Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-18 / 142. szám
KOROSTAJ ________A NÉPÚJSÁG KULTURÁLIS MELLÉKLETE__________ Az 1961-62-es népművelési évad elé írta: Borka József, a M. T. Népművelési Csoport vezetője A népművelési munka eredményeit vizsgálva Békés megyében is elmondhatjuk, hogy az elmúlt évek politikai, gazdasági eredményei rendkívüli jó alapot teremtettek a művelődési feladatok széleskörű elvégzéséhez. Megyénkben is hallatlanul megnőttek a művelődési igények, hiszen a társadalom és az egyén részére is ez szükségszerű követelményként jelentkezik. Az alábbiakban néhány szót eredményeinkről: A megyei könyvtár 1960-ban 1 milliónál több kötet könyvet kölcsönzött 42 162 beiratkozott olvasónak. Ez a megye összlakosainak 9 százaléka. 1960-ban társadalmi és állami erőforrásból körülbelül félmillió forintért vásároltunk új könyveket. A művelődési autó 30 tanyaközpontot lát el rendszeres szolgáltatással, de az igény legalább egyszerannyi. ezért nagyon kellene a második művelődési autó is. Harmincnégy termelőszövetkezeti könyvtárunk van, jelenleg 30 termelőszövetkezetben működik klubszoba, illetve a Hazafias Népfront ugyanennyi, vagy több olvasókört átad még ez évben termelőszövetkezeti klubnak. Megyénkben 34 tsz-akadémia, 24 KISZ-akadémia és 9 munkásakadémia működött. Megjegyezhetjük, hogy munkásakadémia még legalább egyszerannyi működhetne. Háromszáztizenhárom szerződést kötött a megyei TIT üzemekkel, tsz-ekkel, művelődési házakkal. A megtartott előadások száma közel 3 és félezer. Járási és városi TIT-szervezete- lnk a közeljövőben megkezdik az új évad jobban koordinált, tervszerűbb elkészítését. Megyénk minden községében van filmszínház. 1960-ban 6 millió 215 ezer látogatója volt filmjeinknek, 450 ezerrel több, mint az előző évben. Több termelőszövetkezet az erkölcsi támogatáson túl, anyagilag is segíti művelődési házainkat, így például a füzesgyarmati tsz- ek 80 ezer forinttal, az eleki tsz 29 ezer forinttal stb. segítik a községi művelődési ház tartalmi munkáját. Csupán a népművelés néhány területéről mutattam rá eredményeinkre azzal, hogy világos előttünk még az a sok tennivaló, amit népünk kulturális felemelése érdekében kell még kifejtenünk. Az 1961—62-es népművelési évad feladatait valamennyi népművelési munkás számára a falusi művelődés helyzetéről szóló párt- határozat jelöli meg. Egy mondatban úgy foglalhatnánk össze a párt határozat irányelveit, hogy minden kulturális szervnek, intézménynek fő feladata a falu kulturális színvonalának emelése. A párthatározat őszintén és tárgyilagosan tárja fel a gátló tényezőket, problémákat, melyekből néhányat ismertetek: A falusi művelődési munkában a kulcskérdés továbbra is a tartalmi, minőségi hiányok kiküszöbölése, azaz a kultúrmunka színvonalának rendszeres, tervszerű emelése. A tartalmi, minőségi színvonal emelése mellett azonban látnunk kell, hogy azzal egy időben meny- nyiségi problémákat is meg kell oldanunk. Szemléletes lesz ez, ha őszintén utalunk például arra, hogy a kulturális nevelőmunkánk a termelőszövetkezeti parasztság kis részére terjed csak ki. Rendezvényeink többségén ugyanazokat az arcokat látni. Gondot okoz az is, hogy a legtöbb gyermek csak moziba jár, a népművelés többi eszközével, módszerével pedig nem hatunk kellő eredménnyel sem a gyermekekre, sem a serdülőkre. Könyvtárainkban a 14—18 éves olvasók száma a legalacsonyabb. A termelőszövetkezeti asszonyok általános és szakmai műveltségét is emelni kell, hiszen ezt a nagyüzemi gazdálkodás szükségszerűen megköveteli. Az üzemi munkások technikumi-szakműveltségi szintre emelése is sürgető követelményként jelentkezik. Igaz, hogy falun is igénylik a műveltséget, de sokszor nem a korszerű, szocialista tartalmú műveltséget. Mélyek még a kispolgári ízlés, a giccs gyökerei. Veszélyes az a jelenség akkor, ha ez úgy jelentkezik, mint az „új kultúra” térhódítása. Mindannyiunk feladata tehát a helyes irányú közösségi tudat kialakítása, ami nem egyeztethető össze azzal a helytelen gyakorlattal, hogy több faluban a művelődési munkát csak a műkedvelők szerepléseire szűkítik le. Népművelési munkánk homlokterébe továbbra is a szocialista tudatformálást kell állítanunk. Megyénkben is a legjobban bevált isLukács Miklós: 'Hy*íb Zeng most a nap, arany harsonás, a pihegélő cserjék felett, mint tengeren kis vitorlás, úsznak ezüst-zászlós fellegek. Szomj csókja tépi égő szádat, kókadt lombok epednek a fán, mint fuldokló, a riadt ágak, kapkodnak forró szelek után. Kútgémre száll a szomjas gerle, tüzes kámzsa a tolla testén, gyöngyöző fényes szárnyat ejtve néz a mélybe, jaj, inna szegény. meretterjesztő formák, melyek tartalmi, színvonalbeli igényességet is követelnek: a munkás- és termelőszövetkezeti akadémiák, az ezüstkalászos tanfolyamok és szakmunkásképző tanfolyamok. E tudatformáló szaktanfolyamok. jobb, koordináltabb, szélesebb körű elkészítése érdekében kell járási-városi művelődési osztályainknak a nyár folyamán erőit összefogni. Alapos, indokolt véleménykutatáson alapuljanak az ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok szerződéskötései. A művelődési feladatok jobb, színvonalasabb megvalósítása érdekében nagy szerepük lesz az új évadban a járási-városi művelődési osztályoknak. Ök a terület elsőfokú művelődési hatóságai, gazdái. Ez a gazda szerepe nagy feladatokat ró apparátusunkra. A szocialista termelési szektorokban dolgozó falusi, üzemi dolgozók tudatát is szocialistává kell formálniuk, az iskolai és iskolán kívüli nevelés számos eszközével, módszerével. Jól megtervezett, elvileg. • pedagógiailag jól felépített operatív munkaprogrammal kell segíteniük a falvak éves kulturális terveinek színvonalas kivitelezését. Szeretném kiemelni ismételten, hogy sokrétű, változatos munka- programban tegyék érdekelté tantestületeinket, kultúrmunkásain- kat, járási, városi kulturális intézményeinket és a tömegszervezeteket. Szabad legyen néhány jó kezdeményezést megemlítenem, melyek követését javasoljuk. Több járásban, városban, sőt községben is önálló kezdeményezésképp kulturális heteket, napokat, hangversenyeket, kiállításokat, tsz-klubo- kat, filmankétokat, gyermekfoglalkoztatást, családi ünnepeket stb. rendeztek az elmúlt évadban. Feltétlenül helyes, követendő példák ezek. csak több módszertani segítséggel, módszeresebb, körültekintőbb, szélesebb társadalmi alapokon való elkészítéssel kezdjék járásaink, városaink, kulturális intézményeink e munkájukat. Igényeljék a megyei népművelési tanácsadó sokrétű módszertani segítségét. Járási, városi osztályainknak el kell érniük, hogy a helyi vezetőszervek megfelelően irányítsák, koordinálják a gazdasági szervezőmunkával együtt a kulturális nevelőmunkát is. Látókörükből ne essen ki a művelődés tartalmi, színvonalbeli emelésének kérdése, első helyen a tudatformálás, ismeretterjesztés problémájával. Intézményeink a legszorgalmasabban működjenek együtt a termelőszövetkezetek vezetőivel és a termelőszövetkezeti klubokkal. A falu szocialista átalakulásának kulturális problémái nagy feladatot jelentenek valamennyiünknek. E feladatot társadalmi üggyé kell tennünk, és megalkuvást nem tűrő ideológiai, kultúrpolitikai munkát kell végeznünk. E munka harcosaivá egyre több pedagógust, értelmiségit kell megnyernünk, mert fáradhatatlan áldozatos munkájuk szükséges a felfelé ívelő, szocialista tartalmú kultúr- munkánk kibontakoztatásához. Lipták Pál: Gyülekezés tsz-agitáció után Emlékezés Gorkijra Huszonöt éve annak, hogy a halhatatlan Gorkij örökre lehunyta szemét, s ma műveiben él tovább. De milyen nagyszerűen él, milyen magával ragadó erővel! Regényei, útirajzai, tanulmányai, karcolatai, színművei, politikai és kultúrpolitikai írásai, kritikái, meséi mindmegannyi ékesszóló bizonyságai annak, hogy az igazi, a velejéig nagy író az irodalom roppant orgonájának minden billentyűjén tudott játszani, s örökértékü remekekkel ajándékozta meg népét és az egész emberiséget. írásművészetének széles skálája nemcsak mondanivalóinak változatos műfaji formákban történt kifejezése által válik szembetűnővé, hanem azáltal is, hogy az 1917-es nagy történelmi korforduló előtt, alatt s azt követően élt és alkotott: 1869-ben született. Nyomorúságos körülmények között nőtt fel. A nélkülözés, a nincstelenség, a számkivetettség minden pokoli gyötrelmét végigszenvedte a cári Oroszország többi szenvedőjével együtt. De nem maradt csupán megkínzott alanya annak a kornak, hanem kutatta, kereste az okokat, amelyek miatt csak kevesen élhettek jólétben, miközben a többség verejtékezett s pusztult. Az eszközt is kereste, mellyel mindezt kifejezheti, a világ elé tárhatja, s megmutathatja — többek között — ő is a társadalmi szakadékból kivezető utat. Ezt az eszközt az írásban lelte meg. Önéletrajzi regényében, Az élet forgatagában címűben, meg abban a másikban, a Klim Számgin életében olyan erővel eleveníti meg indulását, s a világot, melyben először eszmélt és először lendült a nagy küzdelembe, hogy úgy érzi az olvasó, mintha olvasás közben maga is benne mozogna abban a súlyos forgatagban. De Gorkij nemcsak megláttatja a feudál-burzsoá kort, mert hiszen akkor ha sokat is, de mégsem jelentene a világirodalomban többet, mint amit a polgári társadalom realistái jelentenek. Nem állt meg az élet elesettjeinek és nagyurainak ábrázolásánál, Foma Gorgyejevnél, de még az Ar- tamonovoknál sem, hanem céltudatosan tovább haladt, megírva Az anyá-ban a társadalom, az osztálytársadalom kendőzetlen valóságát, küzdelmét, s megmutatva azt az erőt, a munkásosztálytj mely pártja okos vezetésével, engesztelhetetlen küzdelemben kivívja az elnyomókkal szemben a dolgozók szabadságát. És hogy meddig jutott el irodalmi munkásságával Gorkij e téren? Azt a legilletékesebb válaszadó, Lenin így fejezte ki: „A proletárművészet terén Maxim Gorkij hatalmas plusz.” Más-más fogalmazásban, de ugyanezt mondták róla a nagy író akkori neves kortársai és méltatására ma sem találunk szebb, nagyszerűbb jelzőt e két szónál: pro. letáríró. Gorkij műveiben a milliók adtak hangot létezésükről, hősi harcaikról, szabadságvágyukról, a dolgozó és alkotó ember nagyszerű élniakarásáról! Nem véletlen, hogy Gorkij már első műveinek megjelenésekor hazánkban az egyszer ű emberek körében oly meleg együttérzést, rokonszenvet és hatalmas érdeklődést támasztott. Nem véletlen, hogy a Tanácsköztársaság idején ő is forró üdvözle. tét küldte népünknek és hős munkásosztályának. Az pedig természetes és magától értetődő, hogy Gorkij ma könyvtárainkban és az olvasók szívében oly igen megbecsült helyet foglal el. Kevés világ- irodalmi nagyság tulajdona az, hogy klasszikus és egyben a legmodernebb is. Gorkij itt halad velünk, az új társadalom fáklyavivőinek élén! — húr — Simái Mihály: Lázadok... Békülök... Élek. lázadok ... békülök ... élek ... havazó hamuvá égek ... emelek ... zuhanok ... szállók .. . vívom, viszem ezt a világot! Szuronyok nézik a mellem; ágyú kél homlokom ellen; vasszárnyon csattog az átok védem, hiszem ezt a világot! Hívnak a kékszavú álmok; teremteni kell a világot; görnyedek, izzadok, élek, a háznak, a kertnek, a rétnek!
