Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

1961. április 23.. vasárnap NÉPÚJSÁG Moliére: A képzelt beteg Bemutató a Jókai Színházban A NAPKIRÁLY uralma tető­pontján van. Az abszolutizmus csúcsáról már csak lefelé visz az út, de egyelőre a csillogó felszín még megengedi, hogy a király ud­varához tartozó Moliére kedvére üssön az egyes jelenségeken. Moli­ére utolsó darabja, A képzelt be­teg 1673-ban született. A történet egyszerű: A képzelt beteg, Argan, csak az orvosoknak hisz és Angelika lányát is azért alapjáról bírálják például az or­vosok áltudományosságát és a képzelt beteg butaságait. A Békés megyei Jókai Színház társulata szép feladatra vállalko­zott, amikor Moliére-nek ehhez a darabjához nyúlt. A RENDEZŐ. Csajági János láthatóan arra törekedett, hogy Moliére valódi hangján szólaljon meg és nem félt a helyzetkomi­kumokból eredő játék teljes megvalósításá­tól. Azonban néhány szereplő, így gondo­lunk Argan feleségét alakító Mátyás Jolán­ra, nem tudott ebbe az együttesbe ilyen hangvétellel beleil­leszkedni. Az előadás címszereplője, az Af­gánt játszó Körösztös István, felvonultatta és bemutatta színészi palettájának minden színét és megérdemel­ten kapott sok tap­sot. Mégis az előadás legjobb szereplői: Diafoirus és Tamás kettőse. Székely Ta­más és Pathó István a helyzetkomikumból adódó lehetőségekkel jól élnek és teljes Moliére-figurákat állí­tanak színpadra. Hosszú az út, amit Lőrinczy Éva az Ilyen nagy szerelem Ládá­jától A képzelt beteg Toinettéig megtett. Ebben a darabban ő a népi figura, aki nyiltan ki is mondja, hogy a buta gazda he­lyett sokszor a tisztességes szolgá­lólánynak kell okosan cseleked­nie. Segíti a szerelmeseket egy­másra találni, segít gazdáját a hípochondriából kigyógyítani. Fel­nyitja gazdájának szemét és be­bizonyítja felesége szélcsapságát és az utolsó felvonás utolsó képé­ben az orvossá avatás pillanatá­ban elsősorban neki tapsolunk. Angelika szerepében Bállá Olga kedves volt. Cléante-t, Angelika szerelmesét Timár Péter játssza egyszerűen. Béralde szerepében Petőházi Miklós néhány bakijától eltekintve, jó volt. Kis szerepében, mint Purgó úr, Solti Bertalan ízig- vérig Moliére-figurát állított a színpadra. Fehér Miklós és Tar Béla dísz­lete jól szolgálta az előadás sike­rét. TALÁN SOKAN meg fogják kérdezni, hogy vajon mi indokol­ja Moliére A képzelt beteg-ének színpadra tűzését? Választ nem lehetne azzal adni, hogy párhuza­mot vonjunk Moliére kora és a ma problémái között, de azzal vá. laszt lehet adni, hogy a tudálé­kosság, a képzelt betegség ma is fellelhető és több száz év távla­tából Moliére-i-el nevettethetjük ki igazán ezeket. (Dóczi) akarja orvoshoz adni feleségül, mint ahogy mondja: a betegszobá­ban írják meg receptjeit. Moliére Argan testvérével, Béraldével mondatja ki fiz igazságot, ö az, aki megmondja, hogy az orvosok ebben az esetben csak a beteg pénzére áhítoznak. MOLIÉRE írói módszere a rea­lizmus. Darabjait áthatja a fel­törekvő harmadik rendnek, a pol­gárságnak a szemlélete és harca és hősei is a feudális középkor sö­tét maradványa ellen harcolnak. A francia irodalomban ekkor uralkodó klasszicizmussal szem­ben Moliére volt az, aki népi fi­gurát szólaltatott meg és népi fi­gurái éppen vaskosságukkal, sok­szor a durvább helyzetkomikum Háromezer új gyártmány érkezett «Az év legszebb könnyűipari terméke" pályázatra Pénteken megkezdte munkáját a bíráló bizottság Már harmadik alkalommal hirdette meg az Iparművészeti Tanács és a Könnyűipari Mi­nisztérium az év legszebb termé­ke pályázatot, amelyen valameny- nyi készterméket előállító köny- nyűipari vállalat részt vesz és mintegy háromezer új gyártmányt küldött be. Ezek közül minden cikkcsoportban tíz gyártmány ke­laljuk. hogy a Dominikai Köztár­saságban banantermeléssel foglal­kozunk és fejenként 25 hold föl­det megművelünk. A többiekkel együtt én is aláírtam a szerződést. A toborzók között egy magyar származású tábornok is volt. Lát­hatóan megelégedéssel szemlélte a szerződések aláírását. Nem ér­deklődtek, hogyan kerültünk oda és milyen gondolatokkal birkó­zunk. Bécsből 1957. április 25-én egy szerelvénnyel indítottak útba bennünket, mintegy 900 magyart Olaszország felé. Ezzel kezdetét vette a várva várt nagy kalan­dom, melyért mint később látni fogják, sok szenvedéssel fizettem. Genovában egy Frankacén nevű kilencezer tonnás hajó várt ránk a kikötőben, öreg, elavult hajó volt. Évek óta kihasználatlanul vesztegelt. Én akkor már jól be­széltem a német nyelvet és ango­lul is megértettem magam a hajós­tisztekkel, így jutott tudomásom­ra a dolog. Nagyon megijedtem az öreg hajó láttán. Az az érzésem támadt, hogy ha elsüllyedünk, ez nem okoz különösebb gondot sen­kinek. Alig nyugtatott meg az a tudat, hogy a hajót még az indulás előtt is javítják. Szivattyúkat helyeztek bele. Emiatt még egy hetet vára­koztunk a kikötőben. Nem tehet­tünk egyebet, mint nagy remé­nyekkel áltattuk magunkat. Sajnos a hajóról nem mozdul­hattunk el, úgy éreztük magunkat, mint a rabok. A húsvét is ott ért bennünket. Egyik reggel kora hajnalban ha­talmas dübörgésre ébredtünk. Mintha az ég szakadt volna le. A fedélzetre rohantunk, hogy meg­tudjuk a nagy zaj okát. Szemünk láttára futott be egy nagy venezu­elai hadihajó. A horgony lánc le­eresztése csapott olyan zajt. mely­hez hasonlót mi szárazföldiek az­előtt sohasem hallottunk. Megtudtuk, húsvéti szokás, hogy a környéken tartózkodó hajók befutnak a kikötőbe és a legény­ség részt vesz az ünnepségeken. Mi a hajóról néztük végig a par­ton lezajlott vallási szertartáso­kat. Az ünnepek utáni első vasár­nap délután végre megérkezett az indulási parancs. A szívünk összeszorult, amikor megmozdult az óriási hajótest. A Frankacén lomhán úszott a rév­hajó után, mely kivontatta az öbölből. Szívdobogva intettünk búcsút az európai szárazföldnek. Előttünk megjelent a végelátha­tatlan tenger, rejtelmes távlata­ival... (Folytatjuk) rült a végső zsűri elé. Az ipar, a bel- és külkereskedelem, vala­mint az iparművészeti tanács képviselőiből álló bizottság pén teken kezdte meg az év legszebb könnyűipari termékeinek kivá­lasztását. a pályadíjak odaítélését. Pénteken a Ruhaipari Tervező Vállalatnál 120-féle textilanyag közül választották ki az új mű­szaki megoldású és legízlésesebb kelméket. A díjnyertesek között található egy érdekes szövésű kár­tolt kabátanyag, valamint egy fe- liér műszálboiyhozású, szürke, zöld alapú kabátszövet. Egy éven át az év legszebb terméke meg­jelöléssel kerül majd forgalomba a kordszerű műszál női ruha­anyag. a nylongyapjú-keverékű kasmír, a tarkánszőtt, Eszterházy- kockás lenvászon, a dombormin- tás selyem és egy újszerű düftin is. A következő napokban a bízott ság kiválasztja majd a legszebb bőrdíszmű, cipő- és ruhamodelle- ket. lakástextiliákat. A vásárlóké zönség az év legszebb termékeivel a Budapesti Ipari Vásáron ismer­kedhet meg. ahol a könnyűipari pavilonban kiállítják az új textí­liákat és a már azokból varrt új ruhamodelleket is.(MTI) DELIRIUM TREMENS E kis történet névtelen hőse szenvedélyesen ita­los ember volt. A kezdet kezdetén csaik a jókedvet, a köny- nyű mámort kívánta a sze&ztod, később az ide­gek bódult zsibbadtsá­gát. — Miért ne innék? El­bírok egy liter tömény szeszt is. Ki látott még engem részegen? — szok­ta mondogatni. Egyszer azért vele is megtörtént, hogy bi­zonytalanul lépegetett, de szerinte annak az volt az oka. hogy éret­len mű-barackpálinkát ivott. Két órai „fogyasz­tásért” 192 forintot fize­tett. Igaz, egy üveggel a zsebbe is dugott tarta­lékként. — 192 forint négy napi kereset. Ennyit úgy sem fog inni mindennap, mert élni is kell, kenye­ret venni, meg mennyi mindent. — Ezzel vigasz­talta magát. S egy napon azon kan­ta magát, nem emlék­szik a tegnap és tegnap- előtti kisebb események­re. Mintha valami jóté­kony álom szürke leplet borított volna az agy . fi­nom teker vényeire és megállította munkáju­kat. Öt, aki mindig gon­dolkodó embernek val­lotta magát, s fennkölt érzés volt számára az emlékező tehetség, ez most cserbenhagyta. Ekkor olvasta egy könyvből azt is, mit je­lent a Delirum tremens. — Az alkoholizmus okoz­ta, őrültséghez közelálló súlyos betegség. — Az idült szeszf egy asztok ré­me . . . — Nem! Ezt már nem várhatja meg — gondol­ta. — Talán még nem késő. S elment az orvoshoz, beutalót kért. elvonó­kúrára. LÉVAI TEREZ Rádió- és televízió műsor HÉTFŐ, 1901. ÁPRILIS 24. KOSSUTH RADIO: 8.10 Reggeli hang­verseny. 9.00 Lányok, asszonyok . . . 9.20 Magyar nóták, csárdások. 10.00 Hí­rek. 10.10 Bársony ibolyácska . . . 10.30 Feleki Rezső énekel, Almássy László zongorázik. 11.00 Spanyolviaszk-ország- ban. 11.30 Indulók. 12.00 Hírek. 12.10 Zene. 13.00 A szocialista iroda­lom hagyományai. 13.20 Lili bárónő. 13.55 Napirenden . . . 14.00 Heti zenés kalendárium. 15.00 Hírek. 15.10 LJttörö- híradó. 15.30 A Magyar Rádió gyermek- kórusa énekel. 15.45 Válaszolunk hall­gatóinknak. 16.00 Szív küldi . . . 17,00 Hírek. 17.15 ötórai tea .. . 17.43 Maga­zin. 18.00 Zenés ajándékműsor a Bor­sodi Vegyikombinát dolgozóinak. 18.40 Szóljon hozzá! 19.00 Guruló Rádió . . . 19.50 Jóéjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 A Rádiószínház bemuta­tója. Tojástánc. 21.45 Schubert: D-dur szonatina. 22.00 Hírek. 22.15 Sporthír­adó. 22.30 Népi muzsika. 23.00 Zene­kari hangverseny. 24.00 Hírek. 0.10 Operettrészletek. 0.30 Himnusz. PETŐFI RADIO: 8.00 Hírek. 14.15 Régi magyar muzsika. 14.35 Párizsi ba­bák. 15.00 Tánczene. 16.00 Hírek. 16.05 Külpolitikai kalauz. 16.15 Kórusok. 16.35 Két part között. 16.55 Kabdebó Mária (ének) és Zalán Krisztina (zon­gora) hangversenye a stúdióban. 17.30 A több acélért. 17.40 Könnyű zene. 18.00 Hírek. 18.05 Elfelejtett magyar költők. 18.25 Két ballada. 19.00 Hírek. 19.50 Vi­valdi: Olympia. 20.00 Verbunkosok, népdalok, csárdások. 20.40 Falurádió. 21.00 Hírek. 21.10 Tánczene. 21.40 Az atommag drámája. 22.00 Operarészle­tek. 23.00 Hírek. 23.15 Műsorzárás. J ' ■ KEDD, 1961. ÁPRILIS 25. ■ ■ KOSSUTH RÁDIÓ: 8.10 Könnyű ze- ■ ne. 9.0U Moha bácsi, a törpe .. . 9,20 a Iskolai kórusok énekelnek. 9.40 Laka- ■ tos Sándor népi zenekara játszik, Kiss J Károly énekel. 10.00 Hírek, lü.10 Zene- » kari muzsika. 10.45 Sámson. 11.05 Gu- * BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG • ■ Az MSZMP megyei bizottsága ■ és a megyei tanacs lapja. * Felelős szerkesztő: Cserei PáJ ■ «erkesztőség; Békéscsaba, Józset A. ■ u. 4., i. em. Telefon: 22—96. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó ü • Halat, Békéscsaba, Szt. István tér 3.« ■ Felelős kiadó- Lehóczky Mihály, ■ Telefon: i0—m. * ■-Kés megye! Nyomdaipari Vállalat. * Békés csapa. ■ ös nyomdavezető: Kendra György I ■ Terjeszti s Magyar Posta. ■ ■ ófizethető a postahivataloknál és a kézbesítőknél. * Táncsics ünnepség Orosházán j ■ Iskolájuk névadójának — Tán-’ fel kimagasló írók és költők mű-» csics Mihálynak — 162. születés- veiből. Az iskola növendékei Ka- \ napjara emlékeztek tegnap az i tona József Bánk bán-jából, Tán- • orosházi gimnázium növendékei. Délelőtt sportveteikedőt. tartottak. Az intézet atlétikai, kézi- és ko­sárlabdázói versenyeztek. Délután 4 órakor koszorút helyeztek el az iskola előtti téren felállított Tán- csics-szobor talapzatán, majd a Petőfi művelődési házban népünk múlt századbeli történetét idézték csics Mihály „A nép szava isten» szava" című írásából, Petőfi Sán-. dór verseiből. Baráth Endre ..Sza- ’ badulás” című müvéből, Táncsics» Mihály börtönből szabadulását!! elevenítették fel. A művelődési ■ otthonban rendezett műsor után * az intézet növendékei részére az» iskolában klubestet rendeztek. £ ruló Radio. 12.0(1 Hírek. 12.15 Opera- részletek. 13.00 Ügyes kezek. 13.20 Tánczene. 14.15 Fiatalok Zenei Újságja. 14.40 Mesélő glóbus. 15.00 Hírek. 15.10 Egy falu — egy nóta. 15.30 Élőszóval — muzsikával. 17.55 Zara Doluhanova és Paul Robeson énekel. 18.10 Azok a „régi szép idők”. 19.00 Rejtvény posta. 19.55 Jóéjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 21.35 Professzor úr, mi az igazság? 21.50 Tánczene. 22.00 Hírek. 22.15 Mai szemmel. . . 22.25 Budapest hangversenytermeiből. 24.00 Hírek. 0.10 Verbunkosok, csárdások. 0.30 Him­nusz. PETŐFI RADIO: 8.00 Hírek. 14.15 Fú­vószene. 14.50 Himnusz a Nílushoz. 15.00 Egy téma — két szerző. 16.00 Hí­rek. 16.05 Mezei csokor. 16.30 A buda­pesti Lászlő-kórház énekkara énekek 16.40 Vers és próza. 17.00 Gábor Arte­misz (ének) és Veress Antal (hegedű) hangversenye a stúdióban. 17.30 Idő­szerű nemzetközi kérdések. 17.40 Nép­szerű filmdalok. 18.00 Hírek. 18.05 Tánc- zene. 18.35 A boldog kereskedő. 19.00 Hírek. 19.05 Kórusok, liangszerszólók. 19.25 Támadás a Föld mélye ellen. 19.40 A MÁV szimfonikusok hangverseny« a stúdióban. 20.40 Falurádió. 21.00 Hí­rek. 21.10 Közvetítés a Rózsafa étte­remből. 21.45 Gyermeknevelés. 22.00 Könnyű zene Innen-onnan. 23.00 Hírek« 23.15 Műsorzárás. TELEVÍZIÓ: 18.00 Gyár vagy nevelő* intézet? 19.15 TV híradó. 19.30 Falusi posta. 20.00 Szünet. 20.05 Az utolsó é* az első nap. (Magyarul beszélő szovjet film). 21.30 Muzsikáról mindenkinek.» 21.50 Hírek. SZABADSÁG MOZI. Békéscsaba. Apr. 20—23: A kalandor. K. h.: «, 8. vas. 4, 6, 8. BRIGÁD MOZI Békéscsaba, április 20—26: Therese Raquin. Kezdés hétk. fél 6, fél 8, vas. fél 4, fél 6? fél 8. A Szabadság és a Brigád moziban minden kedden és pénteken délelőtt 11—1-ig elővételi pénztár. TERV MOZI, Békéscsaba. Apnlin 20— 23: Fapados szerelem. Kezdés h.; fél 6, fél 6, vas. fél 4. fél 6, fél 8. SZABADSÁG MOZI, Gyoma. April» 21— 23: Orvos a válaszúton. Kezdes hétk. 8, vas. 4. 6. 8. PARTIZÁN MOZI, Orosháza. Ápri­lis 21—24: A ‘'kalandor. Kezdés hétk. 6, 8. vas. 4, 6. 8. BEKE MOZI, Orosháza.' Április 20—23: Borús reggel. K. h: fél 6. fél 8. v: fél 4, fél 6. fél 8. PETŐFI MOZI. Gyula. Április 20— 23: Sevillai borbély. K. h: 6. 8. ERKEL MOZI. Gyula. Április 21— 23: Dr. Faustot elvitte az ördög. Kezdés hétk. fél 6, lél 8, vas. fél 4, fél 6. fél 8. VÖRÖS OK I OBER MOZI MéZŐko­vácsháza. Április 21—23. "Sziklák és emberek. Kezdés hétk. 7. vas. 3. 5. 7. BÁSTYA MOZI. Békés. Április 20— 2ö: Próbaút. K. h: 6, 8. v* 4. 6. 8. PETŐFI MOZI. Sarkad. Április 21— 23: Normandia — Nyeman. Kez­dés hétk.: 8. vas. 4. 6, 8. TÁNCSICS MOZI, Szarvas. Április 20— 23: Alba Regia: Kezdes hétköz­nap 6. 8, vas. 4. 6. 8. \DY MOZI, Szeghalom. Április 21— 23: A szép Lurette. Kezdés hétk. 7* vas, 3, 5, 7j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents