Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-15 / 88. szám
4 MÉPŰJSÁG 1961. április 15., szombat Hova lett? Tegnapelőtt reggel fülsértőén és rikítóan cseng a telefon. S mikor a kagylót felemelem, egy nagyon kedves fiatal női hang szólal meg: — Hogy közölhette az újság, hogy Gagarin őrnagynak csak egy gyermeke van... — Rosszul informáltak bennünket — mentegetőd- zöm. — Nem baj, nem azért szóltam, csak olyan édesek Ga- garmék... Van még egy egyhónapos kislányuk is. CD) Petőfi nyomdokán Egy mostam tavaszi reggelen 85 kerékpár gördült ki a bélmegyeri általános iskola udvaráról. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt hat faluból sem lehetett volna összeszedni ennyit. A kerékpáron iskolások, köztük úttörők indultak Mezőbe- rénynek, hogy végigjárják azt az utat, amelyet 1849. július 18-án Petőfi is megtett, mikor Berény- ből Bélmegyeren, Vésztőn, Ugrán és Rojtoron keresztül ekhós szekéren Nagyváraid felé haladt. Meg- illetődöttség és egyben elszántság türöződött az arcokon. Megillető- döttség a nagy költőre emlékezve A népfront-oktatás záróünnepsége Békéscsabán Megyénkben befejezték zömében a Hazafias Népfront bizottsági tagok és a tanácstagok őszi-téli oktatását, s ebből az alkalomból záróünnepséget rendeztek szerdán délelőtt Békéscsabán. Százhúsznál több részvevő jelenlétében Rusznák János elvtárs, a megyei Népfront Bizottság munA továbbtanulásról Általános és középiskoláinkban a napokban fontos esemény zajlott le. Az általános iskola Vili. osztályát végzők, továbbtanulásának elbírálására ült össze a Társadalmi Bizottság. Az osztályfőnökök, igazgatók nagy gonddal készítették elő a tanulók jelentkezését, igyekezve olyan pálya felé irányítani az ifjakat, mely szellemi és fizikai képességüknek a legmegfelelőbb. Az érdeklődés az ipari pályák iránt fokozódott. Sokan jelentkeztek az íparitanuló-intézetbe — ahol az elmélet mellett a gyakorlati munka nagy szerepet játszik —, valamint gimnáziumokba és különböző technikumokba. Gyulán ez évben 301 tanuló végzi az általános iskola Vili. osztályát és a végzett fiatalok közül 280 továbbtanul. A gimnáziumokban 143 fiatal végez. Ezek többsége egyetemre jelentkezett, de sokan kérték felvételüket a főiskolára, tanító- és óvónőképzőbe és a tisztképző iskolára. Az érettségiző fiatalok több mint 60 százaléka tovább szeretné folytatni a tanulást. katársa értékelésében elmondotta, hogy a megyében 85 tanfolyam 468 előadását mintegy 18 ezren hallgatták meg. A felszólalók azt javasolták, hogy a jövőben ismertessék a családjogi és a tanácstörvényeket is, több világnézeti, valamint a szocialista tartalmú családi ünnepek szertartásait, s a gyarmati országokat ismertető előadást iktassanak be a tanfolyam-sorozatokba, növeljék a szemléltető eszközöket — például a térképeket —, és még több nő és fiatal vegyen részt az oktatásokon. A záróünnepségen 116 példamutató előadót, oktatás-szervezőt, illetve hallgatót értékes könyvvel jutalmaztak. A gyulai Erkel művelődési otthon új vezetősége törekszik arra, hogy az intézmény helyiségei lakályosabbá váljanak, s az egész épület „színház-levegőt” árasszon magából. A különböző rendezvényeket látogató dolgozók jogos kérése valósult meg a nézőtér hátsó széksorainak megemelésével. A társas tánc kedvelőinek sem kell sokáig szívni a port, mert a „füstölgő” parkettát — még a máés elszántság a láthatár alján gyű. lekező riasztó felhők láttán. Azonban hiába riogattak a fellegek, hiába jött a hír, hogy 10 kilométeres nagyon rossz földút következik, az ifjú sereg nem tántorpdott el szándékától. Pedig nem volt könnyű a túra, mert akiknek nem volt kerékpárjuk, azokat társaik önfeláldozón maguk utaztatták a csomagtartón. Gulyás János csapat- vezető, Szegedi Elekné, Szegedi Elek és Szabó Jánosné vezetőségi tagok szerint soha nem látott fegyelem és egymás iránti felelősségtudattal viselkedtek a pajtások. Ütközben pedig fiataljaink nagy tájékozottságot árultak el a helytörténeti ismeretek terén. A mezőberényi úttörőkkel való boldog találkozás során egymást ajándékokkal halmozták el. Jól van, pajtások, kiálltátok a próbát mindenben, amit egy ilyen szép, de fáradságos út tartogat! HIKJAK BALÁZS igazgató, Bélmegyer Földrengés Kínában Moszkva (TASZSZ) A Moszkvai Központi Földrengéskutató Intézet műszerei csütörtökön !9 óra 40 perc 55 másodperckor erős földrengést jeleztek. Az adatok előzetes feldolgozása alapján a földrengés központja Moszkvától 3500 kilométerre, a kínai Kasgar városától keletre volt, az északi szélesség 39 és a keleti szélesség 79 foka által meghatározott ponton. A földrengés több mint 8-as erősségű volt. (MTI) sodik negyedév folyamán — 50 ezer forintos költséggel kicserélik. A színpad megvilágítása máris jobb, mint bármikor volt, s ezt állandóan tökéletesítik. Bízunk abban, hogy a művelődési otthonhoz egyáltalán nem méltó, de az épületben még meglévő italbolt megszüntetésével, valamint a Népkert parkjának rendbehozásával növekedni fog dolgozóink érdeklődése az Erkel művelődési otthon egyre sűrűbbé váló, színvonalas rendezvényei iránt. Korszerűsítik a gyulai „Erkel“ művelődési otthont Győzelem! Cikket írtam épp a szocializmusról. Kutattam a szocialista -brigádok titkait. Ekkor halottam meg két szobával arrébb a rádiót és még a tudatom alig fogta fel a valóságot, repültem a hírek felé. Ülök a rádió mellett, s hallgatom a hivatalos közleményt. Érzem, a rádióbemondó sem úgy beszél, mint máskor, benne is az remeghet, ami engem a székhez nyomott, s nem enged mozdulni, mert tudatában vagyok annak, hogy amit most hallok, az a világtörténelemnek is, a szocializmusnak is, az emberiségnek is szavakban ki nem fejezhető, hatalmas eseménye. Jurij Alekszejevics Gagarin őrnagyot, a Szovjetunió állampolgárát rakéta röpítette a világűrbe. 1 Borús, csepergélős időben éreztem meg a világtörténelem fuvallatát. Felrepült az első ember, hogy légterünkön kívülről figyelje meg a földbolygót. Ülök a rádió mellett és hallgatom a kommentárokat. Professzorok nyilatkoznak, London és New York kényszeredetten gratulál és az én boldogságom határtalan, mert el tudom képzelni, hogy mindenütt az egész világon Kennedy és Mackmillan vagy éppen Harrison hajógyári munkás a szocialista győzelemről beszél, kényszeredetten vagy boldogan, de erről beszél. Nem történt csoda! Hosszú, szívós kommunista munka eredménye volt ez. Lenin kezdte és a pétervári munkások, az első vöröskatonák, a kolhozok parasztjai, akik megteremtették a. világ első szocialista államát. Tudósok folytatták, mérnökök és munkások, akiket a szovjet állam nevelt ilyen naggyá, a szovjet állam teremtette meg mindazt a körülményt, amely lehetővé tette a rakétasorozatok és az ember fölrepítését. A szavak dadogva hagyják el toliamat és magam is úgy vagyok, hogy szimfóniát alkotnék inkább, mint ezt a cikkecskét. Ha aZ ember örül, boldog, akkor másképp gondolkodik, mint egyébként, mindent mondana egyszerre, hogy mindenki lássa, mindenki hallja, hogy ő most boldog, hogy ö most örül. Nem segítettem ezt a rakétát építeni, nem harcoltam a szovjet emberekkel, s hozzájuk is csak annyiban hasonlítok, hogy egy szocializmusba induló ország állampolgára vagyok. Mégis táncolni vágyó kedvem van és a sokszor megsejtett boldogító érzés. Igen! A mi győzelmünk is ez a mai nap. Együtt örülünk a szovjet emberekkel, együtt várjuk a híreket aggódva és reménykedve, mert bárhogy is van, megsejti az ember, hogy együvé tartozunk és a világtörténelem bearanyozott lapján, amire 1961. április ÍZ. lesz írva, már ott szerepel az is, hogy a győzelem a szocialista eszme, a szocialista világrendszer győzelme is. KISS Megyénkben tartózkodik a MEDOSZ művelődést autója Ma fejezi be háromnapos megyei útját a MEDOSZ aeszágots központjának művelődési autója. Április 12-én a Gyulai Állami Gazdaságban nappali „szerenádot” adtak a tehenész-brigád kiváló dolgozóinak, akiket a munkahelyen köszöntöttek. Este a gazdaság kultúrházában a Szállnak a darvak című filmet vetítették és a mi- vény termesztésben kiváló eredményeket elért dolgozók részére ajándékmuzsikát sugároztak. Tegnap a Felsőnyomási Állami Gazdaságban jártak, ma pedig a Szarvasi Áliarm Gazdaságba látogatnak. Vasárnap reggel hajóra szálltunk és a gyönyörű Nápolyi öbölből — megjegyzem, a vize igen piszkos volt a sok hulladéktól — kifutottunk a tengerre és közel kétórás út után megközelítettük Sorrentó partjait. Itt megelevenedtek Vittorio de Sica filmjének apró részletei. Sok ismerős helyet fedeztem fel. Továbbhajóztunk a várva várt Capri felé. Már mesz- sziről fényképeket készítettünk, s a hajó orrában tolongtunk, hogy mielőbb megláthassuk az olaszok büszkeségét. Nem csalódtunk a hallottakban. Ha színes levelezőlap került az ember elé, mindig túlzásnak tartja a színek élénkségét. Itt viszont a képen nem is tudták visszatükrözni a valóságot. Elképzelhetetlen színpompa, örökzöld növények, vörös és sárga sziklák, a kék ég, s a sötét kékeszöld tenger, mind, mind csodálatos volt. A híres Kék barlangot is megtekintettük. A sziget északi részén van, tehát fényt a naptól közvetlenül nem kap. A vékony repedésen — amelyen alig fér be egy ladik — hatol be a világosság a körülbelül 150 négyzetméternyi üregbe. Óriási fotocellához hasonlít. Kísérteties, világoskék színben játszik a víz. A mintegy 200 méter mélységből láthatatlan lámpák fényét sejti az ember, de ha a nap elé felhő kerül, vége a színjátéknak. Beugrottam a csónakból a vízbe, de úgy megijedtem kék színben játszó testemtől, hogy gyorsan a csónak szélébe kapaszkodtam. Furcsa érzés volt így a mélybe nézni. Fent a hegytetőn gyönyörködtünk a tájban. Megtekintettük Axel Munthe házát is, amely most múzeum. Ha valaki olvasta könyvét, a San Michele regényét, akkor már ismeri azt a vidéket, ahol jártunk. Erről a szigetről csak felsőfokban lehet beszélni. Ki is használják az olaszok, mert borsos árat kérnek minden áruért, ami szemnek, szájnak megtetszik. Az itt elfogyasztott ebéd után sétára indultunk — a narancsfák között, amelyeknek gyümölcse csaknem a szánkba lógott —, hogy méltó emlékeket gyűjtsünk erről a tájról. A hegyről lefelé szédületes sebességgel száguldott velünk a kocsi, fürge személykocsi, a helyenként csak két méter széles, sziklába vágott szerpentinen. Ügy éreztük, mintha azonnal a tengerbe zuhannánk egy-egy kanyarban a meredek sziklafalról. Szerencsére megúsztuk szárazon a rohanást, amit nem azért élveztünk, mert és hazafelé a buszon megfcárgyal- oiyan nagyon szeretnek hajtani a tűk a történteket, melyek mély Műk, hanem a kenyérért kell tar nyomot hagytak bennünk egész Capri-i látkép. posni a gázpedált, hogy minél több utast szállítsanak naponta fel és le. Két kocsi csak úgy fért el egymás mellett, ha a visszapillantó tükröket befordították, s ez mind 50—60 kilométeres sebesség mellett történt. Meg kell jegyezni, hogy művészei a szakmának. Megkönnyebülten szálltunk át hajónkra, amely jóval lassúbb tempóval szelte a tengert a csodás naplementében. A hajón életünkre. Mert volt szerencsém már több országban versenyezni, szép tájakon átutazni, de ilyen élményben még nem volt részem, mint Capriban. Lehet, hogy az olimpiai bajnokság fényében szebbnek láttam a vidéket, mint máskor, de ezt leszámítva is csodálatos volt. Ezzel a történettel beszámolóm befejeztem. (■Vége.)
