Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-05 / 104. szám
19OT. május 5., péntek népűjsAe 3 Két és fél ezer pecsenyekacsát gondoz, ezerötszáz rántanivaló csirkét adott át a Barneválnak két gyulai szövetkezet A mezőgazdaság szocialista átszervezésével átmenetileg erősen ősökként az árubaromfi-tenyésztés. Kevesebbet kap a piac és kevesebbet tudunk exportálni. Jelen körülmények között igen fontos szerepet játszik a háztáji baromfitenyésztés elősegítése, amelynek komoly szószólója a gyulai nőtanács. Fontos továbbá, hogy szö- vetkézeteink a lehető leggyorsabban rátérjenek a baromfik nagyüzemi tenyésztésére, amely nemcsak pótolja a kiesést, hanem többszörösére tftdja emelni a jól jövedelmező áru baromfi tenyésztését. Városunkban két szövetkezet nyúlt merészen e probléma megoldásához. A* Erkel Ts* már tavaly komoly lépést tett a Gyula környékén elterjedt pulyka nagyüzemi tenyésztésének bevezetésére. Bár a kísérleti év gyakorlatlanság, szakemberek, férőhely hiánya miatt több nehézséget okozott,' nem jártak rosszul. A pulykatenyésztés, gondozóik áldozatos munkája folytán, jól jövedelmezett Ebben az évben kacsákkal kezdték. A naposkacsák szépen fejlődtek. Elhullás alig volt. Az egyhónapos kacsák ma már megközelítik a másfél kilogrammot Tenyésztőik kétműszakos, éjjel-nappali váltással, áldozatkészen dolgoznak. özvegy Papp Ferencné és Nyistyár Zsuzsanna tavaly a pulykatenyésztésben elért eredményekért jutalmat is kaptak. Most a kacsák nevelésében járnak élen. Dicsérjük meg Őket mi is úgy, mint tette ezt Szabó János edvtárs, a tsz elnöke. Nem mindennapos eredményt mondhatnak magukénak, két kiló takarmányból csaknem egy kilót gyarapodtak a príma minőségű, export pecsenyekacsák. A közel két és fél ezer kacsa sok gondot ad lelkiismeretes gondozóinak, de reméljük, hogy a minimális elhullás a tsz-t bőséges jövedelemhez, a kacsák gondozóit pedig megérdemelt prémiumhoz juttatja. A kacsák első szállítmánya több tízezer forint tiszta jövedelmet jelent. Ezek leadása után — több váltással — hasonló szállítmányok felnevelését tervezi k. Néni mondtak le a tavaly már bevált pulyka, tenyésztésről sem. Így a baromfinevelés a szövetkezet egyik legfontosabb jövedelmi forrásává válik. A Vörös Csillag termelőszövetkezet csak ez évben vezette be a nagyüzemi baromfi- tenyésztést. Meg kell hagyni, nem is volt túl szerencsés ebben. Naposcsibéik közül az első napokban még a borúlátó tervezésnél is nagyobb volt az elhullás. Azóta viszont szélien fejlődnek. A hétezer darabból már ezerötszáz rántami- való csirkét adtak át a Barneválnak, csaknem 80 dekás súlyban. A többit a napokban szállítják. A baromfi-törzstenyészet kialakítása céljából ugyancsak háromezer sárga magyar fajtát kaptak a közelmúltban. Súlyos hiba, hogy a békéscsabai Barnevál a törzstenyészet részére is válogatlanul szállított. Így a csibék között bizony sok csenevész akad. • Reméljük, hogy e két tsz kezdeményezése után a többi gyulai szövetkezet is részt kér a baromfi- tenyésztésből, hogy minél hamarabb felszámoljuk e fontos étkezési cikk átmeneti hiányát, s megnövekedjen a magyar baromfi-export hírneve. (K) Egy budapesti vásárló levele a Békéscsabai Ruhagyár dolgozóihoz Tisztelt Elvtársak! A Békéscsabai Ruhagyár készítményeiből két darab 59 forintos férfiinget vásároltam férjemnek. A kifogástalan szabás és varrás elismerésünket váltotta ki. Férjem mindig csak ezeket az ingeket kéri, hogy ezekből vegyek a jövőben is. Férjemnek megígértem, hogy majd megint a Békéscsabai Ruhagyár készítményeiből vásárolok részére inget. A kifogástalan munkáért, kérem, ha mód van rá, dicsérjék meg azokat, akik készítették ezeket az árukat. Még egyszer kérem, elismerésünket átadni szíveskedjenek. A két darab MEO-jegyet mellékelem. További jó eredményeket, erőt, egészséget kívánok az üzem dolgozóinak. Sárközi Béláné Budapest V., Váci u. 54., I. em. 9. A Il-es varroda 7-es szalag dolgozói bizonyára jóleső érzéssel fogadták az elismerést, ugyanis az említett ingeket ók készítették. Eg-y ítj gyárról... Jogügyi ankétet rendeznek termelőszövetkezeti: vezetőknek Békéscsabán A Hazafias Népfront megyei bizottsága, a városi népfront-bizottság jogügyi munkacsoportja, a megyei termelőszövetkezeti tanács és a Magyar Jogász Szövetség Békés megyei csoportja május 6- án. szombaton délelőtt 9 órai kezdettel ankétot rendeznek a megyebeli termelőszövetkezetek vezetői részére Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. A nagyszabásúnak ígérkező ankéton dr. Sárándi Imre, a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa Termelési szerződésekből eredő jogviták, s a termelőszövetkezeti tagok felelőssége a termelés emelésében címmel tart előadást. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatos jogügyi kérdésekkel foglalkozó tanácskozásra meghívták dr. Nezvál Ferenc igazságügyi minisztert és dr. Benedek Jenőt, a Magyar Jogász Szövetség főtitkárát is. Ez a riport tulajdonkeppen két évvel ezelőtt kezdődött, amikor elindult egy terv a megvalósulás útján Gyomén, megyénk legkorszerűbb kenyérgyára alapjának lerakásával. Akkor még a tűző nap melege csalogatta az emberek verejtékét, s ma, két év múltén már a fütőtér, a szép világosbarnára sült kenyér melege készteti a munkásokat homlokuk megtör- lésére. A gyárat körülölelő nyárfákat is tetőző, füstölgő kémény, a boltokban friss, szinte önmagukat kínalgató kenyerek annak bizonyítékai, hogy megkezdődött a termelés, hogy a már régen óhajtott friss süteményt újra élvezhetik a gyomai emberek. Az első nap Május elsején az ünneplők örömmel kiáltottak fel: füstöl, fűtőnek a kenyérgyárban. S másnap már zúgott a lisztet szívó gép, különös zenét adva ringott a szita, íel-felvillanó jelzőlámpák jelezték a liszt súlyát, s munkalózban égett mindenki. Az első nap volt ez, az első munkanap a kenyérgyárban. Kérdések özöned váltogatták egymást az emberek fejé- i ben: Vajon sikerül-e? Milyen lesz [ a kenyér? Hogy süt a kemence? ; És ezen az éjszakán nem hunyta le a szemét a gyárban senki. De mégérte, mert megszűnt az aggodalom, választ kaptak a sok kérdésre. Szerdán reggel pedig, amikor megjelent az újságíró, kissé karikás szemmel, de mosolyogva, magabiztosan mondta Dankó elvtárs: — Sikerült. kor az automatikus vezérlőszerkezet leállította a segédrakétákat, az Endroxlán 245 fénymotorjai vették át a rakéta gyorsítását. A sebesség 20 ezer kodén felé közeledett és másodpercről másodpercre fokozódott. A start után 15 perccel Dox Ten hangja csendült fel az Endroxlán fedélzeti rádióján. — Figyelem! Tizenöt perce repülünk A központi kormányzófülkében minden rendben. Hívószámok szerinti sorrendben mindenki jelentkezzen. Horx Lend, az Endroxlán alkotója a központi kormányzófülkében tartózkodott, közvetlenül Dox Ten mellett. Kioldotta a testére erősített védőburkolatot, Dox Tenre mosolygott és intett a fejével, hogy kitűnően érzi magát. Pillanatok teltek el és Xindon Tor, aki a hármas hívószámot kapta, máris jelentkezett. — Hármas hívószám! Xindon Tor. Semmi baj, remekül érzem magam. Engedélyt kérek a rádióelektromos összeköttetés helyre- állítására a Tixon BX—999 kutatóállomással. — Engedélyezem — felelte Dox Ten. — Négyes hívószám! Oren Xin vagyok, a fényhullám adó-vevő vezérlő-fülkéből. Enyhe szédülést érzek. Különben minden rendben! — Ötös hívószám. Xind Lind, a megfigyelő központból. A védő- burkolatot kioldottam. Semmi rendkívüli... — Hatos hívószám. Doxir Teni. Minden rendben. — Orvosnő! Kérem, nézze meg Oren Xint! Vigyázzon, még a súlytalanság állapotában vagyunk. A mesterséges gravitációt egy óra múlva kapcsoljuk be. Dox Ten megnyugodva hallgatta néhány perc múlva Doxir Teni jelentését. — Oren Xint megvizsgáltam! Erősítő tablettát kapott... Kis szünet után az orvosnő hangján hallatszott, hogy mosolyog. — Csupán az történt, hogy nem tartotta be szigorúan az indulás előtti étkezési előírásokat... Gyorsan peregtek az események. Xindon Tor hangját vitte el a fedélzeti rádió az Endroxlán 245 /alamennyi fülkéjébe — Parancsnok, a rádióelektromos összeköttetés helyreállt. A Tixon BX—999 jelentkezett. A készüléknél Xen Her. Jelentést vár. Dox Ten közelebb hajolt a műszerfalba épített apró csillámmikrofonhoz. — Endroxlán 245 jelentkezik! Dox Ten beszél. — Üdvözlet a Tixonról, Dox Ten barátom! — hallatszott a távolból Xen Her hangja. — Az indulás kitűnően sikerült. Minden rendben. Xen Her közölte a kapcsolat- tartás idő-menetrendjét. — Amíg a távolság megengedi, rádióelektromos hívás 15 percenként. Rendkívüli esetben azonnal. A fényhullám adó-vevő bekapcsolása azonnal kötelező, amint a rádióelektromos összeköttetés gyengül. Jó utat, Dox Ten! Jó utat! A Tixon BX—999 kutatóállomás kilépett a hullámsávból. Xindon Tor kikapcsolta a készüléket és kitekintett a rádió- és televízióközpont ellipszis alakú ablakán. A fényrakéta sötétségben száguldott. Körül a csillagok szúrós fényei világítottak, mozdulatlanul. Mögöttük és előttük a végtelen tér ásított... (Folytatjuk) Ebben a szóban benne volt minden. Benne az átélt izgalom, de benne az az örvendetes tény is, hogy na késve is, d£ a gyomaiak óhaja, jogos vágya valósággá lett. És most járjuk végig a helyiségeket, fényképezzük le a látottakat, a filmet előhíva bemutatjuk megyénknek ezt a korszerű üzemet. A filmet a kornak megfelelően hangossá, beszélővé tesszük, kísérőül a gépek zenéjét adjuk, s megszólal benne a szereplő is, az alkotó ember. Mindent gép csinál A 1 a borát őri umban vagyunk. A mintegy százezer forintot érő műszerek között kissé álmosan, bogárfekete haját félresímítva Bo- hus Erzsébet megbízott üzemveze. j tőt, a laboratórium vezetőjét találjuk. ,— Egész éjjel nem aludtam — mondja, s úgy néz, mintha csodálkozna, pedig csak álmosságát szeretné titkolni. A kis helyiség nem sokban különbözik a többitől, hiszen fehér itt is minden, mint másutt. — Mint megbízott üzemvezető, mit vár a gyártól? — Sokat. Ilyen korszerű üzem nincs a megyében. Jóformán mindent gép csinál..; S fiatalságát cáfoló nagy szakmai ismerettel sorolja el, amire kiváncsiak voltunk. Várja a ke- nyár állandó jó minőségét, a ter- melékenyseg növelését. Miközben beszél, fáradtságát legyőzve figyeli munkáját, figyeli a kenyér útját. Ne is zavarjuk tovább, inkább kövessük tekintetét, kísérjük figyelemmel mi is a gépek, az emberek munkáját. Majdnem mindent gép csinál, ismételhetjük Bohus Erzsébet szavait. A liszt zizegve fut fel az emeletre, ahonnan nagy huppa- nással zuhan alá a kovászolóüst- be. Sózógép, vízkeverő, lisztadagoló, hydraulikus emelő és sorolhatnánk tovább a gépiek sokaságát. Az emberek kézzel nem is nyúlnak máshoz, mint a gombokhoz, amellyel bekapcsolják ezeket a gépeket. Akaratlanul is arra gondolunk, vajon mire képes a gyár gépeivel és munkáskollektívájával együtt? Kísérőnk pedig, Dankó elvtárs szinte véletlenül, éppen erről beszélt: — Huszonnégy óra alatt tíz-tizenkétezer süteményt, nyolcvan mázsa kenyeret tudunk adni a lakosságnak. Tiszta helyiségek, fürdőszoba, fény Mindez még az emeleten történik, s mire elérünk a földszintre, már sodorják a kiflit, az adagolóból egymás után hullnak ki a kosárba a kétküós veknik. A gép innen sem hiányzik. Igaz ugyan, hogy ez az utolsó állomás, vagyis eddig automata a gyár, de ezután már kézi erőre van szükség. Érdekes az adagoló, nagyszerű gép, s ami még említésre méltó: magyar. Ez a második az országban és büszkén mondhatjuk róla, hogy nagyszerű. A következő teremben hosszű- nyelű lapátok kígyóznak oda s vissza. A sütőteret ördöngős gyorsasággal töltik meg, avagy ürítik ki a mesterek. Friss kenyér illata terjeng a levegőben, s innen már egyetlen állomás a végcélig: a fogyasztókig. És itt véget is érne a film, ha közben nem beszéltek volna a szereplők a régi üzemről, ha nem beszéltek volna lelkesedéssel az újról. Ezt pedig nem hagyhatjuk ki. Hadd tudják meg azok is, akik reggelenként megveszik a sü_ teményt, s nem gondolnak arra, hogy embertársaik éjszakai munkája gyümölcsét tartják kezükben. Düledező falak,. párás levegő, pislákoló lámpafénnyel megvilágított kemence, csutkát cipelő szakmunkás, dagasztastól eres kezek, fáradtan ballagó emberek. És hogy •teljes legyen a kontraszt, íme egy másik: laboratóriumnak is beillő tiszta helyiségek, gépek halk zúgása, fürdőszoba, fény. Az előbbit elmondotta Gőzön Mihály és Falusi László, kik részesei voltak a réginek is, az utóbbi azonban már a ma valósaga. Majnár József Szakmunkás-vizsga a szeghalmi Halasi Állami (Tudósítónktól) Nemrégiben 23 dolgozó vizsgázott a szeghalmi Halasi . Állami Gazdaságban. Ezek a tanulók részt vettek a hároméves mezőgazdasági szaktanfolyamokon és az ezen szerzett ismereteket mutatták be a vizsga napján. A feleletek bebizonyították, hogy Záborszky Kálmán mezőgazdasági szaktanító és dr. Nagy Zoltán a járási főállatorvos, valamint Ombódi József, a gazdaság vezető mechanikusa jól adta át tudását a hallgatóknak. Az elméleti és gyakorlati előadó Gazdaságban sokon elsajátították a szántóföldi növénytermelő, gépkezelő és a júhtenyésztési ismereteket. Különösen jól vizsgázott Barna Pál, Brüher András, Nagy Károly, Szél István, Szóráth András, Vasvári Sándor. Gáli Lajos, Elek Imre, Gulyás János. Sebestyén Mihály, Túri Gyula és Urcuca János. A vizsgán jelen volt Láda András, az MSZMP járási titkára, valamint több vezető. A vizsgázó hallgatók rövidesen mestervizsgát tesznek és mezőgazdasági mesteri oklevelet kapnak.
