Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-16 / 89. szám

BÉKÉS MEGYEI ■» Ära 60 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! 1961. április íe., vasárnap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM. 89. SZÁM Szerelnék elrepülni a Venus és a Mars bolygó felé Jurij Gagarin, az első űrhajós sajtóértekezlete Moszkvában Moszkva (TASZSZ) Juli] Gagarin, a világ első űr­hajósa szombaton Moszkvában sajtóértekezletet tartott. Már a reggeli órákban özönlött a tömeg a Tudósok Háza felé. A mintegy ezer személyt befogadó terem zsúfolásig megtelt a legna­gyobb szovjet és külföldi hírügy­nökségek, lapok, a rádió és a te­levízió tudósítóival. Az újságírók viharos ünneplés­sel fogadták a teremben megjele­nő Gagarin őrnagyot, aki moso­lyogva, két kezét magasba emelve üdvözölte az egybegyűlteket. A sajtóértekezletet Alekszandr Nyeszmejanov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia elnöke nyitotta meg. Ny eszme janov, az első űrhajós pilótához fordulva a következőket mondotta: „Századok múlnak el, de az ön neve mindörökre emlé­keztetni fogja az embereket arra a nagyszerű hőstettre, amelyet a szovjet tudósok, tervezők vittek véghez és ön vitt véghez, amikor megvalósította az ember útját a kozmikus térségbe. Ön az emberi, ség szolgálata nevében a bátorság, a merészség és a fiősiesség példá­ját adta az egész emberiségnek”. Alekszandr Nyeszmejanov ez­után átnyújtotta Jurij Gagarin- nak a „Konsztantyin Ciolkovszkij Aranyérmet”, amellyel a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájának Elnöksége tüntette ki. Gagarin őrnagy beszámolója Ezután Nyeszmejanov akadémi­kus Jurij Gagarinnak adta át a szót. — Sok ember érdeklődik az életrajzom iránt — kezdi Gaga­rin. — Olvastam a lapokban, hogy vannak az Amerikai Egyesült Ál­lamokban komolytalan emberek — távoli rokonai Gagarin her­cegnek, akik úgy gondolják, hogy én ennek a hercegnek vagyok az utóda. Csalódnak — mondja ne­vetve Gagarin. Komolytalanul és nem egész becsületesen járnak el ezek az emberek. Egyszerű szov­jet ember vagyok én. Az űrhajó hőse 1934. március 9- én a szmolenszki terület kolhoz­parasztjának fiaként született. Szülei az 1917-es forradalomig szegényparasztok voltak. Nagyap­ja és nagyanyja ugyancsak sze­gényparaszt volt. így aztán láthatják, hogy őseim között nincsenek híres hercegek, mondta tapsvihar kíséretében és hozzáfűzte, hogy csalódást kell okozni „úgynevezett rokonainak”. Elmondta, hogy állhatatos kéré­sére vették fel azok közé, akiket űrhajózásra előképeztek. Ezután közölte, hogy a szovjet tudósok által kidolgozott rendszernek megfelelő előkészítésben vett részt, alaposan tanulmányozta a technikát. i Nagyon boldog vagyok — jelen­tette ki Gagarin —, határtalan hálát érzek a Kommunista Párt és a szovjet kormány iránt azért, mert nekem adták ezt a megbiza- tást. Az utat hazámért, a hős szovjet népért, a Kommunista Pártért tettem. A technikát igen -jól ismertem, megbízható — fűzte hozzá — és én ugyanúgy, mint minden baj­társam, egyáltalán nem kételked­tem a repülőút sikerességében. Gagarin hozzáfűzte, hogy a ma­gasban is kifogástalan volt a köz­érzete. Amikor az űrhajó ráhe­lyezkedett pályájára, tehát az út első, úgynevezett aktív szakaszá­ban sem a túlságos megterhelés, sem a zaj, sem a vibráció nem ha­tott rá nyomasztóan. Ily módon eredményesen végrehajtotta a re­pülőútra megadott programot. Több vonalon, többek között telefonon és rádión állt kapcsolat­ban a földdel. Figyelte környeze­tének jelenségeit és észleleteit továbbította. Megfigyelésének eredményeit az űrhajó naplójába is bevezette és magnetofonra fel­vette. Gagarin elmondta, hogy ezután a repülés programjában előirány­zott, meghatározott időben meg­érkezett a leszállítási parancs. Az űrhajót megfelelő irányba térítet­ték, működésbe lépett a fékező berendezés. A leszállás a repülés program­jában előírt módon történt. A földetérés a megadott körzetben történt. A kozmikus repülés tényezőinek hatását — hála a jó kiképzésnek — igen jól viseltem el mondta és hozzáfűzte, hogy jelenleg is kitűnően érzi magát. Tapssal fogadták,' amikor Jurij Gagarin ' elmondotta: Különösen ki akarja emelni azt a szerető emberi gondoskodást amellyel a Szovjetunióban a Kommunista Párt, a kormány és személy sze­rint Nyikita Hruscsov veszi kö­rül az egyszerű embereket. Az űrhajós pilóta közölte, hogy közvetlenül a Földre való vissza­térése után meleghangú szívélyes táviratot kapott ( Nyikita Hrus- csovtól, aki üdvözölte az űrrepü­lés sikeres befejezése alkalmából Űrrepülésünket — hangsúlyoz­ta Gagarin — a szovjet népnek, a Kommunista Pártnak, a szovjet kormánynak, az SZKP XXII. kongresszusának ajánlottuk. A megjelentek tapsától kísérve Jurij Gagarin kijelentette: sok­szor és magabiztosan fogunk re­pülni. Valóban meg fogjuk hódíta­ni a kozmikus térséget. Mindig örülünk más országok tudományos sikereinek — mon­dotta Gagarin —, örömmel üdvö­zöljük majd a kozmoszban más országok űrhajósait, sok sikert kí­vánunk nekik a világűr békés meghódításában, együttműködést akarunk velük a kozmikus térség békés használatában. A sajtóértekezlet részvevői vi­haros tapssal fogadták Gagarin e szavait. Újult erővel ünnepel­ték, amikor a hős űrhajós a kö­vetkező szavakkal zárta nyilatko­zatát: „Én magam még sokat sze­retnék repülni a világűrben, meg­tetszett az űrutazás. Szeretnék el­repülni a Venus és a Mars felé. Amolyan igazi nagy utat megten­ni”. Ezután Norair Sziszakjan aka­démikus emelkedett szólásra. El­mondotta, hogy az űrhajós előké­szítésének legfontosabb fejezete olyan laboratóriumi feltételek megteremtése volt, amelyek a le­hető legteljesebbén utánozták az űrrepülés sajátosságait. Ilyen la­boratóriumi feltételeket a Földön és a repülőgépeken sikerült meg­valósítani. Vaszilij Parin professzor, a Szovjet Orvostudortiányi Aka­démia rendes tagja az ember első kozmikus repülésének előKészílé­séről és az úton lévő űrhajós fi­ziológiai állapotáról számolt be. Az egész emberiség sikere Jevgenyij Fjodorov akadémikus közölte, hogy a sajtóértekezleten adott tájékoztatás csak az első. ér­tesüléseket tartalmazza Gagarin útjáról. Később majd nyilvános­ságra hozzák a megfelelő beszá­molókat és az egyéb tudományos anyagokat. Az első szputnyik útjától a mai napig eltelt rövid idő alatt min­denki előtt világossá vált, hogy a Szovjetuniónak a világűrben ara­tott sikerei a szocialista ország tu­dományos és műszaki fejlődésé­nek törvényszerű fokozatai. Fjodorov akadémikus emlékez­tetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa április 12-i felhí­vásában hangsúlyozta, a szovjet nép nemcsak saját sikerének, ha. nem az egész emberiség eredme. nyének tekinti a világűr meghó­dításában kivívott győzelmét. Fjodorov ezután utalt arra, hogy a tudományos es technikai haladás jelenlegi üteme bámula­tos, de ez az ütem még gyorsulni fog. A tudósok gondolatai — mon­dotta — újabb űrutazások, felé szállnak, a tudósok a Hold és a bolygók kutatását tervezik, sze­retnének még jobban behatolni az anyag felépítésének titkaiba, az élet legalapvetőbb folyamataiba. Ugyanakkor viszont — állapította meg Fjodorov — még mennyi ren­detlenséget, fogyatékosságot lá­tunk Földünkön. Az emberiség szégyene — jelen­tette ki —, hogy bolygónk egyes területein az emberek még éhez­nek! Súlyos megrovás az azoknak, akik tönkretették és kíméletlenül kizsákmányolták őket, s akik egyes helyeken még most is ki­zsákmányolják a fejlődésükben el. maradott országokat. A sajtó képviselőihez, minde­nekelőtt a nyugati tudósítókhoz szólva, Fjodorov akadémikus arra kérte őket, juttassák el olvasóik­hoz, minden emberhez a Szovjet, unió Kommunista Pártja és a szovjet kormány ünnepélyes béke. szózatát. Nyeszmejanov akadémikus válaszai Nyeszmejanov akadémikus ez­után közölte, hogy az írásban be­érkezett kérdések többsége Jurij Gagarinhoz szól, tehát ő csak azokra a kérdésekre válaszol, amelyeket közvetlenül a Tudomá­nyos Akadémia elnökéhez intéz­tek. Nyeszmejanov elmondta, hogy több kérdező érdeklődik, történ­tek-e már előbb is kísérletek em­bernek a világűrbe való felbocsá­tására?' A kérdezők egy része nyu­gati sajtójelentésekre hivatkozik. Ilyen kísérlet nem volt — jelen­tette ki a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke. Jurij Gagarin indult el elsőnek és próbálkozását, mint látják, siker koronázta. Arra a kérdésre, hogy szükség volt egyáltalán embert küldeni a világűrbe, Nyeszmejanov aka­démikus a következőket válaszol­ta:— Ha egyáltalán nem akarnék tanulmányozni a többi bolygót, akkor erre nem volna szükség. De nem lehet megelégedni csupán a fényképfelvételekkel, mint ami­lyenek a Hold láthatatlan olda­láról készültek — fűzte hozzá Nyeszmejanov. — Már maga az a tény. hogy e napokban ennyi tu­dósító tartózkodik Moszkvában, (Folytatás a 2. oldalon) Parádés fogadtatás Moszkvában Gagarin őrnagy a gratulációkat fogadja, mellette Hruscsov

Next

/
Thumbnails
Contents