Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-03 / 129. szám
Í#S1. június 3., szombat NÉPÚJSÁG 3 175,5 millió forint a isz-ek idei beruházása Megyénk termelőszövetkezeteiben az idén jelentős összeget tordítanak különféle beruházásokra. Építkezésre 90,5 milliót, gépek vásárlására 48,6 milliót, egyéb beruházásokra pedig 36,4 millió forintot költenek. A beruházott összeg kereken 175,5 millió forintot tesz ki. A szövetkezetek a beruházások egyharmadát saját erőforrásaikból valósítják meg. A szövetkezeti építkezések helyzetét néhány héttel ezelőtt mérték fel a megyei tanács, a Magyar Nemzeti Bank, a Tsz Beruházási Iroda és a szövetkezet szervei, s megállapították, hogy az augusztus 20-án átadásra kerülő, első építési ütemben készített gazdasági épületek készenléti foka meghaladja a 23 százalékot, szemben a tavalyi — hasonló időszak — 15,5 százalékkal. Az építkezések szervezésével igen behatóan foglalkoznak Gyula város és a sarka- di járás közös gazdaságaiban. Mindkét helyen a készültségi fok meghaladja az 50 százalékot. Lemaradás tapasztalható a gyomai, a gyulai és a mezőkovácsházi járásban. A készültségi fok az utóbb említett járásokban alig haladja meg a 15—16 százalékot. Az építkezések elhúzódásának oka részben anyaghiányra vezethető visz- sza — főleg a szerfás építkezéseknél —, de lényeges hiba az is, hogy a MEZÖSZÖV az egyes építkezésekhez szükséges vas-alkatrészeket nem komplettírozta megfelelően. Az utóbbi hetekben az építkezések üteme lényegesen javult. Érthető, hiszen augusztus 20-ra az 1961. évi első ütem építkezéseit be kell fejezni, mert az év második felében még 263 gazdasági épületet akarnak elkészíteni. Fűmagból önmagukat látják el a legeltetési bizottságok A megyei tanács mezőgazdasági osztályának kezdeményezésére ez év tavaszán a legeltetési bizottságok mozgalmat kezdeményeztek, az újabb legelőterületek füvesítéséhez szükséges fűmagok helybeni megtermesztésére. E mozgalomnak az volt a célja, hogy a Békés megyei talaj- és éghajlati viszonyok között igen jól fejlődő, dús tápanyagot adó füvek magját helyben termesszék meg, és ugyancsak a megtermesztett gazdaságban vessék el. A legeltetési bizottságok ezidáig 380 hold területet jelentettek be a megyei tanács mezőgazdasági osztályának, amelyen fűmagot akarnak fogni. A mezőgyáni legeltetési bizottság például 50 hold, a kunágotai pedig 10 hold fűmag-telepet jelölt ki a községi legelőből. „Házasodó” tehenészek T^éídáidt követni Május hó 29-én, délután 2—3 óra között hatalmas vihar vonult át Dombegy- háza felett, és nagy kárt okozott. Tetőket szaggatott le az épületekről, és a jószágokban is komoly károkat okozott. Tsz-ünk, a domb- egyházi Petőfi Tsz baromfiállománya is megsínylette a vihart, noha a gondozók igyekeztek menteni a vihar elől őket. Igyekezetével különösen kitűnt Cyüre Lajosné napospulyka-gondozó. A pulykaól tetejét is letépte a viharos erejű szél, s a meginduló esőzés valósággal megdermesztette az alig néhányhetes kis- pulykákat. Gyüre Lajosné azonban dacolva a rettenetes erejű széllel, felmászott a tetőre és megpróbálta úgy-ahogy helyreállítani a tetőzet egy részét, hogy a pulykákat meg tudja védeni az agyonázástól. Munka közben nem vette észre, hogy az egyik léc, melyre rá kellett állnia, kissé korhadt volt, és kezében cseréppel lezuhant a tetőről, miután a korhadt léc eltört alatta. A lezuhanás után néhány percig eszméletlen volt, s elsősegélynyújtás után azonnal orvoshoz vittük, aki törést állapított meg, be is küldte a gyulai kórházba. Azóta onnan már visszajött, miután a tüzetes röntgenvizsgálat törést nem állapított meg, hanem, karficamot és zúzódá- sokat. <£o$Íuk Mindezt azért írtam meg, lássák meg sokan, hogy ma már mennyire ragaszkodnak tsz-ükliöz az egyszerű termelőszövetkezeti tagok. Gyüre Lajosné párttag, igazi kommunista. Most betegen fekszik lakásán, de kórházból való hazaérkezése után első kérdése az volt, hogy helyrehozták-e már az épületet, s az ö kis pulykái jól vannak-e ellátva? Én pártonkívüli vagyok. de Gyüre Lajosné idős tsz-tagunk hőstette mélyen meghatott és állítom — mert erről már meg is bizonyosodtam —, hogy nagyon sok tíztagúnkból nay lelkesedést váltott ki. Varga M. Károly tsz-tag A HATALMAS MAGTÄRPAD. LASOS istállóban vagyunk. A két emberről csak annyit tudok, hogy a gyomai Alkotmány Tsz tehenészei. Mindkettő vékonydongájú, madárhúsú. Egy kicsit megijedek, hogy nem egy hangulatos riport adatait, hanem véget nem érő panaszukat leszek kénytelen feJje- jegyezmi a gazdaságról árulkodó 224 borjú „társaságában”; — De rengeteg borjú! — állapítom meg, hogy valamivel elkezdődjön a beszélgetés. — Mostanában sokat vásároltunk — válaszolja Sebők Bálint, akit ötven év körülinek nézek. — Voltak olyan napok, amikor társammal, Tőrök Imrével 150 borjút gondoztunk. Hordták őket csapatostul és nem tudták hirtelen kire bízni. — Gondolom, most már nem gondoz olyan sokat? — Annyit nem, de nem is keveset, 44 darabot, két törzset. — Hogyan győz ennyi borjút naponta háromszor megitatni tejjel, aztán szénát, korpát tenni eléjük, almozni nekik? Muszáj két ember helyett dolgozni? A vezetőség vagy családjának a száma kényszeríti erre? — Győzöm a velük való bajlódást, nincs más dolgom. Aztán jól jön a napi dupla munkaegység. Nem a sok gyerek miatt, csak egy lányom van, hanem azért, mert tavaly vettem egy nádtetős házat, azt szeretném mielőbb cseréptetősre csináltatni. CSEND TÁMAD, Varjú Imre, a másik tehenész nem szól semmit, úgy látszik, elhatározta: csak akkor beszél, ha kérdezem. — Aztán összejön annyi a munkaegységre, hogy valóra váltsa az idén ezt a tervét? — Ügy gondolom, hogy összejön, mert 28 forint van tervezve munkaegységenként. A kilátások szerint meg is lesz, hiszen jó termés ígérkezik, jó az állatállomány is: 467 szarvasmarhánk, 148 anyakocánk, összesen 883 sertésünk van. A hizlalási terv: 112 szarvas- marha és 1108 sertés ebben az évben. Aztán meg nemcsak arra számít az ember, amit a közösből kap, hanem a háztájira is; két szerződött bikám és két szerződött hízóm, meg egy anyakocám van. A család részére is hidalok három sertést... — Nem lesz az sok Sebők bácsi, hármójuknak három sertés?-— Tavaly is annyit vágtam, igaz, hogy nem nagyokat, hanem olyan 110—120 kilós fiatal malacokat, de az olyanokból van jó falat .;. Az ember azt hinné, hogy a házvétel miatt spórolt Sebők Bálint tavaly is, most meg a cserép miatt, és íme, az idén se akar három sertésnél kevesebbet vágni. Varjú Imre bizonyára rosszabb helyzetben van, valószínűleg jóval több a családja, meg miegymás. Kellemesen csalódtam. Arra a kérdésre: hogyan van megelégedve sorsával. szinte záporzott belőle a dicsekvés. — ÉN IS 21 TEHENET gondozok a szokásos 10 helyett. Segít a feleségem is fejni. Igaz, hogy korán kell reggelenként kelni, deli át az embernek céljai vannak. Jövőre házat akarunk venni mi is. — Abból, amit a feleségével együtt megszerzett munkaegységre kaipnak? — Ä, nem, az kell negyedma- gammak ruházkodásra, megélhetésre. A háztájiból hozzuk össze a házravalót. Én is hizlalok két növendékmarhát és négy sertést szerződésre, emellett csakúgy, mint tavaly, levágok három hízott sertést a családnak. Ennek ellenére, ahogy számolom, a háztájiból az idén összejön vagy 25 000 forint a házvételre. Nem újság az számomra, hogy ilyesmivel dicsekszenek a termelőszövetkezeti gazdák, de most mégis elakadt a szavam, talán azért, mert azelőtt pár nappal néhány olyan tsz-gazdával beszéltem, aki tele volt panasszal, borúlátással a holnapot, a jövőt illetően. Igaz, számít az is, hogy ki milyen szövetkezetbe lépett: olyanba, amely még új, vagy amelyiknek nincs jó vezetősége s nem tud élni a lehetőségekkel. Lám, a gyomai Alkotmány Tsz szinte elárasztotta a 2600 hold földjét szarvasmarhával és sertéssel. Az idén még legalább 60 borjút nevelnek fel a tehénállomány szaporulatából. A 148 anyakoca ez évi szaporulatát még nem nagyon lehet megsaccolni. Régi, több mint tíz éves a szövetkezet, megvan alapozva a gazdálkodása, de lehet akármilyen régi a tsz, ha a tagjai nem szorgalmasak, ha még attól is húzódnak, amit a „normaként” meg kell csinálniuk. Az Alkotmány Tsz-ben lám. két ember munkáját is elvállalják, s akkor sem zúgolódnak, ha átmenetileg 75 borjú gondozását bízzák egy emberre. Felesleges munkának látszik, hiszen nemhogy növelné, hanem csökkenti a jövedelmet a gazdasági épületek tisztán tartása, meszelése. Az Alkotmány Tsz-ben mégis gondot fordítanak erre is azért, mert az ő szemüknek is Uj módszer a rizs gyomtalanítására Krasznodári tudósítónk jelenti: jobb, ha frissen meszeltek az épületek, meg aztán azért is, mert a központjuk a budapesti vasútvonal mentén van, ahol naponta több ezren utaznak, köztük külföldiek is. Inkább a tsz-központ tisztaságának, mint elhanyagoltságának hírét vigyék magukkal. AZ ALKOTMÁNY TSZ tagjainak szorgalmát, legalábbis a két tehenészét, akivel beszélgettem, nemcsak a közeli cél: a házvásárlás, átalakítás ösztönzi, hanem további célok is, az, hogy a gyerek gimnáziumba készül, onnan esetleg az egyetemre. Azt akarják, hogy olyan legyen a közös gazdaság, amely az ilyen igények kielégítésére is megfelelő jövedelmet tud osztani. A jelek azt mutatják, hogy máris ilyen a gyomai Alkotmány Tsz. Az véletlen, hogy éppen Sebők Bálinttal és Varjú Imrével beszélgettem, de az, hogy így élnek és gondolkodnak, nem véletlen, hanem az összefogásból eredő természetes jelenség. Kukk Imre A Krasznodári Rizstermelő Kutató- Intézet ez évben érdekes kísérletet állított be a rizs gyomtalanítására. Ismeretes, hogy a rizs gyomnövényei közül legveszedelmesebb a muhar (Echiocloa orpeae), annál Is inkább, mivel a muhar elleni védekezés egyedül a magas vízréteg: Ez egyrészt költséges, másrészt pedig a magas vízréteg tartása a növényekre is ártalmas, mivel a rizsnövénynek, különösen a fejlődés első szakaszában — csírázás, kelés — nagymennyiségű oxigénre van szüksége, amit a magas vízréteg miatt nem lehet biztosítani. Ez év tavaszán a KRK1 tudományos kutatója. Kiricsenkó elvtárs a következő kísérletet állította be: Április 22- én — az erre a területre elfogadót!: határidőnél jóval korábban — elvetette a rizst. A vetési mélység 2—3 centiméter. A területet nem árasztotta el, hanem megvárta, amíg a muhar kikel. A muhar kikelése után — ami igen erőteljes volt (550—600 gyomnövény egy négyzet- méteren) a területet fogasboronával megfogasolta. A fogasolást hossz- és keresztirányban végezte. A fogasolás következtében a muhar gyökerei a felszínen maradtak. A rizsnek semmi baja nem történt, mivel a fogasolás Idején csak a csírázási fázisban volt. A fogasolást követő másfél nap után a területet elárasztotta. (A másfél nap Hétezerre növekedett a juhállomány A juhtemyésztő állami gazdaságok között már az idén is igen jelentős helyet foglal el a Gyulai Állami Gazdaság. A néhány évvel ezelőtti juhállományuk alig haladta meg az ezer darabot, s az idén már hétezer juhot legeltetnek a gazdaság határában. A hétezer juhból 1900 darab a bárány. A juhok nyírását a jövő hét első napjaiban kezdik el, s mintegy 235 mázsa gyapjúra számolnak. A gazdaság határához tartozó legelőterületek jobb kihasználásával jövőre tovább növelik az igen értékes fésűsmerinó-állo- mányt. állattenyésztési hír A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésével egyidőben a háztáji gazdaságokban különösen a szarvasmarha-tenyészetekben csökkent az ellesi százalék. Ez nyilván átmeneti állapot, mert van olyan termelőszövetkezete a megyének — nem is egy —. ahol a szakszerű állattenyésztés révén az ellési százalékot 95 fölé tudták növelni. Megyei átlagban a múlt évben — ideszámítva a háztáji gazdaságokat is —, az ellési százalék 68,5 volt, de ezt a mesterséges termékenyítés széleskörű alkalmazásával a szarvasmarha tenyészetekben néhány éven belül 70 százalék fölé lehet emelni. A megyei tanács állattenyésztési csoportja arra törekszik, hogy azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben a szarvasmarhatenyésztés számottevő, saját in- szeminátorral rendelkezzenek. Az elgondolások valóraváltására június 10-e után sor kerülhet, mert egy országos méretű mesterséges termékenyítő tanfolyam kezdődik, amelyre Békés megyéből öt termelőszövetkezeti gaz da utazik. szükséges volt arra, hogy a muhar gyökerei teljesen kiszáradjanak.) Jelenleg a terület minden gjunuiő- vénytől mentes, és a rizs szépen fejlő- dik. A kísérlet eddigi eredményeivel az intézet kutatói meg vannak elégedve, és nagy reményeket fűzlek az új módszerhez. Ügy gondolom, hogy Békés megye rizstermelő gazdaságai kísérletk éppen a következő évben megpróbálhatják ezt a módszert, mivel itt. a krasznodá- : i térületen is első évben végük ezt a munkát, és nyilván egy sor tényezőt kell még ezzel a módszerrel kapcsolatban tanulmányozni. A kísérlet végleges eredményéről a rizs betakarítása után fogok beszámolni. Szűcs Mihály fl Békés megyei Tanács Bánya és tpítödnyagipari Egyesülés Békéscsaba Szeretettel üdvözli és köszönti az építők napid alkalmával vállalat összes dolgozóját és további munkájukhoz sok sikert. erőt és egészséget kíván T Bánya ES vezetősége, aiapszervezete és üzem bizaUsága .:87
