Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-11 / 84. szám
1961. április 11., kedd NÉPŰJSÁs g 3 Mérlegzáró Közgyűlés a Szőnyegházban EGYMÁSÉRT VAGYUNK Á Békéscsabai Szőnyegszövő és Takácsáru Háziipari Szövetkezet szombaton tartotta meg mérlegzáró közgyűlését. A közgyűlésen dr. Blahut János, a szövetkezet elnöke beszámolójában tájékoztatta a küldötteket a múlt évi munkáról. A szövetkezetiek tavaly 19 millió 700 ezer forint értékű szőnyeget, takácsárut termeltek. A szőnyegeknek csaknem 75 százalékát exportra készítették. A közgyűlésen továbbá a szövetkezet főkönyvelője, az ellenőrző bizottság, a szövetkezeti bizottság és a munkavédelmi és szociális bizottság vezetői számoltak be múlt évi tevékenységükről. Felszólalt a közgyűlésen Bujdosó Béla, a HISZÖV főelőadója is. Beszédében arra kérte a küldötteket, a szövetkezet valamennyi tagját, hogy az idén igyekezzenek a tavalyinál sokkal fegyelmezettebben dolgozni, hogy jövőre oszthassanak nyereséget. A múlt évi termelés után ugyanis az idén nem oszthattak nyereségrészesedést, ami érthető fájó pontja a szövetkezetieknek. Az ország legszebb vidékein nyarainak az úttörők Az úttörőcsapatoknál országszerte megkezdődtek az előkészületek a nyári táborozásokra. Az úttörőcsapatoktól a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnökségéhez sok kérelem érkezik, hogy a Balaton mentén szeretnék tölteni a nyári vakációt. Mivel a Balaton környékén egyre kevesebb a szabadon hagyott terület, szükséges, hogy a Balatoni Intézőbizottság és az Ottörőszövétség megállapodjék a táborhelyek kijelölésében. Zánka község közelében a Balaton partjától pár száz méterre erdő terül el, s ezen a helyen nagyobb szabású úttörőtábort építenek. Az építkezést előreláthatólag az idén megkezdik, s pár év alatt a csillebérci nagytáborhoz hasonlóan szerelik fel. Az ivóvíz biztosítására kutakat fúrnak és közmű- vesítik az egész területet. Az idén is sok úttörőcsapat választja nyári táborhelyül az ország legszebb hegyvidékeit, a Mátrát, a Bükköt, a Mecseket és a Zempléni hegyeket. (MTI) Hatos névadóünnepség volt Orosházán Az Orosházi Baromfifeldolgozó | Vállalat hatos névadóünnepséget ' rendezett vasárnap délelőtt. Az üzem feldíszített kulturális termében díszegyenruhába öltözött KISZ-fiatalok fogadták az ünneplőket, majd a házi vonós-zenekar hangjai közben megkezdődött az ünnepély. Zsigrai István városi anyakönyvvezető hat márciusi újszülött: Fejes Erika, Hajdú Ibolya, Németh Márta, Soós Júlia, Vetró Csilla és Jankov Gábor nevét örökítette meg a névadó díszalbumban. A vállalat névében Szabó Gyula személyzeti osztályvezető üdvözölte az ünneplő családokat, az üzemben dolgozó szülőket, s az ország legifjabb állampolgárait díszdobozos gyermek-étkező-készlettel, a kismamákat pedig egy- egy cserép virággal ajándékozta meg. Az ünnepség záróakkordjaként az Aida című operából a Győzelmi indulót játszotta az üzemi zenekar. tőt és Mussolini kiszabad!tóját, Skor- zenyt más náci nagyságokkal egyetemben. 1944 végén Strassbourgban titkos megbeszélésre került sor. Kaltenbrun- ner, Eichmann, Krupp és mások arra a következtetésre jutottak, hogy a harmadik birodalom utolsó órája igen közel van. De úgy gondolkoztak, hogy a harmadik birodalmat soron követi a negyedik is, és már most meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Abban egyeztek meg, hogy az egész Európából összerabolt aranyat és műkincseket felosztják a bizalmi emberek között. A Stájer-Alpok Altaussee tavában aztán valóra váltották, amit Strassbourgban kiterveltek. Az osztrák származású Kaltenbrun- ner a porosz alaposság iskolapéldáját szolgáltatta; utasítására listákat készítettek, amelyeken nemcsak a vagyontárgyak vannak felsorolva, hanem a kezesek nevei is. Ezeket a listákat szintén ládákba helyezték és a Toplitz tóba süllyesztették őket. A koncentrációs táborok aktái, bizonyítékok a Dir- lewanger halálbrigád munkájáról és más egyéb bőséges nemzeti szocialista irattári anyag is a Toplitz tó fenekére került. Az aranyat és az ékszert, amelyet a bizalmi embereknek átadt ak, több mint 88 nyugatnémet vállalat alapítási tőkéjéül használták fel — úgy vélik Izraelben. Halottak a Halott-hegységben „Evek óta titokzatos turisták tűnnek fel a tó sziklás környékén, akik ugyan kincsek után kutatnak, de nem találnak semmit sem, viszont néhány esetben őket találták halva” — írta az elmúlt évben a sikertelenül végződött Stem-akció után az egyik osztrák újság. Valójában a Halott-hegységben, ahogyan a Toplitz tó környékén elterülő masszívumot nevezik, a háború óta számos igen érdekes baleset, mondhatnánk bűntény történt. Az „alpesi erődben” nemcsak Eichmann rejtette el kincseit, hanem Goring és a többi náci nagyság is ide szállíttatta értékeit. Mintegy 100 teherautó szállította ezeket a műkincseket az altausseei sóbányába. (Amerikai szakértők 2,5 milliárd dollárra becsülték a műértéket). Több ízben repülőgép jelent meg a pénzes ládákkal és az arany kincs ekkel. Az egyik szállítmány, amelyet egy „gólya” típusú gépen indítottak el, nem érkezett meg. Az osztrák ellenállási mozgalom harcosai, akik a környéken náci vezetők után 1 kutattak (Kaltenbrunnert is ők fogták el), 1900 m magasan indulásra készen, de üresen találták meg a repülőgépet. 1946. februárjában három „hegymászó” tűnt fel a vidéken. Két mérnök Linzből, Pichler és Mayer, valamint Haslinger gépkocsivezető. Mindhárman sível indultak el. A két mérnök sohasem tért vissza a kirándulásról. Amikor Haslingerfc kihallgatták, hova lettek az útitársai, azt válaszolta, hogy ő a rossz időjárás miatt tért vissza, míg a többiek folytatták a túrát. Egy hónappal később a hegyi mentő- szolgálat beosztottjai a repülőgép közelében ládákból épült kunyhóra bukkantak. A hóból sítalpak emelkedtek ki. Megtalálták a a két linzi mérnök holttestét is. Pichlernek fel volt hasítva a gyomra. A halott mellett egy kis körömolló feküdt. Mit keresett a gyilkos a halott gyomrában? Talán a lenyelt tervrajzot? Vagy a vázlatot? A bűntényre a mai napig sem tudtak fényt deríteni. Tanú nem volt, — Félóra a esorvási Vörös Október Tss irodájában — Nem is olyan régen csak ketten, esetleg hárman tartoztak a csór vasi Vörös Október Termelő- szövetkezetben is az irodai apparátushoz: az elnök (aki annak idején bokros tennivalói közben még a beteglapokat is maga állította ki), az agronómus (aki a szakirányítás mellett tengernyi adminisztrációt is végzett), valamint az egyetlen könyvelő (akinek a leltározástól kezdve a zárszámadás elkészítéséig nyakába szakadt minden számítani, könyvelni, bevételt és kiadást vezetni való). Nagyüzem lett a Vörös Október Egy-két nappal ezelőtt már 12-en ültek össze a szövetkezeti irodában, valamennyien a tsz irodai vezetéséhez tartozó dolgozók, hogy a pártalapszervezet vezetőségének és Varga György elnöknek észrevételei alapján jobbá tegyék az adminisztrációs munkát. Tizenkét nagyrészt : irodai dolgozó (azért nagyrészt, mert közöttük van a raktáros, az agronómus, meg a magtáros is), bizony, egy kisebb ipari üzem adminisztrációs létszámának is megfelel. De hát az élet állandóan fejlődik, és a Vörös Október Tsz is az elmúlt években több ezer holdas, több száz tagú mezőgazdasági nagyüzemmé nőtte ki magát. Irodája falán méltán díszük a vörös vándorzászló, amelyet a földművelésügyi miniszter annak idején az ország legjobb kertészeti magtermelő termelőszövetkezetének adományozott. De hallgassuk meg, miről folyik bent a beszéd. Az ősz hajú, fáradt arcú elnök, Varga Gyuri bácsi viszi a szót. Olyan világos tömörséggel, megfontoltsággal fogalmazza a mondatokat, hogy ebből is megértjük, miért van olyan nagy tekintélye a szövetkezeti gazdák között. De nem ez az elsősorban, ami megkap bennünket. Inkább az a jártasság, amellyel Varga elvtárs akár a könyvelésről, raktári bizonylatok kiállításáHaslinger magyarázatát kellett elfogadni. Néhány évvel később két hamburgi illetőségű egyén, dr. Keller és Gert Gertens tűntek fel a Halott-hegységben. Hegymászó túrára indultak a Rechenstein-csúcsra. Röviddel a eél előtt baleset történt. Gertens lezuhant. Legalább is így mondta el dr. Keller .. i A Rechenstein-csúcsről pompás kilátás nyílik. És ha valaki egyenesen lenéz, akitor a szikla lábánál a Toplitz tőt pillantja meg . ,. 1959 nyarán dr. Keller véletlenül ismét ezen a vidéken tartózkodott. Éppen, amikor a Stern a kutatásokat megindította. Megfigyelték, hogy igen heves vitát folytatott az expedíció vezetőjével, az ugyancsak Hamburgból származó Herr Löhdével. Minden esetre nem dr. Keller volt az egyetlen nyugatnémet „túrista”, aki abban az időben a tó környékén tartózkodott. Talán nekik tulajdonítható, hogy a Toplitz tó kutatását hirtelenül befejezték. Mi köze volt dr. Kellernek az egészhez? Az egykori zsidó hadianyaggyáros, Roth Grundlseen fekvő villájában volt háború alatt a titkos haditengerészeti kutató állomás törzskara elszállásolva. A Grundlsee szinte határos a Toplitz tóval. Az egykori kutató állomás technikai vezetője egy bizonyos dr. Keller volt Hamburgból .. i A Toplitz tónak érdekes múltja van. A bizonyítékok még a tó fenekén nyugszanak. Ha az izraeli titkosszolgálat tényleg végrehajtja a tervezett kutatást, akkor a stájer hegyek tavaiban a halaknak ismét nyugtalan lesz az életük. De nemcsak az ő életüket zavarják meg, hanem a hullámok elérnek Bonnig, sőt a tengerentúlra is ,., ról, akár a magtári munka szervezettségéről vagy bármi másról beszél. A legszárazabb könyvelési tételeket is olyan közel tudja hozni a szövetkezet egész munkájához, hogy az öreg Ancsin bácsi, aki mind ez ideig hiába törte a fejét, hogy a bevételi bizonylatokat miért kell csinálni, rögtön megérti, miért. Ancsin elvtárs így kérdezte: — Mi a fenének csináljak én bevételi bizonylatot, ha egyszer kartonom sincs, hogy arra rávezessem. Meg aztán, ha teszem azt: istrángot veszek át, nyomban vagy másnap ki is adom. Ha pedig nincs a raktárban, akkor az úgyis kiadás, nem? A közgyűlés látja jónak így — Dehogy kiadás! — magyarázza az elnök. — Figyelj csak, Ancsin elvtárs... Ha te kiadod a raktárból mondjuk az egyik brigádnak azt az istrángot, az még nem kiadás, hiszen a termelőszövetkezetben marad, csak nem raktári készletet képez. A fogatosok dolgoznak azzal az istránggal, tehát a szövetkezetnek nem kiadás. Csak akkor lesz az, ha behozzák neked, mert már elhasználódott. Ekkor kell kiadásba tenni. Érted-e ezt a műveletet? — Aha, most már valahogyan. . — ...No de elvtársak — folytatja az elnök —, nem is erről van szó tulajdonképpen. Hanem arról, hogy szervezettebbé, pontosabbá kell tenni a munkát az irodában is. — Úgy van... ezt várják a brigádok, amelyeknek tagjai odakint a mezőn megteszik a magukét. Nem mintha az irodaiak rosszul dolgoznának, de hát egyben-más- ban javítani kell a munkát — mondja az eddig csendesen figyelő Oszlács elvtárs. a párttitkár. — így látta jónak a közgyűlés is — teszi még hozzá. — Áttértünk a brigádelszámolásra. Ez azt követeli, hogy most már a könyvelés se maradjon le a havi előleg-elszámolásoknál — mondja az elnök. — Rögződjék meg a tagokban, hogy úgy, mint akármelyik üzemben, havonta rendszeresen és ugyanabban az időben kapnak pénzt... — Ez nagyon jó lesz, növelni fogja a munkakedvet — helyeslik többen. Szervezés dolga az egész... — ...És szükséges is — folytatja Varga elvtárs. — Képzeljék csak el: kimegy az ember, akár én, akár a párttitkár vagy az agronó- musunk valamelyik brigádhoz, hogy beszéljen velük a munkáról, ezt így, azt meg úgy kellene csinálni. S ahelyett, hogy érdeklődéssel hallgatnának, azt kérdezik: „Elnök elvtárs, miért maradt el az előlegosztás?” Vagy jobbik esetben: „Mikor osztanak előleget?” Ezzel vannak elfoglalva az emberek, és ez nem is csoda. Én pedig mit felelhettem eddig? Azt, hogy majd, ha kapunk pénzt vagy: majd ha elkészül vele a könyve^ lgs, akkor lesz előleg. De ponto-' sat sohasem tudtunk felelni. Most elvtársak, félévre előre biztosított az előleg. Meg kell állapítanunk tehát, hogy minden hónap 10-ig ki is legyen osztva. Mi szükséges ehhez? Először, hogy a brigádelszámolások rendben legyenek, másodszor, hogy a könyvelés úgy szervezze meg a munkáját, /hogy ezt meg tudja oldani. Hárman vannak már a könyvelésen, de ha úgy adódik az előlegosztások előtt* liogv nem tudnak elkészülni a rendes munkaidőben, tőlem bent lehetnek este 7-ig is. Ne felejtsék el elvtársak, hogy hányszor fordul a vezetőség a növénytermesztési brigádokhoz ilyen kéréssel: Szállítani kell a borsót. Holnap menjetek már hajnalban a földekre, hogy legyen pénz. Ez mindannyiunk érdeke... — Rendben is van Varga elvtárs, meg tudjuk ezt csinálni — szol Lengyel Klári, a főkönyvelő. — De mi lesz, ha nem kapjuk meg a brigád vezetőktől minden tag munkaegység-elszámolását? — Akkor a brigádvezetők előlegéből fizetjük ki az elmaradást. De erre, úgy vélem, nem kerül sor. Holnap beszélünk a brigádvezetőkkel... A másik dolog, amelyben szintén a közgyűlés határozott — folytatja az elnök —. az, hogy be kell állítanunk egy jól számoló fiatal lányt pénztárosnak. Javaslat van már, szerintünk Greksza Ilona megfelelne, de hát maguk dolgoznak vele, kérdem, jó lesz-e?... — Jó lesz, ismerjük, majd beletanul... — No, akkor estére KlSZ-veze- tfiségi ülés lesz — fordul a párttitkár az egyik könyvelő felé. — Júlia, te ott leszel a vezetőségin, szólj majd Greksza Ilonának* hogy reggel jöjjön be... — Majd szólok neki... Hogy mindenki ügye elintézési nyerjen — Elvtársak, utoljára hagytam a következőt — folytatja Varga elvtárs. — Sokszor jönnek az irodába munkakezdés előtt, hogy azért idejére ki tudjanak érni a mezőre. De jönnek munka után is, mikor valami elintézni valójuk van: beteglapkérés, különböző bejelentések. meg mittudomén mi miatt. És hiába várnak reggel 6- tól 8-ig, vagy jönnek este 6-kor — dolguk végezetlenül mennek el. Ilyenkor ugyanis nincs senki az irodában, aki elintézné ügyeiket. Én azt javasolnám elvtársak, hogy tartsanak inspekciót az irodában. Ne jöjjön ide senki úgy, hogy nem tudja elintézni a dolgát. — Meg lehet ezt csinálni, elnök elvtárs — véli kis gondolkodás után a főkönyvelő. Majd a többiek felé fordul. — Azt hiszem, egyetértenek velem az irodaiak. — Hát persze. Hiszen egyőnkre ritkán kerül majd a sor — mondja az anyagkönyvelő, és hozzáteszi: — Igaza van Gyuri bácsinak: érezzék jobban a tagok, hogy egymásért vagyunk. Varga Dezső 7,5 millió forint értékű árut gyártottak az elmúlt évben Az orosházi Vas- és Fémipari Ktsz oszthatatlan szövetkezeti tiszta vagyona 2 millió 100 ezer tékű árut állítottak elő. 1961-ben ez a szám terv szerint 8 millió 300 ezer forintra emelkedik. Az forint. A ktsz dolgozói az elmúlt ■ egy főre eső termelési érték meg- évben hét és fél millió forint ér- j haladja a 100 ezer forintot.
