Békés Megyei Népújság, 1961. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

4 N£PŰJSÁG 1961. május 5., péntek 40 esztendővel ezelőtt alakult meg a Román Munkáspárt 40 esztendővel ezelőtt alakult | meg a román munkásosztály él­csapata, mely a reakció sötét évei­ben töretlenül vezette a dolgozók harcát a felszabadulásért. A párt sok mártírja jelezte azokat az ál­lomásokat, melyeken át a küzdel­mes úton eljutott Románia 1944- i£, midőn a hős szovjet csapatok De talán még szembetűnőbb a fejlődés a parasztság életében. A romániai parasztság az államnak eladott termékeiből 1960-ban majdnem 9500 millió lej összegű jövedelemre tett szert — a szabad­piaci eladásokon kívül — ami 3700 millió lej összegű többletet jelent 1955-höz viszonyítva. Hatalmas új lakótelep épül a román fővárosban. végleg elűzték földjéről a külföl­di és hazai fasiszta hordákat. A felszabadulás 17 esztendeje alatt történelmi jelentőségű ered­ményeket ért el a román nép pártja vezetésével. Ahogy a reak­ció kiszorult a gazdasági életből, az államaparátus irányításából a küzdelmes harcok'* árán, úgy vált egyre teljesebbé a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó pa­rasztság hatalma s indult el Ro­mánia a virágzás útján. A romániai parasztság pénzbeni jövedelmének emelkedése a fal­vak életében bekövetkezett mély változások eredménye. Romániában ma a mezőgazda­ság szocialista szektora az ország szántóföldjeinek 83,8 százalékát öleli fel. Az elmúlt évben a ter­melőszövetkezetek átlagos hozama majdnem 60 százalékkal maga­sabb volt, mint az egyéni gazda­ságoké, ami természetesen jelen­tősen hozzájárul a parasztság gyasztása, különösen a kenyér te­kintetében, a húsféléknél és zsira­dékoknál több mint a felével, cu­kornál pedig több mint hatszoro­sára növekedett. A falvakban lévő fogyasztási szövetkezetek 1960-ban 10 milli­árd 255 millió lej összegben érté­kesítettek különböző árucikkeket, s ez az összeg háromszor nagyobb az 1950. évinél. így például a fal­vakban eladott konfekciós áruk volumene megkétszereződött, a ci­pőeladások minősége 2,3-szorosá- val emelkedett, a kötszövőáruk eladása pedig 2,6-szorosával nö­vekedett 1955-höz viszonyítva. A vevők igényesebbek lettek, s a ke­resett árucikkek választéka szün­telenül bővült. A falvak kereske­delmi hálózata nagy választékban árusít különböző műanyagcikke­ket, kerékpárokat és motorkerék­párokat, bútorokat, háztartási esz­közöket, órákat, villamos hűtő- szekrényeket, televíziós vevőkészü­lékeket, elektrotechnikai cikkeket stb. Az elmúlt évben több mint 82 millió lej értékben adtak el a fal­vak lakosságának selyemárut, és 90 millió lej összegben porcelán- árut. Az elmúlt 10 év folyamán a fal­vakban több mint 550 000 házat építettek, ami azt jelenti, hogy hat családra egy új ház jut. Termé­szetesen ez is a parasztság élet- színvonalának emelkedését mutat­ja. Ha az új házaknak ezt a hatal­mas számát falvakra számítanánk át, ez azt jelentené, hogy 1100 új falu született, egyenként 500 csa- dot befogadó lakóházzal. A román nép tudja, hogy mind­ezeket az eredményeket nagy párt­ja szervezte, mely május 8-án ün­nepli alapításának 40. évforduló­ját. tmMm'y A román termelőszövetkezeti tagok ma már erős háztáji gazdasággal is ren­delkeznek. A hajdan legrosszabbul fizetett román munkás életszínvonala a gyárak és bankok államosítása utáni években rohamosan növe­kedett, a munkásállam teljesen megszüntette a munkanélkülisé­get. Ma hatalmas építkezések, la­kó- és gyártelepek építkezései mu­tatják szerte az országban, a már megvalósult építkezések mellett, Románia megváltozott arculatát, azt a különbséget, mely a régi nyomortelepek s a mai modern munkás-bérpaloták között van. ffUu fafttefiUtAt A játék nevel Gyermekeink szabad idejének egy részét a játék, szórakozás tölti ki. Mind a játék, mind a szórakozás eszköze és módja kétségtelenül sokat segíthet a gyermeknevelésben, készségei­nek kialakításában, formálódá­sában, sőt egyes játékok a gyer­mekek értelmi képességének fej­lesztésében is komoly segítséget jelenthetnek. Csakhogy nem minden játék hat pozitív irányban. A tíz éven aluli gyermekek legfőbb szóra­kozása kétségtelenül a játék és persze e mellett mind nagyobb szerepet játszik a könyv, míg 10 év fölött ez a szerep cserélődik a könyv javára. Itt már nagy szerepet kezd játszani a film, il­letve a mindjobban elterjedő te­levízió. Nem a matiné műsorokkal van a baj (bár... na erről majd ké­sőbb), nem is a könyvekkel. A piff-puff regények már nem rontják gyermekeink erkölcsét. A játékok egy kis hányada vi­szont igen erős kifogás alá esik. A játék nevel_ Nemcsak egysze­rű időtöltésről van szó. És gyer­mekeink manapság el vannak halmozva játékokkal. Nemrégen az egyik iskola hetedik osztályá­ban csaknem húsz gumicsuzlit szedtünk össze. A veszedelmes csuzli-láz még mindig tombol. Sok helyen a papa is segít elké­szíteni. A következmény?... Sze­rencsés esetben csak egy-két ab­laküveg. Ezek mellett találhatók az úgynevezett pisztolyok, ame­lyeket különböző formában és kivitelben gyártanak gyermeke­ink számára, a vizipisztolytól a dörrenő pisztolyig. Május elsején viszont — vala­mi élelmes kereskedő jóvoltából — újra megjelent a piacon a kapszlis robbanópisztoly, ame­lyet nem hiszem, hogy állami vagy szövetkezeti vállalat gyár­tana. Viszont akárhol készül, sú­lyos hiba. Mi pedig ne engedjük, hogy gyermekeink ezeket a já- tékpiszolyokat (sőt a legkiseb­bek a dugós puskákat) fogják egymásra, játékból lelőjék egy­mást. Ezt mi még játékból sem en­gedhetjük meg. A mi gyermeke­ink ne pisztolyt, hanem baráti jobbot nyújtsanak egymás felé. Igaz, hogy a játékboltban tartott szemlén csak vízipisztoly és dugóspuska található, lovas és gyalogos katonák, valamint rakétaágyúk társaságában, de én ezeknek a hadijátékoknak árusí­tását és persze gyártását is be­tiltanám. A mi rendszerünk nem háborúra, hanem békére nevel... még játékból is. Nem lehet azt mondani, hogy a gyermekek játékai között nagy számban szerepelnek a „hadi­eszközök”. Sokkal több a neve­lőhatású, egyben szellemi tornát jelentő társasjáték, az örök ba­bák ésr mackók mellett. Mégsem hagyhatom szó nélkül ezeket a sajnos hagyományos, és még min­dig forgalomban lévő játékokat, amelyek nem segítik elő gyer­mekeink nevelését, sőt rombol­ják azt a szellemet, amelyet az iskola, az úttörő-mozgalom és a szülői ház szeretne bennük ki­alakítani. Kollárik Janos A Balassi táncegyüttes új műsora életszínvonalának növekedéséhez. A jövedelmek emelkedése az egy­mást követő árcsökkentések fel­tételei között (az elmúlt öt évben hat nagyszabású árcsökkentésre került sor) jelentősen hozzájárult a vásárlóerő növekedéséhez, min­denekelőtt a ruházati cikkek és háztartási eszközök tekintetében. Ugyanekkor hozzájárult a kultu­rális szükséglet fokozódó kielé­gítéséhez. Az 1954-es szinthez vi­szonyítva jelentősen emelkedett a falvak lakosságának élelmiszerfo­Megyénk legjobb tánccsoportja, mint arról már korábban beszá­moltunk, bemutatkozott április 29-én a szabadtéri színpadon. Az új műsor koreográfiáját az együt­tes művészeti vezetője, Bőm Mik­lós készítette. Műsoruk első számában a „Méh­keréki táncokat” láttuk, amely Bonn Miklós helyszíni gyűjtése. Nyisztor György méhkeréki gaz­da szerepét Odor György, a „Szo­cialista kultúráért” jelvénnyel ki­tüntetett szólótáncos alakította, aki az együttes megalakítása óta itt táncol. A történet bemutatja a méhkeréki fiatalok táncait és a táncot szerető gazda hiteles port­réja elevenedik meg a. színpadon. A műsor további részében a „Pásztortáncok” című táncjáték azt mutatta be, hogy a régi pász­torok hogy használták a botot, amely munkaeszköz és védőeszköz is volt számukra; A közönség már ismém a „Sum_ mások” című táncjátékot, amely már az együttes franciaországi műsorán is szerepelt. Hasznára vált a táncjátéknak a befejező cselekmény megváltoztatása. Born Miklós a romániai Udvar­hely megyében gyűjtötte a „Vasár­napi tanyázás Kecseten” című táncjátékot. Békés megyei gyűjtés a „Böjti karikázó”. A műsor utolsó száma a „Kiszi baba” táncjáték. A táncegyüttes műsora megfe­lelt a várakozásnak és ez annál is örvendetesebb, mert most mutat­kozott be az együttes legfiatalabb „nemzedéke”. A fiatalok jól meg­álltak a helyüket, s az együttes méltán aratott sikert A táncegyüttes műsorát kiegé­szítette Somi Sándornak, a „Szo­cialista kultúráért” jelvénnyel ki­tüntetett énekesének néhány szá­ma, s a tehetséges Tuska Márta szavalata. Biztosaik vagyunk benne, hogy az együttes műsorát még Csa­bán nagyobb közönség előtt is lát­hatjuk. (—czi—) Jól jár a tsz! Jól jár a tsz-lag! Ha minden háztáji gazdaság legalább 1 hízott sertést ad át az államnak MER T I1 Kamatmentes előleg! Magas átvételi árak! beszámít a tsz árutermelésébe és 1,20 Ft lebonyolítási díjat is kap, ha takarmányt ad tsz-tagnak takarmányjuttatás állami áron! Most kössön szerződést az Állatforgalmi Vállalattal (X) Egy régi történet az Arany Koronából Az „Arany Korona” fogadó valamikor a jelenlegi I. számú is­kola helyén állt. Ez­után csak az emlékét őrzik a megsárgult papírok. A történet pedig a világosi fegy­verletétel után játszó­dott le. 1849. augusztus 20- án délután az Arany Koronában cserkesz (a bevonult orosz csa­patok között voltak cserkeszek is) tisztek és magyar tisztek fe- ketéztek. A középen álló biliárdasztalnál pedig két magyar tiszt játszott. (Kard­jaikat akkor nem hordhatták.) Játék közben belép két osztrák főtiszt és az egyik biliárdozó ma­gyar tiszt — háttal állva — véletlenül meglökte az egyik osztrákot. Az osztrák tisztek kardot rántva támadtak rá a fegy­vertelen magyarokra. A jelenlévő cserkesz tisztek ugyancsak kardot rántva siettek a magyarok segítségé, re. A magyar tisztek megköszönve a cser­keszek lovagiasságát megnyugtatták őke! hogy nem szorulnak védelemre, majd — ügyes vívók lévén, kardjaik hiányában, dákóval — az osztrák főtiszteket a kávéház sarkába szorították. Rövid tusa után az egyik osztrák tiszt ke­zéből pengve repült ki a kard. Erre a cserkesz tisztek tap­solni kezdtek és „bra­vó” kiáltásokkal bá­torították a magyar tiszteket. Nem volt szükség rá A két osztrák főtiszt dühö­sen távozott el a ven­déglőből.

Next

/
Thumbnails
Contents