Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-01 / 78. szám
4 NÉPÚJSÁG Visszaélt a bizalommal Buzi Zoltán, a Gyulai Vízgépészeti Vállalat II. számú gépjavító normása évekig szakszervezeti titkár volt. Egy ideig rendesen eleget tett megbízatásának és élvezte a bizalmat, melyet munkatársaitól, a vállalat dolgozóitól kapott. Később, amint bővült ismeretségi köre, úgy lett szemlátomást fennhéjázó és öntelt. S nem sokkal később a könnyelmű életig, a társadalmi tulajdonnál való visszaélésig süllyedt. Odáig, hogy a szakszervezet pénztárosát félrevezetve 1000 forintot kért különböző kulturális célra, amit egyébként Romániába való ..maszek” utazásához használt fel. Majd a fizetési előleget és segélyt kérők pénzét használta fel saját eéljaira, italozásra. Még 1959. januárjában a vállalat 80 dolgozójától rőzsevásárlásra összeszedett 3700 forint egy részét sikkasztotta el. A rőzse árának egy részét csak úgy tudta jóval később Buzi visszafizetni, hogy a sarkadi járás vadásztársaságától — mint az intézőbizottság tagja és vadászmestere — pénzt vett fel. Később ugyancsak a vadásztársaság pénzéből fizette vissza azt a több mint 12 ezer forintot is, amit a Szegedi Vízügyi Igazgatóság a Gyulai Vízgépészeti Vállalat dolgozói részére kiutalt, s a munkások Buzinak, mint szakszervezeti titkárnak előre befizettek. Bartók János népzenei kutató a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából márciusban magnetofonnal újból bejárta Bartók Béla legelső népdalgyűjtő helyét: Gyulát és környékét. Az idős emberek ajkáról hangszalagon megörökítette a század eleji parasztfiatalság egykori népdalait, amelyeket részben a nagy zeneszerző is összegyűjtött, de több eddig kevésbé ismert dallamot is talált. A kutató — aki rokona Bartók Bé. Később — a múlt év áprilisában — az említett vadásztársaságtól 19 ezer forintot kért kölcsön azzal az indokkal, hogy a vállalatnál elloptak tőle 20 ezer forintot, s azt vissza kell fizetnie. Ez persze nem volt igaz. A 19 ezer forintból ugyanis korábbi tartozásait rendezte és további nagyvonalú életét biztosította. A vadásztársaságnak később számtalan felszólítás után csak úgy fizette vissza Buzi a tetemes összeget, hogy a Népi Ellenőrző Bizottság ellenőrzése után kényszerítették rá, Amíg Buzi Zoltán, a Gyulai Vízgépészeti Vállalat II. számú gépjavító üzemi bizottságának titkára élte nagyvonalú életét, sA községi tanácselnök elgondolkodva nézegette a Népújságot, amikor beléptem az irodájába. — Mi baj van, elnök elvtárs? — kérdeztem a kölcsönös üdvözlés után, mert láttam, hogy ugyancsak ráncolja a homlokát. — Baj éppen nincs — felelte még mindig gondterhelten —, csak éppen azon tűnődöm, hogy azt írják: Kevermesen egy nap alatt 77-en fizettek elő a Népújságra... Hogyan lehetne őket lehagyni, Iának —, magnetofonra vette a 73 éves Demkóné Illés Pannának, Bartók Béla 'első és leghíresebb „nótafájának” éneklését, hatvannál több dallamot, amelyek közül számos — mint például a Szánt a babám, csireg-csörög sej-haj a járom című népdal — a zeneköltő közvetítésével országszerte ismertté vált. Bartók János a román nemzetiségű lakosság köréből is gyűjtött zenei anyagot, s többek között egy értékes halott-sirató dallamot vett magnószalagra. rendre-sorra közvetve vagy közvetlenül hozzányúlt a társadalmi tulajdonhoz, úgy lett semmivé a vállalatnál a szakszervezeti munka, úgy távolodtak el az emberek a szakszervezettől. S ha hosszú évek után is, de végül elérkezett Buzi felelősségrevonása. A 75 ezer forintnyi összeg, amely jórészt a társadalom tulajdonát képezte, nem maradt a feledés homályában. Sőt hamarosan a bíróság előtt kell felelnie tetteiért. A vállalat munkásai a rendőrségi nyomozással egy időben gyorsan és határozottan cselekedtek. A bizalmat végérvényesen megvonták tőle. B I. elkerülni, elvégre a rrai községünk lakossága is van olyan kulturált, mint Ke vermes... — bizonygatta az elnök. Már válaszolni akartam, amikor két fiatal: egy lány és egy fiú toppant be az irodába. — Elnök elvtárs! Magánál csak nem kell sokat beszélni a kultúráról, meg egyebekről — kezdte a legény és egy űrlapot tett az asztalra. — Itt aláírja és ha van pénze, mindjárt ki is fizetheti az első hónapra az előfizetés-díjat a Népújságra — magyarázták. — Hát nekem tényleg ne beszéljetek... — nyelt egyet az elnök és miközben zavartan rámpillantott, aláírta az ívet... —■ Hát valahogy így lehet elkerülni őket... Példamutatással... — mosolygott a szemem az elnökre, miután a két fiatal elviharzott. Láttam, hogy egy kicsit restel- li a dolgot. Délután az ankéten azonban mái' önérzetesen ült a Népújság-olvasók sorai között. Nem ok nélkül. A községbeliek Ugyanis az előfizetésben alaposan maguk mögött hagyták a kever- mesieket és ez az ő érdeme is volt. Magnószalagra vették Bartók Béla első „nótaiájának“ népdalait A Népújság-napok humora ár néhány évvel ezelőtt is előfordult, hogy Lucullus kartárs, ha nagyon unta magát odaát a túlvilágon, szívesen „átnézett” hozzánk, ez árnyékvilágba. Különösen csemegeüzleteink előtt ácsorgott előszeretettel és miközben nyála csörgött a sok-sok finomság láttán, keserűen felsóhajtott: — Óh* hogy miért-is nem most és itt élek! (Márpedig ő csak ért hozzá!) Egy jól öltözött ötvenes férfi végignézte (de hogyan!) és lenézően szólt rá: — De odáig van, maga éhenkórász! De mit ér ez az egész, hiszen egy fia-banán sincs sehol... Lucullus kartárs szomorúan állapította meg: Tényleg, nem ér az egész ragyogó kirakat semmit (bár eddig fel sem tűnt neki), ha még csak banán sincs benne és letörten visszaballagott a „túlsó” oldalra. Mint fültanút az eset jó ideig nagyon bántott, de később igen megnyugtatóan hatott számomra, hogy a banán-óhajtók kívánsága is teljesült. Nemrégiben pedig — ki tudja hogyan — nekem is olyan gondolatom támadt, hogy szétnézek a banánfronton és érdeklődni fogok külföldi vendégünk hogyléte és rólunk alkotott véleménye felől. Útközben szépen megformáltam magamban a • távoli vendégnek kijáró tiszteletteljes üdvözlést, az üzletbe érve viszont olyan látvány fogadott hogy a szavak belémszorultak. Egy ládában — mint egy primitív koporsóban — a legteljesebben kétségbeejtő állapotban az utolsókat rugdalta a banán. Hajdan szép. sárga felöltője most rothadt-bar- nán lógott róla, még pár perc és felveszi a néhai előnevet. Odaugrom, gyorsan egynéhány szót, mielőtt végképp átköltözik Lucullus kartárs birodalmába... Elhaló hangon sorolja: — Óh, ne is kérdezze, keserű csalódás az én életem, rút propaganda áldozata lettem. Azt beszélték napsugaras hazámban, hogy él valahol a földön egy nép, amelynek egy része állandóan és azonkívül éjjel és nappal utánam sóhajtozik, áhítozik ... — Hittem a csalfa szavaknak és missziót teljesítve sok-sok testvéremmel hajóra szálltam. Hosz- szú út után végre megérkeztünk és kezdődtek a csalódások. Azt hittem, hogy majd én leszek a sztár a kirakatokban, de annyi minden volt azokban, hogy alig látszottam ki közülük. Később aztán igen jó helyre ültettek (a fehér kabátos emberek nagyon udvariasak voltak velem), de a legtöbben, ha észrevették, csak ennyit mondtak: — Ni, banán — és ezzel el is intéztek. Először azt hittem, nincs az embereknek pénzük, de viszont az üzletek állandóan tömve voltak, és — óh — a Jonathán alma mázsaszámra fogyott. Persze neki könnyű, kesergett, nagy J- vel, th-val írja a nevét, én meg csak egyszerűen csupa kisbetűvel írott banán vagyok. Azért furcsa emberek maguk ... Akkor óhajának, ha nem vagyok. Dehogy jövök én ide, ha 'zt tudom ... Ki hitte volna — suttogta elhalóan. — Nem kellek senkinek .. . Megfeketedtem . . \ többiek is így jártak — intett alig észrevehe- ően a raktár felé. Kezdtem elérzékenyülni és sajnálkozásomat ki- ájezve gyorsan elköszöntem. Távozóban azért csak vettem két kiló gyönyörű Tonathán almát... Ó. KOVÁCS ISTVÁN 1991. április 1., szombat A legjobbak között tetést, a Vörös Vándor zászlót neHagyomány már, hogy esztendőről esztendőre április 4-e előestéjén a termelésben kitűnt vállalatoknak átadják a kitüntetéseket, jutalmakat. Bizony felemelő érzés a legjobbak között lenni, országosan is kimagasló eredményeket elérni, amikor rendkívül sok a versenytárs. Nos, ebben a nemes vetélkedésben megyénk három vállalata került az élre és múlt évi munkájával kiérdemelte a Minisztertanács és a Szaktanáas Vörös Vándorzászlaját. Nem volt könnyű a verseny. De a három kitüntetett: a 41-es számú Autóközlekedési Vállalat, a Gyulai Állami Gazdaság és a Sarkadi Cukorgyár dolgozói állták a sarat. Méghozzá nagyon jól. Szorgalmas munkájukkal olyan eredményeket produkáltak, amelyekkel sok versenytársat megelőztek. A magas kitünhéz volt megszerezni. De, amint e vállalatok saját példájukkal is bizonyítják, nem volt lehetetlen. Csak hát ehhez az keltett, hogy valamennyien: vezetők és egyszerű munkások jól megfogják a dolog végét, ésszerűen megszervezzék a termelést, takarékoskodjanak az anyaggal és kiadással, becsülettel eleget tegyenek a terveknek. így is történt. Olyan sikereket értek el tavaly, amelyek szép reményekre jogosítottak. A remények pedig teljesültek. Egy évig őrzik majd a vándor- zászlót. Nem kétséges azonban oc sem, hogy mindhárom vállalatnál továbbra is szeretnék megtartani, a legjobbak között maradni. Ez sem lehetőiden. Rajtuk, valamennyiükön múlik. P. P. Ipari tanulóink sikere Szegeden A MŰM 611-es számú Ipari tanuló Intézet kultúrcsoportja 25-én és 26-án részt vett az iparitanuló intézetek és iskolák kerületi fel- szabadulási kulturális szemléjén. Az intézet színjátszó csoportja és zenekara kitűnő minősítésben részesült. Szabó János III. c) osztályos tanuló, aki egyben az intézet KISZ-titkára, a műsor után rendezett szellemi öttusa-versenyen első díjat nyert. Kitűnően szerepeltek a szavalok, akik közül Háromszéki Péter műszaki tanuló és Zsilák András II. G) osztályos tanuló, Albert Katalin H. osztályos kereskedő tanuló pedig az országos versenyem is indulhat. Néprajzi vándorgyűlés Gyulán A Magyar Néprajzi Társaság leiben — ezelőtt negyven évvel — első vándorgyűlését Gyulán tartotta. Ennek emlékére május végén Gyulán tartanak háromnapos vándorgyűlést. A vándorgyűlésen mintegy százhúsz — közöttük 20 külföldi — tudós, kutató vesz részt. Családi lalsé&ázás&ak építését, tatarozását, átalakítását, szerelését fizetési engedménnyel, építtető által biztosított anyagból, OTP-kölcsönből, vagy a kivitelező ktsz által biztosított anyagból kulcsátadásig vállalják a megye egész területén az alábbi szövetkezetek: Battonya Szarvas Békés Békéscsaba Gyula Dévaványa Gyoma Elek Mezőberény Endrőd Mezőkovácsháza Kevermes Orosháza Okány Sarkad Tótkomlós Vésztő Az itt felsorolt szövetkezetek mindennemű részmunkákat is vállalnak a családi házak építkezésénél. A kisipari szövetkezetek a lakosság minden igényét olcsón, pontosan, szakszerűen elégítik ki. (x) Megjelent a halászat és horgászat tilalmi idejének rendelete A földművelésügyi miniszter rendeletéként a Magyar Közlöny 15. számában megjelent a halászat és a horgászat tilalmi idejének rendelete. Ezek szerint a Körösök vízrendszerén süllőt és kősüllőt március 20- tól április 30-ig, pontyot május 2-tól június 20-ig, sebes- és szivárványos pisztrángot október 1-től április 30-ig, tíz kilogrammnál kisebb súlyú harcsát május 2-től június 30-ig tilos kifogni. A Körösök vírendsze- rén egész éven át továbbra is tilos a márna és a kecsege halászata, horgászata. A banán tragédiája
