Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-15 / 88. szám

1961. április 15., szómba* N ÉPÚJ SÄG HÍREK Emlékbélyeget ad ki a pasta A szovjet tudomány világtörténelmi sikerét a Magyar Posta is meg­örökíti. A nagy esemény alkalmából rövidesen emlékbélyeget adnak ki. Az új bélyeget Vertei Jó­zsef már tervezi. Az el­képzelés szerint a két htékből — az egy és 2 forintos emlékbélyeg egyik címletét a világ első űrhajósának, Gaga­rin repülőőrnagynak az arcképe díszíti, Szovjet---------------ö----------------­em ber a világűrben 1961. április 12. felírással. A másik érték jelképes bé­lyeg lesz, amely a Föld körül a világűrbe szágul­dó embert ábrázolja. (MTI) A lottó nyerőszámai: 11, 28, 51, 63, 85 — A SZERKESZTŐSÉG KÖZ­LEMÉNYE: Értesítjük olvasóin­kat, hogy szerkesztőségünk a mai nappal más helyiségbe költözött. Üj címünk: Békéscsaba, Szabad­ság tér 19. III. emelet. Telefon: '25—00. 20—35. — A NAPOKBAN ünnepelte 10 éves jubileumát a Békési Szabó Ktsz. Az ünnepségen a ktsz elnöke beszámolt a tíz év munkájáról, valamint ismertette a ktsz to­vábbi feladatait. — TEGNAP ESTE tartották a Békés megyei írók a Népújság Köröstáj mellékletének vitáját, Békéscsabán a TIT klubjában. — ÁPRILIS 13-án a békéscsabai városi tanács v. b. ülésen tárgyal­ta meg a termelőszövetkezetek munkáját, valamint határozati ja­vaslatokat fogadott el a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatban. — DERKOVITS GYULA életét és művészetét Ismerteti április 16-án délelőtt 11 órakor a Megyei Könyvtár olvasótermében Oel- macher Anna művészettörténész a Magyar Nemzeti Galéria munka­társa. —SZOVJET, BOLGÁR és ar­gentin vendégeket várnak a gyu­lai eszperantisták. A vendégek a közeljövőben látogatnak el a vá­rosba. — 670 HOLDON vetnek rizst az előirányzott 600 holddal szem­ben a gyomai járás termelőszövet­kezetei. Ebből a gyomai Üj Élet Tsz 300 holdat vet. — 4500 MÉTER, 80 centi szé­les betonjárdát építettek az utób­bi három év alatt Murony köz­ségben. Ezzel Muronyban megol­dották a járdásítási problémát. — 100 HOLD silókukorica és 400 hold hibrid kukorica vetését fejezték be péntek estig az ör­ménykúti Állami Gazdaságban. Az idén összesen ezer holdon ter­melnek kukoricát. Harmadikok lettek A csorvási Vörös Október Ter­melőszövetkezet KISZ-fiataljai néhány héttel ezelőtt vették át a KISZ megyei bizottságának ajándékát a silókukorica-ter­mesztésben elért eredményért. Egy televízió-készüléket kaptak. Most levelet kaptak a KISZ or­szágos központjából, amelyben közölték velük, hogy eredményes munkájukkal a KlSZ-kongresz- szus versenyében országosan a 3. helyezést megszerezték. A fiata­lok e hónap második felében ve­szik át a KISZ Központi Bizott­ság oklevelét és az ezzel járó 3000 forint pénzjutalmat. Dobrudzsa tartomány lendületes fejlődése DOBRUDZSA, Romániának a Fekete-tenger partján elterülő tartománya a régi tőkés-földesúri rendszerben az ország egyik leg­elmaradottabb vidéke volt. Ma azonban ez a tartomány az ország egyik legfejlettebb része, ugyanis országos viszonylatban itt vezet­ték be először maradéktalanul a szövetkezeti gazdálkodást. Dobrudzsa mezőgazdasága je­lenleg 6138 traktorral rendelke­zik, ami 1280-nal több, mint amennyivel 1938-ban egész Romá­nia rendelkezett és mintegy 52- szer több, mint amennyivel maga Dobrudzsa a háború előtt rendel­kezett. Ennek a tartománynak a szántóterülete az ország egész szántóterületének mindössze 9,3 százaléka. Dobrudzsában ma több mint 2200 mezőgazdasági és állat- tenyésztési mérnök és technikus, mezőgazdasági gépész dolgozik (a háború előtt a helyi mezőgazda­ságban egyetlen mezőgazdasági gépészmérnök sem dolgozott, s 40 000 hektárra jutott egy mező- gazdasági mérnök.) Ilyen gyönyörű üdüiövárosokban töltik fizetett dolgozók. szabadságukat a román A SZÖVETKEZETI gazdálko­dás bevezetése lehetővé tette, Bélyegkiállítás Gyulán A Gyulai Harisnyagyár kultúr- otthonanak bélyeggyűjtő köre áp­rilis hó folyamán bélyegkiállítást és „Ki mit gyűjt?” bemutatót rendez. A gyulai és gyula-környéki bé­lyeggyűjtők a kiállítással azt akarják elérni, hogy az a kör munkájának reprezentatív bemu­tatója, egyben a bélyeggyűjtés gondolatának hatékony propagan­dája is legyen. ,‘VWWVWVWWVW»/tfVW(i. A felnőtt és fiatal, férfi és nő számára a bélyeggyűjtés a leg­hasznosabb időtöltések egyike, mert gyarapítja a tudást, a tech­nikai (papírgyártási és typográ- fiai), a bélyegtörténeü, a történel­mi és földrajzi, állattani, botani­kai és más ismereteket. Fejleszti az esztétikai érzéket s alkalmas eszköz az emberek és a népek kö­zötti barátság kialakítására és fej­lesztésére. Felhősödés Nyugat felől felhősödés, főként á Du­nántúlon több helyen záporeső, ziva- 1 tar. Mérsékelt, megélénkülő délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—12, legmagasabb nap­pali hőmérséklet a Dunántúl nyugati felében 16—20, az ország többi részein 20—24 fok köz5tt. Távolabbi kilátások: vasárnap zápo­rok, zivatarok. Tanácstagi fogadóóra Békéscsabán Békéscsabán a 47. számú városi választókerületben Rácz Zoltán tanácstag 1961. április 16-án 14— 16 óráig a Gellert utca 2/a szám alatt fogadóórát tart. Választói ja­vaslatait, kérdéseit, panaszait meghallgatja, azokra válaszol, il­letve azokat a végrehajtó bizott­sághoz továbbítja. Kéri, hogy vá­lasztói bizalommal keressék fel a fogadóóra alkalmával. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács lapja. Felelős szerkesztő: Cserei Pa) Szerkesztőség: Békéscsaba, József A a. i.j 1. em. Telefon: ZZ—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 3 Felelős kiadó: Lehóezky Mihály. Telefon: 10—a. Békés megyei Nyomdaipari Vállalat. Békéscsaba: Felelős nyomdavezető: Kendra György Terjeszti a Magyar Posta: Előfizethető a postahivataloknál és a kézbesítöknélj Mese a kegyetlen emberről t— Tudom; te rendes em­ber vagy barátom, és köl­csön adod az Ürvezető Tan­folyam anyagát — nyitott Gondos Jánosra kollégája, Gríz Ödön. Am látva annak savanyú ábrázatát, kedé­lyeskedve csapott a vállára: — Na, ne iziélj, túl vagy már rajta édes egykomám, nincs szükséged arra a so-k va­cakra, én meg minek nyűg­lődjek a beszerzésével, ha egyszer megvan. Tiszta őrültség lenne négy testes kötetre, meg harminc sten- cilezett jegyzetre pénzt ki­dobnom, nem elég, hogy te kidobtál rájuk? Egyikünk­nek sem áll otthon kosár- számra a bankó. — Mint­hogy Gondos alig engedett valamit savanyú hangulatá­ból, Gríz melegen átölelte, és olyan őszintén, ahogyan csak egy igazi kölcsönkérő őszinte lehet, így folytatta — Elismerem, hogy csalá­dunkban rajtam kívül a fe­leségem, lányom és fiam is keres, míg nálatok csak te egyedül, mindent elismerek drága Gondoskám, viszont neked is el kell ismerned, hogy ostobaság a nálad már meglévő tananyagot nekem is megvennem csupán azért, mert mi jobban állunk. Gríz világos érve győzött, s Gondos ellenvetés nélkül átadta az anyagot — vissza- várólag természetesen. Telt-múlt az idő. Ezalatt gyakran nyúlt Gondos a polcnak arra a ’ helyére, ahol az Ürvezető Tanfolyam anyagának kellett volna len­nie, mert munkája közben nemegyszer szükségét érez­te, hogy egy-egy felmerült ürközlekeclési problémában tanácsért forduljon a köny­veihez és jegyzeteihez, azonban csak a levegőt markolta. Három évvel az eset után a felsőbb szervek Gondost egy űrközlekedési értekezés sürgős megírására kérték. — Hah! Megvan a visszaszerzési lehetőség! — kiáltott fel, s máris telefo­nált Gríznek, aki a vonal túlsó feléről a lehető legkö- íönyösebb hangon válaszol­ta! — ö. hol vagyok én már barátocskám az ürvezető- tanfolyamtól, és hol a te anyagod tőlem! Ügy emlék­szem, a vizsgák után nyom­ban a padlásra hajítottam őket, de azóta a padlást már vagy hatszor megfejték a gyerekek papírért — tu­dod, a MÉH-nek. A közö­nyös Gríz itt felkacagott. Nyilván igen-igen tetszett neki önnön szellemes meg­jegyzése a padlás ,,megfe- jéséről”. 0 Gondos mit tehetett, vé­gigkilincselte tanfolyamtár­sait, de kinek volt már meg az anyag, a vizsga után há­rom évvel? Csupán némi tö­redéket sikerült összekapar­nia, olyan is lett az érteke­zés, így aztán űrközlekedési problémákban hivatalos he­lyen azóta csak kontárként tartják számon. Mindebből azonban sziik- rányit sem tanult, vagy csak gyáva maradt továbbra is? Vajon ki érthette Gondos János érzelem- és gondolat- világát? ö maga sem. Mi­kor például a saját fia kise­gítésére elő akarta venni ré­gi érettségi tételeit, a pak- s a méta helyén csupán egy cédulát talált, melyen ez áíHt: Pumpák Gazsinak ad­tam érettségim után két hó­nappal.” így járt a főiskolai jegyzeteivel, mikor azokra éppen a legnagyobb szüksé­ge lett volna valami okból, és így a párttörténettel, a filozófiai lexikonnal, a Kul­túra Világával, A Magyar Nyelv Értelmező Szótárával meg a többi oly kedves, értékes dologgal. Valahány­szor értük nyúlt, hűlt helyü­ket és annak a nevét talál­ta, akinek kölcsön adta. És mindezt azért, mert ő az a bizonyos ,,Tudom, te rendes ember vagy...” nevezetű élő­lény, aki képtelen közönyö­sen elviselni azt, hogy ami­re egyszer ő pénzt költött, mások is költsenek. Igaz, hogy nem mindenki olyan, mint az a padlásos, MÉH-es Gríz Ödön. A köl- csönkérők. általában jóra- való, hálás embenpéldányok. Lám, a Dari Dani is, mikor tőle a Lenin-sorozatot kérte vissza, azt mondta: — Ne haragudj, már nem emlék­szem, de ülj be a kocsiba, hazaviszlek. Igaz, hogy a Lenin-sorozat százasokba került, a hazaút pedig taxin számítva sem került volna többe egy tízesnél, de hát kölcsön esetében bűn lenne anyagi méricskélésekre ve­temedni. Ezt Grabancéknál sem tette, mikor az oda- kölcsönzött könyveiért láto­gatott el hozzájuk. Éppen nagyobbik lányuk lagziját tartották. Keresztbeálló sze­mekkel fogadták, tiszteleté­re tusst húzattak a zenekar­ral, egy székbe nyomkod­ták, s azt tanácsolták neki két kevert közt, hogy felejt­se el az egész kölcsön adott szakirodalmat meg egyéb vackot, emlékezni sem ér­demes- ilyesmire már. Az a rongyos szakirodalom és „ egyéb vacak” neki „csu­pán” ezresébe került annak idején. Azt is hosszú hóna­pok alatt törlesztette, most viszont ezek az aranyos Grabancék húsz perc alatt megitattak vele és beléje tömtek vagy harminc forint értékű italt. Hát nem enni­való? Még az sem csökken­tette Gondosban az irántuk felbuzgó szeretetet, hogy a mosdó mellékszámyában mindent a faképnél hagyott. Ezért máig sem érti, hogy ugyanakkor miként tudott aljasul visélkedni Laliyal, a Csöröge Lalival, akitől a „Sült Konyak” presszóban próbálta behajtani a sok év­vel ezelőtt kölcsön adott fő­iskolai jegyzeteit. Most is előtte Csöröge döbbent reá- bámulása és fülébe cseng­nek szegény fiú felbugybo­rékoló szavai: — Van képed Jancsikám visszakérni tőlem olyasmit, amiről én régesrég elfeled­keztem? És éppen tőlem, akinek hetente ha egyszer telik házimurira? Nézz a szemembe te, lezüllött köl­csönadó... E vádló hangokra Gondos János velejéig megrázva, reszketve egyenlítette ki Csöröge Lali számláját, és szégyenpirban égve támoly- gott az utcára. ahol a fai mellett osont haza, időn­ként rettegve pillantott hát­ra, nem ismerték-e fel és nem üldözik-e, mint ko­runk legkegyetlenebb szívű ■ — jótevőjét. Üj Rezső hogy a dobrudzsai parasztság szüntelenül növelje életszínvona­lát: 1954—1959 között a szövetke­zeti parasztok jövedelme 90,4 szá­zalékkal emelkedett. A tartomány mezőgazdaságá­nak fejlődése hozzájárult a múlt­ban egyáltalán nem létező helyi ipar sokoldalú fejlődéséhez. Dob­rudzsa iparvállalatai 1938-ban mindössze 3 Diesel-mozdonynak megfelelő energiával, vagy ható­erővel rendelkeztek. E tartomány­ban ma hatalmas műtrágyagyár működik, Románia egyik legna­gyobb műtrágyagyára, egy új ce­mentgyár, amely egyedül másfél­szer annyit termel, mint amennyit Románia összes régi cementgyárai termeltek, egy mezőgazdasági gép- és gépalkatrész gyár- stb. Dob­rudzsa villamosenergia-termelése 15-szörösére emelkedett, mindösz- sze 10 év leforgása álatt, a globá­lis ipari termelés pedig több mint [ megnégyszereződött 1938-cal szem- 1 ben. \ A Dobrudzsa területén levé- jkenykedő orvosok száma ötszörö- • sére emelkedett 1938-cal szemben. (A széleskörű egészségügyi mun- 'ka eredményeként megszűnt a ma. i lária, ami a múltban oly elterjedt 'volt ezen a vidéken. A SZOCIALIZMUS hasonló- I képpen megszüntette a régen rendkívül elterjedt írástudatlan­ságot is. A tartományban több mint 100 iskola épült, a tansze­mélyzet száma pedig megötszö­röződött 1938-hoz viszonyítva. Dobrudzsa"" kulturális élete nem­csak a nagyobb városokban bon­takozott ki hatalmas erővel, ha­nem a falvakban is. A 363 kultúr- otthonon kívül ebben a tarto- Imányban 800 műkedvelő művész- I együttes működik, összesen 17 000 'műkedvelő művésszel, s ezek az [együttesek 14 nemzetiség gazdag ' népművészeti kincseit aknázzák [ki. AZ ELMÚLT ÉVEKBEN hatal- 1 más építkezések mentek végbe , ebben a tartományban, új szállo- 1 dák, étkezdék, szanatóriumok épültek, s ezzel egészen megvál­tozott a tengerpart arculata. Efo- |ria, Mamaia, Mangalia, Vasile Roaita üdülőhelyek kapacitása az [elmúlt öt évben megötszöröződött. Az elkövetkező években kapacitá- ,suk megkétszereződik. Nyaranta körülbelül 200 000 hazai és külföl- [di látogató érkezik a tengerpart­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents