Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

WM. június 18., vasärnai, NÉPÜJSÁG 3 Három név és cím került a no­A pesti pártmunkásról már harmadnap elterjedt a hír, hogy rendes ember, szereti az igazságot, de nagyon idegesíti, ha a munkák nem úgy mennek, aho­gyan az elő van írva. A tsz-be ér­kezése után negyedik nap már ak­tívaértekezletre hívta össze a ve­zetőségi tagokat, brigádvezetőket. A legfontosabb tennivalók megbe­szélése után az egyik brigádveze­tő merész javaslattal jött elő. — Elhiszem, hogy az elvtárs so­kat segít itt nekünk hat hónap alatt, de ha egy dolgot megold, akkor valóban legény a talpán. Tudja, a mi szövetkezetünk még igen fiatal, második éve dolgo­zunk így.együtt, azaz, hogy dol­goznánk, mert van nálunk egy­két nyersnyakas, akik úgy meg­makacsolták magukat, hogy az atya egy istennek sem akarnak dolgozni. Az idén még rá sem lép­tek a közös földre. Azt mondják, hogy betegek, de az orvos nem igazolja egyiknek sem a betegsé­gét. Az egyik az különös beteg. Egyedül él a tanyán, csirkét, li­bát, disznót nevel és hozzá egész nap cimbalmozik. Így, ahogyan mondom, muzsikál, mint nyáron a tücsök. De dolgozni, azt nem akar-. Mit mondanak ilyenkor azok, akik rendesen megművelik a területüket: mi korán reggeltől késő estig dolgozunk, megmun­káljuk a területünket és azokét is, akik nem dolgoznak. Mucsi meg egész nap cimbalmozik. Ha az elv- táirs meggyőzi Mucsit, meg azt az egy-két tagot, akik még az idén nem dolgoztak, akkor minden el­ismerés az elvtársé. Mi .már pró­bálkoztunk, de nekünk nem megy. — Meigpróhálhatnm, hátha sikerül. Csak mondják meg a címüket. Új betegség: a dohány peronoszpórája A szőlő igen veszedelmes beteg­ségéhez, a peronoszpórához ha­sonló módon lép fel és károsítja a dohányleveleket a külföldről ha­zánkba jutott dohányperonoszpó- ra. Igen veszedelmes levélbetegség. A nagyszénási Dózsa és a Lenin Termelőszövetkezetben több mint harminc hold területen pusztít. A szőlő peronoszpórájához hasonló módon olajfoltként jelentkezik, majd a levelet teljesen tönkrete­szi. Képes á dohány vetésben 100 százalékos pusztítást okozni. A ‘hétköznapi feljegyzés helyzet konzerválása. Ma már a vezető tőkés országok harcolnak a status quo-ért és ebben az egy jelenségben is világosan tükröző­dik az erőviszonyok megváltozása. Azt jelenti az erőviszonyok megváltozása, hogy a szocialista tábor diktátumokkal akarja rá­erőszakolni akaratát más orszá­gokra? Mint a tárgyalások anya­gából láthattuk, a javaslatokból is kitűnik, és az elkövetkező esemé­nyek is igazolni fogják, hogy a Szovjetunió, a szocialista tábor a nemzetek egyenjogúságának fi­gyelembevételével, a tárgyalások útján kívánja rendezni a nyitva álló, megoldásra érett problémá­kat. Ezt a célt szolgálja az a javas­lat is, amely szerint az atomfegy­ver-kísérletek megszüntetéséiül szóló szerződés megtartásának el­lenőrzését a 3 meglévő államcso­port — a szocialista országok, a nyugati katonai tömbökben részt vevő országok és a semleges po­litikát folytató országok — képvi­teszbe. Másnap azután elindult a pesti munkás felkeresni a „nehéz embereket”. Első útja Mucsihoz, a cimbalmoshoz vezetett. A tanyasi ház ablakából már messzire hal­latszottak egy jól ismert magyar­nóta akkordjai. A kutya ugatására megjelent a gazda is. Barátságo­san behívta a lakásba az ide­gent. Amikor pedig a ven­dég a jövetelének a célját kezdte boncolgatni, Mucsi gazda szinte felháborodva mondta a magáét, mivel beteges ember, csak éppen az orvosok nem jönnek rá a ba­jára, mert ugye sem a békési, sem a csabai, de még a gyulai orvosok sem tudják megállapítani baját, s így írást sem adtak, hogy munka- képtelen. A pesti ember, ha nem is orvos, azt megállapította, hogy olyan különös baj nem lehet, hi­szen egy erőteljes emberről van szó. — Tudja mit, barátom — mondja az idegen —, holnap a tsz kocsijával bemegyünk Csa­bára és megbeszéljük az orvossal, ha tényleg olyan beteg, hogy nem bír dolgozni, akkor adja írásba, mert a tagok követelik a mun­kára. — Azért nem megyünk Csabára, majd egyszer úgyis megyek Pestre és megvizsgáltatom magam. Na, látja, én ezért is nem megyek dol­gozni, mert így szabad vagyok. Most is Pestre akarok menni és biztosan nem engednének el, Ro­mániába is szeretnék menni az idén a rokonokhoz, az is idő. — Volt már olyan a tsz-ben, hogy nem engedték el az embere­ket, ha ügyes-bajos dolgaikat kel­lett intézni? — Nem tudom, de gondolom, dohány mellett megtámadja a pa­radicsomot és a paprikát is, A Földművelésügyi Minisztérium a betegség megelőzésére TIEZEN permetezőszert hozott forgalom­ba. A dohánytermesztéssel foglal­kozó közös gazdaságok részére a Békéscsabai Dohánybeváltó ingye­nesen biztosítja a védekezéshez szükséges permetezőszert. Me­gyénk több közös gazdaságában igen nagy ütemben folytatnak a dohányültetvényeken TIEZEN-es permetezést. selőinek közreműködésével kell elvégezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak olyan döntést hozhat­nak a 3 államcsoport képviselői, amelyet mindannyian elfogadtak. Ez kiküszöbölné azt a lehetőséget, hogy a nyugati katonai szövetsé­gekhez tartozó államcsoport rá- kényszeríthetné akaratát szövetsé­gesei szavazatának igénybevételé­vel más országokra. Ezt a tervet a nyugati propaganda elnevezte „trojka” javaslatnak és különböző ürügyekkel ellenzi, megfeledkez­ve arról, hogy az ENSZ születését előkészítő jaltai konferencia ha­sonló határozati egyöntetűségben állapodott meg a Biztonsági Ta­nácsban képviselt öt nagyhata­lomra vonatkozóan. Nem jelent diktátumot vagy fe­nyegetést az a felvetés sem, hogy a német békeszerződést meg kell kötni és Nyugat-Berlin helyzetét rendezni kell. Hruscsov elvtárs azt mondotta: „Kérünk mindenkit, helyesen értelmezzenek bennün­hogy nem megy oda az ember, ahová akar. — Kössünk egyezséget, ha a te­rületet, amely egy tagra jut, meg­munkálja, akkor oda megy, ahová akar és akkor cimbalmozik, ami­kor akar, de azt nem várhatja, hogy a maga területét mások munkálják be. így nagyon rosszul fog járni a zárszámadáskor. Mucsi sokáig morfondírozott. Aztán csak kimondta: — Akkor mondja meg, melyik darab földbe kell menni kapálni, hogy minél előbb befejezzem, mert szét akarok nézni Pesten. Mucsi gazda még akkor dél­után hozzáfogott egy jó tábla nap. raforgó megkapálásához. Másnap, harmadnap dolgozott az a két-há- rom gazda is, akik eddig szintén huzakodtak a munkától. Effy hét múlva az újra megtartott aktívaülésen Bene Jó­zsef pesti munkás arra kérte a brigádvezetőket: segítsék ezeket az embereket, hiszen a jó szó a legmakacsabbakat is belátásra bír­ja. Csepkó Eta s A mezőgazdasági szakbizottság összeállította a szövetkezeti állattenyésztők munkarendjét A megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztálya és a megyei tanács mező- gazdasági osztálya mellett működő megyei állattenyésztési szakbizottság összeállította a termelőszövetkezeti ál­lattenyésztők munkarendjének javas­latát. Az igen nagy körültekintéssel készült javaslatot június 17-én, szom­baton délelőtt 9 órakor bizottsági ülé­sen vitatják meg. A szombati értekez­leten a munkarend mellett szó lesz a sertéstenyésztés időszerű feladatairól is. Az értekezlet anyagából — amennyi­ben a szakbizottság jóváhagyja — a közös gazdaságoikat érintő javaslatokat eljuttatják megyénk valamennyi szö­vetkezetébe. Gagarin nevét vette fe! a szocialista brigád Tavaly három kollektíva kelt versenyre egymással a Gyulai Bú­toripari Vállalatnál a szocialista brigád cím elnyeréséért. A három brigád közül a májusi termelési tanácskozáson az enyvezők kol­lektívájának ítélték oda a szocia­lista címet. A kollektíva tagjai ekkor Gagarin nevét vették fel. két: nem lehet tovább halogatni a német békeszerződés megköté­sét, az idén meg kell valósítani a békés rendezést Európában”. A szovjet javaslat még idejében útját kívánja állni egy újból ki­alakuló, militarista, terjeszkedni szándékozó, sőt atomfegyverrel ellátott Németországnak, és egy­ben biztosítani kívánja egy de­mokratikus Németország létét, mely a szocialista fejlődés útjára lépett, és amely nem veszélyezte­tője, hanem támogatója a béké­nek. A bécsi találkozó azt mutatta, és ezt olvashatjuk ki Hruscsov elvtárs beszédéből is, hogy a nyit­va álló kérdések megoldásához nem erőszakosan, hanem tárgya­lásokon vezet az út. Igazunk és erőnk tudatában higgadtan, nyu­godtan politizálunk. Az elkövetke­ző időszak a tárgyalások időszaka lehet — néha kék, néha borús ég­gel —, melynek tendenciája azonban végső fokon a békés egy­más mellett élést szorgalmazó erők további állandó erősödése. A tümegszervezetekröl, „A párt a néppel a tömegszer­vezetek és a tömegmozgalmak révén közvetett kapcsolatban van... Feladatuk... hogy a párt szavát közvetítsék a tömegek­hez és a tömegek véleményét, kérdéseit közvetítsék a párt­hoz...” A VII. pártkongresszus e tö­mör megállapítása teljesen, vilá­gosan kifejezi a tömegszerveze­tek, tömegmozgalmak helyét, szerepét. S amikor arról beszé­lünk: a szocializmus építésének üteme alapvetően azon múlik, hogy a társadalom valamennyi rétege milyen módon vesz részt az építőmunkában, ez egyben azt is kifejezi, hogy e rétegek tevékenységének foka a tömeg- szervezetek, tömegmozgalmak munkájának a mércéje is. Nyil­vánvaló, hogy munkájuk nem független a pártbizottságok, pártszervezetek eszmei, politikai irányításától, de jellegükből adó­dóan sajátos szerepük van és önállóan dolgoznak. Önállóan kell eldönteniük: ho­gyan, mi módon érvényesítsék a párt politikáját. És ez a döntő! Ez az egyedüli biztosítéka a tár­sadalmi haladásnak. De az érvé­nyesítés módja más mondjuk az ipari szakszervezetekben és a mezőgazdasági dolgozók szak- szervezetében, ismét más az if­júsági szervezetekben, a nép­front-mozgalomban, a nömozga- lomban, vagy az egészségügyi szervezetekben és a sportszerve­zetekben. Bizonyos pontokon természe­tesen munkájuk találkozik, „ösz- szefolyik”. Nevezetesen a nép­front-bizottságoknak jelentős szerepük van: a községek, váro­sok rendezésére-szépítésére tár­sadalmi erőket mozgatni. De ugyanakkor szerepe van az ifjú­sági szövetségnek is ebben, hi­szen csatornaépítésre, parkosí­tásra, fásításhoz a fiatalokat el­sősorban a szövetség tud mozgó­sítani. A társadalomban a különböző rétegek nincsenek elszigetelve egymástól, hanem összetartoz­nak, „összeolvadnak”, csupán annyiban különböznek, hogy vannak, akik vasat esztergálnak, vannak, akik kukoricát kapál nak, tehenet fejnek, mások ta­nítanak, gyógyítanak, s ezenkí­vül még az emberek sakkoznak, úsznak és így tovább. Természe­tesen társadalmi elhelyezkedé­sükből, foglalkozásukból eredő­en más és más oldaláról szemlé­lik a társadalmi életet. A mun­kás többek közt a modernebb gépek után vágyik, a szövetke­zeti paraszt a bővebb termésre, az orvos újabb egészségügyi in­tézményekre és így tovább. Ezenkívül, akik sportolnak, sportpályákra és mindarra, ami elősegíti ilyen irányúi igényeik kielégítését. Mindez együttesen a társadalmi fejlődés irányába hat, amennyiben a kívánalmak, törekvések az erőforrások reális talaján állnak. És éppen abban van nagy szerepük a tömegszerve­zeteknek, tömegmozgalmaknak, hogy azt az erőt, amely a törek­vésekben rejlik, helyes irányba tereljék, másrészt ezt az erőt a ténylegesen megoldásra váró fel­adatokra összpontosítsák. Ehhez viszont az szükséges, hogy munkájukból minden­féle formalitást szám­űzzenek. Ez azt jelenti, hogy tevékenységüket meghatá­rozott cél vezesse, mégpedig: adott időszakban mit és hogyan kívánnak megoldani. Az nyil­vánvaló minden tömegszervezeti és tömegmozgalmi vezető előtt, hogy társadalmi haladásunk kul­tömegmozgal makrói csa a gazdasági szervező munka, s az emberek ismeretének bőví­tése, a szocialista tudat formálá­sa. De hogy az egyes rétegek­nél hogyan, mi módon valósul ez meg, az már gyakorlati fel­adat, a köznapi életben felme­rült dolgok megoldását jelenti. Hogy az előbbi példánál ma­radjunk. Keveset ér a beszéd a város, község rendezéséről, ha a népfront-bizottságnak, az ifjúsá­gi szövetségnek gyakorlatilag nincs elképzelése, hogy mennyi társadalmi munkaerőt szervez meg ennek elősegítésére. Ugyan­ez vonatkozik a különböző szak- bizottságokra is. Csak akkor és abban az esetben szükségesek, ha gyakorlati értékük van, ha részt vesznek a kitűzött felada­tok megoldásában, különben csak formális a dolog, amely nemcsak hogy értelmetlen, ha­nem káros is, mert az ilyen bi­zottságok tagjaiban elhomályo­sul e társadalmi szervek jelentő­sége, csökkenti bennük az ambí­ciót. Példázva a dolgot: Békés- szentandráson teljesen társadal­mi alapon nyugvó sportkör mű­ködik. A sportrajongók közül vagy háromszázan támogatják, oly’ módon is, hogy a sportolók­nak melegítőkre adtak össze pénzt. Ebben elsősorban nem az összegszerűség a nagyszerű do­log, hanem az ügy iránti szere­tet. Amikor meghatározott do­logra hívták fel őket. cseleked­tek. Ugyanakkor a népfront he­lyi bizottságának munkája for­mális, tényleges tevékenységét nemigen lehet megtalálni. Nyil­vánvalóan derül ki ebből is, ahol a köznapi élet dolga i tigyekeznek meg­öl d a ni, ott az e mb er ek cselekednek, ahol pedig nem találják meg a gyakorlati cselekvés módjait, ott az embe­rek nem is tehetnek semmit. Ez pedig az ambíció csökkenésén kívül azzal is jár, hogy parlagon hevernek az erők, nincsenek a társadalmi haladás szolgálatába állítva. A falvak mostani hétköznap­jait tekintve kézenfekvő: a nő­mozgalomnak, a népfront-moz­galomnak, az ifjúsági szövetség helyi szervezeteinek legfonto­sabb feladatuk, hogy valameny- nyi munkáskéz kapát fogjon és tisztogassa a kukorica közéi. Igaz az, hogy a szövetkezetek­nek megvannak a maguk mun­kaszervezetei, de éppen mert ’’...feladatuk..., hogy a párt sza­vát közvetítsék a tömegekhez...”, sajátos módon szükséges elő­mozdítaniuk ezt a munkát azzal, hogy mozgalmuk, szer­vezetük hatáskörébe tartozó embereket ösz­tönözzék: minden percnyi jó időt a kapálással töltsék el. És ebben is, mint min­den másban, legfontosabb a szer­vezettség, a kézzelfoghatóság: hogyan, mi módon. Ehhez szükséges az is, hogy a tömeg­szervezetek, tömegmozgalmak hangolják össze mun­kájukat: mit csináljon az egyik, mit csináljon a másik. Ez nagyon lényeges, hogy a. társa­dalom. minden rétege mind tel­jesebb erővel vegyen részt az adott időszak feladatainak meg­oldásában. Most arra, hogy min­denki beálljon a kukorica sorai közé. Ez most a falusi mozgalomnak, szervezetek munkájának is a mércéje. Ha ez a mérce minden adott időben jót mutat, akkor a társadalom valamennyi rétegé­lek egyre jobban kielégül az >génye. S ez jelenti a szocialista építést. Cserei Pál

Next

/
Thumbnails
Contents