Békés Megyei Népújság, 1961. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-21 / 144. szám

1961. június 21., szerda MÉPÚJSÁG 3 ó^gg yySZúeialista brigád napi újából * A szeghalmi járásban tíz szocia­lista brigád működik a földmű­vesszövetkezetekben s 79 kereske­delmi, felvásárlási dolgozó vesz részt a munkaversenynek ebben a legfejlettebb formájában. A múlt esztendőben a vésztői és a szeghalmi áruház, valamint a füzesgyarmati vendéglő-étterem brigádjai nyerték el ezt a megtisz­telő címet. A vésztőiek jó munká­jukért 1000 forint jutalomban is részesültek. A község dolgozóit ez a felirat fogadja Vészitőn, amikor vásárlásra betérnek a kisáruházba: „Ebben az egységben szocialista brigád dolgozik.” A részben korszerűsí­tett „Kiváló bolt”-ban ragyogó tisztaság és példás rend fogadja a vásárlót. Pardi Istvánná, a brigád vezető­je büszkén mondja,- hogy Fekete és Vajda kartársak mától fogva a párt tagjelöltjei Egyhangúan emelték tagkönyvü­ket magasba a kommunisták, amikor felvételi ügyükben a múlt napokban döntöttek. Ráterelődik a szó a forgalmi ter­vek teljesítésére. — Tavaly 109 százalékra teljesí­tettük forgalmi tervünket. Ebben az esztendőben az I. negyedévi tervünket 125,1 százalékra teljesí­tettük, de a II. negyedévben sem vagyunk elmaradva, mert június 1-ig a 66 százalék helyett 72 szá­zalékos a tervteljesítésünk — mondja. — Leginkább annak örülünk — veszi át a szót Fekete elvtárs, az üzlet vezetője —, hogy az a mun­katársunk, akitől -r- megmondom őszintén féltünk, hogy zilált csa­ládi életmódja, élete, nagyfokú italozása és más egyéb okok miatt majd nem fogja megállni köztünk a helyét, ma már hasznos tagja a brigádnak. Ez az egymás iránti felelősségérzet a munkafegyelem betartásának, az általános mű­veltség gyarapításának szerves kö­vetelménye. Jólesett látnunk azt, amikor a kollektíva tagjai a tél folyamán az általános iskola VII— VIII. osztályának esti tagozatára jártak, szakmai iskolát végeztek és politikai oktatáson vettek részt. — Visszanyertem önbizalma­mat, visszanyertem a családomat, a becsületemet és a munkakedvemet ebben a kollektívában — mondja boldogan Juhász János. — Most együtt tudunk örülni, és a nehéz­ségeinket közösen oldjuk meg. Eb­ben a légkörben tanultam meg, hogy mi a szocialista együttélés. Az a gondolata támad önkénte­lenül az embernek, hogy ha más eredményt ez a hatágú kis kollek­tíva nem tudna felmutatni, csak azt, hogy a társadalom hasznos tagjává született ebben a légkör­ben egy ember, akkor is betölte- né feladatát. A kollektíva tagjai azonban sok nemes feladatot váltottak még valóra. Többek között a gyengébben dolgozó 2. sz. boltban segítenek a munkában, átadják tapasztalataikat, igyekeznek az ő színvonalukra emelni az elmara dottakat. A brigádnapló tanúsága szerint Vajda Antal valamennyi dolgozót megtanított a különféle villanymotorok kezelésére, aztán megismertette a kisebb motorke­rékpárok, motorok alkatrészeit, most már tanácsot tudnak adni ebben is a vevőknek. Nagy gondot fordítanak arra, hogy vevőankéto­kon tanácsokat kérjenek a dolgo­zóktól: mik azok a fontosabb áru­féleségek, amikre szükség lenne. Egyszóval fejlesztik a kapcsolatot a vevőkkel, igénylik a segítségüket, alkalmazkodnak a község dolgo­zóihoz. A szakszervezet, a szövetkezet igazgatósága fontos feladatnak tartja a mozgalom fejlesztését. A KPVDSZ járási bizottsága is a leg- messzebbmenően támogatja a já rás legjobban működő szocialista brigádját, amelyhez tapasztalat- cserére már eddig is elküldte a já­rás 4 szocialista brigádjának ve­zetőjét. ' Havonta megtartják a brigádér­tekezleteket, megjelölik a jövő feladatait, értékelik az elvégzett HASZNOS TUDNIVALÓK H Krezonit E véglegesen kiirtja az arankát Jelentős termésveszteség éri a lucernásokat és a lóheréseket a nagy- és kisaranka kártétele mi­att Ezért FM rendelet írja elő a herefojtó aranka virágzása, illet­ve megkötése előtti irtását. Az aranka élősködő növény. A termesztett növénybe szívókákat bocsát, azok segítségével elvonja a növény tápanyagát és a saját szervezetének táplálására használ­ja fel. A fertőzött növény a fej­lődésben megáll, majd elpusztul. Általában mag útján terjed a nagyaranka, azonban szárrészek­kel is. Ha az irtást elmulasztjuk, akkor az aranka magja a lucerna vagy lóhere magja közé vegyül. Az ilyen lucernamag fertőzöttnek számít, ezért értéktelenebb is. A herefojtó arankát vegyszerrel véglegesen kiirthatjuk. Erre a cél­ra jól bevált és olcsó a Krezonit E gyomirtóval való permetezés. Az arankás foltok permetezését meg­jelenésükkor azonnal kezdjük meg. A Krezonit E-ből 0,75—1 szá­zalékos (100 liter vízhez 0,75—1 ki­logramm Krezonit E) permetlevet készítünk. Tapadásának fokozása céljából a permetléhez hektolite­renként 0,5 kilogramm Nikepon P nedvszívószert adjunk. Ilyen összetételű permetlével egymás után két menetben áztatásszerű- en permetezzük meg az arankás foltokat és azok kerületét is 1 mé­teres sávban. Az első permetezést 15—20 perc múlva kövesse a má­sodik permetezés. Permetezésre csak cirkulációs rendszerű per­metezőgépet használjunk. A le­permetezett foltok helyén a ter­mesztett növény is elszárad, de rövidesen erőteljesen újra sarjad. A nagyaranka megtalálható az út­menti, árokszéli gyomnövényeken is. Innen fertőzi termesztett nö­vényeinket, ezért az árokpartok és egyéb rendszeres művelés alatt nem álló területen is végezzük el Krezonit E-vel a permetezést. Ez esetben 1—1,5 százalékos (100 liter vízhez 1—1,5 kilogramm Krezonit E) permetlevet használjunk. A mezőgazdasági üzemek az aranka elleni rendszeres védeke­zéssel nagyobb hereszénatermést takaríthatnak be, magtermesztés esetén pedig fertőzésmentes ma­got állítanak elő. munkát és építő szellemben bí­rálják meg egymás hibáit, hogy még eredményesebben dolgozza­nak. Mégsem indokolatlan a kérdés: van-e még tennivaló, hogy javul­jon a munkájuk? Van bizony! Szakosítani kell a boltot. Most a félig hagyományos, félig korsze­rű kereskedelmi forma zavarja a munkát, a dolgozók munkakörül­ményeit pedig nehezíti. Az is megengedhetetlen, hogy a többi bolt elfekvő áruit itt gyűj­tik. Van itt árukészletként 6 ezer forint értékű régi söröshordó. Ho­gyan sikerült ide „profiloz- ni”, azt hétpecsétes lakat őrzi, Ugyancsak a raktárkészletet „nyomják” saját gépkocsijuk pót- alkatrészei, gumiabroncsai, 6—7 ezer forint értékben. Harminc- negyvenezer forint értékű áttes­tált tehertétel bizony nem „kur­rens” áruként jelentkezik. Áru­készletet akarnak csökkenteni, for. gási sebességet emelni — ezért ezektől a kölöncöktől feltétlenül meg kell hogy szabadítsa a szö­vetkezet vezetősége a „szocialista brigád” gondjaira bízott boltegy­séget. Juhász Imre FTK pol. előadó. Kéthetes ünnepi műszakkal készülnek a vasutasnapra A békéscsabai vasutas dolgozók június 26-tól kéthetes ünnepi műszakot tartanak a XI. vasutas nap tiszteletére. Az ünnepi mű­szak előtt az előadók röpgyűlése ken tájékoztatják a vasutasokat az eddigi eredményekről és a további feladatokról. A különféle szolgálati ágak dolgozói közösen beszélik meg azokat a tennivaló­kat, amelyekkel zökkenőmentesen biztosíthatják a késedelem nél­küli szállításokat. Az ünnepi műszakban részt vállaltak a kiszesek is. így a párt. és a szakszervezet segítségén kívül ez is jelentősen hozzájárul a terv sikeres teljesítéséhez. Minden vasutas dolgozó tudja, hogy a jó munka jutalma nem marad el. Ezért nemcsak arra törekednek, hogy mennyiségileg te­gyenek eleget feladataiknak, hanem a minőségre is nagy gondot for. dítanak. Az ünnepi műszak idején a résztvevők arra törekednek, hogy tovább csökkentsék az. önköltséget, takarékoskodjanak, ugyan­akkor a tisztasági versenyt is kiterjesztik. Boldizsár Gyula levelező Kettős hasznú társadalmi munka Gyomán A gyógyfürdőjéről híres Gyo­mén a lakosság szívesen segít tár. sadalmi munkával a község fej­lesztésében, szépítésében. A ta­nácsnál, földművesszövetkezetnél, sütőiparnál és különböző intéz­ményeknél dolgozók 3000 társa­dalmi munkanapot ajánlottak fel. Ennek kettős haszna lesz, mert közvetlenül segítik a termelőszö­vetkezetek időszerű munkáját. A mélyfekvésű, szikes talajon ugyan­is a sok csapadék nagyon hátrál­tatja a kapálást, a 10 ezer hold kalászos betakarítását pedig a dűlt gabona nehezíti. A társadal­mi munkások vállalták, hogy a 3000 munkanapot növényápolás­ban és aratás idején töltik le a termelőszövetkezetek földjén s a munkabért parkosításra, járdaépí­tésre adják. Ezenkívül 3—4 nap szabadságot kér az iparban dolgo­zók egy része, hogy a kenyérga­bona-betakarításban minél többet segíthessen. Az idén hat hónap alatt több naposcsibe került a tsz-ekbe, mint tavaly egész évben (Tudósítónktól) A napokban megbeszélésre jöt­tek össze a Békés megyei keltető­állomások vezetői és szaktanács- adói. Az értekezlet fő témája a baromfitenyésztés idei eredmé­nyeinek növelése és az előforduló hibák javítása volt. A megbeszélésen megállapítot­ták, hogy megyénkben lényegesen nőtt a keltetőállomások kapacitá­sa. A múlt évben harminckilenc 10 ezres keltetőgép működött, az idén pedig ötvenhét gép kelteti a különböző baromfitojásokat. Ta­valy egész évben 1 millió 445 ezer naposállatot adtak át a keltető- állomások a tsz-eknek és a ház­táji gazdaságoknak. Ezzel szem­ben az idén hat hónap alatt több mint 1 millió 500 ezer naposba­romfit vittek ki a termelőszövet­kezetek és a háztáji tenyésztők. Egymaga a Békéscsabai Kelte­tőállomás több mint 700 ezer naposállatot adott, túlnyomó- részt a tsz-eknek. A kereslet még mindig igen nagy. Június 14-én a békéscsabai keltetőállomás 36 ezer naposcsi­bét és 10 ezer napospulykát adott a tsz-eknek. Többek között a vész­tői Béke Tsz 15 ezer, a körösladá- nyi Dózsa Tsz 5 ezer, a zsadányi Búzakalász Tsz 2500 naposcsibét vitt ki. A víziszárnyasok keltetését szin­te megháromszorozták a keltetőál­lomások. Még tavaly 15 700, az idén 47 500 kacsát keltettek. Ha­sonló az emelkedés a pulykánál is: a tavalyi 71 500-zal szemben az idén 185 ezer napospulyka került a termelőszöVetkeztekbe. örven­detes, hogy lényegesen kevesebb az elmúlt évinél az elhullás. A ta­valy kivitt naposállatoknak 23,4, az idén a naposállatoknak pedig 11,6 százaléka hullt el. A békési járásban volt a legkisebb az el­hullás az idén, mindössze 6,6 szá­zalék. A gyomai járásban 6,9, az oros­házi járásban 7, a gyulai járás­ban 8,8, a szarvasi járásban 10,6 százalékra csökkentették az el­hullást. Ezzel szemben a sarkadi járásban 19,1, a mezőkovácsházi járásban 15,8, Orosházán 20, Gyu­lán pedig 15,2 volt az elhullás. Bár sokat javult, még mindig sok hiba van az állatok férőhelyének biz­tosításával, helyenként még mindig összezsúfolják a csibé­ket. Például egyik hunyai tsz-ben négyzetméterenként több mint 100, az egyik endrődi tsz-ben négyzetméterenként 62 csibét he­lyeztek el. Amint fentebb szó volt róla, az idén hat hónap alatt több csi­bét adtak ki a keltetőállomások, mint tavaly egész évben. Az emel­kedést a gépek számának növeke­dése mellett elősegítette az is, hogy jobb a kelés a tavalyinál. Bár a keltetőkben előfordult hi­ányos munkaszervezés, ezenkívül több tapasztalatlan, új dolgozó is került a keltetőkhöz. Mégis 73,6 százalékos eredménnyel keltettek átlagosan megyénk keltetőállomá­sai. A legjobb eredményt a szarva­si keltető érte el 78,8 és a gyomai 77,7 százalékos keltetéssel. Gaál János Új módszerfi ívórendszerben ötmillió kishalat nevel a Bíharugrai Halgazdaság — A Körösök vidékén igen sok a szántóföldi művelésre alkalmat­lan terület, ahol halastavat ren­dezhetnek be a termelőszövetke­zetek. Eddig az ivadék beszerzése nagyon komoly gondokat okozott, hiszen mi sem tudtuk a saját igé­nyeinket sem kielégíteni, nem­hogy másnak adni. Németországi tapasztalataim alapján már az el­múlt nyáron kísérletképpen új­rendszerű ívótelepet rendeztünk be, ami 2 millió 200 ezer kisha­lat adott. Az idén korábban lát­hattunk munkához, saját tapasz­talataink is vannak, így ötmillió kishalra számítunk — tájékoztat bennünket Kozma Lajos, a bihar­ugrai halgazdaság igazgatója. — Egy ötkilós anyaponty általá­ban egymillió ikra lerakására ké­pes, de oly sok az ellensége, hogy a nagy ■ vízfelületű ikramezőben gyakran 0,5 százalékát sem sike­rül felnevelni. Német mintára sű­rű nádkerítéssel 10x10 méteres rekeszekből ívórendszert építet­tünk ki. A kisterületű ikramezőt Széltől, bókáktól és különböző kártevőktől megvédi a sűrű kerí­tés, mi pedig rendszeresen ellen­őrizhetjük az anyákat és a pará­nyi élőlényeket s átsegíthetjük őket a tehetetlenség időszakán. Így egy ötkilós anyától legalább 250 ezer kishalat nevelhetünk fel. Dél-magyarországi Vegyianyagnagykereskedelnti Vállalat 2. számú telepén, Békéscsabán, 1961. jún. 27—júl. 1-ig mely idő alatt az áru és göngyöleg kiadás és átvétel szünetel. Dél-magyarországi Vegyianyagnagykereslmdelmi Vállald Békéscsaba 285

Next

/
Thumbnails
Contents