Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

1961. július 22., szombat NÉPŰJSÁG 3 Äpromagvak eséplésére is átalakítják a szovjet kombájnokat Figyelembe veszik az építtetők igényeit Az aprómagvak betakarítása a mi megyénkben mindig egybe­esett és egybeesik a nyári mező- gazdasági munkák zömével. Több helyen emiatt az aprómagvak cséplését háttérbe szorították és az esős ősz vagy a fagyos tél munkára alkalmas napjaiban áll­tak hozzá a csépléshez. A múlt év­ben, amikor nagyobb mennyiség­ben szovjet gyártmányú SZK 3-as kombájnokat kaptak állami gaz­daságaink és gépállomásaink, az aratás befejezése után igen nagy gondott oldottak meg. Több gép­állomáson és állami gazdaságban rájöttek, hogy ezeket a gépeket az aprómagvak eséplésére is fel lehet használni. Az akkori kísérle­tek jó eredményt hoztak, s ma már az állami gazdaságod és a gépállomás->k zömében az aratás befejezése után aprómagvak csép- lésére is átalakítják a szovjet kombájnokat. Jutalmazzák a legjobb kombájnosokai A Mezőberényi Gépállomáson még az aratás előtt kidolgozták a munka­versenyben dolgozó kombájnosok ju­talmazását. A Jutalmazást a kombáj­nok teljesítményéhez, típusához és a teljesített mflszaknormához kötötték. Ezek szerint azok a kombájnosok, akik a magyar gyártmányú AC 400-as- sal 30, Az ACD ugyancsak magyar kombájnnal 38, az SZK—3 szovjet gyártmányú kombájnnal pedig 43 mű­szaknormát teljesítenek, 1000—1000 fo­rint jutalomban részesülnek. Azok a kombájnosok, akik e jutalmazási szin­tet túlteljesítik 40—52 műszaknorma határáig Kiváló Dolgozó oklevelet és még 800—800 forint pénzjutalmat Is kapnak. A Békés megyei Téglagyári Egyesülés két mezőberényi tele­pén évek óta csak különféle mére­tű kőszivacsot gyártanak. A vál­lalat vezetői mostanában azon­ban azt tapasztalták, hogy növe­kedett a kisméretű téglák és a magasított téglák iránti igény. Ezért úgy határoztak, hogy a Mezőberényi I-es számú Tégla­gyárban, ahol elég nagy készletű kőszivaccsal rendelkeznek, áttér­nek egy időre a kisméretű tégla és a magasított tégla gyártására. A tégla gyártását pénteken már meg is kezdték. Ebből előrelátha­tóan félmilliót gyártanak. Ezután magasított téglákat készítenek — szintén félmillió darabot. Ameny- nyiben a szükségletek megkíván­ják, akkor ennél a mennyiségnél is többet gyártanak. Előzetes tanácskozás az autóbuszok téli menetrendjének ■ ■ r Ig'a r r Kálvária két hold földdel A napokban Népújság-ankéton vettem részt Békéscsabán az I. kerületben. Amikor a vitának vé­ge volt, Kovács Sándor egy pilla­natra megállított: — Ne haragudjon az elvtárs, de nagyon szeretném, ha a lap segítene az én problémámon. Ezután leültünk és igyekeztem Kovács elvtárs szavait szó szerint jegyezni: — Tetszik tudni, az úgy történt, hogy volt nekem három hold föl­dem. Ebből egy hold Békéscsabán, két hold pedig Újkígyóson volt. Tavaly a tsz-szervezők nálunk is jártak. Én már nyugdíjas vagyok, feleségem viszont még dolgozik. Én akkor mondtam az elvtársak­nak, hogy az asszonyt bízzák rám, azt én vállalom. Meg is agitáltam — kacsintott vidám huncutsággal, majd tovább folytatta. — Belé­pett a békéscsabai Május 1 Tsz- be. Még annak idején az Újkí­gyóson lévő két hold földemet jó mélyen felszántottam. S amikor volt a zöldleltár a tsz-ben, azt mondták, hogy a szántásdíjat ki­fizetik annak rendje-módja sze­rint. Vártam, hogy az ígéretnek megfelelően a pénzt meg is ka­pom. Amikor meghallottam, hogy fizetik a szántási díjat, be­mentem én is a Május 1 irodájá­ba. A főkönyvelő lapozgatott, majd megjegyezte: — Hát, Kovács elvtárs, a ma­ga földje itt nem szerepel. — Nem? — Nem bizony. Ügy látszik, azt Újkígyóson fizetik. Menjen el oda. — Megfogadtam a főkönyvelő tanácsát, elutaztam Újkígyósra. Az Aranykalász Tsz irodájában azzal fogadtak, hogy engem nem ismernek, s ott semmiféle föl­dem nincs. Erre újra visszajöt­tem Békéscsabára és elmondtam a Május 1 főkönyvelőjének, mi­vel küldtek el Újkígyósról. A fő­könyvelő adott egy papírt, mely­ben leírta, hogy igenis a földem ott van, azt a tsz használja és a szántási díjat nekik kell kifizet­ni. Amikor visszamentem, el se olvasták a papírt, egyszóval nem tárgyaltak velem. Amíg vitatkoz­tam az irodában, a másik helyi­ségből egy elvtárs szólított meg. — Hallom, valami földügyen vitatkoznak. Jöjjön be hozzám Kovács elvtárs Gyulára a járási tanácshoz, ne féljen, majd én el­intézem. — Másnap valóban bementem a járási tanácshoz, s ott az elv­társnak előadtam, hogy hogyan is néz ki ez az én földügyem. Ö megígérte, hogy menjek csak nyu­godtan haza, minden rendben lesz. — Pár nap múlva kaptam egy papírt. Arra azt írták, hogy Új­kígyóson semmiféle Kovács Sán­dort nem ismernek, nincs földje sem, az ügyemmel nem foglalkoz­nak. — Tessék elképzelni — nézett rám Kovács elvtárs —, ennyi kál­vária után már úgy voltam, hogy lemondok a szántásdíjról, hiszen az útiköltség, amíg utaz­gattam, többe került. De közben a termelőszövetkezet kifizette a földjáradékot. Azt viszont meg­kaptam a két hold után Újkígyós­ról. Ekkor csodálkoztam legjob­ban, hogy hogyan fizették ki ne­kem a földjáradékot, amikor azt mondják, hogy nem ismernek és földem nincs. Újra beszereztem a különböző papírokat és elküld­tem a gyulai járási tanácshoz. En­nek már több mint egy hónapja, de azóta a fülük botját sem moz­gatják. Nem is az a 200 forint iz­gat most már, hanem az, hogy az igazamra fény derüljön. Ehhez kérem az elvtársak segítségét. r— tyik — Az idén október 29-én lép élet­be az autóbusz téli menetrend, összeállításánál most is igyekez­nek figyelembe venni a városok, üzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jogos kéré­seit és igényeit is. Az ezzel kapcsolatos megbeszé­lésre július 25-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor Békés­csabán az Irodaházban. A megyei tanács építési és közlekedési osz­tálya erre a tanácskozásra meg­hívta a járási, városi tanácsok képvisélőit is. Rajtuk kívül részt vesznek az értekezleten a Szegedi Mit és hogyan főznek és állami gazdaságok üzemi percet, ha Sanyi... nem jönne... akkor... akkor elkezdjük. Még nincs négy óra. — Pont ma jönne? — szól az egyik újonnan érkezett. — Jönni fog! — vágja rá ha­tározottan Laci. Ma el fog jönni! * Némán vártak, de nem soká- ifo. A folyósón óvatos lépések kö­zelednek, majd minden szem az ajtóra tekint, amely lassan kinyí­lik és Sanyi lép be rajta. Sápadt mint a halál. Fejét lehajtva jön kissé közelebb. Megáll a tanári asztal előtt és halkan, kissé reme­gő hangon beszélni kezd. — Én... írtam a levelet — néz szét, riadt tekintetével Lacit ke­resve. Segítsetek. Félek tőlük. Nagyon félek. Laci... — emeli fel a fejét — segítetek? Kaphatok tőle­tek még segítséget? — Miben segítsünk? — kérde­zik egyszerre többen is. Kiktől félsz? — Totyaktől... meg a többiek- tőL Azt akarják, hogy lopjak va­súti jegyet — Meg? — kérdezi Kovács az elakadó fiút. — Meg.,, hogy velük ménjeit Meg akarnak szökni. At a hatá- j ron. Megfenyegettek, hogy ha el- árulom őket... — Segítünk Sanyi, ne félj — lép! hozzá közelebb Laci és lassan kö- j rülállják a többiek is. Az őrs szíve most újra együtt kezd lobogni. Újra együtt az őrs, [ hogy segítsen, ha kell és ha... tud Sanyi beszél. Egy kicsit talán már | bátrabban. — Ma délután újra oda kellete] menni a kastélyba, a pincébe. Ha S is bejutnak. Tóth Ferenc konyha­nem megyek, akkor megvernek., {vezető, de Hidi Antal, a tsz elnö­Varga György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának előadó­ja és Vajda János, a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsától ellenőriz­te szerdán a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok üzemi kony­háit, s közben vizsgálták az ital- és az élelmiszerboltok áruellátá­sát is. Ellenőrző körútjukra elkí­sértük őket mi is. Először a békéscsabai Kossuth Tsz idényjellegű üzemi konyhájá­ra nyitottunk be. Főzés és tészta­gyúrás közben találtuk a szakács­nőket. Spárgatök levest és sertés­pörköltet készítettek laskatésztá­val. Ez az ebéd bizonyára ízlett a Kossuth Tsz mintegy 250 tagjá­nak, akik három hét óta rendsze­resen étkeznek az üzemi konyha főztjéből. No persze nem mindig ilyen ízletes ebéd fő itt sem. Hét­főn például tésztaleves és székely- gulyás volt marhahússal, ked­den pedig paradicsomleves és pet­rezselymes burgonya. Bizony ezek inkább a téli napok ebédjei, ilyenkor zöldségfélékből készült leveseket és főzelékeket kellene tálalni No de nem ez volt az ellenőrzés fő célja, hanem a rend, a tisztaság és az ebéd ára. A renddel és tisz­tasággá] nincs baj a Kossuth Tsz üzemi konyháján, viszont a legyek ezernyi számra röpködnek, s a szúnyogháló ellenére a konyhába mint a múltkor. — Kicsodák? — hangzik egy­szerre több szájból is a kérdés Kik azok a... — Totyak meg Kakukk... Há­ke is azt mondotta, hogy már | megvan az egyezség: a szövetkezet egész központját permetezik a le­gyek ellen. Benyitottunk a békéscsabai rom vagy négy hete, hogy egyik | földművesszövetkezet III-as szá­délután megláttam őket a romok­nál... tudjátok, ott a parkban Megfogtak és levittek a pincébe. Azt mondták, ha szólok, ha eláru­lom, hogy oda járnak... összekötöz­nek. Totyak felpofozott, azt mú italboltjába is, a Csanádapá- ca felé vezető úton. Ez a kis bolt júniusban 15 hektoliter, július ed­digi napjaiban pedig 9 hektoliter sört mért á. Bizony jóval többet is kimérne, mert még itt sem ked­mondta, ha nem állok közéjük, |vélték meg a különböző palacko- szétveri a fejem. Fel is vett égy * zott gyümölcslét. Havonta alig téglát. Én tudom, hogy megteszi. g fogy el 250 üveggel. Neki... pisztolya is van — Meg kézigránátok közbe Laci. (Folytatjuk) I A bánkúti gazdaság Rózsa-ma- — szól I jori konyháján nagy felfordulást Jtal^hunk: asztalosok ás kőműve- lsek dolgoznak a konyha bővítésén, korszerűsítésén. Ez régi vágyuk már a szakácsok­nak, azonban az átalakítás és bő­vítés időpontját jobban megvá­laszthatták volna, mert ilyenkor, az aratás kellős közepén étkeznek legtöbben az üzemi konyhán. Amint említettük, asztalosok és kőművesek sürögnek-forognak a konyhában, a szakácsnők azonban mégis idejében elkészítették a na­gyon ízletes, karalábélevesből, ser­téssültből, burgonyából és a hozzá­való uborkasalátából álló ebédet. A szakácsnők nagyon örülnek, hogy most már korszerű konyhában fűzhetnek, azonban panaszuk is van. Mégpe­dig az, hogy naponta 16 órát dol ­goznak, mert reggelit és vacsorát is adnak a dolgozóknak. A Mezőhegyesi Állami Gazda­ság dombegyházi kerületének üze­mi konyháját nem tatarozzák, az ellenőrzők azonban mégsem talál­tak mindent rendben. Bár itt is szúnyogháló van az ablakokon, de a legyek mégis elözönlötték a konyhát, is és a raktárakat is. Irtá­sukat nemcsak füstöléssel és DDT porozással, hanem úgy kel­lene megoldani, ahogyan a Kos­suti Tsz-ben tervbe vették: a major egész központjában. Na­gyon ráférne a konyhára a mesze­lés, mert a falak eléggé piszkosak és a plafonról is hull a vakolat. A főzőedények sem valami ét­vágy gerjesztőek, nagy részükről lehullt a zománc. Nem is csoda, nagyon igénybe vannak véve, hi­szen a mosogatás is a főzőedé­nyekben történik, mert bár több ellenőrzés követelte, még mindig nem gondoskodtak mosogatókád­ról. Bizony az étrend itt is na­gyon télies Július 19-én, szerdán is szárazbabgulyás és túróscsusza készült ebédre. Hétfőn paradi­csomleves és marhapörkölt volt csőtésztával, kedden pedig húsle­ves, párolt marhahús sárgaborsó­főzelékkel. Június napjaiban is gyakran volt szárazbab, sárgabor­só, no és székelykáposzta, meg rizseshús szinte megszámlálhatat- lanszor. Az az ellenőrök gyanúja. Autóközlekedési Igazgatóság, a -ti­es Autóközlekedési Vállalat me­netrendi előadói, valamint az Or­szágos Autóbusz-menetrend szer­kesztőségének képviselője. Egymillió szénporos tégla A kardo&kúti Kossuth Tsz téglaége* tőjében 20 ember dolgozik, akik a sze­zonidőben egymillió darab szénporos téglát égetnek. Ezt részben saját épít­kezéseknél használják majd fel, de eladnak belőle más környékbeli fez­eknek és a lakosságnak is. Eddig 230 ezer darab téglát készítettek eL a t sz-ek konyháiban ? hogy nem annyira a dolgozok, mint inkább Korcsok Mátyás ked­veli az ilyen ételeket, aki egysze- mélyben főszakács, konyhavezető és árubeszerze is. Helyes lenne az idényjellegnek megfelelő, azaz zöldségfélékből készíteni az étele­ket és többször adni szeletelt húst, például sertéssültet, bécsi- szeletet vagy marhafelsált. A mezőkovácsházi járásban tett kőrútunkon benyitottunk Győri Imre elvtárshoz, a járási tanács elnökéhez is. Elmondotta, hogy Dombegyházáról, Kevermes- ről, Kunágotáról, Dombiratosr il és még néhány községből többször érkezett már panasz a járási szer­vekhez, hogy a cseretelepeken nincs liszt, a lakosság nem tud búzát cserélni, kenyeret sütni. Ez azért is nagy hiba, mert a bol­tokban gyakran szinte ehetetlen kenyeret szállít az Orosházi Sütőipari Vállalat Győri elvtárs megemlítette azt H, hogy a battonyai földművesszö­vetkezeti kisvendéglőben annyira csapnivalóan egyhangú és rossz a koszt, hogy a panaszkönyvbe már nem fér az ilyen értelmű sok meg­jegyzés. A mezőkovácsházi és a kasza­peri boltosok arról panaszkod­nak, hogy hetek'óta nincs máj- krém-konzerv a boltokban, pe­dig a fogyasztók nagyon keresik. Kaszaperen egyébként találkoz­tunk Matyelka Józseffel, a Il-es számú italbolt vezetőjével, aki napközben, az italbolt zárvatar- tásának idejét mozgóárusként töl­ti kinn a Lenin Tsz földjein. Az­nap 1200 forint értékű különböző árut adott el, többek között 100 liter sört, 55 üveg meggylét, 20 üveg szódavizet málnával, 60 cso­mag Kossuth cigarettát és 4 do­boz csokoládét. Vitt ki egy kevés pálinkát is, de Varga György elv­társ neki is és a földművesszö­vetkezet ügyvezetőjének is meg­mondta, hogy a mozgóárusok a különböző balesetek elkerülése miatt egyáltalán nem vihetnek ki töményszeszt az ar1 'k és cséplő­munkások közé. Kukk Imre

Next

/
Thumbnails
Contents