Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-16 / 113. szám
4 1961. május 16., kedd NÉPÚJSÁG A& dcé CUUafa &%ftívéh> — Záróvizsga az MSZBT nyelvtanfolyamain — Lakáskultúra — Hogyan tölti az időt a család vasárnap? Pavtarityelnüj urok — ismétlő lecke — olvasta folyékonyan a kezdő sorokat az elegáns, szőke hallgatónő. Hibátlanul fordította magyarra is a cirill-be- tiís orosz mondatokat. — Davolna! Ocsiny harasó... Szpaszíva! — Elég! Nagyon jó... Köszönöm! — dicsérte meg Pri- bojszki Mihály tanfolyamvezető tanár, majd kérdéseket és nyelvtani leckét is feladott a vizsgázóknak. Sorban, egymás után olvastak, fordítottak és feleltek az „elsőévesek” aztán a „haladók” mutatkoztak be. Közben gyakran szóhoz jutottak — oroszul — a „társalgók”, végül is ők fejezték be elismerést keltőén a vizsgázást. A családi kör, az üzemi, a városi élet, a színház, az üdülés, a gyakorlati mondanivalók alapfogalmai dallamos orosz társalgássá kerekedtek a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Balassi megyei művelődési házban levő klubjában. Ugyanis ott volt a békéscsabai orosz nyelvtanfolyam vizsgája. Pozsáluszta, Ilona! Inkább kedélyes búcsú-társalgásnak nevezhetnénk az MSZBT nyelvtanfolyamának záró-estjét, mint valami idegőrlő vizsgának. Első látásra nagyrészt fiatalok a vizsgázók, csinos lányok egy-egy csokra az asztalok körül. Többen a Rózsa Ferenc Gimnázium diákjai, akik tanfolyamon is gyakorolják kiejtésüket. Először azt gondoltuk: valamennyien • iskolások, de később kiderült, hogy ifjú dolgozó nők is ültek köztük, így például Hrabovszki Ilona, a gyulai ■járási tanács egészségügyi osztályának dolgozója és Sztankó Mária, az erdészkislány. Megjelentek az üzemekben, az intézményeknél dolgozó tanfolyamhallgatók is. Akadtak, akik a kezdő és a haladótanfolyamra egyaránt eljártak, Krasznai Pálné és Váróczy Istvánná például két kurzust látogatott. — Pozsáluszta, Ilonka! — Legyen szíves, Ilonka! — kérte Pri- bojszki Mihály tanár „Jelenát”, a kék szemű, szőke Hrabovszki Ilonát, folytassa tovább. A válasz a felelőhöz illőn kitűnő volt. Mária, Júlia, Klára, Marika és a többi kislány is ragyogóan szerepelt. — Mind a felelők, mind a feleletek nagyon szépek — jegyezte meg mosolyogva szomszédom, a „divatosan őszülő fiatalember.” Nem hiába érdekeltek, de azt is megmondták oroszul a lányok, hogy tartós-e az ondolálás, meg aztán: milyen volt az operaelőadás. Csengett a kacagás a tréfás szópárok találkozásánál. Mert nem hiányzott az agyat frissítő szellemes humor sem. Akárcsak az órákon, itt is kedvderítő anekdotákkal élénkítette a figyelmet tanáruk. Rómában — rímekben — Hogy is volt a nyelvtanítás „őskorában”? — Az egyszeri fordító ezt a szöveget: Gogol a műveit Rómában \ írta meg — így fordította: Gogol \ a műveit rímekben írta meg. Az ilyen kis kitérőkkel kelle- J mesebben halad a nyelvtanulás.1 Pribojszki Mihály nem ragaszkodik mereven a tankönyv sablonos szövegéhez sem. Számtalanszor a gyakorlati életben legtöbbször előforduló kifejezésekre, mondanivalókra oktatta a hallgatókat. Nemegyszer, látva, hogy a munkájuk után tanuló dolgozók fáradtabbak, a száraznak tetsző tananyagot az életre alkalmazta. Beszélt moszkvai utazásának élményeiről, egyszeriben a hallgatókat is elvezette a világváros tereire, főutcáiba, áruházaiba, kulturális intézményeibe — kérdésekben és feleletekben. Sohasem volt unalmas vagy fárasztó a nyelvtanulás. Az ilyen tanítási módszerhez igazi, vérbeli pedagógus-szív kell. Méltán sorolják őt a legjobb nyelvtanárok közé. Jellemző munkásságára az is, hogy az orosz nyelven kívül a többi szláv, valamint a német nyelvnek is művelője, fordítója tudományos és más cikkeknek, legutóbb pedig egy nagysikerű bolgár színdarabot ültetett nyelvünkbe. A példakép: Matvon András A fiúk is remekelnek az MSZBT nyelvvizsgáján. — Derék ember vagy, Bandi! — „osztályozza” az ifjú Gyeraj And. rás pompás helytállását Pribojszki tanár elvtárs. Megérdemelt dicséretet kap a szintén fiatal Pet- rovszki Pál ktsz-fökönyvelő, aki szinte már tökéletesen beszél oroszul. De még ezek a jeles fiatalok is tisztelettel tekintenek a kira- katrehdezö Matvon András elvtársra, az MSZBT-tanfolyamok veteránjára. Ö a példakép, az egyik leglelkesebb híve és to- borzója az orosz nyelv tanításának. A munkásember a társalgási nyelvtanfolyam mesterévé fejlődött az évek folyamán. Nem ördöngösség — Most láthatják, hogy nem követel ördöngösséget az orosz nyelv elsajátítása — mondotta befejezésül Pankotai István elvtárs, az MSZBT megyei szervezetének titkára. — Sajnos, előfordul azon- 'ban, hogy szavakban nagyon sokan hirdetik az orosz nyelv tanú- I lásának és oktatásának jelentősé-1 gét, de semmit sem tesznek. Arra kérem önöket, segítsék elő, hogy az ősszel még többen járjanak az MSZBT tanfolyamaira, sokan ismerjék meg a világ első űrhajósának anyanyelvét — tanácsolta. — Természetes, hogy a nyelv tökéletesebb elsajátítása nem megy máról holnapra, expressz módra. Akarat, kitartás és egy kis szorgalom szükséges hozzá. És idő is. Azok, akik már szépen beszélnek oroszul, évekig tanultak, többségükben. Az idő nagyon gyorsan telik, s a hetenkénti órákon sok szó, kifejezés a tudatba rögződik. Milyen öröm már az is, ha elolvashatjuk az addig ismeretlen cirill-betűket, lefordíthatjuk a feliratokat. Azoknak pedig, akik a Szovjetunióba akarnak utazni, kirándulni, különösen hasznos — hangzottak a vélemények. Dicséretet érdemel Krasznai Pálné, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár, Hrabovszki Ilona a gyulai járási tanács, Sztankó Mária, az állami erdőgazdaság dolgozója, Vígh János rendőrszázados, Bényi Ilona, Kisdálnoki Júlia, Asztalos György múzeumi preparátor és valamennyi vizsgázó. Szorgalmasan látogatták az órákat. Nem másnak, sajátmaguknak tanultak. Elsősorban illeti elismerés Pribojszki Mihály tanárnak a nyelv- tanuláshoz kedvet is teremtő, kiváló munkáját. Van egy mondás, hogy: Ahány nyelven beszél valaki, annyi ember. Egy világnyelv ismerete pedig egymagában több embert jelenthet. Az oroszul tanulókat ehhez segíti hivatott rátermettséggel évről évre. A szorgalmas hallgatókat könyvvel ajándékozta meg az MSZBT megyei szervezete, s a jelenlevők emlékbe kapják Jurij Gagarin színes fényképét. Búcsúzóul az új tanfolyamok sikeres előkészítését, eredményes szervezését kívánták a megjelentek. Többen megígérték, hogy ősszel elviszik barátaikat, munkatársaikat és ismerőseiket is a társalgásokra. — Do szvidányija! — A viszontlátásra! — így váltak el. Ballabás László — HA ILYEN közkedvelt hely Hajdúszoboszló, igazán megérdemli, hogy írjon róla, akinek az a foglalkozása. De én gyógykúrára jöttem, nem azért, hogy ismeretek, adatok után '„bicegjek” — gondoltam. Az orvos, mintha kitalálta volna gondolatomat, figyelmembe ajánlott egy kis könyvecskét, amelyet tavaly jelentetett meg a helyi tanács Szoboszló történetéről, a fürdő keletkezéséről, gyógyhatásúról, s a fürdőváros fejlődéséről. Érdeklődéssel lapoztam aztán a kis füzetet, s nem győztem csodálkozni, hogy a „csodavízzel” rendelkező Szoboszló nagy része nem fejlődött hírnevével, s a fürdővendégek növekvő számával együtt. A város nagy részén — legalábbis én úgy láttam — még elmaradott falusi jelleg uralkodik, száraz időben porosak, esős időben sárosak az utcák. Erről Az elmúlt hetekben örömmel adtunk hírt arról, hogy Békéscsabán is megnyílt a Képzőmű. vészeti Alap Képcsarnok Vállalatának helyi kirendeltsége. A lakosság tetszését méltán nyerte meg az ízlésesen berendezett üzlet, szívesen időznek el a boltban és sokan is vásárolnak. Az első napok sikere után azonban mintha alábbhagyott volna a látogatási és vásárlási kedv. Vajon miért? Talán csak keveseknek tetszenek az itt kiállított képek és bútorok? Nincs rá mód, hogy történeti áttekintést adjunk a lakáskultúra fejlődéséről, de azt nem árt elmondani, hogy az elmúlt 15 esztendő gazdasági és politikai változása a lakáskultúra területén sem maradt hatástalan. Régen sok embernek legszükségesebb bútora a festett faágy, a ruhásszekrény és a komód volt. Ma viszont kevés olyan házat találunk, még tanyán is, ahol ne kombinált szobabútor lenne. Persze a kombinált szobák búazonban rövidesen múlt időben kell majd beszélni, mert csaknem valamennyi forgalmasabb utcában hatalmas sódei'-rakások várnak arra, hogy cementtel összekeverjék és betonfelületté alakuljanak át az úttesteken. Szoboszló fürdőjellegét sok-sok üdülő-épület tükrözi, ezek mellett alig akad ház, ahova ki ne írnák: ..Fürdővendégnek szoba kiadó.” A szállásköltség alku tárgya ezekben a magánlakásokban: 15—30 forint közt váltakozik egy éj szálkára személyenként. Találkoztam egy Heves megyei tsz-gazdával, aki elmesélte, hogy 3 évvel ezelőtt mankóval jött ide, még fájnak az Ízületei, ezért eljött egy hétre megint, s szerencsére kapott egy ágyat, napi 12 forintért, a szezon elejére való tekintettel. Szak- szervezeti üdülőben, beutalóval egyelőre csak 6000-en kereshetnek itt kedvezményesen gyógyulást torai sajnos sok esetben a kispolgári ízlést tükrözik. Ez a tükrözés szó szerint értendő. A mindenhova beépített tükörrel, a heverőbe beépített világi tótesttel szinte igényli, hogy tetejére az otrombán vigyorgó, agyagból égetett piros vagy fekete cserépkutyát helyezzék el. Mindezt azért írtam csak le, mert úgy érzem, hogy ez ellen a „kutyás szemlélet” ellen kiváló segítőtársnak bizonyulhat ez a most megnyílt új bolt. Itt a népművészet hagyományait folytató kiváló kerámikus művészeink alkotásait, a kisbútor-tervezők bútorait és a hattyú-dalos tájképek helyett megyénk képzőművészeinek alkotásait az ország legkiválóbb képzőművészeinek alkotásaival együtt megkaphatjuk. A lakáskultúra nem választható el az ízléstől. És a modern, szép lakásban sokkal szebben mutatna egy-egy képzőművészeti alkotás, derűsebb színű bútor, mint a koporsószínűre mázolt kombinált szekrény, amely lehan_ goi és borússá teszi ébredésünket. Dóczi Imre re, mert épül a SZOT hatemeletes Gyógyszanatóriuma. Makettjéről és az adatokból ítélve gyönyörű, Közép-Európa egyik legmodernebb alkotása lesz. Ha jól értettem, 30 katasztrális hold területen épül, 380 ágy lesz benne. Akik ide kapnak majd beutalót, ki sem kell mozduljanak a gyógy- szanatórium területéről, sem fürödni, sem szórakozni. Ugyanis lesz fedett és szabad fürdője, a reumatikus betegségek kezeléséhez szükséges modern felszerelésű orvosi rendelője, 400 személyt befogadó mozi- és színház-terme, 500 személyes étterme. A gyógy- szanatórium klubtermének vilá- gosításához például 320 különböző színű fénycsövet szerelnek fel. Nem szeretném, hogy akkor, 1962- ben is gyötörjön a reuma, amikor átadják ezt a gyönyörű alkotást a gyógyulni vágyóknak, de azt elhatároztam, hogy reuma nélkül is elmegyek majd megnézni. REUMA NÉLKÜL ... Ez egyelőre csak hiú ábránd. Hrncsár Zsuzsanna, akit nemrég CsabafuiuimiimimiiiiiiiiimiiuiniiHiiniiin Kandeláberek a Sztálin úton Békéscsaba közvilágítása az utóbbi években sóikat fejlődött. Nemrég szerelték fel az ostomyeles világítást a Szarvasi úton. A napokban hozzáfogtak a Sztálin úti közvilágítás korszerűsítéséhez is. Ezzel kapcsolatban felkerestük a DÁV békéscsabai üzletigazgatóságának igazgatóját, Csuha Károly elvtársat, aki több mindent elmondott a villamosítással kapcsolatban; — Régen időszerű lett volna már Békéscsaba közvilágításának korszerűsítése. Mint az tudvalévő, a Szarvasi utat és ezenkívül más utcákat is korszerűsítettünk. Most már hozzáfogtunk a Sztálin úton a kábelek lefektetéséhez. Jelenleg a Tulipán utca sarkán dolgozunk. Attól kezdve mintegy 500 méteren fektejtük le a kábeleket a Sallai utcáig, s ezzel együtt az ostomyeles kandeláberek alapjait is kiképezzük. — Jelenleg csak a Sztálin út egyik oldalán dolgoznak? — Igen. Ha ezzel a munkával kész leszünk, hozzáfogunk a Szent István tértől és végighaladunk egészen az állomásig, a Sztálin út páros számú oldalán; — Ügy hallottuk, hogy ezzel egy időben áttérnek a 110 voltról a 220 voltra is; — Ez valóban így van — jegyezte meg Csuba elvtárs. A kábelekkel egy időben a feszültségáttérést is megoldjuk. Tehát a 110 voltról a 220/380 voltra térünk át. — Milyen lámpákat szerelnek fel a Sztálin úton? — Erre a kérdésre Nádas Mátyás, a DÁV elektromérnöke válaszolt. — A Sztálin úton ostornyeles és oszlopfejes világítást szerelünk fel. Ez nemcsak korszerű, de egyúttal díszvilágítás is lesz — Mennyibe kerül a világítás átszerelése? — A feszültség-áttéréssel együtt több mint hárommillió forintba. De ebben benne van nemcsak a Sztálin út, hanem a Szt. István tér, a 19-esek tere és a Munka- csy-tér közvilágításának korszerűsítése is. A terekre is ostomyeles és oszlopfejes lámpákat szerelünk fel. — S mikor gyullad ki az új világítás? — Ezt sajnos, egyelőre pontosan nem tudjuk — mondotta Csuiba elvtárs. — A kábelmunkákkal és az oszlopok lerakásával július végére, augusztus elejére elkészülünk. A lámpák felszerelését a terv szerint december 31-ig keH megoldanunk, ez persze azon múhk; hogy az anyagot hogyan kapjuk Budapestről. Ezután Csuba elvtárs arról beszélt, hogy Békéscsaba közvilágításának korszerűsítéséhez nagyban hozzájárult a városi tanács végrehajtó bizottsága, amely biztosította a kivitelezéshez szükséges pénzügyi fedezetet. h— Mit gondol, lesz ix>rgá* 1 omkorlátozás is ? ♦— Járművek részére nem; A gyalogos közlekedésnél bizonyos korlátozások lesznek, hiszen több helyen föl kell szedni a gyalogjárót. De minden szükséges helyen átjárókat fektetünk le; Sajnos több helyen tönkremegy a gyepszőnyeg és a parkosítás is. Ez elten nem tudunk mit tenni; hiszen eat a ká* belek lerakása teszi szükségessé. Azonban már megegyeztünk a Kertészeti Vállalattal; hogy a kábelek lefektetése után újna rendbe* hozzák és parkosítják a felásott részt. — Ügy hallottuk; Csaba lakói társadalmi munkát is vállaltaké — Igen; A Hazafias Népfront városi szervezetének vezetői mondották: városunk lakói vállalták, hogy társadalmi munkával is segítik a közvilágítás korszerűsítését. Jantyik Tibor Fürdőveridég voltam évente. Azért ívom, hogy egyelőin.
