Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

2 KÉPŰJSAG 1961. július 22.. szombat Július 22-én, az Országos Len­gyel Felszabadító Bizottság 1944- ben kibocsátott Kiáltványának évfordulóján, mikor a Lengyel Népköztársaság függetlenségének és társadalmi felszabadulásának ünnepét üli, tanulságos visszaem­lékezni arra, milyen zsákutcába vitték a lengyel népet a burzsoá- kormányok. Lengyelország a két háború kö­zött talán az egyetlen olyan euró­pai ország volt, ahol az ipari ter­melés nemcsakhogy nem fejlő­dött, hanem 20 évvel az első világ­háború után kisebb volt, mint a háború előtt, ami csak növelte a Korszakalkotó átalakulás — A népi Lengyelország 17 esztendeje — földön hatalmas, új kohóművek, vegyipari kombinátok, erőművek, korszerű bányák, könnyűipari és ipari termelése jelenleg 7,5-sze- rese a háború előttinek. Az az idegen, aki néhány év után újra ellátogat Varsóba, nem ismer rá a modernség lendületével és egy­ben a nemzeti kultúra kincseinek tóikat, hogy köszönetét mondja­nak a szabad, új, népi Lengyelor­szág megteremtéséért nyújtott testvéri fegyveres segítségért. Be­nyomásaikról beszámolva a szov­jet elvtársak hangsúlyozták, hogy a Lengyelországban végbement átalakulás cs^k azt lepheti meg, aki nem tudja, milyen nagy erőt jelent a szocializmus által felsza­badított nép hatalma. Már akkor, a szabadság küszöbén világos volt, hogy Lengyelország előtt éppen úgy, mint valamennyi többi, a szo­cializmust választó nép előtt új történelmi korszak nyílt meg, hogy a hatalmat kezébe véve, a munkásosztály körül tömörülve, a forradalmi párt zászlaja alatt kor­szakalkotó átalakulást hajt végre a nép. Az állam hatalmas segítségé­vel, amely közvetlenül mezőgaz­dasági beruházásokra az összes népgazdasági ráfordítások 16,6 százalékát irányozza élő a jelen­legi ötéves tervben, valamennyi egyéni gazdaságban, állami gazda­ságban és termelőszövetkezetben egyre jobban fejlődik a mezőgaz­dasági termelés, kölönösen az ál­lattenyésztés és a lengyel mező­Egészséges lakóházak sorakoznak egymás mellett Varsó utcáin. A lakótömbök mellől nem hiányzanak a gyermek-játszóterek sem. fejlett országoktól elválasztó kü­lönbséget. Növekedett tehát a munkanélküliség és azzal együtt a nyomor. Lengyelországban az egy főre jutó ipari termelés jelenleg csak­nem kétszerese az átlagos világ­színvonalnak. Az ipari termelés növekedésének mutatója 1950— 1959 között évi átlagban mintegy 14,5 százalék volt, míg ugyanekkor a tőkésországokban 5 százaléknál kisebb. Lengyelországot ma széltében- hosszában kéményerdő borítja, sok ezer hektárnyi terméketlen kegyeletben tartásával újjáépített és fejlesztett városra. Ebben az évben Lengyelország­ba látogatott egy csoport, melynek tagjai a 17 év előtti képet őrizték emlékezetükben. A második világ­háború harcainak veteránjai. Szovjet katonák, akik 1944. júliu­sának hőségtől tikkadó napjaiban fegyverrel a kezükben űzték ki a német fasisztákat a lengyel föld­ről. Meghatottan szemlélték azo­kat a helyeket, amelyek olyan erősen emlékezetükbe vésődtek, üdvözölték azokat, akik annak idején virággal várták félszabadí­vel jóindulatú barátok veszik kö­rül — hiszen jószomszédi Viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a Csehszlo­lizmus eszméje által egyesített testvéri népek, mert elszakíthatat­lan szálak fűzik a lengyeleket ha­talmas barátjukhoz és igaz szövet­ségesükhöz, a Szovjetunióhoz, mert Lengyelország nyugati hatá­rán a Német Demokratikus Köz­társaság van, amely új életet épít, teljes mértékben elismeri Len­gyelország jogait a nyugati terü­letekhez és óva inti a világot a A legnagyobb lengyel cementgyár Chelmben. A rohamos építkezé­sek erre a gyárra vannak alapozva, hiszen a szükséges cement csaknem 70—80 százaléka innen kerül ki. vák Szocialista Köztársasághoz és Nyugat-Nómetországban újjáéle- a Német Demokratikus Köztársa- dő fasizmus és revizionizmus ve- sághoz és tagja a Kölcsö- szél jé vei szemben. Erőforrást je­Taná- ^ent a lengyelek számára az a es tagja a nős Gazdasági Segítség csának, amely a kölcsönös Óriási ütemben fejlődött Lengyelország ipara, ipari kultúrája a felszabadulás óía. Képünkön a varsói televízió képcsőgyár egyik munkaterme látható. Teljesen eíkés&ált a világ legnagyobb gazdaság a két utolsó esztendőben most először szárnyalta túl a hek- tárokónti 16 q átlagos terméshoza­mot (a négy legfontosabb gabona­fajta átlagában). Pedig ez még csak a lengyel falun végbemenő hatalmas gazdásági és társadalmi átalakulásnak mindössze a kezde­tét jelenti. Lengyelország eredményesen fejlődhet és jól gazdálkodhat, mi­előnyök és a baráti együtt­működés alapján hangolja össze biztonságérzet is, amely abból a közös védelmi erőből származik, amelyet a Varsói Szerződés je­lent. E szerződés vezető ereje a szocialista nagyhatalom — a Szovjetunió. A Szovjetunió az egiész szocialista táborral együtt szakadatlanul és következetesen követeli az általános és teljes le­szerelést, az atomkisérletek betil­tását, és a nyugat-berlini kérdés végleges rendezését, amely állan­dó veszélyt jelent Európa népei számára, valamint békeszerződés kötését a két német állammal. A lengyel naptárakban július 22-e pirosbetűs ünnep. Tizenhét évvel ezelőtt sem hiányzott ezen a napon a piros szín. Piros vér ömlött a fasiszta agresszorok el­len vívott harcban, vörösen lobo­gott a forradalom zászlaja, mely először lenghetett szabadon a len­gyel föld felett, vörös csillagot valamennyi, a KGST ben tömő- viseltek sapkájukon a felszabadí- rült szocialista ország népgazdasá­gát és teszi lehetővé Lengyelor­szág számára is a tökéletesebb és eredményesebb gazdasági fejlő­dést. Lengyelország békében munkál­kodhat a jobb jövőért, mert a vi­lágbéke felett őrködnek a szocia­tó hadsereg szovjet katonái. Ezen emlékezetes nap évfordulóján a lengyel nép szeretettel gondol a Szovjetunióra, valamennyi a szo­cialista jövőt építő országra, minden emberre, aki a szabadsá­gért, demokráciáért, a békéért és a szocializmusért harcol. rr rr erőmüve Moszkva (MTI) Rövidesen megkezdi munkáját az a különleges kormánybizott­ság, amely az építőktől átveszi a sztálingrádi vízierőművet, a vi­lág legnagyobb erőművét. A sztálingrádi vízierőmű-köz- pont már az építés időszakában is jelentős mennyiségű elektromos energiát termelt. Az első áram­fejlesztő-berendezés üzembehe­lyezésétől eddig már több mint 11 milliárd kilowattóra elektromos energiát adott távvezetékeken a Volga-memti és moszkvai iparnak. Itt építették fel azt az 500 000 volt feszültségű elektromos távvezeté­ket, amely egyedülálló a világon s az áramot jelentős veszteség nélkül juttatja el a fogyasztókhoz. Feltöltötték már az erőmű óri­ási víztárolóját, amelynek széles­sége 15 kilométer, s mintegy 670 kilométer hosszúságban duzzaszt­ja fel a Volga vizét. Készen áll az építők, és az erő­mű dolgozóinak városa — Volzs- szkij. Csupán néhány kisebb munka van még hátra az erőmű hatalmas gépcsarnokán. Teljesen befejezték már a hajózó zsilipek építését, a „hal-liftet”, amely le­hetővé teszi, hogy a halak a Vol­ga alsó folyásáról a víztárolóba jussanak. (MTI) r Kollárik János: ~-5/AKCIÓBA LÉP' (7) III. A REJTÉLYES TANÁCSKOZÁS“ Ke sí fl er póz do rj át bármilyen mennyiségben, q-ként 10 Ft-os egységáron beszerezhet most a Sarkadi Kendergyár telepéről Tüzelőnek, almozásra, tüzegelő szernek elsőrangú. 8521 Laci órája háromnegyed négyet mutat, amikor az iskola kapujá­hoz ér. Szétnéz, mielőtt belép, de nem lát senkit. A tanterem még í üres. Elsőnek érkezett meg, ko- ■ rábban, mint gondolta. Leült és rendezi gondolatait. És ha nem ijednek meg a szel- \ leniektől? — jut eszébe hirtelen —, akkor ml lesz? Totyaknál pisztoly van. Igaz, nincs hozzá golyó... kü­lönben is valami ócskavas lehet az egész — nyugszik meg. Meg aztán ők többen vannak, mint a lova­gok. í A folyósón lépések közelednek. Hirtelen nyílik ki az ajtó és hárman lépnek be a terembe. — Szervusz Laci — köszönnek rá. Mi van? Miért hívtál össze őrsi ülést? Nagyon titokzatos vol­tál délelőtt! f szól Kovács Misi, az őrsvezető-helyettes. Csak nincs valami baj? — kérdezi újra, látva az őrsvezető komor arcát. — Van. Mégpedig elég nagy baj van, fiúk. Olvassátok csak — teszi elébük a levelet. Hárman egyszerre nyúlnak utá­na és olvassák a hevenyészve írt és rejtélyesnek tűnő szöveget. — Sanyi... Sanyi bajban van? Mi közünk hozzá? Ű hagyott itt bennünket. Itt hagyta az őrsöt! Miért törődnénk mi vele — szól újra Kovács Misi és hozzáteszi —• ki írta ezt a levelet? — Csak sej’tem — szól Laci —, de nemsokára megtudjuk. — Bajban van? — szólal meg Var­ga Pisti is, kissé gúnyos hangon. Talán egyest kapott történelem­ből és mi tanuljuk meg helyette a szabadságharcot? Vagy elrabolták az indiánok és ki kell szabadíta­ni? — Elrabolták... Igen... ugrik fel Laci mérgesen. Elrabolták az őrs­től. Egy pár csavargó... ha nem is az indiánok. Nem ilyen hangot vártam tőletek. Azt hittem, hogy ha az őrstől segítséget kérnek, akkor... — De... hát... mi történt? Én azt hittem, tréfálsz azzal a papírral — szólal meg halkabban Varga Közben nyílik az ajtó és újra hárman érkeznek egyszerre. Most már együtt van az őrs, illetve... csak Sanyi hiányzik. Sanyi, aki hetek óta féléjük sem nézett és aki miatt ma összeült az őrs, hogy segítsen rajta... ha tud. Laci komoly arccal áll fel és így szól: — Üljetek le fiúk, olvassátok el a levelet és egyelőre ne kérdezze­tek semmit. Mindenre kaptok magyarázatot. Várunk egy pár

Next

/
Thumbnails
Contents