Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
2 NÉPÚJSÁG 1961. április 9., vasárnap Az ENSZ-nek haladéktalanul intézkedéseket kell tenni az agresszió megszüntetésére Befejeződött a közgyűlés kongói vitája New York (MTI) Pénteken az ENSZ-közgyűiés magyar idő szerinti esti ülésén befejeződött a kongói helyzet vitája. A péntek délutáni ülésen beszédet mondott Zorin, a Szovjetunió képviselője. Zorin rámutatott, hogy a Szovjetunió a jelenlegi kongói helyzetre vonatkozó nézeteit "már világosan kifejtette február 14-i kormánynyilatkozatában és Hruscsovnak az ázsiai, afrikai, európai és latin-amerikai államfőkhöz, illetve kormányokhoz intézett február 22-i üzenetében. A szovjet kormány már a Kongói Köztársaság elleni belga agresszió kezdetén felhívta minden kormány figyelmét arra, hogy Belgium kongói eljárása a nemzetközi feszültség újabb tűzfészkének megteremtéséhez, az egyetemes béke és biztonság fokozott veszélyeztetéséhez vezet. A Szovjetunió kifejezte azt a szilárd meggyőződését is, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének haladéktalan intézkedéseket kell tennie az agresszió megszüntetése és a független Kongói Köztársaság szuverén jogainak teljes biztosítása érdekében. — Most az egész világ, köztük Afrika népei tények alapján megGenf (TASZSZ) Az atomfegyver-kíséi'letek bee szüntetéséről tárgyaló háromhatalmi értekezlet pénteki ülésép Ormsby-Gore, Anglia képviselője elnökölt. Az ülés mindössze pár percig tartott. Mint ismeretessé vált, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői voltaképpen elzárkóztak az értekezlet elé terjesztett szovjet javaslatok megvitatása elől. Mint a TASZSZ genfi tudósítója megjegyzi, a nyugati propaganda most a Szovjetunió „állhatat- lansága” ürügyével igyekszik meggyőzni a világközvéleményt arról, hogy nem az Egyesült Államok győződhetnek arról — folytatta Zorin —, hogy kik azok, akik meg akarják védeni Kongó szuverén jogait a gyarmatosítókkal szemben és kik igyekeznek mé- zes-mázos szavak hangoztatása mellett megőrizni a gyarmaturalmat Kongóban. Ma már túlnyomó többségben vannak azok, akik e szószékről kénytelenek voltak elismerni azt az igazságot, amit a Szovjetunió kezdettől fogva hirdet, nevezetesen azt, hogy Belgium beavatkozásának megszüntetése nélkül lehetetlen biztosítani a kongói helyzet rendezését. Zorin a Biztonsági Tanács február 21-i határozatáról szólva kiemelte, hogy a határozatnak a belga és más külföldi katonai és nem-katonai személyzet kivonásáról szóló fő intézkedését még mindig nem hajtották végre. Hammarskjöld a szóban forgó határozat teljesítését a belga kormánynyal és a gyarmatosítók kongói bérenceivel folytatott végtelen levelezgetésével halogatja. Ezzel leplezni akarják azt a tényt, hogy február 21 óta egyetlen belga tiszt vagy politikai tanácsadó sem távozott Kongóból. Ráadásul másfél hónapja tovább folytatják a gyarmatosítók büntetőosztagainak megerősítését és a fegyverszállíés Anglia képviselői vonakodnak a tárgyalásoktól, hanem a szovjet fél. Az Egyesült Államok és Nagy- Britannia képviselői azzal vádolják a Szovjetuniót, hogy állhatatlan magatartást tanúsít és nem akarja elfogadni a nyugati javaslatokat. Meglepő, hogy az Egyesült Államok és Anglia az értekezlet megszakítására irányuló mesterkedéseiket a Szovjetunió állhatatlanságára utaló megjegyzésekkel leplezik, holott ők maguk kategorikusan elutasították a háromoldalú adminisztratív tanácsra vonatkozó szovjet javaslatot. (MTI) fásokat a törvénytelen Csombe- Kaszavubu-Mobutu-rendszer bandái részére. Ezért a szovjet küldöttség teljes határozottsággal felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a Biztonsági Tanácsnak vagy a közgyűlésnek a gyarmatosítók ellen irányuló határozatai addig nem kerülnek végrehajtásra, amíg el nem távolítják Hammarskjöldöt és legközvetlenebb segítőtársait a kongói ENSZ-akciók irányító pontjáról — hangsúlyozta Zorin. A Szovjetunió képviselője ezután jellemezte a szovjet határozat-tervezetet, amely megengedhetetlennek nyilvánítja a Kongó egysége, politikai függetlensége és területi épsége ellen irányuló akciókat és szorgalmazza a kongói parlament haladéktalan ösz- szehívását. A szovjet küldöttség véleménye szerint a közgyűlés ha elfogadja ezt a tervezetet és határozatot hoz az egész belga személyzet Kongóból való haladéktalan kivonására, nagy lépést tesz a kongói helyzet igazi normalizálása és az egész probléma rendezése felé — mondotta Zorin. Nyomban a szovjet küldött beszédének elhangzása után Hammarskjöld lépett a mikrofonhoz, összefüggéstelen és zavaros beszédében próbálta bizonygatni, hogy a belga kormánnyal és a gyarmatosítók kongói bérenceivel folytatott levelezés „hasznos” volt, jóllehet köztudomású, hogy február 21 óta még egyetlen belga katona vagy tiszt sem hagyta el kongót. Dean angol küldött Hammarskjöld védelmére kelt és a tényeket durván eltorzítva az imperialistákat kiszolgáló Hammarskjöldöt ért bírálatokat az „Egyesült Nemzetek Szervezete elleni támadásként” igyekezett feltüntetni. Az ülésen felszólalt még Pakisztán, Japán, Ciprus és Marokkó képviselője. Ezután az ülés befejezte a kongói kérdés érdemi vitáját. Szavazást a legközelebbi ülésen tartanak, de annak időpontját nem állapították meg. (MTI) «rt^AZVWWVWVWVV.'WVVVVVVWV VAVWWWvA. , Útközben Csontvágó Csáti András botjára támaszkodva állt a dűlöúton fiával, a gépészeti technikum hallgatójával. Míg idáig jutottak, virgonc márciusi szél kísérte őket, amit Andris, a fiú, tele tüdővel szívott be. A Szilvás tanyához igyekeztek, Andris bátyjáékhoz. — Látod, fiam — mondta az öreg —, mióta nem jártál errefelé, megszűntek a mezsgyék, közös lett a határ. — Ennek csak örülni lehet, apám! De olyan szomorú a hangja, hogy nem tudom, mint gondoljak? — Örülök én, fiam, csak éppen eszembe jutott valami, ahogy nézek a nyárfás felé. — Mire gondol, apám? — A múltra, fiam, de hát az téged nem érdekel. — Dehogynem! Mondja csak, mi jutott eszébe? — Ballagjunk tovább, fiam, közben elmondom. Elindultak. Csontvágó Csóti András beszélt, a fia meg hallgatta. — Hát kedves fiam — kezdte az öreg —, ott a nyárfaerdő mellett engem egyszer nagyon megvertek. Nem szégyenszemre, mert ketten voltak. Az urasági ispán meg a kasznár. Hogy miért? Mert rábeszéltem az aratókat, hogy szakítsuk félbe a munkát, míg nem javítnak az aratórészen. Az emberek megértették, hogy miről van szó, hazamentek mind a hatvanan. Csak én maradtam kint, mert engem bíztak meg, hogy egyezkedjek az urasággal. Először — nem mondom — szépen beszéltek velem, de ez csak látszat volt, mert alig félórás beszéd után már szidtak, sza- pultak, szinte kutyába se vettek. De én kitartottam. Így aztán nem jutottunk dűlőre csak any- nyiban, hogy az urak felét már megígérték a követelésünknek. Végül is azzal zavartak ki az irodából, hogy ha hajnalban nem állunk munkába, csendőrökkel szedetnek össze mindőnket. Otthon már vártak az emberek, örültek a fél sikernek többen, mert nehéz helyen volt' akkor a kenyér, mégis kitartottak, és arra határoztak, hogy reggel megint csak egyedül menjek ki a majorba. Másnap történt aztán, hogy az ispán meg a kasznár véresre vertek az erdő mellett. Úgy találtak rám, úgy vittek haza szekéren a parasztok. Hát ez jutott eszembe az elébb, azért voltam olyan szomorú. — Értem apám, de hát még azt is mondja el, hogy végeredményben hogyan végződött az aratósztrájk! — Az bizony nem jól. Mert éhen is maradtunk, meg is hurcoltak bennünket. Csak nem vétünk minden egy téno- ron. Vótak, akik újra beálltak a búzába, ha nem is sokan, meg aztán hozatott az uraság más vidékről aratókat. Andris nagyon elkomolyodott a hallottak után. Szótlanul haladtak egy darabig, mikor az apja megszólalt ismét. — Bizony, fiam, változnak az idők! Amit elmondtam, régen volt, igaz volt. Te már nem érsz ilyet soha. Köszönd, hogy így van. Megérkeztek a Szilvás tanyához, ahol Andris nagy büszkeséggel ölelte meg bátyját, hiszen az is Csontvágó Csóti gyerek, akárcsak ő! Biró Gyula Lajos TASZSZ-jelentés a genfi atomértekezlet pénteki üléséről Laosz népe békét és semlegességet akar A laoszi kérdésben továbbra is élénk a diplomáciai tevékenység — jelentik a nemzetközi hírügynökségek. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a laoszi nép — békében és szomszédaival kölcsönös barátságban akar élni. Ez a kívánsága teljesen egyezik a békeA puccsista Boun Oum-klikk egyik zsoldosa szerető népek törekvéseivel, különösen a szocialista országokéval. Mikor a második világháború végén a Laoszt is elfoglaló japánok uralma összeomlott, Patet Lao kormánya, megalakulása után kikiáltotta az ország függetlenségét. A franciák, akiknek a háború előtt Indokína részeként Laosz is gyarmatuk volt, visszahódították ezt a területet. Vereségük Vietnamban Laosz sorsára is kihatott, s 1954-ben a genfi fegyverszüneti egyezmény biztosította ennek az országnak a függetlenségét is. Laosz hazafias erői helyreállították a békét és a rendet. Ugyanakkor az Egyesült Államok azon mesterAz USA ember- és hadianyagszál- lítással segíti a laoszi népellenes erőket. kedett, hogy a stratégiai szempontból kulcshelyzetet jelentő Laoszt befolyása alá vonja. Mindazok a belső fordulatok, amelyek az „ezer elefánt országában” azóta lezajlottak, ebből az ellentétből fakadtak. 1960. augusztus 9-re virradó éjjel Kong Le kapitány ejtőernyőseinek vértelen felkelése nyomán, Souvanna Phouma herceggel az élen, olyan kormány került hatalomra, mely a belpolitikában a megbékélést, külpolitikában a semlegességet tűzte ki programjául. Ezzel egyetértett Laasz leghaladóbb politikai pártja, a Neo Lao Hakszat (Laoszi Hazafias Néppárt) is és vezetőjével, Szufanuvong herceggel az élen, katonailag és mindenképpen támogatta és támogatja a törvényes kormány küzdelmét az imperialisták ellen. Az USA az agresszív délkelet-ázsiai katonai tömörülés, a SEATO révén megverte a harcidobot. Nemcsak ebbe a szervezetbe tartozó országokat, hanem fő szövetségeseit, Angliát és Francia- országot is meg akarta nyerni egy Laosz elleni nyílt fegyveres intervenció ^ végrehajtásához. Fegyverrel látta el a törvénytelen Boun Oum „kormány” csapatait és rábírta Thaiföld, Dél-Vietnam és Malájföld reakciós vezetőit, hogy katonákkal és hadianyaggal segítsék Boun Oumékat. Maga az Egyesült Államok a fél mozgósítás állapotába helyezte kelet- és délkelet-ázsiai támaszpontjain lévő légi-, tengeri- és szárazföldi erőinek jelentős részét. Egymást követték a SEATO ülései, melyek résztvevői hisztérikus kirohanásokban követelték a kis ország le- rohanását. Azonban megmozdult a haladó nemzetközi közvélemény. Maguk a laoszi hazafias erők is mindent elkövettek, hogy hazájuk békéje javára mozgósítsák nemKong Le kapitány, a laoszi hazafias erők hadseregének főparancsnoka. csak belső erőiket, de a békeszerető kormányok és népeik rokon- szén vét is. A Szovjetunió az ENSZ-ben nem egyszer hallatta szavát ebben a kérdésben, s legutóbbi tárgyalási javaslata, mely szerint nemzetközi értekezleten el kell érni a laoszi fegyverszünetet, kedvező visszhangra talált. Még Kennedy is kénytelen volt elismerni, hogy a szovjet memorandum „feljogosít arra a reményre, hogy megtalálhatjuk azt az utat, amely tárgyalásokon keresztül elvezet a semleges, független Laosz megteremtéséhez”. Kong Le helyeselte a nemzetközi értekezlet összehívásáról szóló javaslatot, de éberségre hívta fel a hadsereget és a népet. A Kínai Népköztársaság részéről is hangoztatták annak vezetői, hogy ez a megoldás mind nemzetközi szempontból, mind pedig a laoszi nép szempontjából kedvező fordulat lenne, azonban ' hozzáfűzték, hogy ha az imperialisták, élükön az USA imperialistáival mégis megtámadnák Laoszt, ezt a nagy kínai nép nem nézhetné tétlenül. U. R.
