Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-16 / 113. szám

1961. május 16., kedd NÉPŰJSÁg 5 „főhadiszálláson*’ Tűzpiros virág — anilin maszaital Nagyszabású árvízvédelmi gyakorlat volt a napokban A tavaszi esőzések folytán a Kö­rösök medrében lényegesen emel­kedett a vízmagasság. A Gyulai ' Vízügyi Igazgatóság a Román Népköztársaságból érkezett jelzé­sek alapján másfél hét óta állan­dóan készültségben van, hogy az erdélyi hegyekben lehullott csa­padékot a Körös-medrek segítsé­gével jelentősebb kár nélkül leve­zethesse. A Fehér- és a Fekete- Körös ezidáig még nem lépett ki medréből. A Sebes-Körös alsó szakaszán viszont elöntötte az ár­területet, s a nagy tömegű víz mossa a gátat, veszélyezteti Vész­tőt és Bélmegyert. A veszély elhá­rítására a honvédség műszaki alakulatai a helyszínre érkeztek. Máris erősítik a folyó baloldali gátszakaszát. A gát egy-két helyen engedett a víznyomásnak, s félő, hogy a műszaki alakulatok és a polgári lakosokból álló brigádok a gátszakadást nem tudják megaka­dályozni. — Veszélyben van Vésztő és Eélmegyer lakossága — jelentette be dr. Kertész Márton, a megyei tanács elnökhelyettese, a területi árvízvédelmi bizottság elnöke, miután tanácskozásra hívta a te­rületi bizottság tagjait. — Azon­nal intézkednünk kell, mert 22 ezer ember, 34 ezer számosállat és 150 vagon terményt kell az ár­vízveszélyes területről védett helyre szállítani. — És elkezdő­dött a nagyszabásű árvízvédelmi gyakorlat Igen, gyakorlat, éppen ezért ne lepődjön meg a Kedves Olvasó. Nincs árvíz! A Körösök barátsá­gosan hömpölyögnek a medrük­ben. A „főhadiszálláson” a köz- igazgatás napi dolgai, iratai mégis bekerülnek az íróasztalok fiók­jába, Helyükbe csakhamar előke­rül az árvízvédelmi térkép és egy méreteiben is nagy kimutatás, amelyben a megye valamennyi községe árvízvédelmi szempont­ból fel van leltározva, s ezzel kezdetét veszi a nagy munka. Az első tanácskozás során a területi bizottság elnöke utasítást ad, s azonnal a „veszé­lyeztetett” területre küld olyan felelős beosztású embereket, akik a pillanatnyi helyzet felismerése után a mentési munkálatokat irányítani fogják. Ezután magához rendeli a megyei tanács kereske­delmi osztályának vezetőjét, a csűdön, a dolgozók iskolája VII. osztályában ismertem meg, s aki most ugyancsak Szoboszlón üdült, elmondta, hogy harmadszorra volt már itt két-két hétre. Ezek után hiú ábránd lenne azt hinnem, hogy az első 10 fürdő és néhány iszap­pakolás után Szoboszlón marad a reumám. Makacsul visszatérő nyavalya ez, melynek hathatós ellenszerét még nem fedezte fel az orvosi tudomány. Minden eset­re nagyon megnyugtató, hogy most már szakorvosok vetették rá magukat erre a betegségre, és hogy Szoboszlón 2 éven belül fel­épül az ország első modern reuma- gyógyszanatóriuma. Ezt a SZOT építteti. A város vezetői is nagy anyagi áldozatot fordítanak arra, hogy minél többen vehessék igénybe a szoboszlói „csodavi­zet”. Az 1957-ben elkészült 15 éves fejlesztési terv keretében 90 mil­lió forintot fordítanak a fürdő to­vábbi bővítésére, egy 200 ágyas szálloda, étterem és egyéb szük­séges létesítmények építésére. EZT AZOK vigasztalására je­gyeztem fel, akik saját költségü­kön kénytelenek néhány napra gépállomási igazgatóság vezetőjét és más szervek megbizottait, hogy részükre a mentési munkákra uta­sítást adjon. Cseng a telefon. A Gyulai Víz­ügyi Igazgatóság panaszt tesz a posta ellen, hogy az árvízvédelem­mel kapcsolatos telefonbeszélge­téseket nem kapcsolják soron kívül. A következő percben a posta igazgatóságán Szénási elvtárs ve­szi fel a hallgatót, majd kiadja az utasítást, hogy az árvízvédekezé­sekkel kapcsolatos telefonbeszél­getéseket soron kívül kapcsolják. Ettől az időponttól kezdve megál­lás nélkül csengnek a telefonok. Hol a Gyulai Vízügyi Igazgatóság, hol Vésztő, Bélmegy er és a kör­nyező községek, gépállomások, ipari üzemek, vállalatok, társadal­mi szervek jelentkeznek, hogy a „mentési” munkálatokban helyet kapjanak. A megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője két perc alatt szervezi meg a Békéscsabai Kenyérgyárral és a húsüzemekkel, valamint a tejbe­gyűjtő vállalattal a Dobozra és Szeghalomra, valamint a többi községbe ideiglenesen „elhelye­zett” 22 ezer ember ellátását. A gépállomások megyei igazgatósá­gának főkönyvelője, Kiss Sándor arról tesz jelentést, hogy a körös- ladányi, a békési, a gyomai, a mezőberényi gépállomások milyen gépeket adnak — vontatókat, trak­torokat, pótkocsikat — az „árvíz- veszélyes” terület kiürítésére. Közben dr. Kertész Márton utasít­ja a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjét, hogy utaz­zon a helyszínre és a tőle telhető legtöbbet kövesse el, hogy a fertő­ző betegségek ilyen nagymérvű ki­telepítés folytán ne léphessenek fel és az egészségügyi feladatok ellá­tásába a Vöröskereszt tagjait mi­nél szélesebb körben vonják be. Ismét jelentés érkezik. A gáta­kon dolgozó emberek melegétel- ellátása kerül szóba. De meg kell szervezni a felnőttek és a gyerme­kek étkeztetését is. Közös kony­hákat kell felállítani. A tanács ke­reskedelmi osztálya ismét intéz­kedik. Szeghalom és Doboz köz­ségekben már készül a meleg étel. A MÁV békéscsabai állomásá­Szoboszlóra utazni és azokéra Is, akik panaszkodtak, hogy Szobosz­lón csak egy olyan mulató van, ahol esetenként táncolni lehetne, ha nem volna annyira zsúfolt. Arról a vendéglőről van szó, j amely furcsa nevet visel ebben a Bocskay hajdúi által létesített vá­rosban. Gambrinusznak hívják, Állítólag már sokan belefárad­tak annak a kiderítésébe, hogy ember, állat vagy valami más ter­mészeti jelenség viselt-e ilyen ne­vet valamikor a történelem folya­mán. Akik már látták, hogy a reumás emberek milyen szenvedést eláru­ló arckifejezéssel, milyen nyögés és jajgatás közepette ülnek le vagy állnak fel, bizonyára moso­lyognak azon, hogy ezek az embe­rek szórakozóhely-hiányra panasz­kodnak. No nem mind, csak a fia- talabbja és azok, akik az első 3— 4 fürdés után már jól érzik ma­gukat, s unják már az alvást, az üldögélést, az olvasást és a kár­tyát. Kukk Imre (Folytatjuk) nak vezetője bejelenti: megtette az intézkedést a 150 vagon ter­mény elszállítására. A veszély „növekszik”. A gát minden percben átszakadhat és elöntheti az említett két községet. Az árvízvédelmi területi bizottság szinte félóránként tartja ülését, és hozza meg újabb és újabb határo­zatát a további feladatokra — A gát átszakadt! — hangzik a telefonból. — A mű­szakiak és a polgári lakosságból kivezényelt brigádok a helyszínen maradtak és mindent elkövetnek, hogy a nagyobb mérvű gátpusztu­lást megakadályozzák. A néphad­seregtől azonnal 20 darab kétéltű gépkocsit kérnek, amelyek szára­zon és vízen egyaránt közleked­nek. így a két község és a hozzá­tartozó tanyavilág lakosait most már a lehető legrövidebb időn be­lül védett helyre viszik. Szántai János, a megyei tanács j közlekedési osztályának előadója javaslatot tesz: — A mezőberényi és a békési helyi járatú autóbuszokat es a békéscsabai tartalék-autóbuszokat azonnal irányítsák a veszélyezte­tett területre, a gyerekek és az idősek elszállítására. A következő percben az AKÖV személyszállító csoportja az utasí­tás végrehajtását jelenti. Közben ismét egy telefonhívás. Kurta József, a Vízügyi Igazgató­ság vezetője tájékoztatást kér dr. Kertész Mártontól, hogy a köz- igazgatás területén milyen intéz­kedéseket tettek %z árvízveszé­lyes területen lévő emberek és ér­tékek mentésére. A két vezető rö­viden, szinte távirati stílusban tájékoztatja egymást, majd egy másik telefonon nyolcezer földes­zsákot kérnek a gát átszivárgásal- nak megszüntetésére. Délelőtt 11 órakor jelentik: a veszélyeztetett területen a mentés teljes ütemben halad. Később a „kiürítést” befejezik és a tanyákon maradt néhány ember és jószág mentésére vízre futnak a kétéltű gépkocsik. A Vízügyi Igazgatóság dolgozói, a honvédség, a rendőrség, a mun­kásőrség alakulatai, valamint a polgári lakosságból szervezett mentőbrigádok emberfeletti mun­kát végeztek és sikerült Vésztőt, Bélmegyert kiüríteni. Az emberek biztonságban vannak, a víz is las­san apadni kezd. A mentési mun­kálatokra jelentkezett társadalmi szervek, mint például a Vöröske­reszt aktívái is a lakosság egész­ségügyi ellátásában derekasan dolgoztak. Délután 15 órakor vége a gyakorlatnak Azok az emberek, akik Vésztőn, Bélmegyeren cukorrépát egyeltek vagy kukoricát kapáltak, talán nem is gondolták, hogy az ő éle­tük, vagyonuk mentésére milyen nagyszabású árvízvédelmi gyakor­latot hajtottak végre a megyei szervek. A gyakorlat során min­dent jegyzőkönyvbe vettek, hogy a következő napokban az intéz­kedések mérlegét megvonják. Szükségesek-e ezek a gyakorla­tok? Igen, szükségesek, mert a Körösök medrében összegyűlt víz az utóbbi években többször ve­szélyeztette a folyóparti községe­ket, városokat. Senki sem kívánja az árvizet, de hogy ellene véde­kezni tudjunk, feltétlen szükség van alapos felkészülésre. Felké­szülni viszont csak gyakorlatozás közben lehet. Ez az egyedüli alap­ja annak, hogy azok a szervek, amelyek az árvízvédelmi munká­latokban részt vesznek, a felada­tok megoldásához hozzáedződje­nek. Dupsi Károly »öS*«® Kií.V. kínr, « *** !** *>***«, »Vt á «áyfk #**« t-Miyo»*. .••«íi'í.'SÍKa í.uvyk á 'á s*rí* Mái Slágerszerzővel kilátástalan vi­tázni: ha szerinte minden csók tűzpiros virág volt — ám legyen. (Ha egy régen elfelejtett dal a romok között bús-árván bolyong­hat: a puszi is lehet növényalkat­rész.) Ennek kapcsán ugyan tag­lalhatnánk. hogy a művirág ezek szerint műcsók-e — ám inkább néhány őszinte szót ejtünk arról a giccsecskéről, melyet 1,50 fo­rintért vesztegetnek Szarvason, a Tanácsköztársaság téri újságos­pavilonban. A 6x9 centiméteres — nyers­anyagként nem egészen 30 fillér­be kerülő — fényképen bodorfürtű ifjú vált szűzi, zár.ajkú csókot pacni-frizurásra fotografált le­ányzóval. Az utóbbi, kinek gusztu­sát ezúton is tiszteljük, jóko­ra. s meglepően otromba művi­rágokból készített csokrot szoron­gat. A bukéta anilinnal pirosra pemzlizett, mellette haloványzöld pacni. Valami zöld izé, a szigeti romokat imitálni hivatott, egyéb­ként igen jókarban lévő épület oszlopsora alá is került. Mindez bagatell, egyötvenért. A bolond­nak is — vagy csak annak? — megéri. Az ízléstelen, émelygős kacatot s még néhány hozzá hasonlót a községi tanács épületétől köhají- tásnyira árulják... —váró Rádió- és televízió műsor SZERDA, 1961. MÁJUS 17. KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Tánczene. 9.00 Rádióegyetem. 9.30 Szimfonikus indulók. 10.00 Hírek. 10.10 ÍJttörő-hir- adó. 10.30 Elhangzott műsorainkból. 11.50 Napirenden... 12.00 Hírek. 12.15 Részletek Lehár Ferenc és Oscar Stra­uss operettjeiből. 13.00 Kiskunhalom. 13.20 Népdalok. 13.40 Válaszolunk hall­gatóinknak. 13.55 Két szívdobbanás... és ami eközben történt. 15.00 Hírek. 15.10 Nemzetes uraimék. 15.55 Népek zenéje. 16.30 Csingliaj—Kína új kincsesbányá­ja. 16.40 Fúvósindulók. 17.00 Hírek. 17.15 Szív küldi szívnek szívesen. 17.50 Gon­dolat. 18.30 Tánczene. 19.05 Munkás­klub. 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 A Magyar Rádió llllllllllllillUllllllllllllllllliHlIflIllllllillilllli'iiliinilllllllllllHIHllli Inkurrencia-ajánlat! Megvételre felajánljuk I. a. minőségű, raktárunkon el­fekvő nagy mennyiségű talpas celoíánzacskót 100 gr-tól 230 gr-ig terjedő terjedelemben. Kívánságra mintát küld az Orosházi Ba­romfifeldolgozó Vállalat. w ^ V Érdeklődni: Orosházi Baromlitetöolgozó Vállalat Orosháza, Október 6. u. 6. Telefon: 3—87. (x) alilllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllillllllliliiiiiiuiillimiuíminiim BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pál Szerkesztőség: Békéscsaba, Szabadság lér 19., III. em. Telefon: 21—96, 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó allalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3. Felelős kiadó: Lehoczky Mihály. Telefon: 10—21. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba. Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. szimfonikus zenekarának hangverse­nye a stúdióban. Kb. 21.50 Csárdások. 22.00 Hírek. 22.25 Álmodozás... 23.15 Lelkek szakadékai között. 23.45 Bátho­ry Zsigmond. 24.00 Hírek. 0,10 Táncze­ne. 0.30 Himnusz. PETŐFI RADIO: 8.00 Hírek. 14.15 LÍU Si-kun zongorázik. 14.40 Orosz nyelv­lecke az általános iskolásoknak. 15.00 Operettrészletek. 16.00 Hírek. 16.05 Le a fáról. 17.00 Könnyű hangszer szólók. 17.10 Beethoven és Bartók. 18.00 Hírek. 18.05 Népszínművek dalaiból. 18.35 Rá­dió szabadegyetem. 19.00 Hírek, 19.05 Közvetítés az MTK—Vojvodina nem­zetközi labdarúgó-mérkőzés II. félide­jéről. 19.45 Virágénekek. 20.00 Nagypa­páknak... 20.40 Orvosi tanácsok. 20.45 Közvetítés a Vasas—Canto del Rio (brazil) nemzetközi labdarúgómérkő­zésről. 21.00 Hírek. 21.30 A pénz komé­diája. 22.00 Kamarazene. 23.00 Hírek, 23.15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ: 18.00 Zenekedvelő Gye­rekek Klubja. 19.00 Szünet. 19.10 Nem­zetközi labdarúgó-mérkőzések. Kb. 21.35 A tánczene barátainak... Kb. 21.55 Hírek. BRIGÁD MOZI, Békéscsaba. Május 11—17: Énekes csavargó. K: h. fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Békéscsaba. Május 14—17: Hívatlan látogatók. K. 6. 8, v: 4. 6, 8. A békéscsabai SZABADSÁG és BRI­GÁD MOZI közli, hogy a későn ér­kezők csak a híradó utáni szünetben foglalhatják el helyüket. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—l-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. Május 15—17: Don Juan. K. h: fél 6, fél 8. v: fél 4, fél 6. fél 8. szabadság mozi. Gyoma. Május 15— 17: A gyűlölet áldozata. K. h: 8, v: 4, 6, 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Május 16— 17: A harmadik líceum. K. h: 6. 8, v: 4. 6. 8. BÉKE MOZI, Orosháza. Május 11—16: Alba Regia. K. h: fél 6, fél 8, v: fél 4, fél 6, fél 8. PETŐFI MOZI, Gyula. Május 15—16: Áruló? K. h: 6, 8, v: 4, 6, 8. ERKEL MOZI, Gyula. Május 15—17: Az utolsó és az eilső nap. K. h: fél G, fel 8. v: fél 4. fél 6, fél 8. VÖRÖS OKTÓBER MOZI, Mezőko- vácsháza. Május 15—17: Szegény gaz­dagok. K. h: 8, v: 4, 6, 8. BÁSTYA MOZI, Békés. Május 15— 16: Vörös leveleik. K. h: 6, 8, v: 4. 6. 8. PETŐFI MOZI, Sarkad. Május 16— 17: Don Juan. K. h: 8. v: 4, 6. 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Május 15—17: Borús reggel. K. h: 6, 8, v: 4. 6. 8. ADY MOZI, Szeghalom. Május 15—17: Folytassa admirális. K. h; 8* v: 4, 6, 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents