Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-23 / 95. szám
W61. április 83., vasárnap * tpüu sae 3 Eső után friss lendülettel A napokban lassan szemerkélve 35—50 miliméter csapadék hullt a termelőszövetkezetek földjeire s jó mélyen átáztatta a talajt. Péntek reggel jó melegen kisütött a nap s már a korai órákban munkához láttak a termelőszövetkezetek. Legtöbb helyen a nehéz gépek még nem mehettek rá a sáros földre, de Almáskamaráson, Csanádapácán és más termelőszövetkezeti községekben munkához láttak a lófogatok: boronálták a korábban felszántott földeket s délután megkezdték a kukoricavetést. Almáskamaráson, mire jól felmelegedett az idő, 150 asszony és leány kezdte meg a cukorrépa sarabolását, hogy a gyorsan növő gyomoktól megszabadítsák a gyenge. hirtelen fejlődésnek indult kultúrnövényt. Nagyon jó hatással volt a kiadós csapadék a szabadföldi kertészetekre is: pénteken az orosházi Dózsa, az almás- kamarási Sallai és más termelő- szövetkezet szabadföldi kertészetében 50—60 asszony és leány ültette nagy szorgalommal a korai paprika, paradicsom, káposzta és karalábé palántáit. 5500 libát nevelnek fel az arosházi Új Élet Tsz-ben Az idén 5500 kislibát nevelnek fel az orosházi Új Élet Tsz-ben. Eddig már 4500 naposlibát vásároltak fel, a további egyezret pedig a héten veszik meg. A naposliba felvásárlása sok nehézségbe ütközött a termelőszövetkezeteknek, mivel a megyében jóformán alig keltetnek libát a keltetőállomások, s így más megyében kellett felvásárolniok. A tsz még nem rendezkedett be megfelelő libatartásra, ezért a tagoknak adták ki a libákat hathetes tartásra. Sokan 200—300 kislibát is vittek ki, mert így jól járnak a tsz-^azdák is, de jól jár a szövetkezet is. A tsz-gaz- dák minden kivitt liba után négy kiló takarmányt és 10 forintot kapnak hat hét után. A hathetes kislibát azután falká- sitják és a kibérelt 400 holdas legelőre nyári szállásra viszik. A kukorica-öntözés módszereiről írta: Németh Sándor, az ÖRKI tudományos munkatársa AZ EGYIK LEGFONTOSABB, az öntözést is jól megháláló ab- raktakarmány-növény a kukorica. Megyénk szántóterületének kb. 30 százalékán termesztjük e kultúrát, mely a jó vízgazdálkodású mezőségi talajokon (Kondoros, Mezőhegyes stb.) helyes agrotechnika alkalmazása esetén általában nagy termést ad még öntözés nélkül is. Rossz vizgaadálkodású, szikes talajokon és aszályos nyarú esztendőkben azonban kielégítő nagy termést csupán öntözéssel érhetünk el. A termésstatisztikai adatok azt mutatják, hogy száraztermesztésben a kukorica szemtermése tág határok között ingadozik. Mezőhegyes; adatok szerint 1924—1956 közt a kukorica legkisebb termése 3,1, legnagyobb termése pedig 23,1 mázsa volt kh-ként. A termésadatoknak az időjárási viszonyokkal való összevetése során kitűnt, hogy a legdöntőbb, termést befolyásoló időjárási tényező a csapadék. A Tiszántúl déli részén — Békés megyére vonatkozóan is — a kukorica termését is döntően befolyásoló május—augusztusi csapadékmennyiség saélső határértékei 80—376 mm. HAZAI MEGFIGYELÉSEK szerint viszont nagy kukoricatermést csak akkor várhatunk, ha a fenti hónapokban havi 80—100 mm eső esik, ez azonban, sajnos, csak ritkán következik be. Ezért, ahol öntözési lehetőség van s nálunk, Békésben sok van — különösen a Körösök vidékén — a kukoricát célszerű öntözni. Az öntözött kukorica termesztéstechnikája néhány kérdésben eltér a száraz kukoricatermesztés gyakorlatától. E cikk keretében szeretném felhívni az agro- nómusok, az öntözőszakemberek figyelmét egy-két problémára, amely alapvetően befolyásolja a kukorica öntözésének eredményességét. Öntözött területre feltétlenül Martonvásári 1. sz. hibridet kell vetni. Közforgalomban lévő beltenyésztése® hibridjeink közül ez hálálja meg legjobban az öntözést. A Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet kísérletei szerint ez a hibrid 40—50 százalékkal terem többet, mint a Szegedi sárga, vagy F Mezőhegyesí kukoricafajták, de a Martonvásári 5-ös és 39-es hibridek termését is mintegy 20 százalékkal múlja felül. A sikeres öntözéses kukorica- termesztés másik döntő láncszeme a megfelelő növényállomány biztosítása. A kísérletek szerint Mv- 1-es hibrid termesztése esetén a talajerőtől függően 23—28 ezer tő kell, hogy legyen kh-ként. Ez úgy érhető el, hogy négyzetes vetés esetén fészkenként 2—3 növényt hagyunk meg, soros vetés esetén pedig 70 cm-es sortávolság mellett a sorokiban 30—35 ora-re egyeljük a kukoricát. Kísérleti eredmények azt mutatják, hogy a tenyészterület alakja nem befolyásolja lényegesen a kukorica termését, s az a fontos, hogy négyzetméterenként 4—5 növény legyen, mert csak igy tudja a kukorica az öntözés által teremtett kedvező vízellátottságot a legeredményesebben hasznosítani. A TENYÉSZIDÖ folyamán, még az öntözések előtt,, érdemes iej- trágyázmi az öntözött kukoricát. Fejtrágyázásra legjobban bevált a pétisó. Katasztrális holdanként 100—120 kg-os mennyiséget adjunk. A fej trágya kiszórásakor azonban ügyelni kell arra, hogy a levelekre ne kerüljön műtrágya. A levélzetre szórt pétisó ugyanis elégeti, leperzseli a leveleket. A kukoricát hazai viszonyaink között a címerhányástól a szemképződésig tartó fejlődési szakasz, ban kell öntözni. Ugyanis ekkor fejlődnek ki a termést képző szervek és a tápanyagfelhalmozódás is ekkor a legnagyobb mértékű, s ezért ebben az időszakban a legérzékenyebb a kukorica a vízellátottságra. Legnagyobb termést akkor kapunk, ha az első öntözést cimerhányás előtt, a másodikat a bajusz megjelenésekor és a harmadikat a bajusz beszáradása után végezzük el. Egy-egy öntözés alkalmával barázdás öntözés esetén 70—100 mm-es, permetező öntözés esetén pedig 40—60 mm-es vízmennyiséggel öntözzünk. E HELYEN kívánom felhívni a figyelmet egyes öntöző üzemekben előforduló ama helytelen gyakorlatra, hogy kisebb nyári záporok után a kukorica öntözését szüneteltetik. Ez helytelen, ugyanis a kukorica vízfogyasztása a nyári hónapokban napi 4—5 mm-t tesz ki, tehát egy 10—15 mm-es eső csak 3—4 napra biztosítja a növényzet vízellátását. Az öntözés újbóli beindítása üzemszervezési vagy technikai okokból eredően pedig rendszerint elhúzódik, s ennek jelentős terméskiesés lehet az eredménye. Hazai viszonyaink között általában a virágzás idején történő öntözés a legeredményesebb. Ez látható a táblázatiban közölt 1960. évi öntözési kísérlet adataiból is. Kukoricáim tözési kísérlet, I960. Szarvas ORKI. Fajta: Mv-I. száma öntözés ideje Termés Többtcrm. Arányq/kh. q/kh. szám 1. 0 öntözetlen 21,7 _ 100 2. 1 címerhányás 35,5 13,8 163 3. 1 ndvirágzás 37,7 16,0 173 4. 1 szemképződés 33,3 11,6 133 5. 2 címerhányás .szemképződés 35,5 17,8 182 6. 2 nővirágzás szemképződés 42,8 21,1 107 7. 2 címerhányás nővirágzás 38,3 W,8 177 8. 3 címerhányás növirágzás szemképződés 42.3 d0,-6 135 Megjegyzés: termés = májusi morzsolt kukorica. A SZARVASI Öntözési és Rizs termesztési Kutató Intézet gazépítették a fáraók piramisait, amikor a Capella ötödik bolygóján, a Tixonon a gondolat fejlődése már kitört a világűrbe, és egyre óriásibb térségeket hódított meg. ton 8500-at!... És Dox Ten, az Endroton űrállomás parancsnoka beszállt a CCS-23-as jelű rakétába, hogy leereszkedjen a Tixon BX-999-es kutatóállomás közeléNégyezer esztendő ... Szinte beláthatatlan, sötétségbe vesző idő- távolság. És akkor, négyezer földi évvel ezelőtt, 42 fényévnyire bolygónktól elektromos rádióhullámok suhantak két állomás között, melyeket értelmes lények alkottak. Negyvenkét fényévről üzen a múlt: — Tixon'BX-999 keresi Endroben kiépített lyen ... rakéta-leszállóheA feketeszínű égbolton szúrós fénnyel ragyogtak a csillagok. Dox Ten a CCS-23-as rakéta vezetőfülkéjében bekapcsolta az automata robotgépet, mely a már több százszor is megtett leereszkedő pályán hajszálpontosan kormányozza a kis rakétát a Tixon felszíne felé. Ennek a kis, egyszemélyes közlekedő-rakétának a hajtóművét a több évszázada felfedezett metodon táplálta, hagyományos rakétaüzemanyag volt már ez a Tixonon, nem is használták, csak egészen rövidtávú repülésekre. Dox Ten megnyugodva hallgatta a rakétamotor süvöltő zúgását, mely egyre erősödött, ahogy csökkent a távolság a Tixon és a CCS- 23-as között. A leereszkedő pálya spirál-alakban fonta körül a Ti- xont és a hajtómű ilyenkor ellenhatást fejtett ki: fékezte a rakéta sebességét, hogy így ellensúlyozza a Tixon tömegvonzását, mely egyre gyorsabb körforgásra igyekezett bírni a piciny közlekedő-rakétát. Dox Ten elektromos órájára tekintett: még másfél óra az út a Tixon BX-999-es kutatóállomás leszállóhelyéig. Bekapcsolta a normál rádióvevőt, és kényelmesen forgatva a kézelőgombokat, a BX- 999-es kutatóállomás közvetlen szomszédságában elterülő metropolis, Roxona műsorszóró rádió- állomását kereste. Néhány pillanat múlva tisztán, érthetően csendült fel egy lágyan muzsikáló, kellemes női hang, a Roxona adóállomásának bemondója beszélt. (Folytatjuk) daságában a kukoricaöntözési kísérletek tapasztalatainak a nagyüzemi gyakorlatban való felhasználása révén évről évre 55—70 q/kh, csöves kukoricát takarítanak be az öntözött táblákról. Az öntözött kukorica termése meggyőzően tanúsítja, hogy a kukorica az öntözésre fordított többlet- munkát bőségesen meghálálja. Szeretném felhívni a figyelmet azonban arra, hogy az öntözés kedvező hatása csak akkor tud igazán jól érvényesülni, ha az egyéb munkákat (talajelőkészítés, trágyázás stb.) szintén jó minőségben és Kellő időben végezzük el! Egy kiváló sertésgondozó A mező kovácsházi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben dicsőség sertésgondozónak lenni. Dicsőség, mert a tagság tisztában van azzal, hogy az állattenyésztéshez éppen olyan szaktudás szükséges, mint a kocsicsináláshoz, vagy éppen a házépítéshez. Var- sandár Ferenc elletős kánász nem fiatal ember. Fejét már deresre iestette az idő. 1922-től felszabadulásunkig a reformátuskovácsházi Sármezeinél szintén sertésgondozó volt. A felszabadulás után hamarosan Budapestre került. Itt mint exportminősítö dolgozott. Amikor látta, hogy a termelőszövetkezetekben mennyire szükség van hozzáértő sertésgondozóra, otthagyta budapesti munkakörét és munkát vállalt Mezőkovácsházán az Űj Alkotmány Tsz-ben. Több éves tudását igen hasznosan gyümöl- csözteti. Munkamódszerét szívesen átadja. Erről beszélgettem vele a minap. — Van valami különlegesség mun kamódszerében ? — Nincs abban semmi különleges, csupán a hozzáértő munka az alapja — és máris szerényen magyarázza, hogyan érte el a ko- cánkénti tizes fialási átlagot. — Egy búgatási idő alatt minden kocát kétszer búgatok. A három hónapos vemhes kocákat pedig előkészítem ellésre. Fehérjedús takarmánnyal etetem őket. Már a vemhesség időszakában gondoskodom a jó elhelyezésről, takarmányozásról, hogy a kocák egészséges malacokat elljenek és bőségesen legyen a szoptatás ideje alatt tejük. Nem feledkezem meg a só és a mész adagolásáról sem. A vemhes kocáknak rendkívül nagy szükségük van takar- mánymészre és sóra, mert különben saját csontozatuk gyengül le — a malacok javára. — Fialás előtt hogyan készítik elő az épületet? — Elsősorban az egész épületet kitakarítjuk. A kutricákat fertőtlenítjük és almozáshoz lehetőleg pormentes aprószalmát készítünk. A fialás idején ott állok a kutri- cák között és ahol szükséges, ott azonnal segítek. A malacokat kéthetes koruk után pörkölt árpával etetem. Ügyelek arra, hogy előttük mindig friss takarmány álljon, mert csakis így tudom elérni, hogy leválasztásra 17—20 kilós malacok kerüljenek. Az ilyen malacokból a hizlaldában 10 hónapos korra 120—130 kilós hízót tudnak nevelni. Ilyen hozzáértéssel dolgozik Varsandár elvtárs. Jó munkájával nagyban hozzájárul a sertéstenyésztés sikeréhez. Az ő és társai munkájának tudható be, hogy ebben a szövetkezetben a múlt évben négymillió 859 ezer forint bevételt értek el sertéstenyésztésből. Lipcsei Gáborné körzeti törzskönyvi felügye!3 Ingyenes véradási nap Magyarbánhegyesen Április 15-én a Békés megyei Vérkonzerváló Állomás — a Magyar Vöröskereszt megyei elnöksége szervezésében — ingyenes véradási napot tartott Magyarbánhe gyesen. Az ingyenes véradási napon részt vett Cserei Pálné elvtársnő is, a Vöröskereszt megyei titkára. A Vérkonzerváló Állomás dolgozóit Bánfi János járási titkár, valamint a magyarbánhegyesi Vöröskereszt-alapszervezet titkára, Deres Vazulné, az egészségügyi állandó bizottság elnöke fogadta aktívái élén. A véradás az Úttörőházban történt. Az ingyenes véradók igen nagy lelkesedéssel vettek részt a véradási napon, akik között megjelent és vért is adott Józsa Lajos tanácselnök, több tanácsi dolgozóval együtt. Fonát György egymaga 10 új véradót nyert meg e nemes mozgalomnak. A munka befejeztével Cserei elvtársnő köszönetét fejezte ki Deres elvtársnőnek és aktíváinak a véradó nap kiváló megszervezéséért, aki ígéretet tett, hogy az ősszel még egyszer megszervezik az ingyenes véradási napot.
