Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-25 / 173. szám
1961. július 25., kedd NÉP ÚJ SÄ G 3 ECSEGFALVI MOZAIK Rekordtermés az öntözött területen Pénzt fial még a nyúl is az állomány fejlődését. Sokan laAz ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben egy jó hete kezdték el 200 holdon a kukorica, cukorrépa és a lucerna öntözését. Eddig már kétszer árasztották el vízzel a 200 holdas táblát. A kukorica virágzása közben még egyszer megöntözik. A növények gyönyürűen fejlődnek, s az öntözött területről rekordtermést várnak. Azon a területen, ahol tavaly cukorrépából 90 mázsát szedtek fel, az idén 180 mázsát várnak, kukoricából míg tavaly 10—11 mázsa termett (májusi morzsoltból), addig az idén kilátások szerint 22 mázsát is megadja holdja. A lucerna is jó termést ígér különösen ott, ahol a második kaszálást hagyták meg rnagfogásra. Az öntözött legelők is nagy hasznot hoztak az idén. A 250 hold legelőn április óta 250 szarvasmarha legel, azóta semmi más takarmányt nem kaptak és a tejhozam állandóan emelkedik. Amióta a szabadban vannak a szarvasmarhák, jóval kevesebb az állatorvosi beavatkozás is. Az idei öntözött terület hasznát látva, jövőre már a főv»fésű kukoricát — 564 holdat — öntözhető területre vetik. S így jövőre az Egyetértés Tsz-nek 892 hold szántója és 400 hold legelője válik ön- tözhetővé. A 400 holdból 200 holdat nemesfüvekkel telepítik be. Jól fizetett a külföldi búzafajta Jól fizetett az idén a külföldi búzafajta is a tei’melőszövetkezet- ben. A 20—20 holdas kísérleti parcellákról rekordtermést takarítottak be. 20 hold szovjet búzafajtából holdanként 22 mázsát, az olasz Automomia fajtából pedig 25 málá lucernamag-tennésre leSset számítani A hazai és külföldi piacokon híressé vált Békés megyei tájfajta lucernából az idén mintegy 12 ezer holdon fognak magot a termelőszövetkezetekben. Igen sok tsz-ben a második, sok helyen pedig a harmadik kaszálású lucernát hagyták meg erre a célra. A lucernások valamennyi helyen igen szépen fejlődtek. — Elég volt— szól Laci—, szalad az idő. Még nem fejeztem be. Sanyi, te sziszegni fogsz, de halkan, úgy mint valami kígyó és közben egy bdttal megpiszkálod a denevéreket. De nehogy valaki begyulladjon, aki fél, inkább maradjon itthon. — Olyan ijedősek nem vagyunk! — feleli Kovács. — Hát ami az ijedtséget illeti... ma este az hiszem mások fognak ijedezm — kontráz rá Varga is. Laci az órájára néz. — Két perc múlva öt óra. — Megértett mindenki? — Igen. — Akkor indulunk! Inkább ott várjunk, nehogy hamarabb érkezzenek. A jel, amit adok, gurgrlá- zó hang lesz. A jelszó, ha se : - ség lesz rá: Az őrs akcióba lép! Ne felejtsétek el. Induljunk. És a kis csapat elindul. Laci, amíg a parkig érnek, még egyszer elismétli a feladatokat. Mindent pontosan. A „szellemcsapat kapitánya” nem akar hibát ejteni. IV. SZELLEMJÄRÄS Alig érnek a parkhoz — Kovács, a sasszemű int. — Álljunk meg — mondja izgatottan és előre múzsát arattak holdjáról. Annak ellenére, hogy az idén az olasz búza jobban fizetett, a helyi adottságnak a szovjet búzafajta kedvez jobban, ezért az őszi vetéskor 400 holdat vetnek a szovjet és 200 holdat az olasz búzafajtából. Munkaegységenként 1 kiló árpa A termelőszövetkezetben jelenleg 7 cséplőgép dolgozik. Négy gép búzát csépel, egy borsót és kettő aprómagvat. Az eddigi csép- lési eredményeket látva a búza holdanként megadja a 10 mázsát. A termelőszövetkezet 4200 mazsa gabonát adott el az államnak S2 —84 fajsúlyban. A tagok kenyérgabona-szükségletén kívül mind átadják az államnak. Hamarosan megkezdik a takarmányárpa kiosztását is a tagok között. Árpából jelenleg minden eddig megszerzett munkaegység után egy kilogramm árpát osztanak. Újabb 20 hold gyümölcsöst és 10 hold szőlőt telepítenek A 23 holdas gyümölcsöst az idén újabb 20 holddal toldják meg. Húsz hold új szilvást telepítenek a régi részben kiöregedett gyümölcsös mellé, amely a helyi szükségletet látja el. Ecsegfalva eddig nagyon szegényes volt gyú- mölcsellátásban. A járásban ebben a községben termesztettek legkevesebb gyümölcsöt, ezért határozta el a tsz vezetősége, hogy annyi gyümölcsöt termesztenek, hogy a helyi szükségletet kielégítsék. A szőlő jóformán orvosságnak sem volt, most 10 holdas szőlőskertet telepítenek ott, ahol eddig egy tő szőlő sem volt. A gyümölcsös kezelését az új agronó- musnak Kondocs Andrásnak adták át, aki most végezte ej o mezőgazdasági szakiskolát. 100 százalékon felül teljesítették a félévi áruértékesítési tervüket 128 százalékra teljesítették eddig az áruértékesítési tervüket'. Csak baromfiból 16 500-at adtak el 340 ezer forint értékben. Tojást 120 ezer darabot. Március hónaptat. Villámgyorsan húzódnak a | fák mögé. A pairk útján — nem messze? tőlük — Kakukk halad a kastély | felé, .lassan fütyörészve. Valami |j bottal minden lépésnél csapkodja | a bokrok leveleit. Ezért nem vet-g te észre a fiúk közeledését. Elkéstünk — villan Laci agyá-f ba. Az egész szépen kidolgozott f terv kútba esett. A bokrokba rej~| tőzve várnak, de nem sokáig,! mert Kakukk már el is tűnik a? romok felé vezető bozótos kanya- 1 rulatában. — Kovács! — szól Laci fojtott ? hangon. ; — Itt vagyok — hallatszik mö- I götte a suttogás. — Menj utána, de nagyon óva- s tosan, mert jó füle van. A bokrok ! között, ha lement a pincébe, öt I percet várj. Ha pedig nem jön- j ne fel, gyere vissza. — Jó — hangzik a válasz és j Kovács mint egy „mohikán” I hangtalanul eltűnik a bozótos-! ban. Nem is látták, hogy jutott el | a kastélyig. — Na, ez jól áthúzta a számítá- f sunkat — szól Varga a várakozás j közben. (Folytatjuk) ban csak tojásért 69 ezer forintot kaptak, többet mint tejből. 2738 darabból álló baromfi törzsállományuk van. Jelenleg 1600 pulyka és 8900 csirke van, 8 ezerrel több a tervezettnél. Az 1780 hízott sertésből, amely erre az évre van betervezve, 540-et adtak el. Jól fizet a második kaszálásból hagyott lucerna 300 hold lucernát hagytak mag- fogásra a termelőszövetkezetben. A SCO holdból 100 holdat második kaszálásból és 200 holdat harmadik kaszálásból. Az eddigi kilátások szerint a második kaszálásból hagyott lucerna magfogásra jobban bevált. A holdanként! betervezett 75 kilogramm magot a második kaszálásra hagyott lucerna jóval felül adja. Újabb 2Ö0 hold legelőt hasznosítanak Az idén 200 'hold olyan legelőt törnek fel, ahol ed.dig semmi nem termett. Az idén jó talajmunkával úgy készítik elő, hogy jövőre legalább 20—25 mázsa jó minőségű szénát gyűjtsenek be holdanként. Legkevesebb 150 mázsa trágyát kap holdja. A legelő jobb kihasználására kikérik a szakemberek véleményét is. Grotz Dénes, a Szegedi Tudományos Kutató Intézet szakemberével olyan megállapodást kötöttek, hogy a talajvizsgálatok utáni olyan fűféléket vetnek, amelyek a talajnak legjobban megfelelnek. Többek között vetnek 42 hold tarackostip- pant magfogásra. Erre már le is szerződtek a magtermeltető vállalattal. Az idén minden hold földet mélyszántanak 5200 holdon mélyszántanak az idén a termelőszövetkezetben. Azaz a szántóterületük 100 százalékán. Tavaszra egy talpalatnyi földet sem hagynak mélyszántat- lanul. Ebből a munkából nagy feladat hárul a három lánctalpas és két körmös gépükre. De a gépállomás gépeinek is jut bőven munka. A mélyszántások előtt ezer vagon szervestrágyát szórnak szét, mintegy 700 hold földön. A Nap magasan járt. Perzselő sugarait úgy ontotta, mintha elevenen akarná megsütni az embereket. A kövesút felett forróság vibrált. A község csaknem kihaltnak látszott. A nagy munka a mezőre szólította a gazdákat. Az utca napsütötte oldalán egyik ház előtt földbevert lócán két ember üldögélt. Öregek. Nyugdíjas termelőszövetkezeti gazdák. Fekete ruhát, mellényt, nyakig begombolt fehér inget viseltek, fejükön fekete kalap. Ügy néztek ki, mintha valami ünnepélyes aktusra készültek volna. Pedig e napon parádés gyülekezet nem volt sehol. Arattak. Csak a két öreg nem aratott. Ök kiültek a napkohó alá, oda, ahol legnagyobb a meleg. Legalább így legyünk velük, ha már kaszát nem akarnak a kezünkbe Miért nyúl a nyúl? — teszi fel egy tréfás kérdésünk. A felelet az hogy a káposztáért. És itt álljunk meg egy szóra. Erősödő termelő- szövetkezeteink mind nagyobb és nagyobb konyhakertészetet telepítenek — kölönösen a Körös mellett. Ha nagyobb a kertészet, több a hulladék. A jó gazda értékesíteni szeretne mindent, amiért megdolgozott, ezt a hulladékot viszont a piacon nem veszi meg senki. Nincs módja az értékesítésnek? De igen. Például az orosházi Dózsa Tsz kertészeténél létesítettek ogy nyúlfarmot. Jelenleg 14 anyanyúl és 126 kisebb-nagyobb süldőnyúl tartozik az állományba, de még rendelnek a gödöllői Kisál- lattenyésztő Intézettől 40 darab anyanyulait, ami biztosítani fogja Ián fitymálva húzzák el a szájuk szélét e hír hallatára, pedig nem érdemes, mert amellett, hogy a népgazdaságunk érdeke is megkívánja a nyúltenyésztést, valamint a gyógyszeriparunk is igényt tart rá, a tenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezet is szép haszonház jut. Egy-egy anyanyúl évi szaporulata körülbelül 1000—1200 forintot jelent. Ez 50 anyanyulat véve alapul, évi 50—60 ezer forint jövedelem. Mivel a befektetés igen csekély összeget kíván* ajánlatos lenne, ha a konyhakertészettel foglalkozó termelőszövetkezeteink követnék az orosházi Dózsa példáját. —U— A Magyar Mezőgazdaság című mezőgazdasági folyóirat legújabb száma is olyan írásokkal* illusztrációkkal jelent meg, amelyek sok segítséget, jó tanácsokat adnak az időszerű nyári munkákhoz a termel őszövetkezeti gazdáknak és az állami gazdaságok dolgozóinak is. Horváth Sándor a korszerű, nagyüzemi munkaszervezésről, Beinrohr László pedig a gépek és a fogaitok jobb kihasználásának módszeréről ír. Csatári Ferenc a nyárt mélyszántás jelentőségét méltatja, Tesser Pál pedig a lucernamagtermesztés agrotechnikájáról ad néhány- fontos ismertetőt. De található a Magyar Mezőgazdaság legújabb száméiban írás a rtzskártevők elleni védekezésről, az öntözőesaitornák vízveszteségének szabályozásáról, s több kép számol be a saját erőből épült békésszentandrási öntözőműről és az öntözésről. Mint mindig, a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként most is megjelent a Termelőszövetkezetek Tanácsadója, amely a gabona átadásáról, a gépállomásokkal kötendő szerviz karbantartási szerződésről, pénz- és hitel- gazdálkodásról, s a legújabb jogszabályokról ad ismertetőt. adni, a fene a nagy kí- mélöjüket — dohogott mellükben az érzés és sóvárgott a szívük. — De mit is kezdenének ott velünk? Csak akadékba lennénk — vigasztalták tás, az más. Ott a munka hevíti az embert... Az egyikük előreha- jolt és a távolba figyelt, hallgatódzott. A másik követte a mozdulatot. Egymásra néztek. Szec / két úrét/ magukat, nagyokat hallgatva. Volt csendes üldögélé- sükben makacsság, elszánt kihívás, valami megdöbbentő erő a természettel, a nagy forrósággal szemben. Életükben sokszor néztek farkasszemet a nagy Tűz- okádóval, amikor aratáskor kicsalta belőlük a sós ízű verejtéket. Most azért ültek le vele szemközt, hogy kigúnyolják, megtréfálják. Felöltöztek. Mellényt is húztak, mintha fáznának. Igaz, fiem is volt melegük. Mitől is lenne? Az aramük ködös tükrében egy pillanatra izgalom fénye gyűlt. Kombájnok — gondolták. — ... Az unokám... Most tették arra az újra — szólalt meg végül egyikük a hang irányába bólintva, mintha csak megkezdett gondolatait folytatná a beszéddel. — Azt mondják, első a versenyben — bólintott a másik. — A vér nem válik vízzé. Tudja, valamikor én is első voltam a kaszások közt — élénkült meg az előbb szóló öreg, de emez leintette. — Az mán régen volt. Aztán most utolsónak sem kellünk... — Kelleni éppen kelle- nénk — óvatoskodott közbe a kombájnos nagyapja —, csak tudja, ezt a derekat kellene kicserélni — folytatta és fájdalmasan megnyomogatta a csípőjét. — Holnap azért kinézhetnénk feléjük — pengette meg a húrt emez. — Az asszonyok úgyis piacolni mennek. Aztán mi is indulhatnánk. — Lássa, e mán beszéd. Holnap megnézzük őket. Kiviszem a! kaszámat is. Meg van fenve... A két öreg szeme cinkosan összevülant. Aztán megint hallgattak egy sort, de bensejükben már nyugtalan izgalom feszült. Egyszer csak azon kapták magukat, hogy ráncos ajkukra sós ízű verejték csordul és meleg, nagyon meleg az ünnepi felöltő. Bo-Zo
