Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-06 / 131. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961 .június 6., kedd Hruscsov és Kennedy befejezte kétnapos találkozóját Bécs (MTI) Vasárnap a bécsiek tömegei — a szokásostól eltérően — nem hagyták ed a várost. Lemondtak hétvégi kirándulásukról és sűrű sorfalakat alkottak azokon az útvonalakon, amelyeken a szovjet kormányfő és az amerikai elnök, valamint Nyina Hruscsova és Jacqueline Kennedy gépkocsijainak megjelenése várható volt. Az eső is elállt szerencsére, és bár felhőket kergető hideg reggeli szél lehűtötte a levegőt, sokan várták és lelkes éljenzéssel üdvözölték a Heldenplatzon és a Schwarzen- berg-platzon megjelenő Hruscso- vot. Ugyancsak számottevő — főleg a belvárosi lakosokból álló — éljenző tömeg várta a Kennedy- házaspárt is a Stephansplatzon. Ami a vasárnapi események kronologikus sorrendjét illeti: miközben az Egyesült Államok elnöke feleségével együtt a bécsi Stephanskirche reggel 9 órakor kezdődő miséjén vett részt, a szovjet kormányfő Cromiko külügyminiszter és Avilov nagykövet kíséretében pontosan 9 órakor jelent meg a Heldenplatzon és megkoszorúzta a fasizmus osztrák áldozatainak emléktábláját. Utána Hruscsov koszorút helyezett el az Ausztria felszabadításáért vívott harcokban hősi halált halt szovjet katonák Schwarzenberg téri emlékművén is. A vasárnap reggel,,szenzációja 99 az a rádióinterjú volt, amelyet Hruscsov a szovjet hősok emlékművének megkoszorúzása után a Schwarzenberg téren adott Lisa Howardnak, az amerikai ABC rádiótársaság riporter-nőjének, aki már New Yorkban is interjút kapott a szovjet kormányfőtől. Hruscsov rendkívül jó hangulatban, derűsen fogadta a rádió- nporlernő kérését és jóízűen nevetett az osztrák rendőrökön, akik hitetlenkedve és csak vonakodva engedtek utat Lisa Howardnak. Gromiko vállalta a tolmács szerepét a mikrofonba mondott interjúnál. Arra a kérdésre, hogyan tetszik neki a fiatal amerikai elnök, a szovjet kormányfő mosolyogva mondta: — Nézze csak: vannak, akik a magas embert szeretik, másoknak az alacsony tetszik. Egyesek a kövéret, mások a soványát kedvelik — ízlés dolga az egész... A Kennedyt európai kőrútján elkísérő riportemő kerülő úton szeretett volna megerősítést kapni azokra, az egyelőre minden alapot nélkülöző találgatásokra, hogy vajon meghívja-e Hruscsov Kennedyt Moszkvába? Ezért azt kérdezte, hogy megkapja-e majd ő a szovjet vízumot az erre az utazásra már előkészített útlevélbe. Hruscsov mosolyogva felelte: — Szívesen látjuk önt Moszkvában. Meginterjúvolhatja majd az egész családomat. Hruscsov ezután barátságosan elköszönt az amerikai riporternő- tól és a szovjet nagykövetségre hajtatott, ahová utána — mint már jelentettük — a Stephans- kircheből jövet, megérkezett Kennedy elnök is. A szovjet és az amerikai államfőt lelkesen megeljenezték és megtapsolták a szovjet nagykövetség környékén nagy számban összegyűlt bécsiek. A nagykövetség második emeleti tanácstermében a 10 óra 20 perckor megkezdett vasárnapi szovjet—amerikai megbeszélések délután 2 óra 20 percig tartottak. A megbeszéléseken Hruscsovval és Kennedyvel együtt részt vettek a szovjet és az amerikai tanácsadók is: Gromiko, Menysikov, Rusk, Bohlen, valamint Thompson. Jelen volt Avilov, a Szovjetunió bécsi nagykövete is. Délben meghívták a tanácskozásra Matt- hewst, az Egyesült Államok bécsi nagykövetét is. Délután két óra húsz perckor félbeszakították a megbeszélést. A szovjet és az amerikai államférfiak ekkor a szovjet nagykövetség épületében részt vettek azon a szűkkörű ebéden, amelyet Hruscsov adott az Egyesült Államok elnöke tiszteletére. Nyina Hruscsova és Jacqueline Kennedy vasárnap együtt vett részt azon az ebéden, amelyet dr. Marthe Kyrie, Schärf osztrák köz- társasági elnök lánya, adott a Pallavicini-palotában a szovjet kormányfő és az amerikai elnök feleségének tiszteletére. Ebéd előtt Jacqueline Kennedy a Hofburg spanyol lovasiskolájának bemutatóján, Nyina Hruscsova pedig a bécsi filharmonikusok hangversenyén vett részt. Hruscsov fogadta Kennedyt és kíséretét Becs (MTI) Hruscsov és Kennedy vasárnap délelőtt a Szovjetunió bécsi nagy- követségének épületében folytatták megbeszélésüket. Hruscsov gépkocsija 9 óra 30 perckor gördült a szovjet nagykövetség feljárója elé. A szovjet kormányfővel együtt érkezett Gromiko szovjet külügyminiszter és Menysikov, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. Hruscsov bement a nagykövetség épületébe, megtekintette az emeleti termeket és megelégedését fejezte ki az előkészületek felett. Az Egyesült Államok elnökének gépkocsija 10 óra 9 perckor kanyarodott be a Reisner-strassé- ba és 10 óra 10 perckor megállt a bécsi szovjet nagykövetség előtt. Hruscsov ugyanúgy, mint előző nap Kennedy, vendége elé jött és á nagykövetség kapujában üdvözölte a kocsijából kilépő amerikai elnököt. Kennedy Rusk, Bohlen és Thompson társaságában érkezett. A nagykövetség kis utcai elő- kertjében várakozó mintegy ötven sajtóügynökségi tudósító és fotóriporter, valamint a szemközti járdán felépített tribünön legalább félezer sajtóember figyelmének és felvevőgépeinek kereszttüzében Hruscsov szívélyesen és mosolyogva szorította meg az ugyancsak derűs hangulatban érkező Kennedy kezét. — Itt a belvárosban sajnos nincs olyan nagy kertünk az épület előtt, mint amilyen az önök hitzingi villáját övezi — mondotta Hruscsov Kennedynek, és a szűk előkertben igyekezetükben egymást letaposó fotóriporterekre mutatva rendkívül rokonszenvesen sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy valamennyi tudósító nem kaphat elég jó fényképezési irányt. — Sok jó ember kevés helyen is elfér — válaszolta mosolyogva Kennedy, mire az egyik amerikai fotoriporter hangosan így kiáltott feléje: — Köszönjük a bókot elnök úr, kérjük, maradjanak még... A kérést Hruscsovnak is azonnal lefordították, és a két államférfiú perceken át engedelmesen tűrte a fényképezést. Közben Hruscsov Ruskkal, Bohlennal és Thompsonnal is kezet szorított, majd a Hruscsov kíséretében levő Gromiko, Menysikov és Avilov üdvözölték amerikai kollégáikat. Miközben a szovjet és az amerikai államférfiak előrementek, a földszinti előcsarnokban soraikat rendezték az ügynökségi fotóriporterek és tudósítók, akiknek Avilov bécsi szovjet nagykövet — Harlamov szovjet szóvivő és Granov bécsi szovjet sajtóattasé kérésére — engedélyt adott arra is, hogy a vasárnapi szovjet— amerikai tárgyalások megkezdése előtt néhány percre belépjenek a tanácskozások színhelyére. Mire felértünk a második emeletre. a szovjet és az amerikai államférfiak már keresztülhaladtak a csillárfényben úszó, óriási fogadótermen, egy kis titkári szobán és a voltaképpeni tanácskozóteremben tartózkodtak, s láthatólag jó hangulatban beszélgettek. Hruscsov hellyel kínálta vendégeit. Ö maga a bejárattal szemben egy kis dohányzóasztal mögötti pamlagon foglalt helyet és maga mellé, jobb oldalára kérte Kennedy elnököt. Gromiko Hrus- csovtól balra egy fotelben ült. Hruscsov és Gromiko mögött foglalt helyet Avilov bécsi szovjet nagykövet. A fotóriporterek pergőtüzében rövid megbeszélés alakult ki Kennedy és Gromiko között, mire Hruscsov a még távolabb álló Rusk amerikai külügyminiszterhez fordulva így szólt: — Kérem, külügyminiszter úr! Jöjjön közelebb és foglaljon helyet, hogy a fotóriporterek számára teljes legyen a Kennedy—Hruscsov—Rusk—Gromiko csoport. Körülbelül tíz perc telt el attól a pillanp .tói fogva, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke belépett a szovjet nagykövetség épületébe, amikor Harlamov szovjet szóvivő barátságosan megjegyezte: — Úgy gondoljuk, most már elég felvétel van a fotóriporterek kazettáiban és elegendő élmény került az újságírók jegyzetfüzeteibe. Hagyjuk talán magukra az államférfiakat. Hruscsov és Kennedy barátságosan integetve elbúcsúzott a türelmüket megköszönő újságíróktól és 10 óra 20 perckor megkezdődtek a bécsi Hruscsov— Kennedy találkozó második napjának tárgyalásai. Közös szovjet—amerikai sajtóértekezlet a Hofburgban Vasárnap délután 16.35 órakor befejeződött a bécsi Hruscsov— Kennedy találkozó. Néhány perccel előtte véget értek a szovjet és amerikai államférfiak vasárnapi tanácskozásai a szovjet nagykövetség épületében és 16.35 órakor Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke lekísérte a nagykövetség kapuja előtt várakozó kocsijához Kennedyt, az Egyesült Államok elnökét. A két államférfiú kézfogással elbúcsúzott egymástól, Kennedy beült autójába és barátságosan visszaintegetve elindult hitzingi szállása felé. Röviddel ezután az amerikai elnök feleségével és kíséretével kihajtatott a schwechati repülőtérre és elutazott Londonba. A vasárnapi szovjet—amerikai megbeszéléseket Hruscsov és Kennedy elejétől végig tanácsadóik társaságában tartották meg. A tanácskozások befejezése után kerek egy órával a Hofburgban berendezett sajtóközpont nagytermét zsúfolásig megtöltő 1500 külföldi újságíró számára Harlamov szovjet szóvivő és Salinger, a Fehér Ház najtótitkára közös összefoglaló tájékoztatót tartott, amelyen elő- zór Harlamov orosz nyelven, majd utána Salinger angolul felolvasta a bécsi Hruscsov—Kennedy találkozó befejezése alkalmával Kiadott szovjet—amerikai nyilatkozatot. Közös Bif ilcstkozcit „N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke és J. F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok elnöke befejezte kétnapos hasznos találkozóját. A találkozón áttekintették a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatokat, valamint a két államot érdeklő egyéb kérdéseket. Vasárnap tanácsadóik társaságában a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetése, a leszerelés és Németország kérdéseit vitatták meg. Hruscsov miniszterelnök és Kennedy elnök megerősítették: támogatnak egy semleges, független Laoszt, amelynek élén a laoszi nép által választott kormány áll. Ugyancsak támogatják a Laosz semlegességét és függetlenségét szavatoló nemzetközi egyezményeket és ezzel kapcsolatban elismerik egy hatékony tűzszünet fontosságát. A miniszterelnök és az elnök megállapodtak abban, hogy fenntartják a kapcsolatokat a két országot és az egész világot érdeklő valamennyi kérdésben.” Hruscsov vacsorát adott Schärf osztrák köztársasági elnök tiszteletére Hruscsov, a Szovjet Miniszter- tanács elnöke vasárnap este az Imperial szállóban vacsorát adott Schärf osztrák köztársasági elnök tiszteletére. Osztrák részről jelen voltak még Gorbach szövetségi kancellár, Pittermann al- kancellár, a kormány tagjai. Szovjet részről Gromiko külügyminiszter, Menysikov washingtoni nagykövet. EGYRÓKÁRÓLKÉTBŐRT g alázs András főállattenyésztő csizmája lassan tapossa a sarat a bodzás dűlőben. Kifelé igyekszik a sertésólakhoz. Néha nagyokat rúg a levegőbe, két okból. Először, mert ez a fekete föld makacsul ragaszkodik a csizmájához, másodszor... mert mérges, nagyon mérges. Most érkezett meg a vásárról, és rossz üzletet csinált. Vagyis hát, semmilyet sem. Süldőket akart vásárolni, mert hiányzik még vagy százötven. A vásáron viszont csak malacokat látott. De hát azokkal mit kezdjen a szövetkezet május végén? Nem lesz azokból hízó, csak jövőre. Neki meg 600 darabot kell leadni még ebben az évben. Ez már a harmadik vásár, ahonnan üres kézzel jön haza. A jószággondozónak éles csaho- lással a puli jelenti be érkezését. Az öreg Jóska — így hívják a határban — nyugodtan falatozik. Kenyér, szalonna, kolbász. A kutyának is dob néha egy falatot. — Mi szél hozott öcsém? — Ááááh... — csap egyet kezével Balázs. — Na, de el vagy kenődve. Tán csak nincs valami baj? Az a&zszony? — hunyorít egyet Jóska bácsi. — Az én asszonyommal nem szokott baj lenni. Máshonnan fúj a szél. — Szóval, ha nem a te asszonyoddal van baj, akkor a más asszonyával — okoskodik tovább az öreg. — Ilyenek azok. Lj aga Jóska bácsi minden bajt az asszonyokra vezet viszsza. — Nem is baj az fiam, amit nem az asszonyok kevernek — mondja és kettéharap egy vöröshagymát. — Hát ebben a bajban pedig nem az asszonyok keze van. — Naffene! — Mégis baj van. Nagyon nagy baj. — Na, mondd csak — tűnik el a szájában a vöröshagyma megmaradt része, egy 'ó darab szalonnával. — Nincs süldő. Nem kaptam süldőt... és még sok hiányzik. — Hát ez a négyszázötven — bök a háta mögé az öreg. — Ez nem elég? — Nem. Ez kevés. — Hát akkor vegyél. Van ró pénze a szövetkezetnek. Vagy nincs? — Van rá pénz, de.., Hol vegyek? Most jöttem a komádi vásárról. Hat hetes malacokat láttam. Süldő egy sem volt. — Hát én megnézném máshol. — Máshol is néztem. Már voltam Gyulán, meg Sarkadon is. Nincs. Nincs egy darab sem. — Rossz helyen keresed fiam. Ott keresd, ahol van. — Hát hol az is... ne mérgesítsen már. Hol keressem? — Az ólban. Ne a vásárra mászkálj. U át Jóska bátyám. Én most egyáltalán nem vagyok olyan hangulatban, hogy lenyeljem az ugratásait. Ez komoly dolog. Elő kell teremteni azt a százötven süldőt két héten belül — mondja Balázs, kicsit ingerülten. — Há’ szén azért segítek. Mit haborogsz? — Mit segít? Inkább bosszant. Azt én is tudom, hogy a disznó nem szilvafán terem. Méghogy az ólban keressem — áll fel mérgesen. — Ne bolondozz fiam — mondja csendesen az öreg. — Gyere el estére hozzám, majd én megmutatom, hol terem a süldő. Furcsán néz az öregre.
