Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
4 KtPÜJSÄG 1961. április 33., vasárnap A Kulich Gyula kulturális szemle békéscsabai városi bemutatója Vasárnap délután zajlott le a Kulich Gyula kulturális szemle békéscsabai városi bemutatójának első része, amelyen a körzeti bemutatókon legeredményesebben szerepelt szavalok és színjátszócsoportok mutatták be tudásukat. A bemutatót a KISZ városi bizottsága nevében Néma Ilona nyitotta meg, majd elsőként két sza- 'vaió lépett a közönség elé. Kun Zzófia (kórház) és Zsíros Judit (szlovák gimnázium) szavalatában a pontos szövegtudás mellett előadásbeli és értelmezési problémák mutatkoztak. Ha e hibákat sikerül kiküszöbölniök, úgy a jövőben még sok sikert arathatnak. A „Napsugár” bábegyüttes mutatkozott be ezután a ..Hóember” című csehszlovák bábjátékkal. A technikailag is jól kivitelezett, tanulságos kis darab előadása igazolta az együttesről már eddig is kialakult jó véleményt. A Rózsa Ferenc Gimnázium szavaiéi: Timár Vera. Székelyhídi Magdolna, Marossy Piroska és Tuska Márta jól felkészülten, mély átéléssel adták elő az egyes költeményeket. Érdekes, hogy közülük hárman Várnai Zseni-verset szavaltak. Különösen megrázó volt Tuska Márta tolmácsolásában Várnai Zseni Az atomhalál küszöbén című költeménye, de élményt jelentett Radnóti Miklós Kulturális seregszemlére készülnek a szeghalmi járásban (Tudósítónktól) A szeghalmi járásban április 23-án. vasárnap rendezik meg a kulturális seregszemlét. A járás legjobb művészeti csoportjai vesznek részt a járási művelődési házban megrendezésre L. N. Tolsztoj színművei arab nyelven L. N. Tolsztoj neve az arab országokban is közismert. Legfőbb műveit lefordították arab nyelvre. Kairóban a közelmúltban nagy sikerrel bemutatták Tolsztoj „A sötétség birodalma’* című darabját. Mint az „A1 Adib4’ című folyóirat közli, dr. Ali ar-Kal egyiptomi irodalmár jelenleg egy másik Tolsztoj színmű, fíA felvilágosodás gyümölcsei” fordításán dolgozik. kerülő kulturális seregszemlén. A résztvevőket délelőtt 9 órakor Balázs Imre járási népművelési felügyelő üdvözli, majd megkezdődik a szemle. A füzesgyarmati, szeghalmi, vésztői, körösújfalui és körösladányi csoportokon kívül termelőszövetkezeti színjátszók és szavalok is részt- vesznek. Többek között fellép a körösladányi Zalka Máté Termelőszövetkezet színjátszó csoportja, a vésztői Aranykalász Tsz színjátszói és a füzesgyarmati Aranykalász Tsz tánccsoportja. Ezen kívül a járási művelődési ház 12 tagú szalon-zenekara is benevezett a versenybe. A legjobb csoportok jutalomban részesülnek. Erőltetett menet című verse is Marossy Piroska előadásában. Híves László Közel a tavasz című egyfelvonásos darabját a Szőnyegszövő színjátszócsoportja adta elő. A jó témaválasztás mellett — hiszen a darab a felszabadulást közvetlenül megelőző időben játszódik le az ostromlott Budapesten, bemutatva az ellenállási mozgalom hősi küzdelmét — gyakori volt játékukban a pontatlan szövegtudás, valamint néhol a darabos színpadi mozgás. Dihovicsnij Nászutazás című zenés darabja — a MÁV fűtőház kultúrgárdájának előadásában — aratta a legnagyobb sikert. Egyes jeleneteiben lendületes, tartalmas az együttes produkciója, viszont énektechnikájuk valamint a zenei kivitelezés még némi kívánnivalót hagy maga után. A jövőben erre nagyobb súlyt kell fektessenek! A Közgazdasági Technikum színjátszói a Galamb a városházán c. jelenettel Jéptek fel. Kár, hogy 1—2 szereplő mérsékeltebb teljesítménye lerontotta az egyébként kedvező összhatást. A bemutató utolsó számaként Szekeres Jánosné (kórház) és Franciszki Katalin (ruhagyár) szavalata hangzott el. Szakavatott irányítással komoly nyereségei lehetnének akár a tervezett Irodalmi Színpadnak is. Összegezve megállapíthatjuk, hogy jól sikerült a városi bemutató első része. Reméljük, még sokat találkozunk a jövőben is ezen együttesek és szavalok nevével, akár egy-egy új bemutatójuk, akár pedig sikeres fellépésük alkalmával. Papp János gimn. tanár Könyvtárak a szocialista épités szolgálatában Romániában nemrég fejeződött be az első „Könyvtárak a szocialista építés szolgálatában” verseny, melyet ezentúl kétévenként fognak megrendezni. A verseny, melyen több mint kétezer könyvtár vett részt, hozzájárult a romániai könyvtárak aktivitásának nagymérvű fellendítéséhez. A kitűzött időszakban 3,5 millió olvasó 31 millió kötet könyvet olvasott el. A legjelentősebb sikereket a tanyai és falusi könyvtárak érték el. ,, Oíaaámiíletúht yej ft im Ltani rDanii tt i kába n Lejegyezte: Boda Zoltán Szarvasi Építőipari Kisipari Termelőszövetkezet a lakosság szolgálatában Családi hasak építését, tatarozását, átalakítását és szerelését fizetési engedménnyel vállalja. Mindennemű részmunkákat is vállalunk. Keresse fel bizalommal szövetkezetünket! 192 Tanácstagi fogadóórák Békéscsabán Békéscsabán az 50. sz. városi választókerületben Csuba Károly tanácstag 1961. április 25-én 17— 19 órái® a Bocskay u. 19. (Erőmű telepe), a 90. számú városi választókerületben Zsíros József tanácstag április 24-én 18—19 óráig a Jósika u. 53. sz. alatt fogadóórát tart. Választóik javaslatait, kérdéseit. panaszait meghallgatják, azokra válaszolnak, illetve azokat a végrehajtó bizottsághoz továbbítják. Kérik, hogy választóik bizalommal keressék fel őket a fogadóórák alkalmával. Megjelennek az emberkereskedők A szanatóriumi elhelyezés elég jó volt. A Vöröskereszt támogatásával négy-ötszáz különböző nemzetiségű személyt ápoltak az intézetben. Már két hónapja tartózkodtam ott, amikor jött egy bizottság. Két hölgy volt közöttük és négy amerikai orvos. Ezek felülvizsgálták az ott élő menekültek egészségi állapotát, helyzetét. Engem is meglátogattak. Kérdezték a helybeli orvost, hogy mi tudna megmenteni az életnek? Mindjárt megállapodtak, hogy adnak 60 gramm streptomicint. Nem sokkal ezután ezt meg is kaptam, százhúsz injekcióban. Ez használt. Hat hónapi kezelés után kezdtem lábadozni. 1951. május hatodikára az orvosság hatására egészségi állapotom megjavult, de még gyengélkedve hagytam el a szanatóriumot. Kitettek a klagenfurti hegyek IV. tövébe egy nemzetközi lágerbe. Ez szegényes berendezésű faépületekből állt. A koszt és az elhelyezés silány volt. Ha a barakk közepén egy gyertyát meggyújtottam, elfújta a huzat. Kis kályha állt a szobában, de füstölt. A tüzelő drága volt, úgy kellett vennem. A barakkban legtöbbször vacogtam a hidegtől. Mégis ez az elhelyezés kényszerűségből megfelelt. Arra gondoltam, azért ilyen mostohák a körülmények, hogy minél többen menjenek ki Kanadába és más hasonló helyekre. Munka után néztem, hogy a barakk-lakásomat és a kosztomat fizetni tudjam. Hosszú utánjárással kőművesek mellett kaptam munkát. Közben a kivándoroltatási irodákat jártam. Azt tapasztaltam, hogy e szerveknek az a legfőbb céljuk, minél több jó erőben lévő, munkabíró embert vigyenek ki az országukba. Azokkal szemben — velem is —, akik a megelőző időünnep előtt Aligha élt még költő, kit ne ihletett volna meg a kikelet, ne énekelte volna meg a megújho- dó természet ezernyi szépségét: a riigy fakadási, a lombsátort öltő fákat, az elárvult fészkükbe visszatérő vándormadarakat, a tavasz sok-sok hírnökét. A tavaszt azonban nemcsak szépsége teszi immár több évtizede felejthetetlenné. Május 1-én a világ minden dolgozója az élet anyját: a munkát ünnepli, szóval és tettel a béke mellett tüntet. A felszabadult népek már szabadon ülhetik meg az ünnepet, nincs többé hatalom, amely útjába állna a diadalmenetnek. De az elnyomatásban sínylődő tíz- és tízmilliókat sem riasztja vissza az ünnepléstől a tiltó rendelkezések tue ata, a gyilkos sortűz. A földrajzi határok ellenére az egész földtekén óceánná duzzad össze ezen a napon a vörös zászlót lobogtató béke-demonstráció végeláthatatlan sokasága. Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, Grönlandtól Ausztráliáig zúg a jól ismert, egyet jelentő szó: Mir! Peace! Béke! Amióta világ a világ, nem volt még ilyen tavasz, mint a mostani. Az ember évszázadok óta csak álmodott arról, hogy feltörjön, felemelkedjen a földről. Ez a vágy ezen a tavaszon teljesült, az első ember április 12-én tette meg az első sikeres kísérletet. És erre olyan ország fia volt képes, amely megléte 43 esztendeje nemcsak hirdeti a békét, de annak szellemében is él, dolgozik, alkot. Április 12-e az emberiség történetének legtün- döklőbb dátuma lett. Ám néhány nap múltán egy szégyenletes dátum került úgyszintén a történelem lapjaira. Április 15- én bombák robbantak Kuba földjén, majd agresszív erők törtek a békés népre. Céljuk a napnál világosabb volt, az, hogy leigázzák Kubái. A kísérlet, amelynek hátterében az amerikaiak mozgatták bábuikat, kudarcba fulladt. Kudarcba fulladt, mert a béke erői erősebbnek bizonyultak, mert ott volt a szabadságáért harcoló nép mögött a világ minden becsületes embere. És akárcsak a május 1-i tüntetéseken szokás, együtt kiáltották oda valamennyien az agresszorok- nak: Mir! Peace! Béke! Podina Péter Több ezer facsemetét ültetnek el Tüzesgyarm at on (Tudósítónktól) Füzesgyarmaton ebben az évben lényegesen nagyobb arányú fásítási munkát végeznek, mint az elmúlt évben. A községi tanács eddig 7 ezer darab akácsorfát, 1500 darab gömbakácot, 1200 nyárfát és 1400 kőrisfát ültetett el az utcákon. De nem maradnak le a község termelő- szövetkezetei sem a fásításban. A Vörös Csillag Tsz 300 ezer facsemetéből 50 holdon telepített erdőt, ezenkívül védősávokat a község külterületén. A termelőszövetkezeteknek ezzel együtt 181 hold erdő területe van. Az Aranykalász Termelőszövetkezet 75 ezer facsemetéből 10 hold erdőt telepített. Nagyobb fásítási munkát végeztek a község legeltetési bizottságának tagjai és a Vadtenyésztő Vállalat dolgozói is. A községben ebben az évben összesen 398 ezer facsemetét ültettek dl, s ebből mintegy 60 holdnyi területen telepítettek erdőt. A község lakossága ezenkívül körülbelül 2 ezer darab gyümölcsfát is elültetett. ben fizikailag és egészségileg leromlottak, kíméletlenül jártak el, elutasító, durva magatartást tanúsítottak. Miután láttam, hogy az Egyesült Államokba való kijutásom nem valósul meg, szándékomban volt Kanadába kijutni. A kanadai hatóságok részéről azonban hasonló elutasításban részesültem. Tovább dolgoztam a kőműveseknél és közben a barakk-lakásomban szegényes ételeket kotyvasztottam. Szorult helyzetemben felkerestem egy plébánost és adományt kértem tőle... — Hát fiam. ezek a zsidók Amerikából nemigen küldenek semmit sem. Ne is haragudj, nem tudok adni... — mondta. Éreztem, hogy zsidóellenes hangjára akar helyeslést kapni tőlem. De mert látta, hogy nem vagyok híve nyilas érzelmeinek, újra megismételte szavait és nem adott támogatást. Ez alkalommal újra tapasztaltam, hogy akik nem hódolnak be egyértelműen az ottani antiszemita érzelmű vezető egyéniségeknek, kommunista-gyűlölettől fűtve, nem fröcsögnek velük együtt, csak egyet akarnak: rendes megélhetést, azokat nemigen támogatják. Igyekeznek megszabadulni az ilyen emberektől. 1952-ben megszűntek Ausztriában a zónák. Megkönnyebbült a mozgási lehetőség. Ekkoriban Salzburgba kerültem és ott elhelyezkedtem az amerikai hadsereg egyik klubjában, mint felszolgáló pincér. Ezt a munkakörömet igyekeztem arra felhasználni, hogy angolul tanuljak. 1954-ben az amerikaiak kivonultak Ausztria területéről. Újra elindultam munkát keresni. Egy cipőgyárba vettek fel. Az új cipőkből szedtem ki a szegeket. Ez volt a mindennapi munkám. Amerikába való vágyakozásom tovább élt bennem. Ismét megkíséreltem a kijutást, de újra elutasítottak. Lassan, állandó bizonytalanságban teltek napjaim. 1956-ban, amikor a disszidensek tömegei ellepték a lágereket, egyik lágerben raktári munkás lettem. A kivándorlási láz ismét erőteljesen elkapott. Megtudtam, hogy a Dominikai Köztársaság bécsi konzulátusán banánültetvényeseket toboroznak. Ha már Amerikába nem tudok kijutni — gondoltam —. legalább a közelébe: La- tin-Amerikába megyek. Felkerestem a konzulátust. A toborzókat nem érdekelte egészségi állapotunk, csak a nevünk és az, hogy a szerződést aláírjuk. Ez a hivatalos papír arról szólt: vál-
