Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
t961. április 9., vasárnap NÉPQJSAg Kínai pillanatkép A Kínai Népköztársaság kuangszi tartomány Csuang autonóm körzetének egyik népi kommunájában betakarítják a tavaszi káposztát. (MTI Fotó Külíö ldi Képszolgálat.) A termelőszövetkezeti jövedelemelosztás néhány kérdéséről A tsz-elnökök továbbképző szabadszállási tanfolyamáról hazatérve több tsz elnöke különféle reformokat igyekszik megvalósítani a szövetkezeti munkák díjazására. Többen azon töprengnek, hogy a nádudvari, a barcsi, a kisbér-battyánpusztai és még jó néhány országos hírű szövetkezet alaposan kikísérletezett és jól bevált mumkadíj ázását hogyan honosíthatnák meg, noha megyénk szövetkezetei általában még nem gazdálkodnak olyan színvonalon, mint az említettek. Náduvaron például az állattenyésztést erőteljesen kifejlesztették. Ebben az egy tsz-ben csaknem annyi állatot tartanak, mint a szarvasi járás szövetkezeteiben együttvéve. Az ilyen gazdálkodással együtt jár a jó vezetés, a jó munkamorál, a magas szövetkezeti vagyon, a különböző tartalékalapok kialakulása, ami végeredményben lehetővé teszi a hagyományos munkaegységelszámolás felcserélését egy fejlettebb jövedelemelosztási módszerrel. Ne kopirozzanak — mondjuk —, akkor hogyan fejlesszék tovább közös gazdaságainkban az önmagát túlélt elszámolást? Maradjanak továbbra is a minőségi munkára nem Ösztönző hagyományos módszernél? Vagy keressenek 80 millió forintot fordítanak ebben az évben községeink fejlesztésére Kormányzatunk a tanácsi gazdálkodás megalapozása érdekében három évvel ezelőtt létrehozta a községfejlesztési alap rendszerét. A községi ejI\yúltenyésztő szakcsoportok alakultak a megyében Megyénkben — különösen a mezei munkára alkalmatlan idős vagy beteg szövetkezeti tagok egyre többen rendezkednek be házinyúl-tenyésztésre. A viszonylag kevés munkát#igénylő, igen szapora és gyorsan növő nyúl jó jövedelmet biztosít. Orosházán és Gyulán nyúltenyésztő szakcsoportot alakítottak a kisállattenyésztők, 1961-ben kilencezer kiló húst adnak közfogyasztásraj A kondorosi Lenin Tsz-ben a kertészeti hulladék hasznosítására nagyüzemi nyúltenyésztésre rendezkedtek be, s hamarosan ötszáz anya szaporulatát nevelik Szőke Gyula tsz-tag irányításával, aki egyéni gazda korában is híres kisállattenyésztő volt. A kondorosi Lenin Tsz-ben előrelátR&tólag 340 ezer forint évi bevételt ad a nyúltenyésztés. Kiváló Földművesszövetkezet lett az endrődi (Tudósítónktól) Elmúlt évi munkájáért és a felszabadulásunk évfordulójára indított verseny eredményei alapján az endrődi földművesszövetkezet elnyerte a Kiváló Földművesszövetkezet címet. E megtisztelő cím elnyerése alkalmából ünnepi ülést tartott a földművesszövetkezet vezetősége és tagsága, ahol elismerő oklevelet kapott az önkiszolgáló Fűszer Csemege és a Műszaki és Edénybolt. lesztési alap pénzügyi forrásai évről évre emelkedtek. Ezzel párhuzamosan egyre többféle feladatot valósítottak meg tanácsaink. Az 1961-es tervévben további lépéseket tesznek ahhoz, hogy csökkenjen a város és a falu szociális és kulturális élet- körülményei közötti különbség. A helyi beruházásokhoz történő 15 százalékos hozzájárulással együtt mintegy 80 millió forintot ruháznak be községeink községfejlesztési célok megvalósítására. Előzetes sízámítás szerint ebből a társadalmi munka értéke 3,5 millió forint. négyzetméter járdaépítés és felújítás, csaknem 40 ezer négyzetméter új útépítés valósul meg. Befejezik Körösújfalun a villamosítást, s a villanyhálózatot további 48 kilométerrel bővítik megyénkben. Közel 20 ezer négyzetméterrel növekszik községeinkben a parkosított terület. Ezen túl négy mázsaházat, egy szeszfőzdét, öt törpevízmű- vet, két orvosi rendelőt, három orvosi lakást, öt óvodai termet, 11 iskolai tantermet, öt sportpályát, hat sportöltözőt, három tűzoltószertárat, egy tanácsházát építenek és 18 darab új kutat fúrnak. A fenti összegből 80 ezer FONTOS KÖZLEMÉNY! Kössön szarvasmarhahizlalási szerződést AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALATTAL Kamatmentes előleg! Magas átvételi árak! Leszerződhetők 1961. évi átadásra selejt tehenek és egyéb ivarú felnőtt marhák. 1962. évi átadásra növendékmarhák saját tenyésztésből és vásárlásból származók egyaránt. Bővebb felvilágosítást járási kirendeltségeink, a községi felvásárlók és a vállalat szerződéses osztálya ad. BÉKÉS MEGYEI ÁLLATF ÖRGALMI VÁLLALAT. Békéscsaba, Széchenyi u. 6. Tel.: 10—34. (x) olyan megoldást, amely a hagyományos módszer hibáit megszünteti, és az egyes ember minőségi munkáját is figyelembe veszi? Kár lenne kategorikusan kijelenteni, hogy termelőszövetkezeteinkben csak a hagyományos módszereket, vagyis a munkaegységgel való számolást alkalmazzák. Ezen a jövedelemelosztási módon egy sor igen jól gazdálkodó szövetkezet túlnőtt. A békéscsabai Május 1, a zsadányi Búzakalász és a tót- komlósi Viharsarok Tsz-ek újfajta jövedelemelosztása a kisbér- battyánpusztai Virágzó Tsz tapasztalataira épül. Máshol az eredményességi munkaegységelszámolás meghonosítására törekszenek. Van olyan tsz is, ahol a nyílt vagy a burkolt „részesművelést” akarják választani, máshol viszont a munkaegység hagyományos elszámolása mellett törnek lándzsát. Kialakulóban van egy olyan jövedelemelosztási rendszer is, amikor a felsorolt módszer-eket összekombinálják, s ezáltal annyira bonyolulttá teszik az elszámolást, hogy a tsz-tagok nem ismerik ki benne magukat. Az ilyen eladminisztrálás veszéllyel jár. Az elszámolás bonyolultságába tévedt gazda bizalmatlanná válik a tsz vezetőségével szemben és lelohad korábbi munkakedve. Jj^zek után felvetődik: melyik jövedelemelosztás a legmegfelelőbb? Nyilvánvalóan az, amelyik egyszerű, s érdekeltté teszi a tagot a mennyiségi munkán túl a magasabb hozamok elérésében, a költségek csökkentésében, a takarékosságban, elősegíti a közös gazdaság és a tsz-gazdák személyes jövedelmének növelését. A párt megyei végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén kellő alapossággal mérlegelték és megvitatták azokat a jövedelem- elosztási módszereket, melyek megyénk viszonyai között — a korábbi évek kísérletei alapján — a legjobbnak bizonyultak. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a termelőszövetkezetek többségének továbbra is a munkaegységgel való számolást prémiummal kiegészítve, a politikailag és gazdaságilag jól megalapozott szövetkezeteknek pedig az eredményességi munkaegység írását javasolja. Három termelőszövetkezetben viszont a tsz-tagok kérésére meghonosítják a garantált munkaegység-elszámolást. Ez a háromféle jövedelemelosztás egyszerű, kezelése könnyen elsajátítható és igen jó ösztönző hatású a hozamok növelésére, a takarékosságra, a költségek csökkentésére, a munkák minőségének javítására. Mi a lényege ezeknek a jövedelemelosztási módszereknek? A hagyományos munkaegységelszámolás prémiummal kiegészítését alkalmazó szövetkezetek a munkaegység-könyvben előírt normák teljesítése után munkaegységet írnak, és a terven felüli termés 20—50 százalékát prémiumként fizetik ki. Ez a módszer az új termelőszövetkezetekben is hadat üzen a felületes munkának, a hanyagságnak. Arra ösztönzi az embereket, hogy a rájuk bízott területen a legmegfelelőbb .Időben és minőségben végezzék el a munkákat. Ez a premizálási módszer kiterjeszthető a szövetkezet valamennyi üzemágára, a növény- termesztésre, állattenyésztésre, a termelés folyamatosságát biitosító részlegekre, s minden munkakörre, amelyek gépesítése még nem oldódott meg, ahol a termékek előállításában a kézi gnunka van túlsúlyban. ^ z eredményesség utáni mun, kaegység-írásnak két változata ismeretes. Az egyik szerint a megtermelt meny- nyiség után, a másik szerint pedig száz forint bruttó termelési érték alapján írják a tsz-tag javára a munkaegységet. Ennek a módszernek több jó oldala van. Többek között: a tsz- tag gondozására bízott munkaterületen a termékhozam növelésében személyes érdekeltséget biztosít. Szakszerű munkára ösztönöz, megkönnyíti a családtagok mun- kábavonását, nem szükséges naponta a teljesítményeket mérni, önfegyelemre nevel, egyszerűen kezelhető, a szakirányítást köny- nyíti, a szövetkezeti vagyon gyarapodását, védését elősegíti, megakadályozza a munkaegység-hígítást és így továbjj. Hibája viszont: gátolja a közösségi szellem kialakulását. Minden tsz-tag saját munkájával törődik, így a szövetkezet közös munkáira nem jut elegendő munkáskéz. A föld minőségét, termőképességét is figyelembe kell venni a terület felmérésénél, betegség folytán a munkakiesés termékkiesést von maga után, a betakarítás időszakában a termést családonként mérlegelni kell. Az eredményességi munkaegység előnyeit, hátrányait egybevéve elmondhatjuk, hogy kellő szervezettséggel a vezetés előrelátása folytán a hátrányok minimálisra csökkenthetők, az előnyök kihasználása viszont fellendítheti a szövetkezeti termelést. Hogy ez mennyire így áll, a tótkomlósi Haladás Tsz példája tanúsítja, ahol már több éve az eredményességi munkaegység alapján számolják el a tagok jövedelmét. A harmadik javasolt jövedelem- elosztási módszer a garantált munkaegység. Ezt elsősorban azokban a szövetkezetekben valósítják meg, amelyek jól kiépített gazdasággal rendelkeznek és üzemi tartalékaik vannak, ahol magas színvonalú a szövetkezet politikai és szakmai vezetése, ahol a szövetkezeti fegyelem, vagyonvédelem és a munkamorál szilt-rd. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a tsz tagjainak — megfelelő tartalékolást figyelembe véve — minden hónapban a teljesített normák után járó várható jövedelem 70—80 százalékát készpénzzel kifizetik. A végső elszámolásra itt is év végén kerül sor. A zárszámadás után minden tsz-gaz- da megkapja a szerzett munkaegységeire jutó nyereségrészesedést. ^ munkaegység-rendszer továbbfejlesztése, az új munkadíjazási formák kedvező hatásának hangsúlyozása mellett ki kell jelenteni, hogy pusztán a jövedelemelosztási mód megváltoztatása egyetlen tsz-gazda jövedelmét sem növeli. Az egy munkaegységre, vagy száz forint bruttó termelési értékre jutó jövedelem növelésének egyedüli módja a gazdálkodás hogyanjában keresendő. Az említett munkadíjazások is csak abban az esetben hatásosak, ha párosulnak a hozzáértő vezetéssel, a jó munkaszervezéssel és a tagok szorgalmával. Dupsi Károly
