Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)
1961-07-22 / 171. szám
1961. július 22., szombat NÉPŰJSÁG 3 Äpromagvak eséplésére is átalakítják a szovjet kombájnokat Figyelembe veszik az építtetők igényeit Az aprómagvak betakarítása a mi megyénkben mindig egybeesett és egybeesik a nyári mező- gazdasági munkák zömével. Több helyen emiatt az aprómagvak cséplését háttérbe szorították és az esős ősz vagy a fagyos tél munkára alkalmas napjaiban álltak hozzá a csépléshez. A múlt évben, amikor nagyobb mennyiségben szovjet gyártmányú SZK 3-as kombájnokat kaptak állami gazdaságaink és gépállomásaink, az aratás befejezése után igen nagy gondott oldottak meg. Több gépállomáson és állami gazdaságban rájöttek, hogy ezeket a gépeket az aprómagvak eséplésére is fel lehet használni. Az akkori kísérletek jó eredményt hoztak, s ma már az állami gazdaságod és a gépállomás->k zömében az aratás befejezése után aprómagvak csép- lésére is átalakítják a szovjet kombájnokat. Jutalmazzák a legjobb kombájnosokai A Mezőberényi Gépállomáson még az aratás előtt kidolgozták a munkaversenyben dolgozó kombájnosok jutalmazását. A Jutalmazást a kombájnok teljesítményéhez, típusához és a teljesített mflszaknormához kötötték. Ezek szerint azok a kombájnosok, akik a magyar gyártmányú AC 400-as- sal 30, Az ACD ugyancsak magyar kombájnnal 38, az SZK—3 szovjet gyártmányú kombájnnal pedig 43 műszaknormát teljesítenek, 1000—1000 forint jutalomban részesülnek. Azok a kombájnosok, akik e jutalmazási szintet túlteljesítik 40—52 műszaknorma határáig Kiváló Dolgozó oklevelet és még 800—800 forint pénzjutalmat Is kapnak. A Békés megyei Téglagyári Egyesülés két mezőberényi telepén évek óta csak különféle méretű kőszivacsot gyártanak. A vállalat vezetői mostanában azonban azt tapasztalták, hogy növekedett a kisméretű téglák és a magasított téglák iránti igény. Ezért úgy határoztak, hogy a Mezőberényi I-es számú Téglagyárban, ahol elég nagy készletű kőszivaccsal rendelkeznek, áttérnek egy időre a kisméretű tégla és a magasított tégla gyártására. A tégla gyártását pénteken már meg is kezdték. Ebből előreláthatóan félmilliót gyártanak. Ezután magasított téglákat készítenek — szintén félmillió darabot. Ameny- nyiben a szükségletek megkívánják, akkor ennél a mennyiségnél is többet gyártanak. Előzetes tanácskozás az autóbuszok téli menetrendjének ■ ■ r Ig'a r r Kálvária két hold földdel A napokban Népújság-ankéton vettem részt Békéscsabán az I. kerületben. Amikor a vitának vége volt, Kovács Sándor egy pillanatra megállított: — Ne haragudjon az elvtárs, de nagyon szeretném, ha a lap segítene az én problémámon. Ezután leültünk és igyekeztem Kovács elvtárs szavait szó szerint jegyezni: — Tetszik tudni, az úgy történt, hogy volt nekem három hold földem. Ebből egy hold Békéscsabán, két hold pedig Újkígyóson volt. Tavaly a tsz-szervezők nálunk is jártak. Én már nyugdíjas vagyok, feleségem viszont még dolgozik. Én akkor mondtam az elvtársaknak, hogy az asszonyt bízzák rám, azt én vállalom. Meg is agitáltam — kacsintott vidám huncutsággal, majd tovább folytatta. — Belépett a békéscsabai Május 1 Tsz- be. Még annak idején az Újkígyóson lévő két hold földemet jó mélyen felszántottam. S amikor volt a zöldleltár a tsz-ben, azt mondták, hogy a szántásdíjat kifizetik annak rendje-módja szerint. Vártam, hogy az ígéretnek megfelelően a pénzt meg is kapom. Amikor meghallottam, hogy fizetik a szántási díjat, bementem én is a Május 1 irodájába. A főkönyvelő lapozgatott, majd megjegyezte: — Hát, Kovács elvtárs, a maga földje itt nem szerepel. — Nem? — Nem bizony. Ügy látszik, azt Újkígyóson fizetik. Menjen el oda. — Megfogadtam a főkönyvelő tanácsát, elutaztam Újkígyósra. Az Aranykalász Tsz irodájában azzal fogadtak, hogy engem nem ismernek, s ott semmiféle földem nincs. Erre újra visszajöttem Békéscsabára és elmondtam a Május 1 főkönyvelőjének, mivel küldtek el Újkígyósról. A főkönyvelő adott egy papírt, melyben leírta, hogy igenis a földem ott van, azt a tsz használja és a szántási díjat nekik kell kifizetni. Amikor visszamentem, el se olvasták a papírt, egyszóval nem tárgyaltak velem. Amíg vitatkoztam az irodában, a másik helyiségből egy elvtárs szólított meg. — Hallom, valami földügyen vitatkoznak. Jöjjön be hozzám Kovács elvtárs Gyulára a járási tanácshoz, ne féljen, majd én elintézem. — Másnap valóban bementem a járási tanácshoz, s ott az elvtársnak előadtam, hogy hogyan is néz ki ez az én földügyem. Ö megígérte, hogy menjek csak nyugodtan haza, minden rendben lesz. — Pár nap múlva kaptam egy papírt. Arra azt írták, hogy Újkígyóson semmiféle Kovács Sándort nem ismernek, nincs földje sem, az ügyemmel nem foglalkoznak. — Tessék elképzelni — nézett rám Kovács elvtárs —, ennyi kálvária után már úgy voltam, hogy lemondok a szántásdíjról, hiszen az útiköltség, amíg utazgattam, többe került. De közben a termelőszövetkezet kifizette a földjáradékot. Azt viszont megkaptam a két hold után Újkígyósról. Ekkor csodálkoztam legjobban, hogy hogyan fizették ki nekem a földjáradékot, amikor azt mondják, hogy nem ismernek és földem nincs. Újra beszereztem a különböző papírokat és elküldtem a gyulai járási tanácshoz. Ennek már több mint egy hónapja, de azóta a fülük botját sem mozgatják. Nem is az a 200 forint izgat most már, hanem az, hogy az igazamra fény derüljön. Ehhez kérem az elvtársak segítségét. r— tyik — Az idén október 29-én lép életbe az autóbusz téli menetrend, összeállításánál most is igyekeznek figyelembe venni a városok, üzemek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek jogos kéréseit és igényeit is. Az ezzel kapcsolatos megbeszélésre július 25-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel kerül sor Békéscsabán az Irodaházban. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya erre a tanácskozásra meghívta a járási, városi tanácsok képvisélőit is. Rajtuk kívül részt vesznek az értekezleten a Szegedi Mit és hogyan főznek és állami gazdaságok üzemi percet, ha Sanyi... nem jönne... akkor... akkor elkezdjük. Még nincs négy óra. — Pont ma jönne? — szól az egyik újonnan érkezett. — Jönni fog! — vágja rá határozottan Laci. Ma el fog jönni! * Némán vártak, de nem soká- ifo. A folyósón óvatos lépések közelednek, majd minden szem az ajtóra tekint, amely lassan kinyílik és Sanyi lép be rajta. Sápadt mint a halál. Fejét lehajtva jön kissé közelebb. Megáll a tanári asztal előtt és halkan, kissé remegő hangon beszélni kezd. — Én... írtam a levelet — néz szét, riadt tekintetével Lacit keresve. Segítsetek. Félek tőlük. Nagyon félek. Laci... — emeli fel a fejét — segítetek? Kaphatok tőletek még segítséget? — Miben segítsünk? — kérdezik egyszerre többen is. Kiktől félsz? — Totyaktől... meg a többiek- tőL Azt akarják, hogy lopjak vasúti jegyet — Meg? — kérdezi Kovács az elakadó fiút. — Meg.,, hogy velük ménjeit Meg akarnak szökni. At a hatá- j ron. Megfenyegettek, hogy ha el- árulom őket... — Segítünk Sanyi, ne félj — lép! hozzá közelebb Laci és lassan kö- j rülállják a többiek is. Az őrs szíve most újra együtt kezd lobogni. Újra együtt az őrs, [ hogy segítsen, ha kell és ha... tud Sanyi beszél. Egy kicsit talán már | bátrabban. — Ma délután újra oda kellete] menni a kastélyba, a pincébe. Ha S is bejutnak. Tóth Ferenc konyhanem megyek, akkor megvernek., {vezető, de Hidi Antal, a tsz elnöVarga György, a megyei tanács kereskedelmi osztályának előadója és Vajda János, a Szakszervezetek Megyei Tanácsától ellenőrizte szerdán a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok üzemi konyháit, s közben vizsgálták az ital- és az élelmiszerboltok áruellátását is. Ellenőrző körútjukra elkísértük őket mi is. Először a békéscsabai Kossuth Tsz idényjellegű üzemi konyhájára nyitottunk be. Főzés és tésztagyúrás közben találtuk a szakácsnőket. Spárgatök levest és sertéspörköltet készítettek laskatésztával. Ez az ebéd bizonyára ízlett a Kossuth Tsz mintegy 250 tagjának, akik három hét óta rendszeresen étkeznek az üzemi konyha főztjéből. No persze nem mindig ilyen ízletes ebéd fő itt sem. Hétfőn például tésztaleves és székely- gulyás volt marhahússal, kedden pedig paradicsomleves és petrezselymes burgonya. Bizony ezek inkább a téli napok ebédjei, ilyenkor zöldségfélékből készült leveseket és főzelékeket kellene tálalni No de nem ez volt az ellenőrzés fő célja, hanem a rend, a tisztaság és az ebéd ára. A renddel és tisztasággá] nincs baj a Kossuth Tsz üzemi konyháján, viszont a legyek ezernyi számra röpködnek, s a szúnyogháló ellenére a konyhába mint a múltkor. — Kicsodák? — hangzik egyszerre több szájból is a kérdés Kik azok a... — Totyak meg Kakukk... Háke is azt mondotta, hogy már | megvan az egyezség: a szövetkezet egész központját permetezik a legyek ellen. Benyitottunk a békéscsabai rom vagy négy hete, hogy egyik | földművesszövetkezet III-as szádélután megláttam őket a romoknál... tudjátok, ott a parkban Megfogtak és levittek a pincébe. Azt mondták, ha szólok, ha elárulom, hogy oda járnak... összekötöznek. Totyak felpofozott, azt mú italboltjába is, a Csanádapá- ca felé vezető úton. Ez a kis bolt júniusban 15 hektoliter, július eddigi napjaiban pedig 9 hektoliter sört mért á. Bizony jóval többet is kimérne, mert még itt sem kedmondta, ha nem állok közéjük, |vélték meg a különböző palacko- szétveri a fejem. Fel is vett égy * zott gyümölcslét. Havonta alig téglát. Én tudom, hogy megteszi. g fogy el 250 üveggel. Neki... pisztolya is van — Meg kézigránátok közbe Laci. (Folytatjuk) I A bánkúti gazdaság Rózsa-ma- — szól I jori konyháján nagy felfordulást Jtal^hunk: asztalosok ás kőműve- lsek dolgoznak a konyha bővítésén, korszerűsítésén. Ez régi vágyuk már a szakácsoknak, azonban az átalakítás és bővítés időpontját jobban megválaszthatták volna, mert ilyenkor, az aratás kellős közepén étkeznek legtöbben az üzemi konyhán. Amint említettük, asztalosok és kőművesek sürögnek-forognak a konyhában, a szakácsnők azonban mégis idejében elkészítették a nagyon ízletes, karalábélevesből, sertéssültből, burgonyából és a hozzávaló uborkasalátából álló ebédet. A szakácsnők nagyon örülnek, hogy most már korszerű konyhában fűzhetnek, azonban panaszuk is van. Mégpedig az, hogy naponta 16 órát dol goznak, mert reggelit és vacsorát is adnak a dolgozóknak. A Mezőhegyesi Állami Gazdaság dombegyházi kerületének üzemi konyháját nem tatarozzák, az ellenőrzők azonban mégsem találtak mindent rendben. Bár itt is szúnyogháló van az ablakokon, de a legyek mégis elözönlötték a konyhát, is és a raktárakat is. Irtásukat nemcsak füstöléssel és DDT porozással, hanem úgy kellene megoldani, ahogyan a Kossuti Tsz-ben tervbe vették: a major egész központjában. Nagyon ráférne a konyhára a meszelés, mert a falak eléggé piszkosak és a plafonról is hull a vakolat. A főzőedények sem valami étvágy gerjesztőek, nagy részükről lehullt a zománc. Nem is csoda, nagyon igénybe vannak véve, hiszen a mosogatás is a főzőedényekben történik, mert bár több ellenőrzés követelte, még mindig nem gondoskodtak mosogatókádról. Bizony az étrend itt is nagyon télies Július 19-én, szerdán is szárazbabgulyás és túróscsusza készült ebédre. Hétfőn paradicsomleves és marhapörkölt volt csőtésztával, kedden pedig húsleves, párolt marhahús sárgaborsófőzelékkel. Június napjaiban is gyakran volt szárazbab, sárgaborsó, no és székelykáposzta, meg rizseshús szinte megszámlálhatat- lanszor. Az az ellenőrök gyanúja. Autóközlekedési Igazgatóság, a -ties Autóközlekedési Vállalat menetrendi előadói, valamint az Országos Autóbusz-menetrend szerkesztőségének képviselője. Egymillió szénporos tégla A kardo&kúti Kossuth Tsz téglaége* tőjében 20 ember dolgozik, akik a szezonidőben egymillió darab szénporos téglát égetnek. Ezt részben saját építkezéseknél használják majd fel, de eladnak belőle más környékbeli fezeknek és a lakosságnak is. Eddig 230 ezer darab téglát készítettek eL a t sz-ek konyháiban ? hogy nem annyira a dolgozok, mint inkább Korcsok Mátyás kedveli az ilyen ételeket, aki egysze- mélyben főszakács, konyhavezető és árubeszerze is. Helyes lenne az idényjellegnek megfelelő, azaz zöldségfélékből készíteni az ételeket és többször adni szeletelt húst, például sertéssültet, bécsi- szeletet vagy marhafelsált. A mezőkovácsházi járásban tett kőrútunkon benyitottunk Győri Imre elvtárshoz, a járási tanács elnökéhez is. Elmondotta, hogy Dombegyházáról, Kevermes- ről, Kunágotáról, Dombiratosr il és még néhány községből többször érkezett már panasz a járási szervekhez, hogy a cseretelepeken nincs liszt, a lakosság nem tud búzát cserélni, kenyeret sütni. Ez azért is nagy hiba, mert a boltokban gyakran szinte ehetetlen kenyeret szállít az Orosházi Sütőipari Vállalat Győri elvtárs megemlítette azt H, hogy a battonyai földművesszövetkezeti kisvendéglőben annyira csapnivalóan egyhangú és rossz a koszt, hogy a panaszkönyvbe már nem fér az ilyen értelmű sok megjegyzés. A mezőkovácsházi és a kaszaperi boltosok arról panaszkodnak, hogy hetek'óta nincs máj- krém-konzerv a boltokban, pedig a fogyasztók nagyon keresik. Kaszaperen egyébként találkoztunk Matyelka Józseffel, a Il-es számú italbolt vezetőjével, aki napközben, az italbolt zárvatar- tásának idejét mozgóárusként tölti kinn a Lenin Tsz földjein. Aznap 1200 forint értékű különböző árut adott el, többek között 100 liter sört, 55 üveg meggylét, 20 üveg szódavizet málnával, 60 csomag Kossuth cigarettát és 4 doboz csokoládét. Vitt ki egy kevés pálinkát is, de Varga György elvtárs neki is és a földművesszövetkezet ügyvezetőjének is megmondta, hogy a mozgóárusok a különböző balesetek elkerülése miatt egyáltalán nem vihetnek ki töményszeszt az ar1 'k és cséplőmunkások közé. Kukk Imre
