most az aratással már készen varrnak, csépelnek. — Nagyon jó volt a búzatermésünk — mondja Boka Mihályné, a tanács titkára. — Pontos számot még nenri merek mondani, de nagyon sok búzánk lesz, adhatunk az államnak is belőle bőven. — Tehát nincs veszély az éhen- pusztulásra... — kérdem az idézetre célozva. — Egyáltalán nincs! Különben a termelőszövetkezetnek 728 tagja van, és mindössze tíz-tizenketten járnak el a faluból dolgozni üzemekbe, állami gazdajatok itt! Kezét szemére szorítva felugrik, de ebben a pillanatban végigvágódik a padlón. Uvöltve, négykézláb mászik az ajtó felé. Kakukk pedig, amiyen hosszú, olyat vágódik rajta keresztül. A rémülettől és a fájdalomtól kórusban üvöltenek. Kakukk találja meg hamarabb az egyensúlyát és Tücsök után iszkol. Most már Totyak is kifelé iramodik, mint egy tőrbe csalt ragadozó, körbe-körbe fogva. Nyitott szájából már régen kiesett a cigarettavég. Kezét védőn emeli maga elé és... olyanokat nyög a félelemtől, mintha mázsás terhet cipelne. A szellem most az ő haját simítja végig. Lépései ott kopognak mellette. Hátrál a kijárat felé, majd mint a villám, felrohan a lépcsőn, ő is elvágódik. Száját felsebzi egy tégla. Felugrik és véres szájjal rohan... rohan a sötétedő estében. A pincében elcsendesül a szellemek játéka és csak egész halkan hallatszik le egy távolodó lábdobogás. » A pince csendjében most egy visszafojtott nevetés vibrál. Ságokba. A tsz-gazdákon kívül vannak kisiparosok is. Egy asztalos, egy férfiszabó, három fodrász. A cipészek, a bognárok és kovácsok beléptek a termelőszövetkezetbe. Valamennyien jól élnek, a „maszekok” is. „A község első iskoláját, egy kéttantermes iskolát 1810-ben létesítették. Ez volt az egész népoktatási lehetőség.” Ma már jó néhány az iskolák és a pedagógusok száma. Két nyelven, román és magyar nyelven tanítják a falu gyerekeit. Tehát az azelőtt elnyomott román lakosság törvényesen tanulja és használja nemzeti nyelvét. Már 1951- ben óvodát is létesítettek. A múlt évben új épületrésszel bővítették 120 ezer forintért. Kár, hogy az épületrész belső munkálatait oly lassan készítik. Kicsit lehetne gyorsítani, hiszen a méhkeréki apróságok már nagyon várják a „költözködést”. „1934 és 1944 között 221 két- éven aluli gyermek halt meg.” Ez is mutatja az egészségügyi helyzetet a múltban. Ma Méhkeréknek saját orvosa van. Éppen ez év tavaszán végeztek tüdőszűrést az egész lakosság körében. Akinél tbc-megbetegedést tapasztaltak, rögtön kórházba szállították, ahol gyógykezelésben részesítették. Nem is emlékeznek a méhkerékiek, hogy az utóbbi években meghalt volna valaki tbc-ben. És a csecsemőhalandóság? 1960 és 1961-ben egyetlen újszülött sem halt meg. Ennek is persze megvan az oka. Igaz, hogy messze van a kórháztól a község, de ennek ellenére szigorúan betartják, hogy minden először szülő kismamát kórházba szállítanak. De az otthon szülő asszonyok is megfelelő orvosi felügyelet mellett hozzák világra gyermeküket. Méhkerék kultúrájáról még csak említést sem lehet találni a falu történetében. A régi vezetők miért is törődtek volna vele. 1948-ban azonban már 60 tagú népi együttes alakult Dúló György vezetésével. S ma is kultúrcsoportok, a KISZ— Kovács — szól Laci —, ne röhögj. Hátha Totyak itt maradt a közelben. — Én nem nevetek — hallatszik Kovács megbántott hangja. — Akkor ki nevet? — Én — hallanak egy kemény, férfias hangot. „Az őrs akcióba lép” — mondja valaki a jelszót. — Ta... tanár bácsi! — Én vagyok, Laci. No,- bújjatok elő. Azok már messze járnak. Figyeltem a lábdobogást, mind a négyen elszaladtak. Ne izguljatok. Nem állnak meg ezek hazáig. Nagyon jól sikerült a szellemjárás. — Tanár bácsi mikor jött ide? — kérdezi Laci. — Mikor? Én már itt voltam, mikor Sanyi lejött a kézigránátokért. Megnéztem őket. Kiszedtem belőlük a „lelket”. Hisz tudjátok, hogy tűzszerész vagyok „civilben”. Meg féltem egy kicsit, a gránát veszedelmes dolog. Persze arra is kíváncsi voltam, hogy eljössz-e érte — szólt — most Sanyihoz intézve szavait. — Nem tetszett bízni bennem? — hajtja le a fejét Sanyi. (folytatjuk) szervezet különböző szakcsoportjai nevelik és szórakoztatják a falu lakosságát. És hogy milyen sokat törődnek a népműveléssel, bizonyítja a gondjuk is. Művelődési otthont szeretnének most építeni. A jelenlegi már nem jó, kinőtték. A terv szerint 1961—62- ben el kell készülnie. Izgulnak is, mert félnek, hogy nem lesz kész. Ügy tudják, hogy „fent” csak 1982—63-ra hagyták jóvá a tervet. Egyelőre verekszenek az eredeti tervért. — Muszáj, mert addig a Jókai Színházat sem tudjuk falunkban szerepeltetni. A jelenlegi kultúr- ház színpadán nem tudnak megfelelő műsort adni — ezt mondják a méhkerékiek és azt is hozzáteszik, hogy addig a férfiak az italboltokban, az asszonyok pedig az utcán tere-feréléssel töltik az idejüket. Pedig ennél hasznosabban is „szórakozhatnának”. Még nagyon sok apróság ad igazat a számjátékot elmondó bácsinak. Az is, hogy 1945 után villanyt kapott Méhkerék. S most 160 ezer forint jut a községfejlesztésből a villamosítás bővítésére. Ugyanis új utcák épültek, új családi házak nőttek és pótolni kell a villanyhálózatot. Megfelelő a közszolgáltatás is. Vegyesboltja, csemegeboltja, italboltja van a falunak. És most akarnak kisvendéglőt építeni, hogy a különböző szerveknél dolgozó embereknek étkezési lehetőséget biztosítsanak. Nos, ha így nézzük a falut, akkor igazat kell adnunk annak, hogy egyszer 16 az bizony több — Suhajda György sertésgondozó vagyok — mutatkozott be a jól táplált, idősebb ember a békéscsabai Kulich Gyula Tsz sertéstelepén. Nem álltuk meg, hogy tréfásan meg ne kérdezzük: Aztán a A Békés megyei tájfajta lucernamagért a külföldi piacon is versenyt futnak a kereskedelmi szervek, amely kiváló minőségű takarmányt ad. Termesztésre egész Közép-Európában egyedülállóak adottságaink. Több mint 250 éve termesztik, és jól bírja az éghajlat szélsőségeit. Fehérjében a lucernaszéna igen gazdag, s nagyszerű takarmányt ad akár szénának szárítva, akár lucernalisztnek őrölve, szarvasmarhának, sertésnek, baromfinak. A lucernának ezt a tulajdonságát termelőszövetkezeteinkben egyre jobban figyelembe veszik. Ezzel magyarázható, hogy megyénkben nincs egyetlen közös gazdaság sem, ahol kisebb-nagyobb területen lucernát ne termesztenének. Sőt vannak olyan közös gazdaságaink, mint a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz is, ahol a közös szántónak több mint IC százalékán termesztenek már lucernát szénának és magnak. El kell azonban mondanunk: a közös gazdaságok lucernaterrnesz- tő bázisa, különösen az 1—2 éves szövetkezetekben a kisparcellák voltak. Nemrégiben az egyik termelőszövetkezeti agronómus azt mondotta: ahol fejlett a lucerna termesztése, ott az állatállomány is fejlett. Ebben az állításban igen sok az igazság. Szövetkezeteink zömében szívesen használják takarmánynak a zöldlucernát, a lucernaszénát vagy a lucernalisztet, hiszen étrendi hatása a súly- gyarapodásban igen jelentős. A baj az, hogy a lehetőségeket nem igyekeznek mindenhol a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezethez hasonlóan kiaknázni. Többen megelégszenek az első kaszálás 10—13 mázsa termésével, holott a kora tavaszi fejtrá- »yázással, ápolással a rovarkártevők elleni védekezéssel ennek a válaszolja a tréfát elértve. — Ilyen lesz az a 150 is, amit augusztus végén adunk át. Ha nem hiszik, nézzék meg. Ezzel vödröt ragadott és a kifutóba csalta a hízók egy részét. El hető. Az első kaszálás gondos előkészítésével igen jelentős lucerna- széna-mennyiségre lehet számítani a második kaszálásból is. A két kaszálás annyi és olyan jó minőségű lucernaszénához juttatja a gazdaságokat, amennyi az állatok szálas takarmány-ellátáshoz — viszonyaink között - elegendő. A harmadik kaszálást csaknem teljes egészében magnak lehetne meghagyni. A harmadik kaszálást meghagyni magra még abban az esetben is érdemes, ha holdanként csak 20—25 kilót tudnak fogni. Ez minimális termés, mert megyénkben a lucernamag ennél bőségesebben fizet. Az elmúlt évben gyakori volt a 150 kilón felüli holdankénti magtermés, de bőven találtunk olyan táblákat* amelyről 2 mázsa lucernamagot is betakarítottak. Megyénkben jelenleg a lucernatermő terület az összántónak 8,5— 9 százaléka. Ez a fejlődő sertés-* baromfi- és szarvasmarha-állománynak már nem biztosítja a szükséges fehérjében gazdag, jó étrendi hatású lucernaszénát, lucernalisztet. Ezért fontos, hogy termelőszövetkezeteink lucernát telepítsenek, és ezt megelőzően minél több magot fogjanak* amelynek 20 százalékát kitisztítva* vetésre előkészítve visszakapják. Ezzel újabb területeket vethetnek be. Adataitok szerint megyénkben mintegy 12 000 holdon fognak lucernamagot a közös gazdaságokban. Ha holdanként elérik megyei átlagban a 40—50 kilogrammot, akkor kereken 6—7 ezer hold új lucernás telepítéséhez teremtik meg saját gazdaságaikban a vetőmagot. Ennél azonban jóval nagyobb területen foghatnának magot, mert. a harmadik kaszálás 6— 7 mázsa holdankénti szénatermésénél az 50 kiló lucernamag lényegesen többet ér. D. K. nyitva, hogy a város nyolc termelőszövetkezete összesen 5100 hízott sertésre kötött szerződést. A Kulich Gyula Tsz 124 szarvas mar. hát is hizlal szerződésre. Ezenkívül az első félévben 67 ezer forint értékű csirkét, 217 ezer forint értékű tejet és 157 ezer forint értékű tojást adott át az állami kereskedelmi szerveknek. Ugyancsak szerződésre értékesített 42 ezer forint értékű zöldséget és 500 mázsa búzát is elad a Terményforgalmi Vállalatnak. Kétezer mázsa búza pótszerzödésre Okány két termelőszövetkezete, az Alkotmány és a Petőfi befejezte az aratást és elkezdte a csép- lést. Gazdag termést takarítottak be mindkét közös gazdaságban, így az adógabonán felül és a terv szerint szállítási szerződésre lekötött mennyiségen túl még 2 ezer mázsa búzát adnak az ország kenyérellátásához. Az Alkotmány Tsz a 2300 mázsa adó, a 2 ezer mázsa szerződött gabonán felül még ezer mázsa búza eladására kötött pótszerződést a Terményforgalmi Vállalattal. A búza értékesítésével egy időben a tsz- tagságnak munkaegységre a szük- , ségletnek megfelelően 2,70 kiló I (búzát osztanak. Szerdán délelőtt Békéscsabán, az Irodaházban ülést tartott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Megbeszélték a ? megye öntözéses gazdálkodásának | helyzetéről készült vizsgálati anyagot, I amelyet Virágos Mihály, megyei NEB- Itag, a Töviskesi Állami Gazdaság igazgondozására bízott hízósertéseik is ilyen jó kondícióban vannak? — Az a 380, amit már átadtunk az állatforgalminak, igencsak olyan súlyúak voltaik, mint én — Ülésezett a megyei NEB kell ismerni, szépek a Kulich Tsz hízósertései, a terv szerint ebben az évben 851-et adnak át szerződésre az Állatforgalmi Vállalatnak. Szép szám ez ahhoz viszogatója, a vizsgálat vezetője terjesztett be. Ezután a népi ellenőrzés első fél-: évi munkáját vitatták meg. E napirendi pont előadója Gyuska Mária, a> megyei Népi Ellenőrzési Bizottság eb, nökhelyettese veit* száznál... Varga Tibor 851 sertést hizlal szerződésre a békéscsabai Kulich Tsz
