Békés Megyei Népújság, 1961. július (16. évfolyam, 154-178. szám)

1961-07-22 / 171. szám

2

KÉPŰJSAG

1961. július 22.. szombat

Július 22-én, az Országos Lengyel Felszabadító Bizottság 1944- ben kibocsátott Kiáltványának évfordulóján, mikor a Lengyel Népköztársaság függetlenségének és társadalmi felszabadulásának ünnepét üli, tanulságos visszaemlékezni arra, milyen zsákutcába vitték a lengyel népet a burzsoá- kormányok.

Lengyelország a két háború között talán az egyetlen olyan európai ország volt, ahol az ipari termelés nemcsakhogy nem fejlődött, hanem 20 évvel az első világháború után kisebb volt, mint a háború előtt, ami csak növelte a

Korszakalkotó átalakulás

— A népi Lengyelország 17 esztendeje —

földön hatalmas, új kohóművek,

vegyipari kombinátok, erőművek, korszerű bányák, könnyűipari és ipari termelése jelenleg 7,5-sze- rese a háború előttinek. Az az idegen, aki néhány év után újra ellátogat Varsóba, nem ismer rá a modernség lendületével és egyben a nemzeti kultúra kincseinek

tóikat, hogy köszönetét mondjanak a szabad, új, népi Lengyelország megteremtéséért nyújtott testvéri fegyveres segítségért. Benyomásaikról beszámolva a szovjet elvtársak hangsúlyozták, hogy a Lengyelországban végbement átalakulás cs^k azt lepheti meg, aki nem tudja, milyen nagy erőt jelent a szocializmus által felszabadított nép hatalma. Már akkor, a szabadság küszöbén világos volt, hogy Lengyelország előtt éppen úgy, mint valamennyi többi, a szocializmust választó nép előtt új történelmi korszak nyílt meg, hogy a hatalmat kezébe véve, a munkásosztály körül tömörülve, a forradalmi párt zászlaja alatt korszakalkotó átalakulást hajt végre a nép.

Az állam hatalmas segítségével, amely közvetlenül mezőgazdasági beruházásokra az összes népgazdasági ráfordítások 16,6 százalékát irányozza élő a jelenlegi ötéves tervben, valamennyi egyéni gazdaságban, állami gazdaságban és termelőszövetkezetben egyre jobban fejlődik a mezőgazdasági termelés, kölönösen az állattenyésztés és a lengyel mezőEgészséges lakóházak sorakoznak egymás mellett Varsó utcáin. A lakótömbök mellől nem hiányzanak a gyermek-játszóterek sem.

fejlett országoktól elválasztó különbséget. Növekedett tehát a munkanélküliség és azzal együtt a nyomor.

Lengyelországban az egy főre jutó ipari termelés jelenleg csaknem kétszerese az átlagos világszínvonalnak. Az ipari termelés növekedésének mutatója 1950— 1959 között évi átlagban mintegy

14,5 százalék volt, míg ugyanekkor a tőkésországokban 5 százaléknál kisebb.

Lengyelországot ma széltében- hosszában kéményerdő borítja, sok ezer hektárnyi terméketlen

kegyeletben tartásával újjáépített és fejlesztett városra.

Ebben az évben Lengyelországba látogatott egy csoport, melynek tagjai a 17 év előtti képet őrizték emlékezetükben. A második világháború harcainak veteránjai. Szovjet katonák, akik 1944. júliusának hőségtől tikkadó napjaiban fegyverrel a kezükben űzték ki a német fasisztákat a lengyel földről. Meghatottan szemlélték azokat a helyeket, amelyek olyan erősen emlékezetükbe vésődtek, üdvözölték azokat, akik annak idején virággal várták félszabadível jóindulatú barátok veszik körül — hiszen jószomszédi Viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a Csehszlolizmus eszméje által egyesített testvéri népek, mert elszakíthatatlan szálak fűzik a lengyeleket hatalmas barátjukhoz és igaz szövetségesükhöz, a Szovjetunióhoz, mert Lengyelország nyugati határán a Német Demokratikus Köztársaság van, amely új életet épít, teljes mértékben elismeri Lengyelország jogait a nyugati területekhez és óva inti a világot a

A legnagyobb lengyel cementgyár Chelmben. A rohamos építkezések erre a gyárra vannak alapozva, hiszen a szükséges cement csaknem 70—80 százaléka innen kerül ki.

vák Szocialista Köztársasághoz és Nyugat-Nómetországban újjáéle- a Német Demokratikus Köztársa- dő fasizmus és revizionizmus ve- sághoz és tagja a Kölcsö- szél jé vei szemben. Erőforrást jeTaná- ^ent a lengyelek számára az a

es tagja a

nős Gazdasági Segítség csának, amely a kölcsönös

Óriási ütemben fejlődött Lengyelország ipara, ipari kultúrája a felszabadulás óía. Képünkön a varsói televízió képcsőgyár egyik munkaterme látható.

Teljesen eíkés&ált a világ legnagyobb

gazdaság a két utolsó esztendőben most először szárnyalta túl a hek- tárokónti 16 q átlagos terméshozamot (a négy legfontosabb gabonafajta átlagában). Pedig ez még csak a lengyel falun végbemenő hatalmas gazdásági és társadalmi átalakulásnak mindössze a kezdetét jelenti.

Lengyelország eredményesen fejlődhet és jól gazdálkodhat, mielőnyök és a baráti együttműködés alapján hangolja össze

biztonságérzet is, amely abból a közös védelmi erőből származik, amelyet a Varsói Szerződés jelent. E szerződés vezető ereje a szocialista nagyhatalom — a Szovjetunió. A Szovjetunió az egiész szocialista táborral együtt szakadatlanul és következetesen követeli az általános és teljes leszerelést, az atomkisérletek betiltását, és a nyugat-berlini kérdés végleges rendezését, amely állandó veszélyt jelent Európa népei számára, valamint békeszerződés kötését a két német állammal.

A lengyel naptárakban július 22-e pirosbetűs ünnep. Tizenhét évvel ezelőtt sem hiányzott ezen a napon a piros szín. Piros vér ömlött a fasiszta agresszorok ellen vívott harcban, vörösen lobogott a forradalom zászlaja, mely először lenghetett szabadon a lengyel föld felett, vörös csillagot

valamennyi, a KGST ben tömő- viseltek sapkájukon a felszabadí- rült szocialista ország népgazdaságát és teszi lehetővé Lengyelország számára is a tökéletesebb és eredményesebb gazdasági fejlődést.

Lengyelország békében munkálkodhat a jobb jövőért, mert a világbéke felett őrködnek a szociató hadsereg szovjet katonái. Ezen emlékezetes nap évfordulóján a lengyel nép szeretettel gondol a Szovjetunióra, valamennyi a szocialista jövőt építő országra, minden emberre, aki a szabadságért, demokráciáért, a békéért és a szocializmusért harcol.

rr rr

erőmüve

Moszkva (MTI)

Rövidesen megkezdi munkáját az a különleges kormánybizottság, amely az építőktől átveszi a sztálingrádi vízierőművet, a világ legnagyobb erőművét.

A sztálingrádi vízierőmű-köz- pont már az építés időszakában is jelentős mennyiségű elektromos energiát termelt. Az első áramfejlesztő-berendezés üzembehelyezésétől eddig már több mint 11 milliárd kilowattóra elektromos energiát adott távvezetékeken a Volga-memti és moszkvai iparnak. Itt építették fel azt az 500 000 volt feszültségű elektromos távvezetéket, amely egyedülálló a világon s az áramot jelentős veszteség nélkül juttatja el a fogyasztókhoz.

Feltöltötték már az erőmű óriási víztárolóját, amelynek szélessége 15 kilométer, s mintegy 670 kilométer hosszúságban duzzasztja fel a Volga vizét.

Készen áll az építők, és az erőmű dolgozóinak városa — Volzs- szkij. Csupán néhány kisebb munka van még hátra az erőmű hatalmas gépcsarnokán. Teljesen befejezték már a hajózó zsilipek építését, a „hal-liftet”, amely lehetővé teszi, hogy a halak a Volga alsó folyásáról a víztárolóba jussanak. (MTI)

r

Kollárik János: ~-5/AKCIÓBA LÉP'

(7)

III. A REJTÉLYES TANÁCSKOZÁS“

Ke sí fl er póz do rj át

bármilyen mennyiségben, q-ként 10 Ft-os egységáron

beszerezhet most

a Sarkadi Kendergyár

telepéről

Tüzelőnek, almozásra, tüzegelő szernek elsőrangú.

8521

Laci órája háromnegyed négyet mutat, amikor az iskola kapujához ér. Szétnéz, mielőtt belép, de nem lát senkit. A tanterem még í üres. Elsőnek érkezett meg, ko- ■ rábban, mint gondolta. Leült és rendezi gondolatait.

És ha nem ijednek meg a szel- \ leniektől? — jut eszébe hirtelen —, akkor ml lesz? Totyaknál pisztoly van. Igaz, nincs hozzá golyó... különben is valami ócskavas lehet az egész — nyugszik meg. Meg aztán ők többen vannak, mint a lovagok.

í A folyósón lépések közelednek.

Hirtelen nyílik ki az ajtó és hárman lépnek be a terembe.

— Szervusz Laci — köszönnek rá. Mi van? Miért hívtál össze őrsi ülést? Nagyon titokzatos voltál délelőtt! f szól Kovács Misi, az őrsvezető-helyettes. Csak nincs valami baj? — kérdezi újra, látva az őrsvezető komor arcát.

— Van. Mégpedig elég nagy baj van, fiúk. Olvassátok csak — teszi elébük a levelet.

Hárman egyszerre nyúlnak utána és olvassák a hevenyészve írt és rejtélyesnek tűnő szöveget.

— Sanyi... Sanyi bajban van? Mi közünk hozzá? Ű hagyott itt bennünket. Itt hagyta az őrsöt! Miért törődnénk mi vele — szól újra Kovács Misi és hozzáteszi —• ki írta ezt a levelet?

— Csak sej’tem — szól Laci —, de nemsokára megtudjuk.

— Bajban van? — szólal meg Varga Pisti is, kissé gúnyos hangon. Talán egyest kapott történelemből és mi tanuljuk meg helyette a szabadságharcot? Vagy elrabolták az indiánok és ki kell szabadítani?

— Elrabolták... Igen... ugrik fel Laci mérgesen. Elrabolták az őrstől. Egy pár csavargó... ha nem is az indiánok. Nem ilyen hangot vártam tőletek. Azt hittem, hogy ha az őrstől segítséget kérnek, akkor...

— De... hát... mi történt? Én azt hittem, tréfálsz azzal a papírral — szólal meg halkabban Varga

Közben nyílik az ajtó és újra hárman érkeznek egyszerre. Most már együtt van az őrs, illetve... csak Sanyi hiányzik. Sanyi, aki hetek óta féléjük sem nézett és aki miatt ma összeült az őrs, hogy segítsen rajta... ha tud.

Laci komoly arccal áll fel és így szól:

— Üljetek le fiúk, olvassátok el a levelet és egyelőre ne kérdezzetek semmit. Mindenre kaptok magyarázatot. Várunk egy pár