Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-14 / 87. szám
1961. április 14., péntek tiÉPűJSji e 3 Kitörő örömmel fogadták az űrhajó felbocsátásának hírét a Vöröskereszt-küldöttgyűlés résztvevői Mint már lapunkban közöltük, április 12-én tartotta a vezetőségválasztó megyei küldöttgyűléséta Vöröskereszt Békés megyei vezetősége. A Balassi Bálint művelődési ház ünnepélyesen díszített nagytermében fehér asztalok mellett foglaltak helyet a Vöröskereszt-szervezetek küldöttei és a vendégek. A Vöröskereszt kétéves munkájáról Cserei Pálné megyei titkár számolt be a küldötteknek. Beszédének bevezető részében foglalkozott a nemzetközi eseményekei és a szocialista tábor egyre nagyobb eredményeivel. A beszéd megkezdése után pár perccel kapott hírt a küldöttgyűlés arról a világraszóló eseményről, hogy a Szovjetunióban ezen a napon a reggeli órákban embert szállító űrhajót bocsátottak fel. Cserei elvtársnő beszámolóját megszakítva jelentette be a küldöttgyűlés résztvevőinek ezt a nagy eseményt. A gyűlés résztvevői kitörő örömmel és nagy tapssal fogadták a szocialista tábor újabb győzelmének hírét. Az előadó csak a hosszantartó taps után tudta folytatni beszámolóját. Többek között elmondotta, hogy a Vöröskereszt-szervezetek milyen eredményeket értek el megyénk egészségügyi helyzetének megjavításában. Különösen nagy gondot fordítottak a lakosság felvilágosítását szolgáló egészségügyi előadások megtartására. „Két év alatt — mondotta — 1155 egészségügyi előadást tartottunk a megyében, amelyet közel 20 ezer ember hallgatott meg”. Cserei elvtársnő beszámolt a szervezetek és a tagok létszámának gyarapodásáról is. Elmondotta, hogy két évvel ezelőtt a megyében 127 alapszervezet volt, 7400 taggal. Ma a 213 alapszervezetben a két évvel ezelőttinek több mint kétszerese: 16 200 tag van. Beszélt a tagság aktivistáinak képzéséről is. Elmondotta, hogy két év alatt 270 egészségügyi vöröskeresztes tanfolyamot szerveztek, amelyen 6760-an vettek részt, igen népszerűek voltak a kismamáknak szervezett tanfolyamok, amelyeken 2 ezer hallgató volt. Szerveztek ezenkívül betegápolási tanfolyamot, valamint aktívaképző t3nfolyamot is. Cserei elvtársnő beszámolójában foglalkozott a tisztasági mozgalomban elért eredményekkel is. Elmondotta, hogy ebben a mozgalomban különösen kiemelkedett Gyula, ahol tisztasági szombat délutánokat rendeztek, s ezeken a város lakói igen aktívan vettek részt. Méltán nyerték el a városok közül az első helyezést. A termelőszövetkezetek tisztasági mozgalmáról szólva különösen a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetet emelte ki, ahonnan ez a mozgalom elindult. A termelő- szövetkezet a megyékben folyó versenyben első lett a tsz-ek közül. Az előadó ezután beszélt a szociális téren végzett munkáról, ismertette az alkoholizmus elleni küzdelmet is, és elmondotta, hogy a megyében alakult meg az első alkoholellenes bizottság, amely már országos méretű eredményeket ért el. A véradó-mozgalomról szólva elmondotta, hogy a véradó-gropa ganda eredményeként jelentősen emelkedett az aktív véradók száma. Míg 1958-ban 3307 aktív véradó volt a megyében, addig 1960- ban már 6558 véradó volt. Megszervezték az ingyenes véradást is. Ezután az ifjú vöröskeresztesek mozgalmáról beszélt, majd a vezető és irányító munkáról. A hozzászólók közül elsőnek dr. Gyenge István gyulai városi orvos kért szót. Többek között elmondotta, hogy Gyulán igen aktívan dolgozik a Vöröskereszt. A tisztasági mozgalomban 150 aktíva dolgozott. Felszólalt Ladnyik Mihály, a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezet elnöke is. Beszélt arról az eredményről, amelyet a tisztasági mozgalomban értek el. Budai István szeghalmi küldött a vöröskeresztes aktívák feladatairól beszélt. A hozzászólások közben az elnöklő dr. Farkas Ernő bejelentette a legújabb hírt, hogy az űrrakéta sikeresen földet ért. Ezt az eseményt ismét óriási tapssal és örömmel fogadták a gyűlés résztvevői. Néhány perccel ezután javaslat hangzott el, amelyet a gyűlés el is fogadott, hogy küldjenek táviratot a szovjet kormánynak, amelyben a gyűlés résztvevői örömüket fejezik ki a nagy esemény alkalmából. Dr. Rucz László, a véradóállomás igazgatója a véradómozgalomról, az állomás munkájáról beszélt hozzászólásában. Veszelka Györgyné a békéscsabai Kötöttárugyár üzemi Vöröskereszt-szervezetéről, dr. Tóth Mihály a téglagyári szervezetről, Zahorán Mátyás az alkoholellenes bizottság munkájáról beszélt. Felszólalt Kárpáti József, a Magyar Vörös- kereszt főtitkára is és elismerését fejezte ki a Vöröskereszt-szervezetek munkájáról. Hozzászólt még Frank Ferenc elvtárs és tolmácsolta a megyei pártbizottság végrehajtó bizottságának elismerését megyénk vöröskeresztes szervezeteinek munkájáért. Ezután Kárpáti József elvtárs átnyújtotta a Vöröskereszt Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Gyenge Istvánnak, Mészáros Jánosáénak, Kovács Antalnénak, Tarcsány Jánosnénak, Mácsár Antalnak, Leczkési Máriának, Ku- gyela Mihálynénak és Gálik Mátyásnak. A kitüntetések átadása után került sor a vezetőség megválasztására. K. J. . /Haakauat, dallal, táaeeal JÓKEDVŰ fiatal lányok haj- longanak a kertészetben kifeszített zsinór mellett. Magoncokat ültetnek. Ősszel majd ezekbe szemezik a nemes gyümölcsöt. Jól öltözöttek. Egyiken melegítő, másikon finomabb gyapjú kamgám szövetből készült pantalló, divatos twed félkabáttal. Mintha nem is parasztlányok lennének, hanem valamelyik város kirakatából léptek volna a kondorosi Dolgozók Tsz határába. Hányán vannak? Számolom: 1, 2, 3... 5, 6..., 11..., 13... Legényt nem látni közöttük. Tőlük távolabb Hugyik Mihály egy kerítésoszloppal birkózik. A szél messze viszi a lányok kacaját, közben úgy jár a kezük, mint a motolla. — De jó kedvük van — fordulok feléjük. — Jó bizony, mert itt a tavasz — válaszolja egyikük. — Tavasz? — gondolkozom. — Milyen tavasz az olyan, ahol legényt alig lehet látni fiatal lányok társaságában? Összenéznek, kacagnak. — Méghogy nem lehet látni? — Nézze csak, ott is van egy magnak való — mutatnak kivirult arc. cal Hugyik Misa felé. — Neki nagy keletje van a lányok előtt, mert autót akar venni — mosolyog egy szőke hajú, hamvas arcú lány. Misa olyan ügyes és szorgalmas fiú, hogy tavaly is havi 2000 forinton felül volt a keresete és ami egy lánynak igen sokat számít — már, ha hozzámegy férjhez —, a tényleges katonaidejét is kitöltötte. — Hol van a többi fiú? ELCSENDESEDNEK a vidáman kerepelő nyelvek. A szemek és az arcok mosolya is eltűnik. A kertészet mellett húzódó pesti műúton autó kürtöl. A tekintetek hosszan követik, s mintha mondanák, elmentek Budapestre, Nyergesújfalura és még ki tudná megmondani, az ország melyik községébe, városába. Itt hagyták a földet, a falut, a szövetkezetét. Ügy gondolták, városon fenékig tejfel az élet, hogy Budapesten, Nyergesújfalun könnyű az élet, mint egyes fiatalok vére. Az autó elsuhan. Mi ott maradunk a ma- goncokot palántáló lányokkal. — Csak nem fáj a szíved? — fordul egyikük a hamvas arcúhoz. — Nem. Nem a szívem fáj, hanem az, hogy sokan itt hagyták a falut, pedig itt sem rossz. Ami egy fiatalnak kell, a mi szövetkezetünkben megtalálható. Munka, dal, tánc, muzsika, televízió, könyvtár, jó kereset, tartalmas ifjúsági élet, jól működő KISZ- szervezet, emberség... mi kell még?! PERSZE EBBŐL a tsz-ből sem ment el minden legény. A szövetkezet. brigádjaiban majdnem 40 fiú dolgozik. Még csak azt sem lehet rájuk mondani: a selejt je maradt idehaza. De ki is merné ilyen jelzővel illetni ifjú Demcsák Bandit, vagy ifjú Fityik Misit, Bárdon Misát, Havrán Bandit, meg a többieket, akik fiatal koruk ellenére férfias munkájukkal kivívták az idősek elismerését. Ifjú Demcsák tavaly például 457 munkaegységet szerzett. 42 forintjával számolva — ennyi jutott egy munkaegységre — csaknem 20 ezer forintot keresett és ráadásul idehaza volt a szüleinél. Különben a kondorosi fiatalok azzal a módszerrel mérik a születő új Szakemberek plénuma előtt a mezőgazdasági munkák gépesítése Április 20-án és 21-én Szarvasra seregük a Tiszántúl több száz mezőgazdasági szakembere, gépészmérnöke, hogy részt vegyen a MEDOSZ szakemberek központi szakosztálya és a Gépipari Tudományos Egyesület Békéscsabai Csoportjának mezőgépész szakosztályával közösen rendezendő gépesítési tanácskozáson. A Tiszántúl mérnökei előtt Legány Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium gépesítési igazgatóságának vezetője vitaindító előadást tart mezőgazdasági gépesítésünk helyzetéről, majd Rohrer Emil, a Vörös Csillag Traktorgyár főmérnöke és Michnai Sándor, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályvezetője mondja el hozzászólását. A felkért hozzászólókon kívül számos szakember hallatja szavát a csöveskukorica-betakarí- tás különféle módszereiről, az állattenyésztés gépesítésének időszerű tennivalóiról, a korszerű talajművelési módszerekről, az öntözéses gazdálkodás gépesítési problémáiról. A tanácskozás második napján — április 21-én — délután megtekintik a vendégek az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet bi- kazúgi gazdaságát. előtt álló jövőt: mit nyújt a közös? S ha megtalálják számításukat, akkor egyből a faluban ragadnak. — Ne menjünk messze — mondja Hanyecz Pál, a párttitkár — éppen a napokban járt nálam Balázs Mihály és kérte, vegyük vissza a tsz-be. ö az ősszel ment Pestre. Az óragyárban dolgozott. Most újra itthon van, s gondolom véglegesen itthon is marad. Gál Erzsi is el akart menni, de neki nem volt elég ereje, hogy a tsz-től megváljon. Sárosi Ilona elment ugyan, de már üzent: visszajönne, ha.,. Azok a fiatalok is, akik egyszer már megkóstolták a pesti, nyergesújfalui életet, szívesen visszajönnek. Nem mintha Pesten vagy máshol nem tudnának megélni, mert bármelyik parasztfiú vagy lány megtalálja az élet örömét máshol is, de az is biztos, hogy Kondoroson is. Ebben a tsz-ben az anyagi gondokon túlnőttek. A havi rendszeres munkaegység-előlegen kívül — ami tizenöt forint — a szövetkezet ifjúsági klubot hozott létre, s azt felszerelték lemezjátszóval, rádióval, televízióval, különböző társasjátékokkal és még tánczenekarral is. Ezt mind a szövetkezet adta. Most már ez az ifjúsági klub kicsinynek bizonyul. Csütörtök esténként idesereglik a falu és a Dolgozók Tsz valamennyi fiatalja. Itt szórakoznak, beszélgetnek, táncolnak, közben megvitatják: milyen sokat változott a falusi élet. FALUSI ÉLET? Nem: Kondoroson már csak az öregek, az idősebb nemzedék él falusi módra. A fiatalok másként, valahogy jobban, nagyobb szórakozási és munkalehetőségek közepette serdülnek felnőtté. Ezért is jönnek szívesen vissza, akik a korábbi években elvándoroltak. A tervekről? Persze ezekről is beszélni kell. A, lányok ide is akarnak férjhez menni. Legtöbbjüknek — mint a Somogyi-lányoknak is — talán már készen is áll a kelengyéje. Hiába, eladósorban Vannak. És a fiúk el is veszik ezeket az élettől, erőtől duzzadó lányokat. Hazajönnek az ország különböző részeiből az övéik körébe, mint a Balázs-fiú is, mert bármilyen érdekes is legyen a pesti élet, a nyergesújfalui építkezés, idehaza a szülők, ismerősök, rokonok, gyermekkori cimborák, barátok között mégiscsak jobb. Dupsi Károly Értékelték a tsz-könyveli versenyét Tavaly ősszel 267 tsz-könyvelő nevezett be a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által hirdetett könyvelői versenyre. A verseny célja az volt, hogy ki készíti el pontosabban és idejében a zárszámadást, valamint a tervezést. A közelmúltban értékelték a versenyt. Első a dévaványai Aranykalász, második a kétegyházi Vörös Csillag, harmadik pedig a békéscsabai Előre Tsz könyvelője lett. Az első három helyezett pénz- és tárgyjutalomban részesült. A Békéscsabai Vegyesipari V. kárpitos részlege mindenféle kárpitos munkát azonnali készítésre vállal. Üzem: Békéscsaba, Jókai utca 12. lx) Frt 45*- MINDENÜTT KAPHATÓ Gyulai Vas-9 Fém- és Gépipari Kis% Bádogos, villanyszerelő, vízvezetékszerelő, lakatos, épületlakatos, motorkerékpár-szerelő szakmák területén mindenféle javítást és új munkát elvégez szövetkezetünk, a lakosság szolgálatában! JAVÍTÖRÉSZLEG: Gyula, Szent István út 14., (volt Karácsonyi műhely.) KÖZPONT: Gyula, Thezarovits u. 1. sz. 4280
