Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-10 / 135. szám
4 NÉPÚJ SÄ $ 1961. június 10., szombat „Fejtől büdösödik a hal” ..: Ezt azonban a szarvasi Árpád Étterem kornyékén lakók nem gondolták még május 16-án, amikor az étterem ventillátorai teljes kapacitással préselték kifelé a konyhából a förtelmes bűzt. Csak később tudták meg. Ugyanis a dalmahodó szél felkapta a pos- ványos mocsárillattal kevert, bomló fehérjék szagát, s belibben- tette azt a járási tanács szellőztetés céljából nyitva hagyott ablakain, lévén a járási tanács az Árpád Étterem fölött. Sőt, hogy, hogy nem, még a rendőrkapitányságra is eljutott a szag, vagy a szag híre. Ezt bizonyítja, hogy maga Urvai elvtárs, a rendőrparancsnok hívta fel május 16-án délután fél 1 órakor telefonon a járási egészségügyi csoportot és kérte: nézzék meg, legyenek szívesek, hogy milyen kémiai kísérleteket folytatnak az Árpád-konyhán, vagy talán az étkezőiknek készítik azt a kotyvalékot, amely ilyen szörnyű bűzt áraszt? . _ Hogyan romlott meg? Dr. Lóránd Pál járási főorvoshelyettes kíséretével azon nyomban lesietett a konyhára és megállapította: nem kémiai kísérletek folynak, hanem törpeharcsából halászlé készül. De olyan törpeharcsából, amelyet már állati takarmányozásra sem lehetne felhasználni. Csery István, az üzemvezető éppen szabadnapos volt, így tehát a főszakáccsal értette meg dr. Lóránd, hogy az elkészített halászlétől és a nyershaltól is sürgősen meg kell szabadulni. De hogyan romlott meg a hal, amikor most is a hűtőszekrényben találták? Ügy, hogy az étterem mintegy két mázsa törpeharcsát vásárolt május 12-én a Hatótól. Három napig ez a nagy meny- nyiségű nyers hal ládákban volt, s csendben rothadni kezdett. Csak 15-én jutott Csery Istvánék eszébe, hogy jégszekrénybe kellene tenni. Igen ám, de addigra már ott tartott a foszlásban a jobb Gcrsra érdemes törpeharcsa, hogy pucolni sem lehetett, s gerince nyers állapotban is magától levált a testéről. 130 kilogrammot azért ehetően elkészítettek és felszolgáltak. Maradt még 70 kiló, ami á 6 forintjával, tetemes ösz- szeg. Ki fizeti azt tó, ha el kell dobni? 1945-ben, meg azelőtt ettek már rosszabbat is a dolgozók. Jól megfűszerezzük a halászlét, s feldolgozzuk a megmaradt Egy öreg fúvós levele Ercsiből Hódi Ferenctől kaptunk levelet a napokban, Ercsiből. Részt szeretett volna venni a II. országos fúvós-fesztiválon, mint szólista. Nem tudjuk Hódi bácsi életkorát, de gondoljuk, hogy a nyolcvan fölött lehet, mert azt írja: „Tanítómesterem Békés megyei volt, valaha Köröstarcsán lakott, ezelőtt vagy 70—80 évvel.” Majd így folytatja: „Én még mindig úgy játszom, ahogy tőle tanultam. A Pest megyei fúvószenekari találkozóról — bár Fejér megyében lakom, soha nem hagynak ki. Tudom, hogy szólisták nem indulhatnak Gyulán, ezért mint hallgató szeretnék részt venni a gyulai fúvós fesztiválon.” Kedves Hódi bácsi, a gyulai rendező iroda tiszteletjegyet küld az ön számára, és az öreg fúvóst szeretettel várjuk a fesztiválra. (K) mennyiséget! Takarékossági rendelet is van a világon! — gondolta az üzemvezető. Ki fizeti meg*? Lehet, hogy furcsának találta aztán, hogy a dobozkészítő és a ruhaipari ktsz dolgozói — akik az Árpádban étkeznek — megundorodtak ettől a halászlétől és ezt be is jegyezték a panaszkönyvibe. De még inkább furcsállotta, sőt az. fmsz vezetőséggel együtt felelőtlennek minősítették azt, hogy dr. Lóránd mégis csak tódobatta az ehetetlen, megromlott nyershalat. — Ki fogja ennek az árát megfizetni?! — háborogmak még ma is éppen azok, akiket a felelősség terhel ebben az ügyben és megfellebbezték a főorvos-helyettes döntését, aki amellett, hogy jogosan tódobatta a halat, száz forint pénzbírsággal büntette az üzemvezetőt. (Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy ez nemcsak a helytelenül tárolt hal miatt történt, hanem a konyhában tapasztalható és jegyzőkönyvbe vett különböző ételmaradékok, ömlesztett nyerssaláta, hagyma, fedetlen forralt tej és egyéb konyhai kellékek csendéletnek éppen nem nevezhető, egymáshegyérrhátánsága miatt.) — Senki sem kapott ételmérgezést a halászlétől! — ez a fő érv a fellebbezésben. Mi lesz a prémiummal? De a panaszkönyv — amely furcsa módon az első vizsgálat óta „eltűnt” és amelyben keresetien szavakkal bejegyezték észrevételüket a dolgozók a halászlé minőségéről — azt bizonyítja, hogy azért nem fordult elő ételmérgezés, mert az étkezők az első kanál s az orrukba csapódó förteknes bűz után undorodva fordultak el a halászlétől, meg sem ették azt. Mért kerítünk mégis ilyen nagy feneket az ügynek? Mert egyrészt megehették volna, és akkor lenne ételmérgezés. Másrészt pedig azért, mert a dolgozók jogos felháborodására helyesen intézkedő járási főorvos-helyettest akarják „kikezdeni” az ügyben érintett felelős személyek — ahelyett, hogy elismernék az egészségügyi vizsgálat napnál is nyilvánvalóbb igazságát — és olyan híreket terjesztenek, hogy dr. Lóránd fizeti majd meg azt a 70 kiló halat, amelyet kidobatott. Hát ez valóban szép! De Csery Istvánnak mégsem az a 70 kiló kidobott hal fáj tulajdonképpen, amelyik á 6 forintjával csupán 420 forintba kerül. Sokkal inkább az, hogy van egy olyan rendelkezés, mely szerint akit megbírságolnak, nem részesülhet prémiumban. Ez a prémium pedig egy üzemvezetőnél tetemes összeget jelent. Innen fújt tehát a nagy ellenállás szele, ezért akarják — úgy gondoljuk — felső szerved is tisztára mosni Csery István konyháját. Ez esetben akkor pedig valóban úgy áll a helyzet, hogy „fejtől büdösödik a hal”. Varga Dezső Csők így lesz magasabb az életszínvonal Nem vitás, mindenki azt szeretné, ha az életszínvonal állandóan emelkedne. Ennek azonban elsősorban az a feltétele, hogy a munka termelékenysége is megfelelő ütemben növekedjen. Egyetlen munkás sem tarthatja igazságosnak, hogy ha régi gépét újabb, nagyobb teljesítményűre cserélik ki vagy kedvezőbb műszaki és munkafeltételeket teremtenek a termeléshez, akkor is annyi maradjon a normája, mint korábban. Márpedig a tapasztalatok szerint az elmúlt esztendőkben nagyon sokszor megfeledkeztek a helyes, az adottságoknak megfelelő normák kialakításáról. Az MSZMP Politikai Bizottsága ezért is hozta tavaly szeptemberben a vállalati munkanormák helyzetéről szóló határozatát, hogy ráirányítsa erre a vállalatok vezetőinek figyelmét. Ennek szellemében láttak hozzá a gyárakban, üzemekben a normák rendezéséhez. A tegnapi lapok szintén egy nagyon fontos kormányrendeletet közöltek a munkanormákról. Ez a rendelet nagyon sok hasznos tanácsot ad az üzemek gazdasági és műszaki vezetőinek, szakszervezeti bizottságainak. Kimondja többek között, hogy úgy kell megállapítani a normákat, hogy azokat az átlagos képességű dolgozók tartósan teljesíthessék. Ez természetesen feltételezi azt, hogy helyesen alakítsák ki a szinteket, jól mérjék fel a lehetőségeket. A rendetet azért is nagy jelentőségű továbbá, mert a jövő feladataira is utal. Így arra kötelezi a vállalatok vezetőit, hogy a normák rendezéséről intézkedési tervet dolgozzanak ki. Mert ez nemcsak mostani feladat, hanem a jövő feladata is. Ahogyan fejlődnek a műszaki feltételek, ahogyan megváltoznak az egyes technológiai folyamatok, úgy kell soron követnie a termelésben az új viszonyoknak megfelelő normáknak is. Ha pedig ezeket a feladatokat mindig időben végrehajtják, akkor elejét lehet venni annak a tömeges normarendezésnek, amelyek az elmúlt időszakban hárultak az üzemek vezetőire. A rendelet igen megnövelte a szakszervezeti bizottságok felelősségét és tennivalóit is. A vállalatok igazgatói ugyanis a normarendezés megváltoztatásáról kötelesek tájékoztatni a szakszervezeti bizottságokat, tehát velük együtt, közös egyetértésben dönthetnek a munkásokat érintő intézkedésekben. Csak akkor várhatjuk, hogy rendszeresen emelkedik majd az életszínvonal, ha a párthatározat és a kormányrendelet szellemében, amikor csak szükséges, mert megértek rá a feltételek, napirendre tűzik az elavult munkanormák rendezését, és nem várnak sehol felsőbb utasításra. P. P. A koreai kultúrattasé látogatása Gyulán és Eleken AMIKOR 1953-BAN beült Budapesten az egyetem bölcsészkarának padjába, aligha gondolta, hogy 1961 áprilisától Magyarországon a koreai követség kultúr- attaséjaként fogja ápolni a magyar—koreai barátságot, amely a budapesti egyetemre segítette. Alig több, mint egy hónapja kapta meg kinevezését, s az addig ismert magyar városok és falvak mellé újabbakat igyekszik megismerni. A hét folyamán két napra Gyulára és Elekre látogatott. Gyulára érkezésekor Jámbor István elvtárs, a városi pártbizottság titkára, Mészár József elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese és Palnik József, a Hazafias Népfront városi titkára fogadta a távoli testvéri nép fiát, aki ellátogatott a Gyulai Állami Gazdaságba és a Gyulai Kertészeti Vállalat kertészetébe. A Kertészeti Vállalat dolgozói egy hatalmas vörös szegfűcsokorral kedveskedtek Bang Jang Gab elvtársnak, a koreai követség attaséjának, aki elmondotta, hogy Phenjanban már látott magyar szegfűt, mert az ő fővárosuk kertészete szoros kapcsolatot tart fenn a Budapesti Kertészeti Vállalattal és különféle virágmagvakat küldenek egymásnak. A kapott hatalmas virágcsokrot városnézés közben a fel- szabadulási emlékmű talapzatára helyezte. BÉKÉS MEGYEI látogatásának második napján Földi István elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa és Perei András, a járási népfront titkára kíséretében Bang Jang Gab elvtárs Elekre látogatott és megtekintette a Lenin Tér melőszövetkezet több mint 8 ezer holdas gazdaságának nagy részét. Különösen megtetszett neki az olasz búza, amelyből a Lenin Tsz 300 holdon termel. Elmondotta, hogy náluk csak későn érő búzafajták vannak, amelyek belenyúlnak az esős időszakba, ezért az olasz búzát ők is igyekeznek majd meghonosítani. Tetszett a koreai vendégnek az is, hogy a termelő- szövetkezet 1800 malaca, 700 süldője, s több mint 2 ezer hízósertése jórészt már önetetőkből táplálkozik. Amint elmondotta, náluk nehézségbe ütközik az állattenyésztés fejlesztése, mert mindössze 2 millió hold szántófölddel rendelkeznek, s most térnek rá fokozottabb mértékben a szemes- és siló- kukorica termesztésére, hogy bőséges takarmánnyal rendelkezzenek. Ebéd után, melyet a község vezetői adtak a vendég tiszteletére, Bang elvtárs megtekintette a község nevezetesebb intézményeit, többek között a községi pártbizottság, a tanács, a földművesszövetkezet irodahelyiségeit és az Állami Gyermeknevelő Intézetet, s elragadták a sok virággal, szőnyeggel, modern bútorokkal és rengeteg játékkal ellátott termek, a szép, tiszta és értelmes gyermekek, akik verssel, énekkel köszöntötték. A község nevezetességeinek megtekintése után, délután 5 órakor a községi kultúrotthon kistermében a község társadalmi szervezetének és termelőszövetkezetének vezetőivel találkozott Bang elvtárs, ahol szinte elhalmozták kérdésekkel a távoli Ko reá gazdasági és kulturális fejlődéséről. Jeszenszki József Észak- és Dél-Korea dolgozóinak kapcsolatáról, Kemény József né pedig arról érdeklődött, hogy milyen arányban vannak bevonva az ország gazdasági és kulturális vezetésébe a nők. Nyisztor György a népművelési munkáról és a néphagyományok ápolásáról, Dobi Károly a koreai termelőszövetkezetek jövedelem elosztásának formájáról kérdezett; BANG JANG GAB elvtársnak a sok kérdésre adott válaszából kibontakozott az észak-koreai nép nagyszerű munkalendülete a szocializmus mielőbbi felépítéséért és szívós harca az imperialisták és bérencei ellen. Vázolta, hogy milyen nagy nyomorban élt a koreai nép a japán megszállás idején, milyen hősiesen harcoltak három éven keresztül az amerikai imperialisták és zsoldosaik ellen. Szinte remegett a hangja, amikor arról beszélt, hogy Dél-Kore- ában még most is a japán megszállási időszakhoz hasonló nyomorúság van. A kétmillió lakosú Szöulban egymillió ember éhezik még, fakéregből és növény gyökérből sem tud eleget enni. Az észak-koreai nép életszínvonala egyre jobban emelkedik, különösen 1958 augusztusa óta, amikor náluk befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mind magasabb terméseredményeket érnek el. Sokan kapcsolódtak be, különösen a fiatalok közül a szocialista brigád cím elnyerésének mozgalmába. Fimondotta azt is, hogy a terme lő?;zövetkezeti elnökök egyharma- da nő, az ifjúsági szervezetek élén pedig többségben, kétharmadban nők töltik be a vezető tisztséget. A DÉLUTÁNI több mint két óra hosszás eszmecsere után, este fél 9-kor a mozi nagytermében koreai-est keretében számolt be a termet zsúfolásig megtöltő ele- kieknek Bang Jang Gab elvtárs a koreai nép eddigi eredményeiről, a hétéves terv célkitűzéseiről. Az eredmények között említette, hogy 75 főiskola működik Észak- Koreában és jelenleg százezer mérnök és szakember fejleszti munkájával a népgazdaságot. Az ipar termelése a hétéves terv végén egy év alatt annyi lesz, mint amennyit 1950 és 56 között összesen termelt. Az elekiek, akik igaz testvérként, nagy szeretettel fogadták, azzal búcsúztak el Bang Jang Gab elvtárstól, hogy mielőbb újra látogasson el hozzájuk. Orosházi festőművész kiállítása A műcsarnok és az orosházi Szántó Kovács János Múzeum rendezésében június 11-én délelőtt 11 órakor nyitják meg Kerti Károly festőművész kiállítását. Kerti Károly festőművész nem ismeretlen Orosházán, hiszen évekig Orosházán élt, s legutóbb a festőművésznek a budapesti Fényes Adolf teremben tartott kiállítása nagy sikert aratott. A kiállítást július 9-ig lehet megtekinteni.
