Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

2 NÉPÜJSÁG 1961. április 29.. szombat Földjáradék—régen és ma népújsAg-napok I T tolsó konferenciánkon a po­litikai gazdaságtan elsőéves tanfolyamának egyik legérdeke­sebb témáját tárgyaltuk: a kapi­talista földjáradék eredetét, for­máit és társadalmi hatásait. Érde­kes ez a téma azért, mert ma­napság is létezik földjáradék, s ennek fogalma bizony helyenként összekeveredik azzal a földjára­dékkal, amihez pedig csupán csak annyi köze van, hogy ezt is és amazt is a föld magántulajdon fé­nyéből származtatjuk De mind­járt hozzá kell tenni azt az óriási különbséget, ami a kettő között van, hogy míg a kapitalista föld­járadéknak a mezőgazdasági bér­munkás kizsákmányolása a forrá­sa, s általában a tőkés társadalmi viszonyokat, ellentmondásokat rejti magában — addig a termelő- szövetkezeteinkben kifizetett föld­járadék — bár mint mondottuk, eredete a magántulajdonra utal — forrása nem a kizsákmányo­lás, hiszen a szocializmus meg­szüntette a kapitalista viszonyo­kat a mezőgazdaságban is. A volt kistulajdonosnak — aki vég­eredményben birtokon belül ma­radt — földje használatáért, an­nak minősége szerint fizet földjá- radékotfz szocialista mezőgazdasá­gi nagyüzem. Nézzük meg közelebbről a ka­pitalista föld járadékot. A múlt rendszerben az a föld- birtokos, akinek semmi kö­ze nem volt a termeléshez, föld- járadékot kapott a tőkés bérlő­től használatra kiadott földje után. Méghozzá kétféle címen. Egyrészt mert sajátja volt a föld, másrészt pedig azért, mert a kü­lönböző minőségű és fekvésű föl­dek különböző hasznot adtak és ezt a hasznot ő fölözte le. Tudvalevő, hogy a mezőgazdasági termékek társadalmi termelési árát a leg­rosszabb minőségű földön termelt termékek termelési ára határozta j meg. Ha tehát ennél jobb földet j adott bérbe a nagybirtokos, o kü­lönbözeiét, mivel övé volt a föld, ö vágta zsebre. A tőkés bérlő meg­elégedett azzal a profittal, ame­lyet a befektetett tőkéje után az iparban is kapott volna. De nem­csak a jobb földdel rendelkező nagybirtokosok kaptak haszon- j bért, más szóval földjáradékot, ha. • nem a legrosszabb földűek is. | Mégpedig abszolút föld járadékot, melyet az tett lehetővé, hogy az j alacsony szerves összetételű mező- gazdasági tőkés nagyüzemekben j is — hasonlóan az iparhoz — több ! értéket termeltek a termelési ár­nál. Az abszolút földjáradékot tehát a termelési áron felüli ér­tékrész biztosította a földbirtokos­nak. Ugyanakkor a bérlő a leg­rosszabb minőségű földek hasz­nálatával is megszerezte a maga átlagprofitját. y ajon a kisgazdaságok hozzá­járulhattak-e a földjáradék egyik vagy másik formájához? A gyakorlatban sohasem. Először azért nem, mert a földjáradék realizálásának a forrása a bér­munka, a mezőgazdasági proletá­rok kizsákmányolása volt, a kis­gazdaságok pedig nem alkalmaz­tak bérmunkást. Termelésük a sa­ját és családjuk munkaerejére alapozódott. Másrészt azért nem, mert a mezőgazdasági termékek árát nem a kisgazdaságok legrosz- szabb minőségű és fekvésű föld­jén termelt termékek ára. hanem a legrosszabb földű és fekvésű tőkés nagyüzemek termelési árai határozták meg. A nagyüzem pe­dig mindig olcsóbban termelt, mint a kisüzem, hiszen ott lehetett alkalmazni a gépeket, a modern agrotechnikai eljárásokat stb, stb. A kisüzem erre sohasem volt ké­pes, s ha egyes esetekben meg is próbálta ezt, a tőkés állam gon­doskodott arról, hogy adók. hite­lek, kamatok, különböző kereske­delmi manipulációk útján elve­gye tőle a többlettermék árát. Magyarán: a kisgazdaságok alul­maradtak a tőkés bérlőkkel foly­tatott versenyben, s nemhogy föld járadékhoz nem jutottak, de egymásután mentek tönkre, még jobban elaprózódtak, míg a másik oldalon egyre nagyobbodott a va­gyon. tály, maguk a termelőszövetkezeti tagok (köztük a régi kisbirtoko­sok) döntenek majd úgy, hogy nem kell külön földjáradék, ami most már csak arra emlékeztet, hogy egyéni korunkban mennyit kínlódtunk a kisparcellákon. Nö­velje ez a szövetkezeti vagyont, hiszen ma már csak az különböz­teti meg egymástól a tagokat, hogy ki hogyan veszi ki részét a közös munkából... rj tolsó konferenciánkon nem tisztázódott teljesen a fenti kérdéskomplexum. Ügy vélem, ez a cikk segíti a dolog jobb megér­tését. Varga Dezső Évről évre több a Csaknem 110 száz* lapunk előfizetőinek A községi pártbizottság meghí­vására 35—4« tagú agitációs cso­port jött össze április 26-án a nagyszénási pártbizottság tanács­kozótermébe, hogy ott a megfele­lő instrukció után elinduljanak a munkahelyeikre, és elbeszélgesse­nek a dolgozókkal a párt megyei lapjáról. A beszélgetés meghozta az eredményt, pár óra alatt 93 új 'lőfizetővel gyarapodott lapunk olvasótábora. A termelőszövetkezetben 31-en rendelték meg a lapot. Az agitá­torok közül jó munkát végzett Bo­véradó megyénkben ilékkal növekedett száma Nagyszénáson ros József, a Vörös Hajnal Tsz könyvelője, aki egyedül 13 előfi­zetőt gyűjtött. A gépállomás párt- titkára, Miskó Ferenc és Rozgonyi László igazgató 15, Frák Pál, a Dózsa Tsz párttitkára 7, a földmü- vesszövetkezet dolgozói közül Ga* rai Pál, Virág Béla és Keresztes Sándor 14 előfizetővel növelték a Népújság olvasóinak táborát. Jó munkát végeztek még a Le­nin Tsz aktívái közül Frák And­rás, Kunstár Pál. Muronyi István, a tanács dolgozói közül Dénes László, Demcsák Dániel, a helyi OTP-fiók vezetője. Minden dicsé­retet megérdemel a községi párt- bizottság két veterán-aktívája, Virág Antal és Váradi Sándor elv* társak. Kanyarodjunk vissza ezek után oda, ahonnan elindultunk. Ügy gondoljuk, most már világosabb, érthetőbb az a minőségi különb­ség, ami a tőkés földjáradék és a tsz-ekben kifizetésre kerülő föld­járadék között van. A paraszti gazdaságok termelő- szövetkezetekbe lépett tulajdono­sai hazánkban rendszeresen kap­nak földjáradékot. Erre törvény van, s ez jelenlegi tulajdonvi­szonyainkból következik. Abból, hogy a közösbe vitt földek sze­mélyes tulajdonban maradtak an­nak ellenére, hogy a szövetkezet kezelésébe mentek át. Az esti sajtóankéton sok segít­séget adtak a régi és új olvasók a lap színvonalának további növelé­séhez. Úttör ő-vezetők kitüntetése A mozgalom fennállásának 15. évfordulója alkalmából az Orszá­gos Űttörőszövetség több úttörő­vezetőt tüntetett ki. A megyéből kilenc úttörő-vezető kéthetes kül­földi üdülésben, 10 pedig belföldi üdülésben részesül. Az évforduló alkalmából több kiváló úttörő-ve. A közelmúltban Magyarbánhegyesen a helyszínen vettek vért a jelentkezőktől a Békés megyei Vérkonzerváló Állomás munkatársai. Megyénkben évről’évre egyre több azoknak a véradóknak a száma, akik ingyenes véradásra jelentkeznek. Képünk a magyarbánhe- gyesi ingyenes véradó napon készült. Az állomás munkatársai ép­pen Szikszai Józseftől, a Hunyadi Termelőszövetkezet tagjától vesz­nek vért. A földnek közös használata azonban megyénkben is las­san, de törvényszerűen új tudatot alakít ki az emberekben, új vi­szonyt a termelőerőkhöz, így a földhöz is. Ennek jelei már elvét­ve mutatkoznak. Tótkomlóson és másutt is már arról beszélnek a szövetkezeti gazdák, hogy földei­ket több mint tiz esztendeje kö­zösen használják, az társadalmi, köztulajdon a szó régebben kiala­kult értelmezésében és a gyakor­latban is. Közös a gondjuk rajta, közös az örömük, s közösek az eredményeik. Minek akkor hát olyan megkülönböztetés, ami a ré­gi tulajdonviszonyokból ered szö­vetkezeti gazdák és szövetkezeti gazdák között. Ez gz új tudatcsíra előbb-utóbb kiterebélyesedik, s az egységessé váló új paraszti osz­ÖsszeütközöK két New York (TASZSZ) Április 27-én a Karib-tenge- ren összeütközött a hatvanezer tonnás amerikai Independence repülőgépanyahajó és a Diamond tizenötezer tonnás hadihajó. Az összeütközés akkor következett be, amikor a Diamond a repülőgép- anyahajó mellé állt, hogy hadi­anyagot vegyen fel. amerikai hadihajó Az összeütközés következtében a Diamond léket kapott és a hajó­fenék két rekesze megtelt vízzel. A sérült hajó a Kubában lévő Guantanamo amerikai haditá­maszpont felé vette útját. Az Independence repülőgép- anyahajó, amelynek sérülései je­lentéktelenek, folytatja „titkos- jellegű” útját. (MTI) zető és úttörő kapja meg a kiváló munkáért a kitüntetést. _____________ V Sz ínpompás felvonulást tervezett az MHS I Sokan emlékszünk még Békéscsabán/ az MHS múlt év május 1-i felvonulásá­ra. Az akkori szinpompás felvonulást most jóval túl akarják, és túl is szár­nyalják. Amikor az MHS csapatai a dísztribünt megközelítik, repülőgép száll el a dísztribün lölött, jelezve az MHS szakosztályai felvonulásainak kez­detét. Ott lesznek a sorokban a rádió­sok, a lövészek, a modellezők, majd követik őket az MHS gépkocsizói, s később a vitorlázók. Több mint 40 motorkerékpáros kő* veti a már említett MlIS-felvonulókat, majd újabb motorkerékpárosok, akik motorjain KISZ-fiatalok különböző tornagyakorlatokat mutatnak be. (6.) A gigantikus kutatóállomás már alig két kodenre volt tőlük. A fényalagút sugárözöne sem tudta elhalványítani az állomás acél­üvegből épült főépületének ragyo­gását. A húszemeletes épület min­dem oldaliról átlátszó volt. Vala­mennyi fala, az épület vázát kivé­ve, üvegből készült, tetőterasza olyan hatalmas, hogy ott rendez­ték be a tömzsi, légszámyas repü­lőgépek, a protoxlánok le- és fel­szállóhelyét is, sőt, a hasáb alakú, kolosszális építmény egyik sarkán még néhány emelettel magasabb, henger alakú acélépítmény is ma­gasodott, síma kör alakú tetején pe dig egy 15x25 méter-egység nagy­ságú rádiólokátor-ernyő forgott szüntelenül. A főépület közvetlen szomszédságában, mint egy óriási, felemelt kar tört az ég felé a ti- xoni építészet remeke, az a to­rony, melynek csúcsán Dox Ten már jóelőbb felfedezte a sötétség­ben meg-megcsillanó fényhullám adó-vevő tükröző jelfogóját. Ez a torony-épület meghaladta a nyolc­száz méter-egység magasságot is, és a kutatóállomás egyik központ­ját képezte. Közvetlenül a torony csúcsa alatt a csillagászok megfi­gyelőhelyét rendezték be. A kör alakú torony csúcsánál kialakított csillagvizsgáló teleszkópjai, elek­tronikus számológépei, és szám­talan műszere nemcsak a Tixon- ról útrakelt endroxlánok, űrraké­ták, hanem az automatikus kuta­tóállomások követését is ellátták. A csillagvizsgáló alatt a fényhul­lám adó-vevő vezérlőterme volt, ez több emelet magasságot foglalt el. A gigászi torony felső részét kékesen fénylő acélváz kötötte össze a talpazat közel 100 méter­egységre kiemelkedő alapjával. Ez az alapépítmény hat óriási vasbeton-lábon tartotta az egész tornyot, melynek szemlélődésébe annyira belefelejtkezett Dox Ten, a „kozmoszt rátör”, hogy észre sem vette, máris megérkeztek a kutatóállomás rózsaszín márvány­oszlopokkal díszített főbejáratá­hoz. A hatalmas acélüveg-épület egyetlen dísze az a 10 különlege­sen szép. rózsaszín márványoszlop volt, melynek anyagát több évti­zeddel azelőtt a Trex bolygóról szállítottak át a Tixonra, ahol ed­dig sehol sem fedeztek fel hasonló márványfajtát. A húszemeletes épületből halk zsongás szűrődött ki. Horx Tér ki­kapcsolta a xenotor sugárhajtó­müvét, és pontosan a főbejárat előtt lágyan, puhán megállította az előbb még 100 kodenes sebes­ségei száguldó járművet. Dox Ten kilépett a xenotorból, Horx Tel­pedig visszaszáguldott a rakéta­leszállóhelyre, és nem sokkal ké­sőbb jelentette a parancsnoknak, hogy Dox Tent — magában még azt is hozzátette: a kozmosztrátort — a kutatóállomás főbejáratáig szállította. Amikor Dox Ten elindult a lép­csőkön felfelé, régi barátja, Xin- don Tor, a Nagy Tanács hírköz­pontjának vezetője üdvözölte. A két férfi összeölelkezett. — Dox Ten, barátom, üdvözöl­lek. — Én is Xindon Tor! Mi újság nálatok? — Roxona rádióját biztosan hallgattad útközben. Nos, mit szólsz mindezekhez? Ragyogó fel­adatok megoldása vár rád. Bi­zony, irigyellek kicsit. Beszélgetve léptek be a főbejá­rat különlegesen szép motívumok­kal díszített üvegkapuján, benn, az előcsarnokban már gyülekez­tek a Nagy Tanács tagjai. A főbe­járattal szemben hatalmas óra ra­gadta meg az érkezők figyelmét. Az óra számlapja ezüstösen csil­logott, a mutatókat és a számokat egytől egyig apró, tűzpiros rubin­kövekből rakta ki készítője. Dox Ten is felpillantott az órára. — Négy perc múlva 24 óra. Azt hiszem, jó lesz, ha sietünk. Karonfogva léptek a gyorslift ajtajához. Az előcsarnokban tar­tózkodó tanácstagok szintén oda igyekeztek. A gyorslift egyszerre harminc komolytekintetű, vitat­kozó, gesztikuláló férfit nyelt el, és pillanatok alatt felrepített a huszadik emelet nagy tanácskozó- termének folyosójára. A fényár­ban úszó teremben a Nagy Tanács elnöke, Xen Her, egy őszhajú, Idő* sebb férfi fogadta Dox Tent.

Next

/
Thumbnails
Contents