Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-25 / 173. szám

1961. július 25., kedd NÉP ÚJ SÄ G 3 ECSEGFALVI MOZAIK Rekordtermés az öntözött területen Pénzt fial még a nyúl is az állomány fejlődését. Sokan la­Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz-ben egy jó hete kezdték el 200 holdon a kukorica, cukorrépa és a lucerna öntözését. Eddig már kétszer árasztották el víz­zel a 200 holdas táblát. A kukorica virágzása közben még egyszer megöntözik. A növények gyönyürűen fejlődnek, s az öntö­zött területről rekordtermést vár­nak. Azon a területen, ahol ta­valy cukorrépából 90 mázsát szed­tek fel, az idén 180 má­zsát várnak, kukoricából míg tavaly 10—11 mázsa termett (má­jusi morzsoltból), addig az idén kilátások szerint 22 mázsát is meg­adja holdja. A lucerna is jó ter­mést ígér különösen ott, ahol a második kaszálást hagyták meg rnagfogásra. Az öntözött legelők is nagy hasznot hoztak az idén. A 250 hold legelőn április óta 250 szar­vasmarha legel, azóta semmi más takarmányt nem kaptak és a tej­hozam állandóan emelkedik. Ami­óta a szabadban vannak a szarvasmarhák, jóval kevesebb az állatorvosi beavatkozás is. Az idei öntözött terület hasznát látva, jövőre már a főv»fésű kuko­ricát — 564 holdat — öntözhető területre vetik. S így jövőre az Egyetértés Tsz-nek 892 hold szán­tója és 400 hold legelője válik ön- tözhetővé. A 400 holdból 200 hol­dat nemesfüvekkel telepítik be. Jól fizetett a külföldi búzafajta Jól fizetett az idén a külföldi búzafajta is a tei’melőszövetkezet- ben. A 20—20 holdas kísérleti par­cellákról rekordtermést takarítot­tak be. 20 hold szovjet búzafajtá­ból holdanként 22 mázsát, az olasz Automomia fajtából pedig 25 má­lá lucernamag-tennésre leSset számítani A hazai és külföldi piacokon híressé vált Békés megyei tájfajta lucernából az idén mintegy 12 ezer holdon fognak magot a ter­melőszövetkezetekben. Igen sok tsz-ben a második, sok helyen pe­dig a harmadik kaszálású lucer­nát hagyták meg erre a célra. A lucernások valamennyi helyen igen szépen fejlődtek. — Elég volt— szól Laci—, sza­lad az idő. Még nem fejeztem be. Sanyi, te sziszegni fogsz, de hal­kan, úgy mint valami kígyó és közben egy bdttal megpiszkálod a denevéreket. De nehogy valaki begyulladjon, aki fél, inkább ma­radjon itthon. — Olyan ijedősek nem va­gyunk! — feleli Kovács. — Hát ami az ijedtséget illeti... ma este az hiszem mások fognak ijedezm — kontráz rá Varga is. Laci az órájára néz. — Két perc múlva öt óra. — Megértett mindenki? — Igen. — Akkor indulunk! Inkább ott várjunk, nehogy hamarabb érkez­zenek. A jel, amit adok, gurgrlá- zó hang lesz. A jelszó, ha se : - ség lesz rá: Az őrs akcióba lép! Ne felejtsétek el. Induljunk. És a kis csapat elindul. Laci, amíg a parkig érnek, még egyszer elismétli a feladatokat. Mindent pontosan. A „szellemcsapat kapi­tánya” nem akar hibát ejteni. IV. SZELLEMJÄRÄS Alig érnek a parkhoz — Kovács, a sasszemű int. — Álljunk meg — mondja izgatottan és előre mú­zsát arattak holdjáról. Annak el­lenére, hogy az idén az olasz búza jobban fizetett, a helyi adottság­nak a szovjet búzafajta kedvez jobban, ezért az őszi vetéskor 400 holdat vetnek a szovjet és 200 holdat az olasz búzafajtából. Munkaegységenként 1 kiló árpa A termelőszövetkezetben je­lenleg 7 cséplőgép dolgozik. Négy gép búzát csépel, egy borsót és kettő aprómagvat. Az eddigi csép- lési eredményeket látva a búza holdanként megadja a 10 mázsát. A termelőszövetkezet 4200 mazsa gabonát adott el az államnak S2 —84 fajsúlyban. A tagok kenyér­gabona-szükségletén kívül mind átadják az államnak. Hamarosan megkezdik a takarmányárpa ki­osztását is a tagok között. Árpából jelenleg minden eddig megszerzett munkaegység után egy kilogramm árpát osztanak. Újabb 20 hold gyümölcsöst és 10 hold szőlőt telepítenek A 23 holdas gyümölcsöst az idén újabb 20 holddal toldják meg. Húsz hold új szilvást telepítenek a régi részben kiöregedett gyü­mölcsös mellé, amely a helyi szükségletet látja el. Ecsegfalva eddig nagyon szegényes volt gyú- mölcsellátásban. A járásban eb­ben a községben termesztettek legkevesebb gyümölcsöt, ezért ha­tározta el a tsz vezetősége, hogy annyi gyümölcsöt termesztenek, hogy a helyi szükségletet kielé­gítsék. A szőlő jóformán orvosság­nak sem volt, most 10 holdas sző­lőskertet telepítenek ott, ahol ed­dig egy tő szőlő sem volt. A gyü­mölcsös kezelését az új agronó- musnak Kondocs Andrásnak ad­ták át, aki most végezte ej o me­zőgazdasági szakiskolát. 100 százalékon felül teljesítették a félévi áruértékesítési tervüket 128 százalékra teljesítették ed­dig az áruértékesítési tervüket'. Csak baromfiból 16 500-at adtak el 340 ezer forint értékben. Tojást 120 ezer darabot. Március hónap­tat. Villámgyorsan húzódnak a | fák mögé. A pairk útján — nem messze? tőlük — Kakukk halad a kastély | felé, .lassan fütyörészve. Valami |j bottal minden lépésnél csapkodja | a bokrok leveleit. Ezért nem vet-g te észre a fiúk közeledését. Elkéstünk — villan Laci agyá-f ba. Az egész szépen kidolgozott f terv kútba esett. A bokrokba rej~| tőzve várnak, de nem sokáig,! mert Kakukk már el is tűnik a? romok felé vezető bozótos kanya- 1 rulatában. — Kovács! — szól Laci fojtott ? hangon. ; — Itt vagyok — hallatszik mö- I götte a suttogás. — Menj utána, de nagyon óva- s tosan, mert jó füle van. A bokrok ! között, ha lement a pincébe, öt I percet várj. Ha pedig nem jön- j ne fel, gyere vissza. — Jó — hangzik a válasz és j Kovács mint egy „mohikán” I hangtalanul eltűnik a bozótos-! ban. Nem is látták, hogy jutott el | a kastélyig. — Na, ez jól áthúzta a számítá- f sunkat — szól Varga a várakozás j közben. (Folytatjuk) ban csak tojásért 69 ezer forintot kaptak, többet mint tejből. 2738 darabból álló baromfi törzsállo­mányuk van. Jelenleg 1600 puly­ka és 8900 csirke van, 8 ezerrel több a tervezettnél. Az 1780 hízott sertésből, amely erre az évre van betervezve, 540-et adtak el. Jól fizet a második kaszálásból hagyott lucerna 300 hold lucernát hagytak mag- fogásra a termelőszövetkezetben. A SCO holdból 100 holdat második kaszálásból és 200 holdat harma­dik kaszálásból. Az eddigi kilá­tások szerint a második kaszálás­ból hagyott lucerna magfogásra jobban bevált. A holdanként! be­tervezett 75 kilogramm magot a második kaszálásra hagyott lu­cerna jóval felül adja. Újabb 2Ö0 hold legelőt hasznosítanak Az idén 200 'hold olyan legelőt törnek fel, ahol ed.dig semmi nem termett. Az idén jó talajmunká­val úgy készítik elő, hogy jövőre legalább 20—25 mázsa jó minősé­gű szénát gyűjtsenek be holdan­ként. Legkevesebb 150 mázsa trá­gyát kap holdja. A legelő jobb ki­használására kikérik a szakembe­rek véleményét is. Grotz Dénes, a Szegedi Tudományos Kutató In­tézet szakemberével olyan megál­lapodást kötöttek, hogy a talaj­vizsgálatok utáni olyan fűféléket vetnek, amelyek a talajnak leg­jobban megfelelnek. Többek kö­zött vetnek 42 hold tarackostip- pant magfogásra. Erre már le is szerződtek a magtermeltető vál­lalattal. Az idén minden hold földet mélyszántanak 5200 holdon mélyszántanak az idén a termelőszövetkezetben. Azaz a szántóterületük 100 száza­lékán. Tavaszra egy talpalatnyi földet sem hagynak mélyszántat- lanul. Ebből a munkából nagy fel­adat hárul a három lánctalpas és két körmös gépükre. De a gépál­lomás gépeinek is jut bőven mun­ka. A mélyszántások előtt ezer va­gon szervestrágyát szórnak szét, mintegy 700 hold földön. A Nap magasan járt. Perzselő sugarait úgy ontotta, mintha eleve­nen akarná megsütni az embereket. A kövesút felett forróság vibrált. A község csaknem kihalt­nak látszott. A nagy munka a mezőre szólí­totta a gazdákat. Az utca napsütötte ol­dalán egyik ház előtt földbevert lócán két em­ber üldögélt. Öregek. Nyugdíjas termelőszö­vetkezeti gazdák. Fekete ruhát, mel­lényt, nyakig begombolt fehér inget viseltek, fe­jükön fekete kalap. Ügy néztek ki, mintha valami ünnepélyes aktusra ké­szültek volna. Pedig e napon parádés gyüleke­zet nem volt sehol. Arat­tak. Csak a két öreg nem aratott. Ök kiültek a napkohó alá, oda, ahol legnagyobb a meleg. Legalább így legyünk velük, ha már kaszát nem akarnak a kezünkbe Miért nyúl a nyúl? — teszi fel egy tréfás kérdésünk. A felelet az hogy a káposztáért. És itt álljunk meg egy szóra. Erősödő termelő- szövetkezeteink mind nagyobb és nagyobb konyhakertészetet tele­pítenek — kölönösen a Körös mel­lett. Ha nagyobb a kertészet, több a hulladék. A jó gazda értékesíte­ni szeretne mindent, amiért meg­dolgozott, ezt a hulladékot viszont a piacon nem veszi meg senki. Nincs módja az értékesítésnek? De igen. Például az orosházi Dó­zsa Tsz kertészeténél létesítettek ogy nyúlfarmot. Jelenleg 14 anya­nyúl és 126 kisebb-nagyobb süldő­nyúl tartozik az állományba, de még rendelnek a gödöllői Kisál- lattenyésztő Intézettől 40 darab anyanyulait, ami biztosítani fogja Ián fitymálva húzzák el a szájuk szélét e hír hallatára, pedig nem érdemes, mert amellett, hogy a népgazdaságunk érdeke is meg­kívánja a nyúltenyésztést, vala­mint a gyógyszeriparunk is igényt tart rá, a tenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezet is szép ha­szonház jut. Egy-egy anyanyúl évi szaporulata körülbelül 1000—1200 forintot jelent. Ez 50 anyanyulat véve alapul, évi 50—60 ezer fo­rint jövedelem. Mivel a befekte­tés igen csekély összeget kíván* ajánlatos lenne, ha a konyhaker­tészettel foglalkozó termelőszövet­kezeteink követnék az orosházi Dózsa példáját. —U— A Magyar Mezőgazdaság című mezőgazdasági folyóirat legújabb száma is olyan írásokkal* illusztrációkkal jelent meg, amelyek sok segítséget, jó tanácsokat adnak az időszerű nyári munkákhoz a termel őszövetkezeti gazdák­nak és az állami gazdaságok dolgozóinak is. Horváth Sándor a korszerű, nagyüzemi munkaszervezésről, Beinrohr László pedig a gépek és a fogaitok jobb kihasználásának módszeréről ír. Csatári Fe­renc a nyárt mélyszántás jelentőségét méltatja, Tesser Pál pedig a lucernamagtermesztés agrotechnikájáról ad néhány- fontos ismer­tetőt. De található a Magyar Mezőgazdaság legújabb száméiban írás a rtzskártevők elleni védekezésről, az öntözőesaitornák vízveszte­ségének szabályozásáról, s több kép számol be a saját erőből épült békésszentandrási öntözőműről és az öntözésről. Mint mindig, a Magyar Mezőgazdaság mellékleteként most is megjelent a Terme­lőszövetkezetek Tanácsadója, amely a gabona átadásáról, a gépállo­másokkal kötendő szerviz karbantartási szerződésről, pénz- és hitel- gazdálkodásról, s a legújabb jogszabályokról ad ismertetőt. adni, a fene a nagy kí- mélöjüket — dohogott mellükben az érzés és sóvárgott a szívük. — De mit is kezdenének ott velünk? Csak akadékba lennénk — vigasztalták tás, az más. Ott a mun­ka hevíti az embert... Az egyikük előreha- jolt és a távolba figyelt, hallgatódzott. A másik követte a mozdulatot. Egymásra néztek. Sze­c / két úrét/ magukat, nagyokat hall­gatva. Volt csendes üldögélé- sükben makacsság, el­szánt kihívás, valami megdöbbentő erő a ter­mészettel, a nagy forró­sággal szemben. Életük­ben sokszor néztek far­kasszemet a nagy Tűz- okádóval, amikor aratás­kor kicsalta belőlük a sós ízű verejtéket. Most azért ültek le vele szem­közt, hogy kigúnyolják, megtréfálják. Felöltöz­tek. Mellényt is húztak, mintha fáznának. Igaz, fiem is volt melegük. Mitől is lenne? Az ara­mük ködös tükrében egy pillanatra izgalom fénye gyűlt. Kombájnok — gondol­ták. — ... Az unokám... Most tették arra az újra — szólalt meg végül egyikük a hang irányába bólintva, mintha csak megkezdett gondolatait folytatná a beszéddel. — Azt mondják, első a versenyben — bólintott a másik. — A vér nem válik vízzé. Tudja, valamikor én is első voltam a ka­szások közt — élénkült meg az előbb szóló öreg, de emez leintette. — Az mán régen volt. Aztán most utolsónak sem kellünk... — Kelleni éppen kelle- nénk — óvatoskodott közbe a kombájnos nagy­apja —, csak tudja, ezt a derekat kellene kicse­rélni — folytatta és fáj­dalmasan megnyomogat­ta a csípőjét. — Holnap azért kinéz­hetnénk feléjük — pen­gette meg a húrt emez. — Az asszonyok úgyis piacolni mennek. Aztán mi is indulhatnánk. — Lássa, e mán be­széd. Holnap megnézzük őket. Kiviszem a! kaszá­mat is. Meg van fenve... A két öreg szeme cin­kosan összevülant. Az­tán megint hallgattak egy sort, de bensejükben már nyugtalan izgalom feszült. Egyszer csak azon kapták magukat, hogy ráncos ajkukra sós ízű verejték csordul és meleg, nagyon meleg az ünnepi felöltő. Bo-Zo

Next

/
Thumbnails
Contents