Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-10 / 135. szám
/ 1981. június 10., szombat N t P Ű J S A G 3 A jő kollektív szellem a legnagyobb nehézséget is legyőzi A kondorosi Lenin Tsz tagságának jó része alig egy éve lépett az új útra. Máris szépen alakul a közösségi szellem. Vezetőink nemcsak a gazdaság irányítását, hanem a tagság erkölcsi nevelését is feladatuknak tartják. Ennek érdekében több politikai gyűlést tartottak. A tsz asszonyainak a nőtanács tart előadásokat. Természetesen a fiatalokról sem feledkeznek meg. Sokszor beszélget velük a párttitkár. Előadásokat is tart, mint legutóbb is „A szocialista erkölcs” és más ehhez hasonló jellegű címmel. Ezek az előadások nálunk nem is eredménytelenek. Egy-egy előadás után éles viták Tanácskoznak a MEDOSZ sz. b. titkárai A megye mezőgazdasági üzemeinek szakszervezeti titkárai június 13-án, kedden délelőtt 9 órai kezdettel tartják meg tanácskozásukat Békéscsabán, a MEDOSZ helyi szervezetének Luther utcai helyiségében. Az értekezleten a MEDOSZ XX. kongresszusának határozataiból adódó feladatokat, valamint az eddigi munkát vitatják meg, majd a nyári betakarítási munkákról és a szocialista brigádmozgalommal kapcsolatos feladatokról tanácskoznak. közepette állapítják meg, hogy mi a helyes, mi az igaz. Munka közben főként párttagjaink igyekeznek rávilágítani az igazságra. Sokszor halljuk Kocsis elvtársat, amint magyarázatot ad egy-egy vitás kérdésre. Sokat fordít a fiatalság politikai nevelésére is. Magam is meggyőződtem róla, hogy elbeszélget minden fiatallal az időszerű politikai kérdésekről is. Kocsis néni, a nőbizottság tagja szintén ilyen munkát végez az asszonyok között. Lelkes munkájukkal már sok maradi felfogású ember elvét sikerült megváltoztatni. Az ő és a többi párttag munkáját dicséri ez. A helyes eszme természetesen győz. így értük el, hogy a kollektív szellem kollektív brigádot hozott létre, s így közös erővel minden munkát idejében elvégzőnk. Jó terméseredményekre számolunk. A tsz-ben sok a fiatal. Senki sem vágyik a városba! Nálunk mindenki megtalálja számítását. A jó közösségi szellem a tsz tagságát egy szerves egységgé, egységes egésszé alakítja. Ez is egyik fő alapja célunk megvalósulásának, a tsz megszilárdításának. Tiszai Magda III. o. gimn. tanuló A családtagok is segítenek a tsz-eknek a növényápolásban Békés megye sík vidékén, amerre a szem ellát, dúsan fejlett, haragoszöld cukorrépa, kukorica és egyéb növény díszük a termelőszövetkezeti nagytáblákan. A szarvasi járás termelőszövetkezeteinek határában már annyira beborították a cukorrépalevelek a földet, hogy a növényápolók, ha kapáim próbálnának, több kárt csinálnának, mint hasznot. Ezért minden erőt a kukorica, a napraforgó gyomtalanítására fordítanak. A napokig tartó, kiadós esőzés után megyeszerte benépesült a határ, huszonötezer kézikapás irtotta a gyomot főleg kukoricaföldeken, hogy még aratás előtt másodszor, legtöbb helyen harmadszor befejezhessék a kapálást. Sokat segítenek ebben a sürgős munkában a családtagok. Az örménykúti 1800 holdas Rákóczi Tsz határában például száz családtag vonult ki a földekre. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben a kapáláson kívül sok munkát ad az asszonyoknak a kertészet. A hét elején két vagon káposztát szedtek le és indítottak útnak Csehszlovákiába, a szemben lévő nagy táblán pedig téliká- poszta-palántákat ültettek a szorgos kezek. det, aztán felszedi. Furcsán a hátára kötötte a kötelet és onnan rángatta le. hogy letehesse. Dolgozik, mint egy gép. De nem sokra ér. 'J’egnap kezdhette és összesen 12 keresztje volt — ha részibe aratnál — gondolta akkor Csige — ötven kiló búzánál nem kerestél volna többet, ez bizony egy aratónak kis napszám. — Aztán tovább nógatta a sárgát. A tsz földjén négy kombájn forgolódott. Ettől se lett virágosabb kedve. Az öreg hajladozó derekát látta maga előtt. Néha még a fogát is összecsikorgatta. Ki érti? Ez jobb neki? Vén tökéletlen. — És a régi méreg még jobban forrott benne. Lassan ősz lett. A kinnmaradtak egyenként, kettesével jövögettek az irodára. Kicsit félszegen, restelkedve kérték a belépési nyilatkozatot. A szövetkezetiek, ha néha mosolyogva is, de vigyáztak arra, hogy ne bántsák meg ezeket az embereket. Október végén már csak három egyéni volt a faluban. A meghalt katolikus pap vénkisasszony húga, meg még egy ilyenfajta és Radácsi. Egyszer a Csige fiú megpillantotta a piacon az öreget. Mintha az iroda felé menne — legalábbis úgy látta —, szinte szaladt, hogy kényelmesen elhelyezkedhessen az asztal mögött. De Radácsi nem nyitotta rá az ajtót se akkor, se máskor. Csak azt látta rajta, hogy ha lehet, még szikkadtabb, még csontosabb, a bajsza még jobban csajlára áll, mint régen. tanácselnök egyik este beállított a tsz-irodába. Egy darabig beszélgettek erről is, arról is. Csige szerette volna kiugratni a nyulat a bokorból. Mit akar Vajda Pál? Mert az öreg nagy huncut hírében állt és mindig Ádámtól—Évától kezdi, ha valamit el akar intézni. Már egy óra is elrepült, amikor Vajda Pál kotorászni kezdett a zsebében. — Te, Imre, olvasd csak el — és egy kórházi papírt adott a kezébe. — Az elnök olvasni kezdte. Vajda meg az arcát nézte. Csigé- nek egy kicsit megszürkült az arca, szája még keskenyebb lett, aztán visszaadta a papírt. — ö akarta, fizessen! — Bolond vagy te, öcsém. Miből? — Adja el a gatyáját. — Na, te, apád lehetne. — Letagadnám — mosolyodott el Csige. Vajda ebből a mosolyból lágyulást érzett. — Hát rokonod is neked Radácsi. — Tudtommal csak sógor — az nem rokon. — Nálatok... Ide figyelj, mi, már•• Önkiszolgálással gyorsabb... Az önkiszolgálást nem kell kü- amíg a második fogást feltálalták, lön bemutatni. Békéscsabán, Gyű- Azok a dolgozók, akik a földelán, Orosházán, de a megye fal- ken étkeznek, részükre munkacsaRuzsa Anna az önkiszolgáló ablaknál patonként, termosztát edényekben juttatják ki az ebédet, s itt is ön- kiszolgálás van. Ebéd után gyakran megkérdezik: Elegendő volt-e az étel? Aki repetára tart igényt, azt a fősza- káscné — András Istvánná — minden további nélkül még egy adag körethez juttatja. Van miből jó ebédet főzni, repetát kérni. Ezt állapíthattuk meg, mikor Horváth Géza, a konyha vezetője megmutatta az élelmiszerraktárt. Füstölt szalonna, csabai módra készült paprikás szalámi, füstölt karaj, füstölt sonka, savanyúság és befőtt annyi volt a polcokon, hogy a rudak meggörbültek, a polcok pedig roskadoztak. —sik vaiban, községeiben is közismert lett, jól bevált, örvendetes, hogy az önkiszolgálást már nemcsak az üzletekben alkalmazzák, hanem cA/i/ áldás története felhasználják az üzemi étkezdékben is. A Gyulai Állami Gazdaságban az ebédelésnél például a dolgozók önmagukat szolgálják ki. A konyhában feltálalják az ételt (levest, húst körettel, vagy tésztát), kanalat, villát és poharat. Egy kis tálcán mindenki, egyszerre megkapja az adagot, s miután elfogyasztotta, önkiszolgálás révén a helyiség elhagyása előtt a részére kiadott tányérokkal, evőeszközzel s pohárral a mosogatóablaknál elszámol. Persze, ez az elszámolás nem úgy értendő, hogy ott áll egy bizottság és számba veszi a leadott kanalak, villák, tányérok, tálcák mennyiségét, hanem úgy, hogy a konyha egyik dolgozója rápillant a tálcára, s átveszi a mosatlant. Nem véletlen, hogy a gazdaság üzemi konyhájában ezt az étkeztetési eljárást választották — hallottuk. Naponta 150-en—160-an étkeznek, s hogy mindenki hamar, rövid idő alatt megebédeljen, csak ezzel a módszerrel tudják biztosítani. Fél óra sem szükséges 100—150 dolgozó ebédeltetéséhez, míg ellenkező esetben, amíg a levest mindenki elé tették, utána 25 perc is eltelt, ha nem több, mint a tanács, a felét kifizetjük ennek a 12 ezer forintnak. — Megbolondultak maguk, egy ilyen emberért fizetni? — Ha nincs neki miből — majd egy kis szünetet tartott. — Én azt hittem, hogy a másik hatot meg te fizeted, mármint a tsz — mondta mosolyogva. Az elnökben meghűlt a vér, azt érezte, hogy menten elhagyja a lélek. A másik pillanatban pedig olyan forróság öntötte el, hogy még a szívéhez is odakapott. Vajda Pál pedig kicsit fürkésző tekintettel feltolta a homlokára az öreg szemüveget és úgy nézte a fiú színe változását. Izzóval fizettek? — kérdezte nagy nyugalommal. De az elnökből még most sem szakadt ki a szó. Levegő után kapkodott, majd akkorát ütött az asztalra, hogy két pohár is lerepült róla. — Tűnjön el a szemem elől, mert nem állok jót magamért — mondta Csige és megragadta az öreg mellényét. Tuszkolta volna kifelé, de az viszontszorított és lenyomta a fiatalembert a székre. — Ember az, te — kezdte halkan. Ds Csige felugrott és szinte futkosni kezdett a szobában. A feje is megfájdult, a fogát is csikorgatta. Ügy ökölbe szorította kezét, hogy körme mélyen beieA Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsáru Háziipari Termelőszövetkezetben a közelmúltban egy újítást vezettek be. Ennek azonban külön története van. Az újítás Kovács Pál és Bozsó Tamásné ötlete volt. Amikor ellátogattam hozzájuk, együtt találtam a két újítót. Beszélgetésünk alkalmával több mindenről szó esett, de mint mindenkor, az újságírót akkor is leginkább az érdekelte, hogyan is született meg az ötlet? — Régen gondolkoztunk már ezen — mondotta Kovács Pál —, de az ötlet mégis onnan adódott, hogy több szobában láttam állat- bőröket leterítve az ágy elé. Akkor gondoltam arra, hogy nálunk a szőnyegszövésnél van maradékfonal, s ebből lehetne ilyen célra alkalmas szőnyeget gyártani. — Ezután összedugtuk a fejünket — vette át a szót Bozsóné és így született meg az az. elhatározásunk: subaszőnyeget tervezünk — A tervet már el is készítették? — Hogyne. Már megkezdtük a gyártást is — mondotta Kovács elvtárs. — Eddig 26 négyzetmétert rendeltek Norvégiából. — Ezt kizárólag csak exportra készítik? vájt a tenyerébe, majd megállt a tanácselnök előtt. — Hisz nem is tag? — De az lesz — mondta nyugodtan a másik. — Itt nem. — Nem? Hát hol? Ügy tudom, nálunk egy szövetkezet van, nem? — Addig nem, amíg én elnök vagyok... — Szamár vagy. Nézd csak, egyedül maradt. Az asszony, tán pont az asszony tartotta vissza. De akármi, elég volt annak is egy esztendő vagy többet akarsz? Meg akarod ölni, tönkre akarod tenni? Egyedül meghal. Köztünk meg élhet. Érted is te? Hisz még nem voltál hatvan fele sohasem. — Még csak el se jött. 'J’e vagy a fiatalabb — csattant a tanácselnök szava. Csigének hirtelen minden vér újra a fejébe tódult. Aztán nagyot nyelt és szárazon csak annyit mondott. — Én! — Na ugye? Szóval kifizetitek a hatezret? — Nagy svihák maga, vén Vajda — mondta Csige és egy kis mosoly szaladt az arcára, mint amikor a ködön átvillant a napfény. H, Szabó József — Igen — vette át a szót újra Bozsóné. —/Jelenleg csak külföldi gyártásra engedélyezték. Főleg északi államokból rendelnek. Tudomásunk szerint jövőre mintegy 600 négyzetméter megrendelést várunk. Egyébként — szólt közbe Kovács elvtárs — harminchat lOOx 160,centiméteres szőnyeget küldtünk fel a Külkereskedelmi Vállalathoz bemutatás céljára. Jelenleg két szövőgépen gyártjuk ezeket a szőnyegeket. — Milyen előnye van még a subaszőnyegnek? — Egyik legfontosabb tulajdonsága — adta a felvilágosítást Bozsóné —, hogy úgyszólván selejtet nem lehet gyártani. Az anyagveszteség 2—2,5 százalék Ellentétben a perzsaszőnyegnél, ahol például a megengedett anyag, veszteség 15 százalék. Érdekes még az is, hogy tartós anyagból készül és könnyebb a szövése is, mint a perzsának, vagy torontálinak. Ezután ellátogattunk a munkaterembe is. — Tessék nézni — mutatott Bozsóné két szövőgépre. — itt készülnek a subaszőnyegek. A dolgozók kényelmesen ülve csinálhatják és a keresetük is nagyobb, mint a többi szőnyeg gyártásánál. Mennyit tudtok megcsinálni? — szólt oda az egyik lányhoz. — Ha igyekszünk, naponta ketten egy méterest. — Tehát ez azt jelenti — számolta ki gyorsan Kovács Pál —, hogy egy dolgozó egy hónapban megkeresi az 1500 forintot. A raktárban kész szőnyegeket is mutattak és ahogy a mi ízlésünket elnyerte, úgy gondoljuk, ugyanúgy a külföldön is tetszik majd. és egyre több megrendelés érkezik a háziipari szövetkezethez. —tyik— Újfa’ta ro v a ri rtós*er A caliíőrniai Berkeley egyetem egyik nemzetközi tudóscsoportja felfedezte, hogy miért nem hatnak egyes kártékony rovarokra a DDT-szerü rovarirtók. W. M. Hoskins. a tudóscsoport vezetője szerint a rovai’ok a vegyszerek elleni védekezésül egyfajta enzimet termelnek, amely immunissá teszi őket a DDT-vel és egyéb rovarirtószerekkel szemben. A tudós- csoport most olyan vegyületet dolgozott ki. amely meggátolja ennek az enzimnek a kifejlődését.
