Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-25 / 96. szám

M61. április 25., kedd PÉPQJSAO 3 Üzbegisztánban él 60 egészségügyi állomás működik « halottnak vélt apa a termelőszövetkezetek tanyavilágában 1914. november 15. Már javá­ban robognak a katonavonatok az orosz front felé. A síró anyák és zokogó feleségek, gyermekek képei ott láthatók a vagonok ol­dalára tűzve, a bús magyarnótá­kat dúdoló honvédek szeme előtt. Fájdalmas volt a búcsú, hiszen bizonytalannak érezték a visszaté­rést, De mégis reménykedtek. így indult a frontra Tápiósze- csőről 1914. őszén Borbély Károly honvéd is, itthagyva feleségét és három fiát. Négy éven át tartott a halál orgiája Európa felett. Las­san az utolsó puskalövés is elhal­kult, de Borbély Károlyt hiába várták szerettei. Többé nem tért vissza. A fájdalom könnyei is lassan felszáradtak a halottnak vélt apa miatt. Negyvenhét esztendő telt el az­óta, hogy a 27 éves Borbély Ká­roly elindult a frontra. Felesége már régen elhalt, a három fiúból pedig családapák lettek. István és Tibor gyári szakmun­kások, Károly pedig a gyulai A MEDOSZ szakemberekből álló központi szakosztálya, a Gép­kísérleti Tudományos Egyesület Békés megyei csoportjának mező­gépészeti szakosztálya rendezésé­ben, öt megye mezőgépészeti szak­embereinek részvételével kétna­pos tanácskozást tartottak Szarva­son. Nagy érdeklődést keltett a megyében ez a tanácskozás, hi­szen a szakembereket már régóta foglalkoztatja az új géptípusok működése a különböző tájjellege­ken. Az első napon Legány Miklós, a Földművelésügyi Minisztérium gé­pesítési igazgatóságának vezetője. „A mezőgazdaság gépesítésének helyzete” címmel tartott értékes előadást. Rohrer Emil, a Vörös Csillag traktorgyár főmérnöke és Michnai Sándor, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályvezető­je az új mezőgazdasági géptípuso­kat ismertette. Majd Vodnyászki Rudolf, a Mezőgépfejlesztési In­tézet mérnöke a csöveskukorica betakarításának módszereiről be­Dox Ten arcán távoli csillagok gyenge fénye derengett, és miköz­ben elmerengve hallgatta a Kék Távolság dallamharmóniáját, gon­dolatai képszerűen pergették le szemei előtt addigi életét. Minden órája örökös munkában, megfi­gyelésekben telt el, csupán akkor talált néhány nyugalmas pillana­tot, amikor a Tixonról űrállomá­sára, az Endroton 8500-ra utazott, vagy onnan tért vissza a bolygóra. A közlekedőrakéta még mindig szédületes gyorsasággal suhant a Tixon körül, hol éjszakában, hol fényességben száguldott, és foko­zatosan belemerült a bolygó lég­körébe. Félfordulatonként tűnt fel a két, életet adó hatalmas sárga csillag: az Omen és az lm m. Ilyenkor a robotgép azonnal be­kapcsolta a fény- és hőelnyelő be­rendezéseket, hogy a rakéta bel­sejében állandó értéken maradjon a hőmérséklet. A két égitest pa­zarul ontotta fényét, és úgy tűnt, mintha örök idők óta fogócskát játszanának. Ahogy felbukkant a Tixon prémén az Orrien, alig ha­ladt valamit felfelé, máris előtűnt az Imen is, és kergette, hajtotta a íöcsillagot. | Aranykalász Termelőszövetkezet tagja. Az elmúlt napokban azon­ban nagy öröm érte a fi­úkat. Levél jött Üzbegisz­tánból, a halottnak vélt apától: „Én boldogan és gondtalanul élek. s mindig arra gondolok, hogy az­óta már ti is biztosan felnőttetek. Nagyon szeretnélek már látni benneteket, ha lehet látogassatok meg. Én már öreg vagyok ilyen hosszú útra.” így ír többek között a 47 év óta eltűnt apa. Képet is küldött magáról, melyről egy ked­ves. fehér, magyaros bajuszú öreg bácsi nyugodt, pihent arca tekint könnyező fiaira. így mondotta mindezt el nekem Borbély Károly, a szövetkezet gazdája, a távolban élő apa egyik fia. Most örömtől könnyes sze­mekkel keresi a módját annak, hogy hatóságaink segítséget adja­nak neki a 6000 kilométerre élő és 47 év óta nem látott édesapa meglátogatására, megölelésére. (Etlényi) szélt. Az állattenyésztés gépesítő sének időszerű kérdései címmel dr. Bánházi Gyula, a Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet igazga­tója tartott előadást. A második napon a korszerű talaj művelés, öntözés gépesítésé­nek problémáival foglalkoztak a szakemberek. Igen értékes szak­előadást tartott a mélyművelésrői Muzbek Mihály, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályvezető­je. A helyi jó tapasztalatoKrol be­szélt dr. Hartyányi László, az ÖRKI tudományos kutatója és Al- rnási Tibor, a Bikazugi Kísérleti Gazdaság főmezőgazdásza'. A vendéglátók, a szarvasi ÖRKI kutatói a saját tapasztalataikat mondták el. Nagyon hasznosnak és jónak értékelték a szakembe­rek a tanácskozást, amely egy jó tapasztalatcserét is jelentett. A közel 200 szakember a tanács­kozás másnapján megtekintette á világhírű szarvasi arborétumot, amely a tavaszi esőzések után gyönyörű üdezöld. . Dox Ten néhány pillanatig a műszerek zöldesen vibráló szám­lapjait nézte, majd újra kényel­mesen hátradőlt a test vonalait pontosan követő, különleges mű­anyaggal párnázott széken, és le­hunyta a szemét.^ A közlekedőrakéta megkezdte a hetedik fordulatot. A hajtómű fo­kozta energiáját, a röppálya ma­gassága gyorsan csökkent. Az Omen és az Imen eltűnt a Tixon mögött. Dox Ten emlékezett. Egyszer egy középfokú egyetemi tanuló­körben tartott előadást a bolygó- rendszerek keletkezéséről. Ötszáz fiatal lány és fiú hallgatta a híres kozmosz-szakembert, aki részlete­sen elmagyarázta, hogyan szüle­tett meg a kettős központi égitest, az Omen és az Imen, és a rend­szer öt bolygója... Ahogy a rakétában ült, ez a kép villant eléje. „Hogy figyeltek, les­ték minden szavamat... Majdnem zavarba hóztak, olyan kérdéseket tettek fel később...” Szája sarká­ban újból mosoly vibrált. Hogy is volt csak? (Folytatjuk) Megyénkben, különösen az egy­kori uradalmak helyén a tanya­világban gazdálkodó termelőszö­vetkezetekben és állami gazdasá­gokban sokoldalúan jut kifejezés­re az emberek megbecsülése. Év­ről évre javul a munkakörülmény, szebb, kényelmesebb az élet. So­kat tesznek ezért a Vöröskereszt aktívái, akik az egészségvédelem­ben nyújtanak komoly segítséget a mezőgazdasági dolgozóknak. Me­gyénk tanyavilágában hatvan egészségügyi állomás működik, s ezek tagjai gon­doskodnak az egészséges ivó- vízellátásról, ellenőrzik az üzemi konyhák rendjét, az is­tállók tisztaságát, a tejkeze­lés higiéniáját s faradhatatlanul végzik felvilá­gosító munkájukat az egészségvé­delem érdekében. A kondorosi Dolgozók, a gyomai Alkotmány, a kötegyáni Vörös Csillag, a szarvasi Klapka és még számos termelőszövetkezetben — ahol a brígádszállások 8—10 kilo­méternyire vannak a falutól — betegszobákat rendeztek be. Itt részesítik elsősegélyben a rászo­rulókat és pihentetik a gyengél­kedőket. A Békés felé haladó műút mel­lett az Október 6 Termelőszövet­kezetben serényen dolgoznak az emberek. Közvetlen az útnál te­rül el a tsz konyhakertészete. Mintegy 20-an szorgoskodtak, asszonyok, lányok, férfiak. A ter­melőszövetkezet irodájában ta­lálkoztunk Sztankó Mihály elnök­kel. Éppen beszélgetett a tagokkal. Amikor megtudta, hogy kertésze­tük felől szeretnénk j érdeklődni, felderült az arca. — Büszkék vagyunk a 67 holdas kertészetünkre — mondotta, majd kiszólt a másik irodába. — Főkönyvelő elvtárs! Légy szíves, hozd be a tervet. Ebből megtudjuk, hogyan is állunk a kertészettel — tette hozzá magya­rázóig. — Mit termelnek a 67 holdon? — Éppen azt keresem — lapoz­gatott az elnök a tervben. — Tes­sék csak nézni, van itt nekünk sok minden, paprika, káposzta, ka­ralábé, uborka, dinnye, na és ami a legérdekesebb, 20 holdo.i virágmagot termelünk — Ügy tudom, kevés ilyen tsz vagy állami gazdaság van az or­szágban, ahol ennyi holdon ter­melnének virágmagot — szólt köz­be a főkönyvelő, majd nem kis büszkeséggel tette hozzá: — Nyu. gaf-Németországba meg Angliába exportálják a virágmagokat. — Primőrárut is termelnek? — Hogyne — bólintott az elnök — uborkát már szállítottunk is Bé­késcsabára. 25 forintot kapunk kilójáért. — Aztán invitált ben­nünket, hogy menjünk ki és néz­zük meg a kertészetet. Az előző napi eső feláztatta a földet. A melegágyak között Be- reczki Imre kertészeti brigádveze­tővel találkoztunk. A palántákat nézegette. — Jót tett az eső, Imre. Remé­lem elégedett vagy a palánták fejlődésével — lépett közelebb hozzá az elnök. — Szépek. , — tet­te még hozzá elismerően. Kondoroson és Szarvason a nyári nagy munkák idejére megvalósítják a kinti orvosi rendelést is; a tanyaközpontokban élő terme­lőszövetkezeti tagoknak hetenkint kétszer helyükbe megy az orvos, hogy a betegnek vagy hozzátarto­zójának ne kelljen kilométereket Az orosházi Űj Élet Tsz-ben már a kiadós esők előtt megkezd­ték a tavaszi növényápolást. Meg­kapáltak 80 hold borsót és 40—50 hold cukorrépát. A borsó- és cu­korrépa-kapálásban az asszonyok jeleskedtek A két-három napja tartó esőzések miatt a kapát le­Az Országos Földművesszövet­kezeti Tanács Vendéglátóipari Szakbizottsága pénteken délelőtt ülést tart Szarvason. Lipták Sán­dor, a VOSZK igazgatója beszá­mol a földművesszövetkezeti ven­déglátóipari hálózat 1960. évi mun­— Ügy nőnek, mintha húznák őket — bólintott a brigádvezető. — Éppen azt néztem, hogy a ká­poszta-palánták már túl erősek is. — Mennyi jövedelmet várnak a kertészettől? A kertészeti brigádvezető össze­hajtogatott papírlapot húzott ki zsebéből. — Éppen az elmúlt napokban számolgattam. Ügy gondolom, egymillió 200 ezer forint meglesz Én akkor sem lepődnék meg, ha másfélmillió forintot tenne ki ez az összeg — kontrázott az elnök, majd még hozzátette. — Minden lehetőségünk megvan rá. Amíg ott beszélgettünk, többen körülállták bennünket. Egy idő­sebb bácsi, aki fűrészt szoronga­tott a markában, meg is jegyezte. — Cserélni kéne a földet. A kertészetben az a jó, ha előké­szítjük a talajt. — Igaza van bátyám — helye­selt az elnök —, de ehhez az kell, hogy kialakítsuk a táblarendszert. Eddig azonban nem lehetett, hi­szen csak tavaly és az idén fejlőd­tünk fel több mint háromezer holdra. Most majd hozzáfogunk a táblásításhoz is. Közben a brigádvezető elment az asszonyokhoz, akik a palántá­kat gyomlálták. Ez kényelmes munka, ülve csinálják. Az elnök­kel mi is utána indultunk. A pa­lántákon még csillogott a reggeli harmat. A kertészet mellett a felszántott föld szinte gőzölgött a kellemes, tavaszi napsütésben. Az asszonyok viccelődve, nevet­gélve dolgoztak. A brigádvezető ránk huny ofított, majd odaszólt az asszonyokhoz. —Jól vigyázzanak, nehogy ki­tépjék a gazzal együtt a palántát, is. — Nem most csináljuk először — vágták vissza az asszonyok — tudjuk, hogyan kell! — Vigyázz az asszonyokra Imre, nem jó velük kikezdem — szól utazni s a drága munkaidőt ezzel tölteni. A Vöröskereszt és a TIT Békés megyében számos egészségügyi előadást rendezett, ezenkívül ezer idősebb asszonyt, nyugdíjas nénit részesített kismama-képzésben, akik a nyári nagy munkák idején segítenek a dolgozó édesanyák gyermekeinek gondozásában. tették, de addig sem tétlenkedtek, míg a föld fel nem szikkad. A li­bák nyári szállásához készítik a nádtakarót. Hétfőn, kedden, ha az idő engedi, tovább folytatják . a félbemaradt cukorrépa-kapálást. Tervük az, hogy május elsejéig befejezik a répa első kapálását. kájáról és az 1961. évi főbb fel­adatokról. A beszámolót vita kö­veti, majd a meghívott vendégek­kel együtt megtekintik a szarvasi földművesszövetkezetek üzletháló­zatát. tréfásan az elnök, majd vissza indultunk az iroda felé. — Jövő héten megkezdjük a ka­ralábé szállítását is — jegyezte meg az elnök. — A paradicso­munk is nagyon szép. Két-három hét, s már viszik piacra az első termést. — Ezek szerint megéri kertész­kedni. — Nálunk a kertészetet meg az állattenyésztést kell fejleszteni. Tudja, elég rossz a földünk. Ta­valy mindössze 20 forintot osztot­tunk munkaegységenként, de eb­ben az évben már törleszt. A ker­tészetünk meg az állattenyésztés meghozza a maga jövedelmét. Jantyík Tibor Gyomai Építőipari Kisipar' Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában Családi házak építését, tatarozását, átalakítását és szerelését fizetési enged­ménnyel, OTP-kölesönnel is vállalja. Bármilyen rész­munkákat is vállalunk. Szövetkezetünk a lakosság Igényeit szakszerűen elégíti ki (X) Tiszántúli mezőgazdasági gépesítési tanácskozást tartottak Szarvason OFT Vendéglátóipart Szakbizottság tart ülést Szarvason A műút mellett... Kapálják a borsót és a cukorrépát

Next

/
Thumbnails
Contents