Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-18 / 142. szám
WM. június 18., vasärnai, NÉPÜJSÁG 3 Három név és cím került a noA pesti pártmunkásról már harmadnap elterjedt a hír, hogy rendes ember, szereti az igazságot, de nagyon idegesíti, ha a munkák nem úgy mennek, ahogyan az elő van írva. A tsz-be érkezése után negyedik nap már aktívaértekezletre hívta össze a vezetőségi tagokat, brigádvezetőket. A legfontosabb tennivalók megbeszélése után az egyik brigádvezető merész javaslattal jött elő. — Elhiszem, hogy az elvtárs sokat segít itt nekünk hat hónap alatt, de ha egy dolgot megold, akkor valóban legény a talpán. Tudja, a mi szövetkezetünk még igen fiatal, második éve dolgozunk így.együtt, azaz, hogy dolgoznánk, mert van nálunk egykét nyersnyakas, akik úgy megmakacsolták magukat, hogy az atya egy istennek sem akarnak dolgozni. Az idén még rá sem léptek a közös földre. Azt mondják, hogy betegek, de az orvos nem igazolja egyiknek sem a betegségét. Az egyik az különös beteg. Egyedül él a tanyán, csirkét, libát, disznót nevel és hozzá egész nap cimbalmozik. Így, ahogyan mondom, muzsikál, mint nyáron a tücsök. De dolgozni, azt nem akar-. Mit mondanak ilyenkor azok, akik rendesen megművelik a területüket: mi korán reggeltől késő estig dolgozunk, megmunkáljuk a területünket és azokét is, akik nem dolgoznak. Mucsi meg egész nap cimbalmozik. Ha az elv- táirs meggyőzi Mucsit, meg azt az egy-két tagot, akik még az idén nem dolgoztak, akkor minden elismerés az elvtársé. Mi .már próbálkoztunk, de nekünk nem megy. — Meigpróhálhatnm, hátha sikerül. Csak mondják meg a címüket. Új betegség: a dohány peronoszpórája A szőlő igen veszedelmes betegségéhez, a peronoszpórához hasonló módon lép fel és károsítja a dohányleveleket a külföldről hazánkba jutott dohányperonoszpó- ra. Igen veszedelmes levélbetegség. A nagyszénási Dózsa és a Lenin Termelőszövetkezetben több mint harminc hold területen pusztít. A szőlő peronoszpórájához hasonló módon olajfoltként jelentkezik, majd a levelet teljesen tönkreteszi. Képes á dohány vetésben 100 százalékos pusztítást okozni. A ‘hétköznapi feljegyzés helyzet konzerválása. Ma már a vezető tőkés országok harcolnak a status quo-ért és ebben az egy jelenségben is világosan tükröződik az erőviszonyok megváltozása. Azt jelenti az erőviszonyok megváltozása, hogy a szocialista tábor diktátumokkal akarja ráerőszakolni akaratát más országokra? Mint a tárgyalások anyagából láthattuk, a javaslatokból is kitűnik, és az elkövetkező események is igazolni fogják, hogy a Szovjetunió, a szocialista tábor a nemzetek egyenjogúságának figyelembevételével, a tárgyalások útján kívánja rendezni a nyitva álló, megoldásra érett problémákat. Ezt a célt szolgálja az a javaslat is, amely szerint az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséiül szóló szerződés megtartásának ellenőrzését a 3 meglévő államcsoport — a szocialista országok, a nyugati katonai tömbökben részt vevő országok és a semleges politikát folytató országok — képviteszbe. Másnap azután elindult a pesti munkás felkeresni a „nehéz embereket”. Első útja Mucsihoz, a cimbalmoshoz vezetett. A tanyasi ház ablakából már messzire hallatszottak egy jól ismert magyarnóta akkordjai. A kutya ugatására megjelent a gazda is. Barátságosan behívta a lakásba az idegent. Amikor pedig a vendég a jövetelének a célját kezdte boncolgatni, Mucsi gazda szinte felháborodva mondta a magáét, mivel beteges ember, csak éppen az orvosok nem jönnek rá a bajára, mert ugye sem a békési, sem a csabai, de még a gyulai orvosok sem tudják megállapítani baját, s így írást sem adtak, hogy munka- képtelen. A pesti ember, ha nem is orvos, azt megállapította, hogy olyan különös baj nem lehet, hiszen egy erőteljes emberről van szó. — Tudja mit, barátom — mondja az idegen —, holnap a tsz kocsijával bemegyünk Csabára és megbeszéljük az orvossal, ha tényleg olyan beteg, hogy nem bír dolgozni, akkor adja írásba, mert a tagok követelik a munkára. — Azért nem megyünk Csabára, majd egyszer úgyis megyek Pestre és megvizsgáltatom magam. Na, látja, én ezért is nem megyek dolgozni, mert így szabad vagyok. Most is Pestre akarok menni és biztosan nem engednének el, Romániába is szeretnék menni az idén a rokonokhoz, az is idő. — Volt már olyan a tsz-ben, hogy nem engedték el az embereket, ha ügyes-bajos dolgaikat kellett intézni? — Nem tudom, de gondolom, dohány mellett megtámadja a paradicsomot és a paprikát is, A Földművelésügyi Minisztérium a betegség megelőzésére TIEZEN permetezőszert hozott forgalomba. A dohánytermesztéssel foglalkozó közös gazdaságok részére a Békéscsabai Dohánybeváltó ingyenesen biztosítja a védekezéshez szükséges permetezőszert. Megyénk több közös gazdaságában igen nagy ütemben folytatnak a dohányültetvényeken TIEZEN-es permetezést. selőinek közreműködésével kell elvégezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak olyan döntést hozhatnak a 3 államcsoport képviselői, amelyet mindannyian elfogadtak. Ez kiküszöbölné azt a lehetőséget, hogy a nyugati katonai szövetségekhez tartozó államcsoport rá- kényszeríthetné akaratát szövetségesei szavazatának igénybevételével más országokra. Ezt a tervet a nyugati propaganda elnevezte „trojka” javaslatnak és különböző ürügyekkel ellenzi, megfeledkezve arról, hogy az ENSZ születését előkészítő jaltai konferencia hasonló határozati egyöntetűségben állapodott meg a Biztonsági Tanácsban képviselt öt nagyhatalomra vonatkozóan. Nem jelent diktátumot vagy fenyegetést az a felvetés sem, hogy a német békeszerződést meg kell kötni és Nyugat-Berlin helyzetét rendezni kell. Hruscsov elvtárs azt mondotta: „Kérünk mindenkit, helyesen értelmezzenek bennünhogy nem megy oda az ember, ahová akar. — Kössünk egyezséget, ha a területet, amely egy tagra jut, megmunkálja, akkor oda megy, ahová akar és akkor cimbalmozik, amikor akar, de azt nem várhatja, hogy a maga területét mások munkálják be. így nagyon rosszul fog járni a zárszámadáskor. Mucsi sokáig morfondírozott. Aztán csak kimondta: — Akkor mondja meg, melyik darab földbe kell menni kapálni, hogy minél előbb befejezzem, mert szét akarok nézni Pesten. Mucsi gazda még akkor délután hozzáfogott egy jó tábla nap. raforgó megkapálásához. Másnap, harmadnap dolgozott az a két-há- rom gazda is, akik eddig szintén huzakodtak a munkától. Effy hét múlva az újra megtartott aktívaülésen Bene József pesti munkás arra kérte a brigádvezetőket: segítsék ezeket az embereket, hiszen a jó szó a legmakacsabbakat is belátásra bírja. Csepkó Eta s A mezőgazdasági szakbizottság összeállította a szövetkezeti állattenyésztők munkarendjét A megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztálya és a megyei tanács mező- gazdasági osztálya mellett működő megyei állattenyésztési szakbizottság összeállította a termelőszövetkezeti állattenyésztők munkarendjének javaslatát. Az igen nagy körültekintéssel készült javaslatot június 17-én, szombaton délelőtt 9 órakor bizottsági ülésen vitatják meg. A szombati értekezleten a munkarend mellett szó lesz a sertéstenyésztés időszerű feladatairól is. Az értekezlet anyagából — amennyiben a szakbizottság jóváhagyja — a közös gazdaságoikat érintő javaslatokat eljuttatják megyénk valamennyi szövetkezetébe. Gagarin nevét vette fe! a szocialista brigád Tavaly három kollektíva kelt versenyre egymással a Gyulai Bútoripari Vállalatnál a szocialista brigád cím elnyeréséért. A három brigád közül a májusi termelési tanácskozáson az enyvezők kollektívájának ítélték oda a szocialista címet. A kollektíva tagjai ekkor Gagarin nevét vették fel. két: nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés megkötését, az idén meg kell valósítani a békés rendezést Európában”. A szovjet javaslat még idejében útját kívánja állni egy újból kialakuló, militarista, terjeszkedni szándékozó, sőt atomfegyverrel ellátott Németországnak, és egyben biztosítani kívánja egy demokratikus Németország létét, mely a szocialista fejlődés útjára lépett, és amely nem veszélyeztetője, hanem támogatója a békének. A bécsi találkozó azt mutatta, és ezt olvashatjuk ki Hruscsov elvtárs beszédéből is, hogy a nyitva álló kérdések megoldásához nem erőszakosan, hanem tárgyalásokon vezet az út. Igazunk és erőnk tudatában higgadtan, nyugodtan politizálunk. Az elkövetkező időszak a tárgyalások időszaka lehet — néha kék, néha borús éggel —, melynek tendenciája azonban végső fokon a békés egymás mellett élést szorgalmazó erők további állandó erősödése. A tümegszervezetekröl, „A párt a néppel a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak révén közvetett kapcsolatban van... Feladatuk... hogy a párt szavát közvetítsék a tömegekhez és a tömegek véleményét, kérdéseit közvetítsék a párthoz...” A VII. pártkongresszus e tömör megállapítása teljesen, világosan kifejezi a tömegszervezetek, tömegmozgalmak helyét, szerepét. S amikor arról beszélünk: a szocializmus építésének üteme alapvetően azon múlik, hogy a társadalom valamennyi rétege milyen módon vesz részt az építőmunkában, ez egyben azt is kifejezi, hogy e rétegek tevékenységének foka a tömeg- szervezetek, tömegmozgalmak munkájának a mércéje is. Nyilvánvaló, hogy munkájuk nem független a pártbizottságok, pártszervezetek eszmei, politikai irányításától, de jellegükből adódóan sajátos szerepük van és önállóan dolgoznak. Önállóan kell eldönteniük: hogyan, mi módon érvényesítsék a párt politikáját. És ez a döntő! Ez az egyedüli biztosítéka a társadalmi haladásnak. De az érvényesítés módja más mondjuk az ipari szakszervezetekben és a mezőgazdasági dolgozók szak- szervezetében, ismét más az ifjúsági szervezetekben, a népfront-mozgalomban, a nömozga- lomban, vagy az egészségügyi szervezetekben és a sportszervezetekben. Bizonyos pontokon természetesen munkájuk találkozik, „ösz- szefolyik”. Nevezetesen a népfront-bizottságoknak jelentős szerepük van: a községek, városok rendezésére-szépítésére társadalmi erőket mozgatni. De ugyanakkor szerepe van az ifjúsági szövetségnek is ebben, hiszen csatornaépítésre, parkosításra, fásításhoz a fiatalokat elsősorban a szövetség tud mozgósítani. A társadalomban a különböző rétegek nincsenek elszigetelve egymástól, hanem összetartoznak, „összeolvadnak”, csupán annyiban különböznek, hogy vannak, akik vasat esztergálnak, vannak, akik kukoricát kapál nak, tehenet fejnek, mások tanítanak, gyógyítanak, s ezenkívül még az emberek sakkoznak, úsznak és így tovább. Természetesen társadalmi elhelyezkedésükből, foglalkozásukból eredően más és más oldaláról szemlélik a társadalmi életet. A munkás többek közt a modernebb gépek után vágyik, a szövetkezeti paraszt a bővebb termésre, az orvos újabb egészségügyi intézményekre és így tovább. Ezenkívül, akik sportolnak, sportpályákra és mindarra, ami elősegíti ilyen irányúi igényeik kielégítését. Mindez együttesen a társadalmi fejlődés irányába hat, amennyiben a kívánalmak, törekvések az erőforrások reális talaján állnak. És éppen abban van nagy szerepük a tömegszervezeteknek, tömegmozgalmaknak, hogy azt az erőt, amely a törekvésekben rejlik, helyes irányba tereljék, másrészt ezt az erőt a ténylegesen megoldásra váró feladatokra összpontosítsák. Ehhez viszont az szükséges, hogy munkájukból mindenféle formalitást száműzzenek. Ez azt jelenti, hogy tevékenységüket meghatározott cél vezesse, mégpedig: adott időszakban mit és hogyan kívánnak megoldani. Az nyilvánvaló minden tömegszervezeti és tömegmozgalmi vezető előtt, hogy társadalmi haladásunk kultömegmozgal makrói csa a gazdasági szervező munka, s az emberek ismeretének bővítése, a szocialista tudat formálása. De hogy az egyes rétegeknél hogyan, mi módon valósul ez meg, az már gyakorlati feladat, a köznapi életben felmerült dolgok megoldását jelenti. Hogy az előbbi példánál maradjunk. Keveset ér a beszéd a város, község rendezéséről, ha a népfront-bizottságnak, az ifjúsági szövetségnek gyakorlatilag nincs elképzelése, hogy mennyi társadalmi munkaerőt szervez meg ennek elősegítésére. Ugyanez vonatkozik a különböző szak- bizottságokra is. Csak akkor és abban az esetben szükségesek, ha gyakorlati értékük van, ha részt vesznek a kitűzött feladatok megoldásában, különben csak formális a dolog, amely nemcsak hogy értelmetlen, hanem káros is, mert az ilyen bizottságok tagjaiban elhomályosul e társadalmi szervek jelentősége, csökkenti bennük az ambíciót. Példázva a dolgot: Békés- szentandráson teljesen társadalmi alapon nyugvó sportkör működik. A sportrajongók közül vagy háromszázan támogatják, oly’ módon is, hogy a sportolóknak melegítőkre adtak össze pénzt. Ebben elsősorban nem az összegszerűség a nagyszerű dolog, hanem az ügy iránti szeretet. Amikor meghatározott dologra hívták fel őket. cselekedtek. Ugyanakkor a népfront helyi bizottságának munkája formális, tényleges tevékenységét nemigen lehet megtalálni. Nyilvánvalóan derül ki ebből is, ahol a köznapi élet dolga i tigyekeznek megöl d a ni, ott az e mb er ek cselekednek, ahol pedig nem találják meg a gyakorlati cselekvés módjait, ott az emberek nem is tehetnek semmit. Ez pedig az ambíció csökkenésén kívül azzal is jár, hogy parlagon hevernek az erők, nincsenek a társadalmi haladás szolgálatába állítva. A falvak mostani hétköznapjait tekintve kézenfekvő: a nőmozgalomnak, a népfront-mozgalomnak, az ifjúsági szövetség helyi szervezeteinek legfontosabb feladatuk, hogy valameny- nyi munkáskéz kapát fogjon és tisztogassa a kukorica közéi. Igaz az, hogy a szövetkezeteknek megvannak a maguk munkaszervezetei, de éppen mert ’’...feladatuk..., hogy a párt szavát közvetítsék a tömegekhez...”, sajátos módon szükséges előmozdítaniuk ezt a munkát azzal, hogy mozgalmuk, szervezetük hatáskörébe tartozó embereket ösztönözzék: minden percnyi jó időt a kapálással töltsék el. És ebben is, mint minden másban, legfontosabb a szervezettség, a kézzelfoghatóság: hogyan, mi módon. Ehhez szükséges az is, hogy a tömegszervezetek, tömegmozgalmak hangolják össze munkájukat: mit csináljon az egyik, mit csináljon a másik. Ez nagyon lényeges, hogy a. társadalom. minden rétege mind teljesebb erővel vegyen részt az adott időszak feladatainak megoldásában. Most arra, hogy mindenki beálljon a kukorica sorai közé. Ez most a falusi mozgalomnak, szervezetek munkájának is a mércéje. Ha ez a mérce minden adott időben jót mutat, akkor a társadalom valamennyi rétegélek egyre jobban kielégül az >génye. S ez jelenti a szocialista építést. Cserei Pál