Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-29 / 100. szám

1961. április 29., szombat KÉPÚJSÁG 3 Kínai és szovjet gépekkel pal untassák a rizst Szarvason Á szocialista brigádok ürügyén A tudományos kutatókat évek óta foglalkoztatja az a kérdés, hogyan lehetne hazánkban növel­ni a rizs tőállományát, megvéde­ni az érzékeny növényt a kárte­vőktől, mert csak ezáltal növel­hető jelentősen a terméshozam. Ezt a célt szolgálja a szarvasi Ön­tözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben kikísérletezett és jól bevált repülőgépes vetés. Az elő­csíráztatott mag gyorsan kél és a növény egyenletesen fejlődik így, s csakhamar kinő a nyári kárte­vők foga alól. Szarvason ezzel a módszerrel 28—30 mázsás átlag­termést értek el. Dr. Petrasovics Imre egyetemi docens, a repülőgépes rizsvetés kezdeményezője most újabb mód­Az öntözéses gazdálkodás to­vábbfejlesztésével kapcsolatban, csütörtökön délután Békéscsabán, a megyei tanács, a Gyulai és a Szegedi Vízügyi Igazgatóság, va­lamint több Békés megyei vállalat vezetője megbeszélést tartott. A megbeszélésre azért került sor, hogy az öntözéses termesztés elő­készítésével foglalkozó szakembe­rek tisztán lássák, milyen felada­tokat kell a jövőben megvalósíta­niuk. Néhány héttel ezelőtt a me­gye közös gazdaságai bejelentet­szerrel kísérletezik Szarvason és néhány állami gazdaságban. A rizsföldeket palántázással telepí­tik be. Véleménye szerint, mivel a palántázásra május végén vagy június elején kerül sor, addig mű­velhetik a rizsföldet, ezáltal keve­sebb lesz a gyom és a vízigény is. Az erős palántákban már semmi pusztítást nem tehetnek, a kárte­vők, a kiültetett tőállomány tehát hiánytalanul termést hozhat. A palántázásra szánt rizst a köz­tenyésztésben lévő fajtákból a rizs-vetésterület egy tizedén elve­tették. A palántázás meggyorsítá­sa és olcsóbbá tétele érdekében Kínából és a Szovjetunióból ren­deltek speciális ültetőgépeket. ték öntözési igényüket. Ennek alapján a beépített öntözőtelepe­ken kívül az idén 10 ezer hold szántóföld egyszeri öntözését kell megszervezni. Jövőre viszont — az eddigi jelzések alapján — to­vábbi 20 ezer hold öntözését sze­retnék a termelőszövetkezetek megvalósítani. Az értekezlet részt­vevői javasolták, hogy öntöző­mesterek képzésére Szarvason a tél folyamán több hónapos tanfo­lyamot rendezzen a megyei tanács. Régóta figyelem a szocialista brigádok munkáját, keresem, ku­tatom titkaikat. Igyekszem barát­ságot kötni velük, s ha ismerőse­im közül valaki újabb eredmé­nyekről számol be, együtt örülök velük, és elkeserít, ha sikertelen­ségről hallok. Amit a szocialista munka bri­gádjainak ürügyén el akarok ITion- dani, személyes ismereteim, ta­pasztalataim alapján mondom. A kis íüzetecskében, amelybe sűrűn írok fel valamit barátaim­ról, még sok a fehér lap. A füzetből két feljegyzést szedtem most össze. * Első feljegyzés: Kékesszürke füstfelhő terpesz­kedik a Békési Nyomda igazgatói szobájában. A szavak, melyek meggondoltan formálódnak mon­datokká, súlyosan és tömören gör­dülnek a tanácskozóasztal fölé, ahol a szocialista cím elnyeréséért küzdő brigádok eddigi munkáját értékelik. Ülünk az asztalnál: Bo- tyánszki igazgató, Háromszéki fő­művezető, a pártszervezetet a tit­kár, Gera elvtárs képviseli, s itt van az ü. b. elnöke, Bereczki elv­társ is. Jómagam csendes szem­lélője vagyok a vitának, aki ide- kéredzkedtem, hogy íüzetecském érdekében is többet láthassak. Botyánszki elvtárs kezdi. A bri­gádnapló és jegyzetei alapján is­merteti a tényeket. Amíg beszél, megelevenedik az a sok-sok harc, amely eredményezhette, hogy ez a kicsinek is híres nyomda naggyá nőtt, s hogy ez a harc előrelen­dült, már az új típus felé haladó emberek hétköznapi, de különös munkájának köszönhető. „Itt van előttünk — mondja az igazgató — üzemünk három legjob brigádjá­nak a naplója, de ha bele sem néznénk, akkor is tudjuk, hogy mit érnek.” És sorolja eredmé­nyeiket: Élen jártak a termelés­ben. munkájuk minősége is jobb, mint a többié, nincs olyan bri­gádtag. aki 100 százalékon alul teljesítette volna tervét. Számok, adatok sora követi egymást. Bo­tyánszki elvtárs után felváltva és ismételve mindenki mond vala­mit. Háromszéki elvtárs a brigá­dok újszerű munkamódszereiről beszélt, arról, hogy a Békési Nyomda ma már híres eljárásai­ig szovjet burgonyakombájn A K—3 jelű legkorszerűbb, nagyteljesítményű betakarítógép egy­idejűleg 3 sor burgonyát szed. A burgonya felvonó-rostélyon át jut a forgó tisztítódobba, majd onnan a válogató asztalra, ahol 4—6 dolgozó végzi az osztályozást. Az idegen anyagoktól megtisztított gumókat oldalthordó elevátor rakja át a gép mellett vontatott pót­kocsiba. 10 órás teljesítményé körülbelül 5,5—6,5 katasztrális hold. Megyei öntözési ankét Békéscsabán — örömmel üdvözlöm, drága barátom, Dox Ten. Kérem, foglal­jon helyet az emelvényen. Igen, Xindon Tor barátom, szintén oda kérjük. Dox Ten és Xindon Tor kissé megilletödve indultak el a sely­mesfényű szőnyegeken az emel­vény lépcsői felé. Az üvegpalota falai százszorosán verték vissza a terem egyetlen, gyémántcsillogá- sú csillárának nyugtató, kékesfe­hér fényét, az üvegfalakon át sej­telmes szépséggel lopakodtak be a terembe Roxona távoli fényei: fehér, kék, zöld, sárga és piros színű sugarakban. A Nagy Tanács minden tagja megérkezett. Dox Ten és Xindon Tor elhelyezkedtek a puha, kényelmes karosszékek­ben, Xen Her. a Nagy Tanács el­nöke felemelte kezét: szólni kí­vánt. A zsongás elült, csend bo­rult a félkör alakban kialakított sorok fölé, az egész terembe. Az emelvény mögötti falrészen a Ti- xon Világállam címere tündökölt: hófehér körben tűzpiros csillag sugarakkal övezetien, s a csillagon egyetlen nagybetűs szó: BOLDOG­SÁG. Xen Her, a Nagy Tanács elnö­ke a lángoló csillagra mutatott: — Barátaim! Világállamunk cí­merére ezt a szót véste évezredek akarata, vágya, kívánsága: Bol­dogság! E szó nagyszerű jegyében munkálkodik a Bolygótestvéreket Kutató Összefogás is, és mi, a Nagy Tanács tagjai, valameny- nyien. Azt akarjuk, hogy minden­ki boldog legyen, örömmel teljen meg a szive, és szeresse az életet. A vágyunk pedig az, hogy felku­tassuk kozmikus testvéreinket, és számukra is megmutassuk a bol­dogság útját, ha még nem talál­ták volna meg. Xen Her meghajolt 150 tudós­társa előtt, abban a pillanatban a Nagy Tanács valamennyi tagja szintén felállt, és mély meghaj­lással üdvözölte a tudósok tudó­sát: Xen Hert. Az első sorban ott látta Dox Ten a Csillagászati Tanács elnö­két, Saxo Len-t és közvetlen mun­katársát, a nagyon szép és csinos Xind Lind asszonyt. Xind Lind haj szálpontosam megtestesítette ma­gában a tixoni szépségideáit: hol­lófekete haja, kék szeme volt, ar­ca ovális, kissé vastag, de végtele­nül finomművű ajkai tempera­mentumot árultak él, karcáú tes­tének határozott formáit szűk, testhezsímuló aranycsillogású ru­hája még erőteljesebben hangsú­lyozta. A tudós szépasszony barát­ságosan mosolygott Dox Tenre, aki viszontmosollyal köszöntötte őt. — Milyen csinos ez az asszony — gondolta Dox Ten, és egy futó pillanatban örömmel idézett fel néhány szép órát, amit évekkel azelőtt, még az Endroton pálya­elemeinek kiszámítása közben együtt töltöttek. Xind Lind mo­solygott, és Dox Ten elhatározta, hogy a Nagy Tanács megbeszélése után felkeresi az asszonyt. Meleg­ségre, szeretetne vágyott a „koz- mosztrátor” és gondolatban gú­nyosan fenyegette meg önmagát: Te, Dox Ten, csak nem szerettél bele Xind Lind szemébe? .. . Vá­laszra már nem volt ideje, mert Xen Her hangja ébresztette fel pillanatnyi álmodozásából. — Üdvözlöm a Csillagászati Ta­nács elnökét, Saxo Lent, a fény­hullám vevő. és adórendszer irá­nyító tudósát, Potox Mun-t, és munkatársait, a rádióelektromos és televíziós központ vezetőjét, Urix Pen barátunkat, a Hírköz­pont vezető főmunkatársát, Xin­don Tort és végül jeles barátun­kat, az Endroton 8500 parancsno­kát: Dox Tent! Zúgó tapsvihar- köszöntötte az emelvény mögött álló Dox Tent, aki lehajtott fejjel, megilletödve fogadta az ovációt. (Folytatjuk) ban ők segítettek a legtöbbet. Jobbak mint más brigádok... de... „Az emberek átalakítása nagy dolog, s ezen fáradozni szocialista munka” — mondja, a párttitkár, s azután minden dicséret ellenére is... de... Ellenérvek és helyeslések forga­tagában eszembe jut egy egy hó­nappal ezelőtti eset. A Fercsik-bri- gád műszakjában szintmegállapí­tást végeztek a „normások”, s fel­készültek arra, hogy itt is, mint minden más műszakban valamit rá kell számítani az eredményre, mert ahogy ilyenkor már lenni szokott, lassabban mozognak a ke­zek meg a gépek. Később meg­lepve, valamit nem értve pislog­tak össze, mert a gépek is és fő­leg az emberek gyorsabban és töb­bet dolgoztak, mint máskor. A stopperórák értetlenül tekintettek vissza a furcsa jelenséget figye­lőkre. Lehetetlen! — mondták, s újra kezdték a mérést. Az ered­mény megismétlődött, és nem is volt itt semmiféle lehetetlenség. Az történt csupán, hogy a Fer- csik-brigád tagjai összedugták a fejüket, mielőtt megkezdődött vol­na a szintmegállapítás. „Mutassuk meg, hogy szocialista brigád va­gyunk, s dolgozzunk rendesen, ha itt lesznek a normások.” Tudták ezt az esetet az értekez­let résztvevői, és tudtak sok mást is. Mégis úgy döntöttek, hogy egy brigádnak sem adják oda a kitün­tető szocialista brigád címet, mert a különbség, amely a többi brigád és a szocialista címért küzdők kö­zött van, még nem; elég döntő ah­hoz, hogy szocialista címmel ki­tüntessük őket. S a brigádok tagjai? Egyetértettek a döntéssel. „Má­jus l-ével folytatjuk tovább, s job­ban dolgozunk.” Második feljegyzés ; Be-betérek a békési presszóba meginni egy duplát, és ha időm is, pénztárcám is engedi, akkor néha tovább maradok. Jó elbeszélgetni, meghallgatni a legújabb viccet, vagy átadni, és ha úgy hozza a szó, akkor néha élcelődöm is a személyzettel. — Kérek egy „szocialista dup­lát’ — mondom néha. Azért szok­tam „szocialistának” nevezni a I kávét, mert a gép fölött a falon, szembetűnő, szép kis transzparens hirdeti, hogy „Itt szocialista bri­gád dolgozik.” A transzparens alatt a brigád gyönyörű kivitele­zésű naplója, amelybe a földmű­vesszövetkezet grafikusa iniciálék­kal kezdődő mondatokkal írta be a brigád vállalását. Azután a bri­gád hétköznapjairól szóló tudósí­tást olvasom belőle: „Akik ráértünk, moziba men­tünk kollektiven, megnéztük a Fűre lépni szabad című szocialis­ta tartalmú új magyar filmet.” „A cukrászda vezetője súlyosan megbetegedett. Meglátogattuk.” És így tovább. A napokban a kö­vetkező eset történt: véletlenül ta­lálkoztam a presszóban Batizi elvtárssal, a vendéglátó ügyek fő­nökével. Beszélgetünk a brigád­ról. Megkérdeztem tőle, hogy meg­érdemelten kapták-e ezt a címet. O rám néz csodálkozva: — Hiszen még meg sem kap­ták. — De megkapták — erősködöm — hisz a napló is, meg a felírás is tanúskodik. Zavartan néz rám, s azután tovább védi az igazát. — Nem, nem! Majd csak később esik elbírálás alá, úgy tudom, és ha megérdemlik, akkor odaadjuk. Könöyörögve nézek Julikéra, a cukrászda vezetőjére, és ő a segít ségemre siet. — Megkaptuk már. Régen meg­kaptuk, s rám mosolyog, mert fur­csán nézek a cukrászda legfőbb ellenőrző közegére. a Amikor értékelni szoktuk ered­ményeinket, melyeket a népi de­mokrácia megteremtésétől a szocia lizmus fundamentumának meg- ásásáig, az alapok lerakásáig el­értünk, akkor nagyon helyesen elemzésre kerülnek az elkövetett hibák is. Ilyenkor szoktuk monda­ni, hogy naponta indítottunk egy- egy mozgalmat vagy szükség sze­rint, ahogy egy-egy elvérzett. Amelyek előrevitték a szocializ­mus építését, azokat tisztelet ille­ti, amelyek nem, azokból meg ta­nulnunk kell. Sommásan az a leg­nagyobb tanulság, hogy keveseb­bet, de jobbat kell csinálni. Akkor azt mondtuk, hogy „Aki sokat jár a patikába, az felveszi a patika­szagot”. Most viszont azt kell mon­danunk, hogy „Aki nem jár a pa­tikába, az valószínű egészséges”. így vagyunk valahogy a szocia­lista munka brigádjaival is. Nin­csen sok testvére ennek a mozga­lomnak, nincsen „hátha sikerül” vagy „valami rájuk ragad” hangu­lat, hanem az alapos, pontos mun­ka törvényszerűsége követel. A két eset, amit elmondottam, jó bi­zonyíték arra, hogy a brigádok alakításánál alkotott vélemények nem egyértelműek. A békési föld- müvesszövetkezet szervei által lét­rehozott szocialista brigádnak van egy kis jelentés-fűszerező szaga is, amire mostanában édes-kevés szükség van. Nagyon helyes az, ha a szolgáltató ipar is megpróbál lépést tartami a szocialista építés­sel, és nem is tartom kisebb érté­kűnek más iparnál. Csakhogy a szocialista brigádok nagyon ko­moly, igazi, szocialista munka hor­dozói. Bennük testesül meg az új alapokra helyezett munka. Az új társadalom eljövendő embereinek típusait neveli, s ezt elrontani egy jelentés kedvéért nem komoly do­log. Sokkal helyesebb volt a Bé­kési Nyomda kommunistáinak döntése, pedig — higgyék el ne­kem — nagyobb súlya van ott a kialakulóban lévő szocialista mun­kának, mint a presszóban. Megér­tették a vezetők is és a munkások is, hogy még csak elindultak az új típus felé, még nem szocialista emberek, még nem hordozói azok. nak a jellemeknek, tulajdonsá­goknak, amelyek normák lesznek a mi új társadalmunkban. Amit elvégeztek, az nagyon szép mun­ka. Dicsőségére válik a brigád tag­jainak is, az üzemi kollektívának is, de munkájukat olyan alapokra kell helyezni, amely nemcsak számadataiban, de tulajdonságai­ban is felülmúl minden eddigit A nyomda vezetői helyesen állapí­tották meg a mércét és az új tí­pusba induló emberek is helyesen értékelték magukat. Ott voltam akkor, amikor megkapták a lé­nyegében lesújtó hírt. Láttam a bizottság tagjainak arcán, hogy izgulnak, s magam is attól féltem, hogy örökre elveszi a kedvüket a további munkától. S ahogy fogad­ták, az mindennél többet ért! Lát­tam rajtuk, hogy tisztában vannak saját értékükkel, s amikor valaki azt mondta, hogy „fogunk mi még szocialista brigád címet viselni”, akkor gondolatban egy jó pontot írtam a javukra. # Akkor kezdtem írni ezt a cik­ket, amikor íelrepült az első em­ber a világűrbe. És az első űrhajós a földre visszatérve, jelentést tett a pártnak és a kormánynak. Egy­szerűen, szocialista emberhez il­lően. Micsoda példakép! Nemcsak eredményben, tulajdonságban is. Eljutunk egyszer erre a magas­latra. Kiss Máté

Next

/
Thumbnails
Contents