Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
BÉKÉS MEGYEI h Ara SO fül ér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1561. JÜL1US 28., PÉNTEK AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM Gépkocsikkal segítik a betakarítást a vállalatok A megyei szállítási bizottság legutóbbi ülésén megvitatták a termelőszövetkezetek nyári betakarítási munkáinak segítését. Egyöntetűen határozatot hoztak) hogy a közös gazdaságok terményszállítási kérelmeinek minden tekintetben eleget kívánnak tenni. Az igények kielégítésére a Teher- fuvar Vállalat tehergépkocsi-parkját, valamint az egyes vállalatok kihasználatlanul veszteglő tehergépkocsijait használják fel. Amennyiben a termelőszövetkezetek szállítási igénye a TEF1J és a vállalatok gépkocsijainak szabad kapacitását túlnőné, úgy az országos szállítási bizottság tartalék gépkocsiparkját is igénybe veszik. A békéscsabai Építő és Tatarozó Vállalat tehergépkocsiját igen nagy tervszerűséggel üzemelteti, s amennyiben nincs szállítanivaló- ja, úgy a szabad kapacitással segíti a békéscsabai Szikra Termelőszövetkezetet. Jó! fejlődnek a halak A biharugrai halgazdaságban a korábbi évektől eltérően, az idén nyáron nem halásznak, mivel két- nyaras haluk kevés van, s így gazdaságosabb az őszi halászás. Az idén jó halászszerencsére számolnak a halgazdaságok vezetői. Jól esznek és jól fejlődnek a tavasszal kirakott 7—15 dekás kis halak. A Zöldhalmi tóba kirakott 7 dekás halak július 1-re elérték az átlag 52 dekát. Június hónapban átlag 22—25 dekát gyarapodtak. A nagyobb halaknál a napi egy dekás gyarapodás sem ritkaság. A betervezett takarmánymennyiséget augusztus első hetében elfogyasztják a halak, s ez csak öröm a gazdaságiban, hiszen ez azt jelenti, hogy van hal és gyarapodnak. Világhírű ktsz Már az üzem-épület előtt tar- kálló virágok kellemes benyomást tettek rám. Akaratlanul is az fordult meg fejemben, ahol ilyesmire is adnak, ott biztosan az embernek, a munkának is megvan a becsülete. Nem is csalódtam ebben a hirtelen kialakított gondolatban, mert az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz irodáit, műhelyeit járva, sok jelét tapasztaltam még annak, hogy a munka itt becsületbeli kötelesség. Ennek ösztönzésére olyan helyes módszert is láttam, amely nemhogy ktsz-nél, de még állami vállalatoknál is ritkaságszámba megy. Mielőtt felértem az irodákhoz vezető lépcsőkön, a félemeleten két vitrinnel találtam magam szemben. Polcai teli voltak különféle ajándéktárgyakkal: aktatáska, val, ébresztőórával, levéltárcával és egyébbel. Később megtudtam, hogy ezeket minden negyedév végén a legjobb brigád tagjai között osztják szét. Aki jobban iparkodik, értékesebbet kap, aki gyengébb eredményt ér el, olcsóbb jutalommal kénytelen beérni. Ezt az „újítást“ a VII. pártkongresszus előtt vezették be Akkor rakták ki első ízben közszemlére a legjobb brigád negyedéves jutalomtárgyait, amelyek mintegy háromezer forintot érnek. Az idén az első negyedévben a kéziszerszám-brigád ürítette ki a vitrint, a másodikban a fémtömegcikk kollektívája részesült ebben az örömben. Az ebédlő előtti folyosón, de akármelyik irodában is jártam, a falakon mindenütt dicsérő oklevelek sokasága tűnt szemembe, Szita Bálint főkönyvelő kissé tréfásan meg is jegyezte: — Ha ráérő időm lesz, egyszer már statisztikát csinálok az oklevelekről. Azt hiszem, lesz dolga, ha majd rászánja magát ígéretének teljesítésére. Nemsokára azonban 'komolyabb dolgokról beszélgettünk Nagyüzemi kacsatenyésztés a halastavakban A napokban érkezik meg az első kacsaszállítmány a Biharugrai Halgazdaság részére a sárospataki, Bodrogközi Állami Gazdaságból. A most érkező háromezer kacsát törzsállománynak hagyják, mivei az elkövetkező i években nagy mennyiségű pecsenyekacsát kívánnak nevelni. A halgazdaságnak 1962-es gazdasági évben 600 mázsa baromfi terve van és ezt kacsából kívánják teljesíteni. Jövőre 30 ezer kacsát nevelnek fel a több mint 1200 holdas tavon. A keltetés is a gazdaságban történik. Már meg is érkeztek az első keltetőgépek. Naposkacsákat más társgazdaságnak is adnak el. A halgazdaságban nem ez az első év, amikor kacsatenyésztéssel foglalkoznak. 1955—56-ban már volt kacsa a gazdaságban, de jóval kevesebb. Akkor az értékesítéssel volt baj, mert még annak idején nemigen ismerték a pecsenyekacsa feldolgozását. Most azonban szerződésre nevelik, s ez dupla hasznot hoz a gazdaságnak. hármasban: Csömör Ferenc műszaki vezetővel és a főkönyvelővel. A tervteljesítésről. A szövetkezet idei terve 8 millió 400 ezer forint, csaknem másfélmillió forinttal több a tavalyinál. A termelői létszám nem változott, az első félévi tervet mégis 300 ezer forinttal túlteljesítették. De úgy, hogy a terv minden részletének eleget tettek. Fontos ez, hiszen a szövetkeze! nagyrészt exportra dolgozik Márpedig a külföldi megrendelők és vevők azt szeretik, ha pontosan megkapják áruikat. Ezt mindig szem előtt is tartják a szövetkezetiek. Az első félévben több mint 7000 Xylló mellfúró-gépet gyártottak. Ennek nagy részét Hollandiába és Franciaországba szállították. A már szinte világszerte ismert készítményükből, a mű- anyagformázó gépből egy tucatra való készült el szovjet, lengyel és csehszlovák megrendelésre. Elsősorban ez a cikk tette sok országban híressé a ktsz-t. Arról is nehéz lenne statisztikát készíteni, hogy hova kerültek, mert olyan sok országba jutott belőle. Tavalyelőtt Kínába küldtek tízet, *ie a vevők között ott található Jugoszlávia és több európai ország is. Rövidesen Indiába küldenek kiállításra egy műanyagformázó gépeit. Egész biztos — legalábbis remélik a szövetkezetben —, hogy India is a megrendelők sorába lép. Nem véletlen, hogy ennek a gépnek nagy a keletje külföldön. 1955 óta, amióta az első példányt elkészítették, nagyon sokat tökéletesítettek rajta. Az első szinte alig hasonlít a mostaniakra. De még ezt sem tartják teljesen véglegesnek. — Már dolgozunk a gép további tökéletesítésén — újságolta a műszaki vezető. — Számításom szerint január elsejétől már ezeket a tökéletesített gépeket gyárthatjuk. A mostaniakkal szemben több előnye lesz. A gépek energiafogyasztása egy harmad dal csökken, működtetésénél pedig a kézi munka- folyamatoknak körülbelül 60 százalékát automatizáljuk. Messze van még január elseje. Ahhoz azonban azt hiszem nem fér kétség, hogy sikerül ez a kísérlet is. Ugyanúgy, ahogyan 1955- ben is sikerrel járt próbálkozásuk, amikor az első műanyagformázó gépet elkészítették. Azóta szinte valamennyin változtattak egyet s mást, hogy az előzőeknél még A csirkeszerződéskötés 130 százalékos Újkígyóson Az újkígyósi földművesszövetkezet éves felvásárlási tervét baromfiból eddig 15 százalékra teljesítette. Tojásból 92 százalékra. A baromfifelvásárlás zöme csak ezután kezdődik, s minden remény megvan, hogy a baromfi- tervüket is teljesítik. A baromfi-szerződéskötésben jó eredményt értek el. Csirke szerződéskötését 130 százalékra, liba 134 százalékra, kacsa 198 százalékra, pulyka szerződéskötését pedig 92 százalékra teljesítették. A földművesszövetkezet a keltetőállomásról kapott 15 500 naposcsibéből 12 300-ra kötött szerződést. Jól teljesítették a tervet vegyesgyümölcs felvásárlásból is, de olyan fontos élelmiszerből, mint az újburgonya, a tervüket csak 56 százalékra teljesítették. tökéletesebbek legyenek. Különben augusztusban egy kis ünnepséget rendeznek, amikor a századik gép szerelésén túl lesznek. Ritka jubileum lesz. Bizonyára kevesen gondoltak arra hat évvel ezelőtt, amikor az első gép elkészült, hogy idáig is eljutnak. Gyártmányuk, a VP-A SUPER műanyagformázó gép márka lett külföldön. S ebben az érdem nagyrészt Csömör Ferenc műszaki vezetőé, aid nemcsak az elsőt tervezte, de a tökéletesítésen eddig is, most is nagyon sokat töri a fejét. Bár ha valaki erről faggatja, szerényen elhárítja magától az elismerést, s tömören csak ennyit mond: — Közös az érdem, együtt csináltuk valamennyien. Ennek a közös munkának még nagyon sok eredménye tapasztalható a szövetkezetben. Tavaly május óta például importpótló kesztyű-nyomógombot gyártanak. Most már 100 ezer párat készítenek belőle egy-egy hónapban. Lassan már a hazai bőrfeldolgozó ipar jelentős részét ellátják kesztyű- és motorossapka-gombokkail. Ezzel pedig tetemes valuta kiadásától mentesítik a népgazdaságot. E gyártmányuk készítéséhez szükséges gépeket és berendezéseket is maguk csinálták. Hiába, ügyesek a szövetkezet tagjai. Egy kis ötletességért nem mennek a szomszédba. Van belőle náluk bőven. P. P. Traktort vesznek, építenek A gádorosi Petőfi Tsz-be nemrég érkezett meg egy új DT lánctalpas traktor, melyet saját erőből vásároltak. Ehhez egy ekét és egy tárcsáit is beszereznek. Ugyancsak még ebben az esztendőben 116 ezer forintos költséggel 240 férőhelyes sertéshizlalda, 146 ezer forintos költséggel pe. dig 40 férőhelyes sertésfiazitatő épül a szövetkezetben. A tsz-ben megkezdik egy mélyfúrású kút építését is, melyre 196 ezer forintot költenek. Ez biztosítja majd a sertéstelep vízellátását. Vágják a kendert Az újkígyósi Aranykalász Tsz 13 hold kendert vetett, amelynek a napokban megkezdték az aratáséit az egyik szövetkezeti gazda, Liker András által behozott lóvom- tafású kendervágógéppel. A termelőszövetkezet a kendert feldolgoztatja istrángnak, kötőféknek és egyéb szükséges kötélárunak a tsz két tagjával: Imre József kötél- verő-mesterrel és Elekes Ferenccel. Azért jutottak ilyen elhatározásra, mert a saját készítésű kötéláru sokkal olcsóbb, mint a boltban vásárolt. Már tavaly is így igyekeztek ellátni a gazdaságot, azonban csak Budapestről lehetett beszerezni a szükséges kenderkó- cot Nyári hangulat a békéscsabai BánszVi utcában. (Ballabás László felvétele.)
