Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-11 / 109. szám
íwi. május 11., csütörtök sépOjsaa 3 2 2 e % e r hold lucernából azázmUUá faunt táMelkwétel A lucernaszéna renden szárítása évszázados hagyománya volt mezőgazdaságunknak. Igen, csak volt Ez a külterjes lucernaszéna- készítési mód, a maga óriási veszteségeivel, pénzben szinte ki- fejezhetetlen költségeivel mar a múlté. Nem igényel nagy szaktudást, hogy megállapítsuk: a lucernaszéna renden szárítása, kaszálásról kaszálásra 40—45 százalékos fehérje- és keményítő-tartalom elvesztésével jár. Sőt esős, vagy bő harmatos időben a takarmányszalma minőségével egyenrangú lucernaszénát kazlaz- hattak be állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben. Ezek az óriási veszteségek az évszázados megszokoltsággal az idei évben megértek a sutbadobásra. Állami gazdaságainkat — túlzás nélkül állíthatjuk — a mezőgazda- sági technika fejlődésével többé nem érik olyan nagy veszteségek a pillangósvirágú takarmánynövények betakarításánál, mint eddig érték. A Békés és Csongrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága a területén lévő 22 ezer hold lucernaterület korszerű betakarításával évente százmillió forint többletbevételre tesz szert. Kedden, május 9-én a Felsőnyomási Állami Gazdaságban mutatták be a lucernaszéna-készítés új Uj gépek a MEZÖSZÖV-nél A MEZÖSZÖV Vállalat békéscsabai telepére néhány nappal ezelőtt új gépszállítmány érkezett, Parabola-tükröket és tejházi berendezéseket raktak be a Szerdahelyi utcai raktárba. A parabola- tükröket a pecsenyecsirke-neve- léshez használják a közös gazdaságokban, s azért hozattak ebből a cikkből nagyobb szállítmányt, mert egyre több termelőszövetkezetben sikeresen használják. A tejházi gépekkel szövetkezeteinkben még csak most ismerkednek. A MEZÖSZÖV-nél tsz-ek részére máris kaphatók fejőgépek, hűtőgépek és tejszeparátorok. módszerét. Vámosi Jenő, a Mező- gazdasági Gépkísérleti Intézet kutatója hároméves kutatómunka után kidolgozta a magyar viszonyok között legjobban megfelelő, aránylag kevés beruházást igénylő, ugyanakkor kiváló minőségű, magas fehérje- és keményítő-tartalmú széna készítésének nagyüzemi módját. Az új módszer lényege az, hogy a lucernát a levágás után renden fonnyasztják 45—50 százalékos víztartalmúra, majd rendsodróz- zák, rendfelszedők segítségével pótkocsira rakják és a szérűskert- ben előkészített szárítóberendezésen szakaszosan bekazalozzák. A szárítóberendezés végeredményben egy nagy teljesítményű ventillátorból áll. Megyénk állami gazdaságaiban ezekből a ventillátorokból évek óta nem is egyet tartanak kihasználatlanul. Ezeket a ventillátorokat beépítik a kazal aljába. Lécek és deszkáik segítségével légutafcait készítenek a talaj felületén és a légutak fölé oszlop- szerű légkamrákat képeznek ki úgynevezett fadugók segítségével. Egyszerre készítik el a kazal alapját, 3—3,5 méter magasságban. Közben az egész kazal a ventillátor működése folytán levegőáraimban áll. Öt-hat napon át így ülep- szik, szárad a széna. (Ennyi idő elegendő ahhoz, hogy tökéletesen beszáradjon). Miután a kazal alapja beszáradt, a kazalozást tovább folytatják, újabb 2,5—3 m magas íonnyasztott lucernával. Egy-egy kazalban 18 vagon szénát tárolnak. A Felsőnyomási Állami Gazdaságban jelenleg három hideglevegős szér.aszárító-berendezés működik. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kutató megtalálta a kiváló minőségű lucerna- készítés nagyüzemeinkben alkalmazható módját. Persze az állami gazdaságban nemcsak a legkorszerűbb módszerrel készítik az illatos, zöld színre szárított szénát. Érdemes végignézni a felsőnyomási gazdaság központi majorjának szérűskertjét, ahol csaknem négyezer szénaszárító állvány sorakozik, mind megrakva lucernával. Ezzel az állványos módszerrel a renden-szárításhoz képest szintén tetemes mennyiségű fehérjét, keményítőt vonnak el az időjárás és a nap „foga” alól. Mert foga van az esőnek, foga van a napnak, mihelyt ázik a lucerna- széna, vagy a megázott szénára rásüt a nap. örvendetes, hogy erről az állami gazdaságok után egyre gyorsabban jönnek rá a termelőszövetkezetekben is. Nyilvánvaló, hogy az ipar nem tud elegendő mennyiségű ventillátort és villanymotort gyártani — záros határidőn belül —, hogy valamennyi termelőszövetkezet a Vámosi-féle eljárással készíthesse a lucernaszénát. Addig is, amíg eddig jutunk, helyes lenne, ha a megyei tanács mezőgazdasági osztálya tapasztalatcserére hívná még most a szénabetakarítás időszakában a lucematermesztésben élen járó közös gazdaságokat, akár Felsőnyomásra, akár a megye bármelyik állami gazdaságába, hogy ezeknek az embereknek fehéren feketével bebizonyítsák: a lucerna- széna hagyományos betakarítási módja a népgazdaságnak milyen óriási veszteségeket okoz. Ekkor kellene rávilágítaná arra is, hogy a liucernaszéna állványon való szárítása mennyi terméstöbbletet eredményez mennyiség és minőség szempontjából, és milyen lehetőséget nyújt lucernásaink növényegészségügyi védelmében. Igen, erről is beszélni kell, mert ma már nem elegendő csak megtermelni a lucernát és csak any- nyit betakarítani, amennyit a kártevők meghagynak, hanem ma már az a cél, hogy a kártevők foga alól minden lucemalevelet húzzunk ki, védekezzünk — különféle porozószerekkel — a lárvák, bogarak ellen. Csakis ebben az esetben érhetjük el, hogy lucernater- mesztésünk az állami gazdaságok és a füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezet példája nyomán 35—45 százalékkal növekszik, s a lucernamag-fogásban elért eredményünk pedig csakis a korszerű termelési eljárások alkalmazásával háromszorozódhat meg. Dupsi Károly — Itt vagyok — válaszolt a csillagásznö. — A rádiólokátor számítása szerint ezerötszázmillió kodén távolságra vagyunk a Tellus—4-től. Csak ezerötszázmillióra! — Lehetetlen! Hiszen akkor már látnunk kellene a B-bolygót is. A különleges, gyűrűs bolygót, Dox! — Nem értem — tűnődött Dox Ten. — Máris jövök — szólt még Xind Lind és megfigyelő fülkéjéből egy karcsú, fémesen csillogó létrán leereszkedett a központi kormányzófülkébe. A rádiólokátor négy ernyője lassan forgott körbe a fényrakéta négy külső pontján. A rádióelektromos hullámok bepásztázták a körülöttük elterülő tér minden részletét. Horx Lend felkiáltott: — A B-bolygó ezernégyszázmillió kodén távolságban kering a Tellus—4 körül. Saxo Len megállapítása szerint pontosan ezer- négyszázmillió kodenre. Az eiír- rés semmi esetre sem lehet több néhány ezer kodennél. Xind Lind bólintott. — Ügy van. Emlékszem, magam is ellenőriztem a számításokat. Nem lehet tévedés. A rádiólokátor ernyőjén azonban még mindig csak a Tellus—4 fénypontja villogott. De egyszer csak megelevenedett a lokátor ernyője. A Tellus—4 bolygói felfogták és visszaverték a hatalmas energiával kibocsátott rádióelektromos hullámokat és visszaérkezve, a lokátor ernyőjén apró, piciny fénypontokban vibráltak az űrhajósok előtt. Xind Lind lepkekönnyű mozdulattal ugrott a központi kormányzófülke ultrateleszkópjához és diadalmasan felkiáltott. — Drága barátaim, megérkeztünk! A B-bolygó furcsa gyűrűjével alig van távolabb tőlünk 100 millió kodennél. A lokátort valószínűleg a gyűrűs bolygó mágneses kisugárzása zavarta meg, any- nyira, hogy csak a nagy tömegű Tellus—4-ről visszaverődő erőteljesebb hullámok jutottak el a jelfogókig. A távcső képmezejében a B- bolygó kacérkodott gyűrűje mögé bújva az idegen világból érkező fényrakétával. Valamennyien ott szorongtunk a központi kormányzófülkében, csak Oren Xin rohant fel a fényhullám-adóvevő központba, hogy a kormányzóterem fényhullám-képernyőjére varázsolja a B-bolygót, egészen közelről. A tixoni tudomány e nagyszerű találmánya lehetővé tette, hogy madárrepülésnyi magasságból szemlélhessünk bármely égitestet, ha azt 100 millió kodenre megközelítjük... A kormányzófülkében minden fényforrást kioltottunk, csak a műszerek zöldes-sárga fényei vibráltak tovább. Oren Xin beszélt a fedélzeti rádión.. — Kapcsolom a B-bolygót... A rádiólokátor ernyője mellett azúrkék ragyogással világosodott meg a fényhullám-vevő külső képernyője. Először sugárzó, fehér fényfátylak lebegtek a szemünk előtt, aztán kitisztult a kép... A gyűrű egy óriási része látszott, a Tellus—4 visszaverődő fényében, aztán Oren Xin növelte a vevő nagyítását és egyre közelebbről láthattuk a bolygó felszínét. Kietlen, furcsa világ tárult fel előttünk. A gyűrűs bolygó felülete sehol sem árulta el az élet legcsekélyebb nyomát sem. Oren Xin kikapcsolta a fényhullám-vevőt. Kissé lehangolódtunk, de Xind Lind — aki már régen elfelejtette szerencsétlenségét — újra vidáman felkiáltott. — Dox, látom az A-bolygót is! Néhány egységgel távolabb a C, igen, a C-bolygó... Xind Lind növelte az ultrateleszkóp nagyítását: az elektromos nagyítás-fokozó szerkezet teljesítményét a felső határig állította... — ... A D-bolygó! Tisztán, kivehetően látszik a képmezőben. (Folytatjuk) Hogyan védekezzünk a kukoricamoly ellen A kukoricamoly elsősorban ott szaporodik el nagyobb mértékben, ahol a kukoricát nagy, összefüggő területeken termesztik. Magyarországon legnagyobb a fertőzöttség Békés és Fejér megyében. Országosan a kártevő legalább 8 százalékos terméskiesést okoz. Megyénkben ez a szám esetenként eléri a 15—20 százalékot is. Most, amikor közös gazdaságaink mindent megtesznek a nagy termésátlagok eléréséért, feltétlenül számításba kell venni a kukoricamoly terméscsökkentő hatását, és meg kell szervezni az ellene való védekezést. A kukoricamoly kártételei először júliusban a címerek letöredezése jelzi, majd a hernyók berágják magukat a szárba, és felülről lefelé haladva károsítanak. A belülről összerágott szár, különösen ha sok a hernyó, nem szállít megfelelő mennyiségű táplálékot a csőbe, és így kényszerérés következik be. További kártétele a fiatal csövekben van, melyeket hosszában átrágja, és ezzel a további fejlődést megakadályozza. Később pedig a kukoricaszemeket rágja meg, valamint a kukorica csutkájába is berág, mely tároláskor könnyein megpenészedhet. A kukoricamoly mindig hernyó alakban telel a kukorica, kender, cirok szárában, de tavasszal már nem táplálkozik, ott bebábozódik. A lepkék kirajzása június közepe és július eleje között zajlik le. az esti órákban. A nősténylepkék tojásaikat a legnagyobb kukoricatövekre rakják, mégpedig a levelek fonákjára. 16—18 darabot egy csomóba. A hernyók egy héten belül kikelnek, majd szétmásznak, és egyszerre több csövet is fertőzhetnek. A kukoricamoly elleni védekezésben nagy szerepet játszik az agrotechnika. Régi tapasztalat, hogy a korán vetett kukorica molyosabb. mint a később vetett. Ebből azonban helytelen azt következtetni, hogy későn kell vetni a kukoricát. Arra kell törekedni, hogy egyszerre nagyobb területen vessünk, nehogy egy-egy danab korai vetés csalogató jellegű legyen. Ilyen közvetett védekezés a kapálás is, mert a gyomos kukorica kedvező mikroklímát biztosít a hernyóknak. Törés után a mély szárvágás a legfontosabb teendő. A tavaszra meghagyott, lábon áHó szár a molyfertőzésnek következő évi alapja, a rosszul leszántott szár szintén áttelelteti a hernyókat. Az érvényben lévő rendelet értelmében az előző évi termésű kukorica- és cirokszárat, csumát, vagy szárítva eltett csalamádét május 15-ig folyamatosan fel kell etetni, vagy más módon felhasználni. Felhasználatlanul maradt ilyen növényi részeket május 15 után csak elvermelve szabad készletben tartani, fél méter vastagon szalmával — melyet helyes HCH-val leszómi — és e fölött fél méter vastagon földdel befedve kell elvermelni. Az így elvermelt növényrészek egész nyáron használhatók tüzelőnek, de a vermet minden kibontás után gondosain be kell takarni. Legbiztosabb védekezési mód a kukoricaszárnak a besilózása, vagy pedig szár tépés után gondosan alá kell szántani. A kártevőnek kenderszár útján való terjedésének megakadályozása érdekében az FM Növényvédelmi Szolgálata 1952/1958. számú körrendeletével kötelezte a kender feldolgozó üzemeket, hogy a kukoricamollyal fertőzött tételeket külön kazlakban kell tárolni, és legkésőbb a termelési évet követő május 15-ig feldolgozni, vagy a fertőzött kenderszárat beáztatni köteles. Varga Mihály növényvédelmi szakmérnök Baráti segítség A pusztaföldvári Lenin Termelőszövetkezet tagjai szorgalmasan művelik 1700 pold földjüket. Idejében vetették el a koratavasziakat és volt erejük ahhoz is, hogy a múlt hét végén 40 szövetkezeti gazda három napra átmenjen a Szőlős: Állami Gazdaságba segítséget adni a 154 hold mák egye- léséhez. Tttztospénzfotíás ÁLLATFORCALMI VÁLLALATTAL Csatornaavató ünnepség Szén tanóráson Megyénk egyik legnagyobb öntöző-berendezését épitik a békés- szentandrási termelőszövetkezetek. A községben működő vízgazdálkodási társulat fogja össze e munkát. A községbeliek, valamint a Szegedi Vízügyi Igazgatóság és egyéb szervek segítségével a Horga oldal-Gödény lapos határrészen elkészült az első öntözőíürt, amely több mint ezer holdat foglal magában. Az építkezés első szakaszának lezárására és az öntözéses termesztés elkezdésére a Szentandrási Vízgazdálkodási Társulat május 25-ét határozta meg. Ekkor tartanak csátornaava- tó ünnepséget.
