Békés Megyei Népújság, 1961. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-22 / 94. szám

M61. április 82., szombat NÉPÚJSÁG 7 millió liter tejet, 4 millió tojást, 320 vagon cukrot kapott terveu felül a belkereskedelem az élelmiszeripartól az elsó negyedévben Milyen cukoFiépa-kártevök várhatók a megyében? Élelmiszeriparunk az ötéves terv első évéinek első negyedévi tervét 6,2 százalékkal túlteljesí­tette, és ez a múlt év azonos időszakához képest 7,8 százalé­kos termelésnövekedést jelent. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben nőtt a cukor- és a mélyhű­tőipar termelése, ugyanis ezek az iparágak 43, illetve 23 száza­lékkal szárnyalták túl a ne­gyedévi tervelőirányzatot. Mint­egy 10 százalékos túlteljesítést ért el a konzerv- és a dohány­ipar is. A tej-, a növényolaj- és 40 ezer új rádió-, 26 ezer új televízió-előfizető három hónap alatt Az elmúlt három hónapban 40 620 ú j rádiókészüléket jelentet­tek be a postánál, s ezzel együtt hazánkban 2 245 561 rádióelőfizető van. Vidéken 1 646 244 rádiót tar­tanak nyilván. A televíziónál jóval nagyobb a fejlődés. Az év három hónapjában a tavalyi első negyedévhez viszo­nyítva 11 és fél ezerrel több, ösz- szesen 26 095 televízió-készüléket jelentettek be. Ezzel jelenleg 129 746 előfizetője van a magyar televíziónak. A legtöbb készülék a fővárosban van. szám szerint 76 165. A múlt év elején ennyi ké­szülék az egész országban nem volt még. tóttá ki a munkát. Mi mindennap holtfáradtak voltunk. így teltek a napjaink. Halottak listáján 1949 őszén tudomásunkra jutott, hogy a menekültek részére kiván- doroltatási szervezeteket állítanak fel és ezeken keresztül ki lehet jutni a tengerentúlra, ahol na­gyobb jövő vár ránk. Mi abban a reményben, hogy kivándoroltatásunk megtörténik, rendszeretően és lázongás nélkül tisztességesen végeztük a ránkbí­zott nehéz munkákat. Lassan teltek a napok, hetek, hónapok. Közben ismerkedtünk a nyelvvel, a helybeliek szokásaival, a zord hegyi tájakkal. Közben ápoltuk és erősítettük reménye­inket. Egy fél év tett el, amikor be­hívtak bennünket a kerületi csendőrparancsnokságra. Négy­nyelvű igazolványt adtak, mely ott megfelelt a személyi igazol­ványnak. Ezzel az irattal meg- könnyült a mozgási lehetőségünk. Többször felkereshettük azokat a szervezeteket, ahol foglalkoztak a disszidensek ügyeivel. Tájékozód­tunk. Elmentünk a Vöröskereszt­hez is, ruhasegélyt kértünk, mert a fizetésünkből nem futotta ru­hára. 1850-ben a Vöröskereszt által a húsipar termelése azonban lényegében az előző év szintjén mozgott. A termelésnek megfelelően alakultak a belkereskedelmi szállítások is. Tejből hétmillió literrel, tojásból négymillióval, cukorból 320 vagonnal, marga­rinból 25 vagonnal, sörből pedig 21 000 hektoliterrel többet adott A Békéscsabai Ruhagyárban már megalakult az ünnepséget előkészítő bizottság. Gazdag kul­turális és sportprogrammal akar­ják emlékezetessé tenni a munka ünnepét. Délelőtt részt vesznek az ünnepi felvonuláson, mely egy­ben kiállás lesz a világ békéje mellett, s tüntetés azok ellen, akik még ma is gyarmatosító politikát folytatnak. A felvonulás után a gyár dolgo­zói rövid ünnepségen emlékeznek meg az első május 1-ről, a 70 év­vel ezelőtt lezajlott agrárproletá­rok végsőkig fokozódó nyomora kiváltotta nagy tüntetésről. S míg akkor a csendőrszuronyok halá­los döfése volt a fizetség, addig e napon jutalmat, törzsgárda-jelvé- nyeket osztanak ki az öt, illetve 10 éve a gyárban dolgozók között. Az ünnepségre szovjet katoná­kat is meghívtak, akiket a gyár adományozott egy darab inget kaptam. Ezt az inget sohasem fe­lejtem el. Összevissza foltozott szakadozó ruhadarab volt, de el­fogadtam, mert rászorultam. Ké­sőbb tapasztalatból tudtam meg, hogy azok, akik a disszidenseknek küldött ruhák elosztásával voltak megbízva, elsősorban saját hasz­nukra tevékenykedtek és hatal­mas tételekben sikkasztották el az adományokat. Ebből a jövedelem­ből busás haszonra tettek szert. Még ebben az esztendőben kö­zöltem a gazdámmal, hogy szeret­nék bemenni a városba dolgozni. Ekkor már csak öten voltunk a kis faluban. Ketten közülünk je­lentkeztek az idegenlégióba. Ket­ten Franciaországba kerültek és a többiek is eltávoztak. Mi öten is megutáltuk már az abszolút fukar és önző, elszánt, durvagyö­kerű parasztokat, akikhez kiadtak bennünket és csak azt nézték, hol húzhatnak hasznot belőlünk. Gazdámra jellemző dolog tör­tént 1950 karácsonyán. Becsületes, rendes munkánk elismeréseként a szeretet ünnepén ajándékul egy darab kézmosó szappant adott, amikor nem volt már rajtunk egy rendes ruha. Foltos, rongyos, szét­szakadt ingben dolgoztunk, a ló- és tehénszagtól átitatott ruhánk elrohadt rajtunk. A gazda beleegyezett elfávozá­az élelmiszeripar a kereskede­lemnek a tervezettnél. A belke­reskedelem igényeit az ipar ál­talában kielégítette, sertéshús­ból, mosószerekből és egyes édesipari termékekből azonban nem volt mindig zavartalan az ellátás, s kisebb átmeneti zök­kenő volt a vaj ellátásban is a hármas ünnep előtti időszakban. (MTI) dolgozóival együtt közös ebéden látnak vendégül. Ebéd után rög­tönzött kézilabda-mérkőzést és labdarúgó-mérkőzést rendeznek a varrodák között, este pedig tánc­ra perdülnek a gyár dolgozói, a szovjet vendégekkel együtt. somba, hiszen a lágerből kapha­tott még munkaerőt. Bementem a városba és egy péknél helyezkedtem el. Reggel hét órától este hét óráig hordtam a kenyeret a hátamon. Ezért ha­vi 200 Schillinge! fizettek. Abban reménykedtem, ez sem tart örökké. Egyik napon felkerestem a ki- vándorlási ügyekkel foglalkozó egyik steiermarki irodát és elő­jegyeztettem magam. Közöltem, hogy ki akarok vándorolni Auszt­ráliába. A kivándoroltatásomhoz szük­ségessé vált egy orvosi vizsgá­lat. Kiderült, hogy kétoldali tü- dőcsúcshurutom van. Közölték ve­lem, hogy ezzel a betegséggel nem engedhetnek ki. A szomorú esetemen nem is csodálkoztam. Már magam is gya­nítottam, hogy a sok megerőlte­tés és a ruhátlanság, az összefá- zás megtámadta egészségemet. Amikor a pékségben dolgoztam, ott is csak gyenge kalóriájú tész­taféle ételeket ehettem. Ilyen helyzetben kénytelen el­fogadtam a szanatóriumi kezelést, a Vöröskereszt költségére. Itt egy hét után kaptam még egy vi­zes mellhártya gyulladást. Elkü­lönítettek. Ügy éreztem, hogy fel­vettek a halottak listájára... (Folytatjuk) Évek óta figyelik a szakembe­rek a cukorrépa-kártevők fajtáit és területeit. Ezek a megfigyelések könnyítik a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok védekezései­nek lehetőségeit, mert tudják, hogy hol milyen kártevőkre szá­míthatnak, és így idejében felké­szülhetnek a védekezésre. A leg­fontosabb, hogy a védekezőszer és a védekezőgép készenlétben álljon. A mezőhegyes] és a Sarkadi Cu­korgyár területén a répa legve­szedelmesebb ellensége a répa­bolha. A legveszélyeztetettebb te­rület a mezőhegyes! gyár termelé­si területe, ahol az elmúlt évinél lényegesen nagyobb kártételre kell számítani. Különösen Orosháza környékén várható nagyon erős kártétel, ahol a mérések szerint az 50 hálócsapásos mintában 2233 répabolhát találtak. Battonya kör­nyékén, Nagybánhegyes, Kopáncs, Magyarbánhegyes, Kaszaper, Kunágota környékén is nagyszá­mú répabolhát találtak. Ezeken a (Tudósítónktól) Az ezer holdon gazdálkodó ker­tészszigeti Dózsa Termelőszövet­kezetben igen szép eredményeket értek el a tavaszi munkákban. A szeghalmi járás termelőszövetke­zetei közül a tavaszi munkákban ők járnak az élen. Két év óta igen sokat fejlődött a termelőszövetke­zet. Szép a sertésállományuk, helyeken erős kártétel várható. Természetes, hogy a mezőhegyes! gyár és a szomszédos sarkadi gyár területén hasonló a helyzet, a ta­vasz folyamán a gyár termelési te­rületén igen erős répabolha-kár- tétel 'várható. Legerősebben fertő­zött Telekgerendás, Mezőberény, Gyula, Okány és Szeghalom kör­nyéke. A megelőző védekezés nemcsak az említett területeken, hanem mindenütt szükséges. A korai ki­tavaszodás felébresztette, téli ál­mukból a rovarokat és a bolhák is éhesen várják a répa kelését. Megelőző védekezés nélkül az új- ravetés elkerülhetetlen. Lisztes répabarkó kártétele a mezőhegyesi gyár egész termelési területén, de különösen Orosháza környékén várható. Kis drótfér­gek a mezőhegyesi és a sar­kadi gyár termelési területén erősen elszaporodtak, a védeke­zésre való felkészülés szükségessé vált. gazdaságok KISZ-szervezetei kö­zül a Mezőhegyesi Állami Gazda­ság országosan a második lett. A fiatalok az ősz folyamán 2017 hold kukoricát, 620 hold cukorrépát, 45 hold burgonyát takarítottak be és mintegy 12 500 órát dolgoztak társadalmi munkában. A gazda­ságban összesen 247 327 q silót készítettek el. Jó munkájukért el­nyerték a KISZ Központi Bizott­ság serlegét és 4 ezer forint pénz­jutalmat. A megyei versenyben első helyezést értek el és megkap­ták a KISZ Megyei Bizottságá­nak vörös zászlaját. Jól dolgoztak a Füzesgyarmati Gépállomás KlSZ-szervezetének tagjai is. Ezért a KISZ Központi Bizottság dicsérő oklevelét nyer­ték el. A megyei versenyben az üzemek közül a Gyulai Harisnyagyár KISZ-szervezete lett az első. A fiatalok 8 ifjúsági brigádot hoztak létre, s ezek túlteljesítet­ték a tervüket. A takarékossági mozgalomban 120-an vettek részt és összesen 154 300 forintot taka­rítottak meg. Társadalmi munká­ban 80 fiatal dolgozott. Munkáju­kért megkapták a verseny győzte­seinek kijáró zászlót. A termelőszövetkezetek közül a megye első helyezettjei a füzes­gyarmati Vörös Csillag Termelő- szövetkezet kiszesei lettek. Mun­kájukért megkapták a KISZ Me­gyei Bizottság vörös zászlaját. A középiskolások közül a me­gyei első helyezett a Battonya! Gimnázium KISZ-szervezete. A munkában való részvételükért ők is megkapták a KISZ Megyei Bi­zottságának vörös zászlaját. amelyben 57 anyakoca közül 30 fi­alt le, és jelenleg 300 darab kis­malacuk van. A sertés-állatgondo­zók: Vad György és Fekete Lajos a napokban jó munkájukért a rá­dióban is kaptak dicséretet. A ter­melőszövetkezetnek szép a tehén- állománya is. 37 tehenük van, és 31 borjú. Május 2-án vezetik be a békéscsabai Kossuth étteremben a diétás ételek készítését A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat Békéscsabán a kö­zelmúltban vette át a KlOSZ-székházban lévő földművesszövetke­zeti éttermet. A vállalat azóta meg is nyitotta a Kossuth éttermet, ahol május 2-től a kímélő, vagyis a diétás ételek árusítását is meg­kezdik. A gyomor-, vese-, szív- és cukorbetegségben szenvedők ré­szére szakszerűen készítik majd az ételeket, amelyeket előfizetéses rendszerben hoznak forgalomba. Szovjet katonákkal együtt ünnepelnek május elsején a Békéscsabai Ruhagyár dolgozói A Mezőhegyesi Állami Gazdaság KISZ-szervezete második lett a fiatalok országos munkaversenyében Nagyszerű munkaakciók bonta­koztak ki a megyében az elmúlt évben a KISZ-kongresszus tiszte­letére. Az üzemekben a kongresz- szust megelőző hónapokban szé­leskörű munkaverseny indult. A fiatalok a vállalatok és üzemek éves munkaversenyében vettek részt és jó eredményeket értek el a termelésben, de a társadalmi munkában is. Tovább fejlődött a 4 ezer fiatal versenyzett A legtöbben munkacsapatokat és brigádokat alakítottak. A mező­gazdaságban dolgozó fiatalok többsége részt vett a társadalmi munkában is, 11 ezer fiatal össze­sen 180 ezer órát dolgozott így. Az őszi betakarítási munkákban segítettek a középiskolás diákok is, s mintegy 3882 fiatal összesen 88 870 őrát dolgozott a termelőszo­brigádmozgalom. A brigádok szá­ma 197-ről 243-ra emelkedett. A munkaversenyben 4120 fiatal vett részt. Az üzemek fiataljai példát mutattak a társadalmi munkában is. Különösen sokat segítettek a termelőszövetkezeteknek az őszi betakarítási munkában. Az üzemi fiatalok év végiére 138 353 órát dől. goztak társadalmi munkában. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban vetkezetekben és állami gazdasá­gokban. A kongresszusi munkaversenyt nemrég értékelték. A győztesek között voltak megyénk fiataljai is. Az országos versenyben az üze­mek közül harmadik helyezést ért el a Békéscsabai Téglagyár KISZ- szervezete. Az ifjúsági brigádok 30 százalékkal túlteljesítették ne­gyedévi tervüket, s azt a vállalá­sukat, hogy félmillió téglát beka- zaloznak, teljesítették. A tégla­gyárban 12 ifjúsági brigád dolgo­zott. A fiatalok több újítást vezet­tek be, és társadalmi munkában mintegy 200 fiatal dolgozott. Mun­kájukért megkapták a KISZ Köz­ponti Bizottság oklevelét és há­romezer forint pénzjutalmat. A termelőszövetkezetek közül országos harmadik helyezést ért el a csorvási Vörös Október Ter­melőszövetkezet KISZ-szervezete. A fiatalok 149 hold kukoricát tör­tek le, és 45 hold cukorrépát szed­tek fel. Társadalmi munkában 650 órát dolgoztak Méltán kapták meg a KISZ Központi Bizottság oklevelét és az ezzel járó pénzjutalmat. Az állami Élen jár a tavaszi munkákban a kertészsziget! Dózsa Tsz

Next

/
Thumbnails
Contents