Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-25 / 173. szám
BÉKÉS MEGYEI * * Ära50fm& * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. JÜMUS 25., KEDD AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 173. szAM Enyém és I I lénk Ammei írásomban foglalkozni kívánok, az emberek szocialista tudatformálásának a jelentősége. Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének időszakában kommunista és pártonkívüli termelőszövetkezeti parasztokkal összefogva sok ezer munkás és értelmiségi dolgozó járta időt és fáradságot nem kímélve a falvakat, dagasztotta a dűlőutak sarát tanyától tanyáig, hogy a még egyénileg dolgozó parasztcsaládoknak okos, értelmes szóval segítsenek sorsdöntő elhatározásuk meggyorsításában. A fáradságos, de szép munkát siker koronázta, parasztságunk termelőszövetkezetekbe tömörült. Ennek szívből örülünk, azonban van egy hiba; sok termelőszövetkezetünknél „csak” a gazdasági eredményre törekednek., és elfelejtkeznek arról, hogy azok az egyszerű paraszt- emberek, akik még tegnap a maguk kis parcelláján küszködtek, még nem váltak szocialista gondolkozású tsz-paraszthoz hasonlóvá azzal, hogy beléptek a tsz-be. Ebből eredően egy részük nézete sokszor helytelen, egyéni sérelmeik miatt az egész tsz-mozgal- mat kárhoztatják. Nem lehet teljesen hibáztatni őket, mert elsősorban nem az ő hibájuk ez, hanem mindazoké, akik hivatva lennének nevelni, tanítani, akiknek segíteni kellene őket, hogy tudatuk szocialista módon fejlődjön. Nagyon kevés ember az, aki önmagától felismeri az „enyém” és a „miénk” közötti különbséget. Régi termelőszövetkezeteinkben és felfejlesztett szövetkezetekben a törzsgárda soraiban a közöst féltő, óvó termelőszövetkezeti parasztok ezreit találjuk már. Felmerül a kérdés; önmaguk- tól váltak ilyenné? Nyugodtan és egyértelműen válaszolhatjuk, hogy nem. Ezeknek az embereknek a gondolkodását a jól működő pártszervezetek tagjai, a patronáló üzemek kommunistái és pártonkívüli dolgozói lelkes, példamutató, szívós munkával formálták ilyenné. A szocialista tudatformálásnak kérdése nem frázis, nem kampányfeladat, és főleg nem lehet az idő múlására bízni, mert az idő ugyan nekünk segít, de nem oldja meg, nem végzi el helyettünk a feladatokat. Az, hogy mennyire fontos és sürgős munka ez, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tudat milyensége kihat az ember egész gondolkodásmódjára, kihat a munkájára. Addig, amíg a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz parasztja azt mondja egy újonnan épült istállóra, hogy a „miénk”, addig egy friss tsz-tag azt mondja: a „szövetkezeté”. Ereznünk kell a kettő közötti különbséget. Az a tsz-paraszt, aki azt mondja, hogy a „miénk”, az lelép a rakott szekérről, s felveszi az előtte lévő kocsiról lehullott kévét, míg az, aki azt mondja: a „szövetkezeté”, az áthajt rajta vagy félrerúgja a verebeknek. Amíg a közöst féltő tsz-gazda óvatosan rakja a kocsijára az érett gabonakévéket, addig a még tegnapnak élő parasztember meg is tapossa, hogy este zsákba szedve hazavigye. Amíg az újért harcoló szövetkezeti parasztember munkáját féltő gonddal, példásan végzi el, addig a még tudatilag formálatlan, nem érezve felelősséget a közösért, felületesen, hanyagul végzi el feladatát. Sorolhatnám itt a példák sokaságát, de az elmondottakból is látszik, hogy nem állunk meg félúton, hanem haladnunk kell tovább. Az az ipari munkás vagy értelmiségi dolgozó, aki az átszervezés nehéz időszakában a párt zászlaja alá sorakozott, nem fogja a segítséget megtagadni most sem. A megszilárdítás időszaka egyik legfontosabb tényezőjé- nelc, a közösségi érzésnek a kialakításához a legszükségesebb a tudatformáló munka elősegítése. Ipari üzemeink, vállalataink, intézményeink dolgozói nem idegenkednek a patronálási munkától, csak legyen, aki megszervezi és folyamatosságát biztosítja. Ennek a feladatnak magától értetődően pártszervezeteink a gazdái. Ha a pártvezetőség és a tagsága átérzi ennek a munkának a jelentőségét és biztosítja folyamatosságát, akkor termelőszövetkezeteink gazdasági eredményei is a szocialista tudat kialakulásával egyenes arányban, rohamosan emelkednek. Ha így látunk a tennivalókhoz, akkor megyénkben sok olyan termelőszövetkezet lesz, mint a füzesgyarmati Vörös Csillag. Ulrich Rudolf 4 mázsás holdankánti termésátlagnövekedés a békéscsabai termelőszövetkezetekben Békéscsaba város nyolc termelőszövetkezetében 7841 holdon termelték kalászost. Az aratásra gondosan készültek mindegyik szövetkezetben, s a gépállomási kombájnok és a saját aratógépek mellett jelentős kézi aratást is végeztek. A traktorosok, tsz-tagok szorgalmának köszönhető, hogy áz idén a tavalyinál 8 nappal előbb fejezték be a város szövetkezetei az aratást. Békéscsabán az átlagos holdanként! búzatermés a földek szétaprózottsága miatt a korábbi években 8—9—10 mázsa körül váltakozott, most a nagyüzemi gazdálkodás s az elég jó időjárás hatására 14 mázsa körüli lesz az 5439 hold búzavetés termésátlaga. A város termelőszövetkezetei a jó termésből a tervezett 56 vagon kenyérgabona helyett 126 vagonnal adnak át szállítási szerződésre a Terményforgalmi Vállalatinak. Már csak szórványosan akad aratnivaló — A gyomai járás jár az élen a mélyszántásban — Megyénk területén vasárnap estig lényegében befejeződött az aratás. Kisebb parcellákon — néhány helyen — még előfordul ugyan lábon álló gabona, de ezek leairatása . folyamatban van. A múlt hét végén a békési, a gyomai járásban, valamint Gyulán befejezték az aratást. Ugyancsak a múlt hét végén Békéscsabán mindössze 176, a mezőkovácsházi járás 19 községében 1350, az orosházi járásban pedig 1250 hold aratnivaló volt. Pénteken, szombaton és var- sárnap a termelőszövetkezetek többségében igen jó ütemben folyt az aratás. A tavaszi árpa aratását a sar- kadi, a mezőkovácsházi, a gyulai, a gyomai járásokban, valamint a megye három városában szintén befejezték. Orosházán, Gyulán és a gyomai járásban már a zab aratásán is túlvannak. Az utóbbi napokban meggyorsult a szalma betakarítása. A járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak jelentése szerint közel 43 ezer holdról hordták kazalba a kombájnszalmát. A orosházi járás területén a szalmalehúzással még mindig elmaradtak. A mezőkovácsházi járásban viszont a kombájnnal aratott területek 81 százalékáról rakták kazalba a szalmát. A tarlóhántásban és a mélyszántásban az elmúlt tíz napban jó eredmények születtek. A békési járás termelőszövetkezetedben a learatott kalászos terület 70 százalékán, Békéscsabán 2748 holdon végezték el ezt a munkát. Lemaradás van Gyulán és általában a sarkadi járás területén. A mélyszántásban a gyomai járás jár élen. Itt a kalászos terület 26 százalékán forgatták meg a talajt. A szarvasi, a mezőkovácsházi járásban és Békéscsabán ezzel a munkával elmaradtak. Ezeken a helyeken a kalászos terület mintegy 5 százalékát szántották eddig fel. A következő hét legfontosabb munkája: a betakarítás folytatása. A termelőszövetkezetek zömében jó ütemben halad a hordás. Sajnos, egyes helyeken csak keresztből csépelnek, asztagot nem készítenek. Tekintettel az esős időjárásra, helyes lenne, ha a keresztből cséplés időszakában a gabona asztagba hordásáról is gondoskodnának, hogy a cséplés folyamatosságát — esős idő esetén — így >ía biztosítsák. Az ipari rekonstrukciós tervek keretéken korszerűsítik« bővítik megyénk üzemelt Az Alföld iparosítási programjának keretében két új üzem épül jelenleg megyénkben. A százmillió forintos beruházással létesülő békéscsabai hűtőház, amely méreteiben és korszerűségében Közép- Európa egyik legjelentősebb hús- feldolgozó üzeme lesz és az 1965- ne 1200 munkást foglalkoztató, két ütemben épülő Orosházi Üveggyár, melynek költségeire 340 millió forintot fordít az államunk. Az új építkezések mellett jelentősek azok a korszerűsítések, amelyek sorra kerülnek a megye üzemeiben. A Békéscsabai Kötöttárugyár az ötéves terv alatt mintegy 25—30 millió forintos költséggel modern gyárrá fejlődik. A második félévben csaknem kétmillió forint értékű gépeket kap még az üzem. Jövőre pedig a város főútvonalára néző régi épület bővítésével új, háromszintes konfek- ciós-részleg építését kezdik meg. A ruhagyárat 24 millió forintos beruházással bővítik tovább. Üj épületszárnyat kap az üzem, amelyben új, gyorsmozdulatú speciális gépekkel felszerelt konfek- ciós-részleg kezdi meg a működését. A bővítés, s az ezzel járó belső átrendezés a legkorszerűbb termelési folyamatok alkalmazását teszi lehetővé, s mintegy duplájára növeli az üzem kapacitását. A Bameválban jövőre megkezdőik az 5,4 millió forinttal létesülő tojásfeldolgozó üzemrész építését. Az új részleg napi 3 millió tojás feldolgozására lesz alkalmas. Az ország egyik legnagyobb építőanyagipari gyárában, a Békéscsabai Téglagyárban nemrégiben adták át rendeltetésének a dolgozók egészségügyi és szociális körülményeit javító ötszáz személyes üzemi fürdőt és öltözőt, valamint a téglaközépbiokk előregyártó üzemrészt. Az előregyártott téglafal-elemekből hat hét alatt rakhatnak fel egy ötszintes lakóházat. Az ipari rekonstrukciós tervek keretében korszerűsítik megyénkben a mezőgazdasági termékeket feldolgozó üzemeket is. A Sarkadi Kendergyárban már elkészült az első új berendezés a kender úgynevezett levegőztetéses áz- tatására. Az új eljárás kedvezőbb körülményeket teremt a kenderrostok szétválasztását előidéző baktériumok szaporodására, s ez azt eredményezi, hogy a gyár az eddigi 45 ezer mázsa helyett 60 ezer mázsa kendert tud feldolgozni évente. Folyamatban van a mezőhegye- si és sarkadi cukorgyárak rekonstrukciója is. Mezőhegyesen még a kampány megkezdése előtt kisebb beruházásokkal korszerűsítik a munkafolyamatokat. Ugyanakkor elkezdték egy nagy mészégető-kemence építését. »• Bolgárok rokoni látogatóban Parov bácsi kásunökáját szórakoztatja mélabús bolgár dalokkal, (Riport u i. '.nü.tiunt.
