Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-10 / 59. szám
4 NÉPÚJSÁG 1961. március M., pfafcfc Az irányítás „téglái” A szarvasi járási pártbizottság és a művelődésügy — Lehet-e előbbre lépni ? — Termelőszövetkezetek, tanyák és kultúra A szarvasi járás megyénknek nem a legnagyobb jarása. Mindössze négy községe és jó néhány tanyaközpontja van. Szétszórt tanyáin bizony még sok százan élnek. Nehéz lenne csak megközelítő pontossággal is felmérni, hogy vajon mit változott itt az élet az elmúlt néhány esztendőben. Vajon a falvakban, tanyákon lejátszódott mélyreható gazdasági változás hogyan éreztette hatását a tejekben és a szívekben? Nemrégen még az volt a legfontosabb feladat itt is, hogy minden erővel segítsék a termelőszövetkezetek létrejöttét. Ma pedig már az a legfontosabb, hogyan segítsenek minden embernek, hogy megtalálja helyét a közösségben, ne csak a földjével, hanem a szívével is. Igen, a szívre IRÁNYÍTÁS. A járásban a népművelési munka irányítója és szervezője a járási pártbizottság — és ezt jó leírni, mert a szarvasi eivtársak sok gazdasági munkájuk közben is szakítottak időt, hogy egy-egy nagyobb kulturális esemény alkalmával maguk is szervezők és résztvevők legyenek. Nem véletlen az sem, hogy az elmúlt évben éppen Szarvasról kü- iönvonaton utaztak a nézők a drezdai kiállítás megtekintésére Budapestre. A járási és a községi pártbizottságok az elmúlt évben több alkalommal foglalkoztak a kulturális munkával és talán az volt a legnagyobb előrelépés, hogy most differenciáltan tárgyalták egy-egy kulturális feladat ügyét. Külön-külön foglalkoztak a művelődési otthonok, a könyvtárak, a szakszervezetek népművelési munkájával. A járási pártbizottság nem elégedett meg azzal, hogy a községekben csak napirendre tűzzék ezeknek a feladatoknak a megtárgyalását, hanem vigyáztak arra is, hogy minden esetben alaposan mérjék fel az eddigi eredményeket és ennek alapján határozzák meg a soron lévő feladatokat. Ennek a munkának eredménye az is, hogy a járási párt-végrehajtó bizottság a művelődési program alapján maga is elvégezte a felmérést egy brigádvizsgálat során. Húsz pedagógus, állami gazdasági dolgozó, függetlenített kultúrmun- kás, üzemi munkás beszélgetett termelőszövetkezeti parasztokkal, fiatalokkal és öregekkel a vizsgálat ideje alatt. Az eredmény: nemcsak megállapították a jelenleg fennálló hiányosságokat, hanem most már megfelelő javaslatokat is tettek a hibák kijavítására. Sokszor beszéltünk arról, hogy a gazdasági feladatok sikeres megoldását csak úgy tudjuk biztosítani, ha megfelelő képzettségű szakemberek állnak rendelkezésünkre. A jelentés, amelyet a brigádvizsgálat nyomán készítettek, megállapította, hogy „a szocialista tudatra való nevelés hosszabb főfolyamat, mint a gazdasági feladatok végrehajtása. Ezért kulturális intézményeinket ennek a feladatnak érdekébe kell állítani.” A járás területén minden községben megvannak a dolgozók neveléséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek. Vannak művelődési otthonok, könyvtárak, mozik és talán nincs a járás területén egyetlen ház sem, ahol ne lenne rádió. Egyre több házra kerül fel a televízió-antenna is, egyre többen kerülnek közelebb a városhoz, a színházhoz.. o ELÖBBRELÉPÉS. A meglévő lehetőségek azt is jelentik, hogy ezekkel élni is kell és feladatként jelölte meg a brigádvizsgálat, hogy a pedagógusokat minél nagyobb számban vonják be a munkába. A művelődési otthonok is hatói kell™ jelenlegi rendszere, ha nem is minden esetben, de magában rejti azt a lehetőséget, hogy munkájukba most már a termelőszövetkezeti gazdák is bekapcsolódjanak, nemcsak mint tanfolyamhallgatók és előadások résztvevői. A művelődési otthonok munkájára a járásban az a jellemző, hogy igyekeznek rétegekre szóló népművelést megvalósítani. így pl. Szarvason a vasárnap délelőtti gyermekfoglalkoztatás megvalósítása az egyik legjobb módszer a gyermekek közösségi nevelésére. Jó az is, hogy a művelődési otthonok többségében már úgy gondoskodnak a közönség színházigényének kielégítéséről, hogy szerződéseket kötöttek, így például a szarvasi művelődési házban nemcsak megyénk színháza szerepel, hanem a Szegedi Nemzeti Színház is. Változott a helyzet a művelődési csoportok mókájában is. Bé- késszentandráson például 1960- ban 12 előadást tartott a művelődési otthon színjátszó-csoportja. Sajnos itt a művelődési otthon téli haszálhatatlansága miatt a Jókai Színház nem tud vendégszerepelni a községben. A járásban 18 öntevékeny színjátszó-csoport működik. Előbbre- iéptek abban is, hogy az elmúlt évek gyakorlatával szemben ebben az évben már meglévő lehetőségeiket jól kihasználják és szívesen vállalkoznak arra is, hogy egy-egy tanyaközpont iskolájában vagy olvasókörében vendégszerepeljenek. Az öntevékeny csoportok irányításában az okozza a legtöbb gondot — és ez akadályozza a további előrelépést is —, hogy a járási tanács egy függetlenített népművelési felelőse nem juthat el minden öntevékeny csoporthoz, hogy annak szakmai segítséget adjon. Sajnos, nem juthat el a járási művelődési otthon sem. A megoldás nemcsak a szarvasiakon múlik! Előbbrelépés? Lehet, ha a meglévő lehetőségeket még jobban megvizsgálják és életrevaló javaslatokkal próbálják megoldani. Nem tudom, gondol tak-e már arra a szarvasiak, hogy munkájukat nagyon segítené egy művelődési autó. Máról holnapra nem lehet a meglévő hiányosságokat megszüntetni. De a szándék, amivel a járási pártbizottság foglalkozott a művelődésügy előtt álló feladatokkal, megnyugtató rá remény van arra, hogy a közeljövőben még nagyobb előbbrelépést tesznek. e TANYAIAK. Mint a bevezetőben írtam, nagyon sokan élnek még a járásban, tanyákon. Többségükben ma már az itt lakók is termelőszövetkezeti gazdák, vagy : állami gazdaságok rá különböző intézmények dolgozói. Művelődésük nem elhanyagolható kérdés és erre a járási pártbizottság is felfigyelt. A brigádvizsgálat egyik szerves része éppen az volt, hogy * megvizsgálták az ismeretterjesz- ; tő előadások tartásának lehetősé- £ geit, a könyvtárak munkáját és • az állami gazdaságokban folyó • kulturális munkát. • Megállapították, hogy a tanyai 5 művelődésügy legnagyobb akadá- £ lya az, hogy nincsenek kulturális ■ bizottságok, nincs vezető szerv, S amely összefogja egy-egy terület- ■ nek a munkáját. A vizsgálat meg- £ állapította, hogy az állami gazda- £ ság területén található a legtöbb S tanya. Az állami gazdaságok ren- jj delkeznek is művelődési termek- i kel, de ezek többsége bizony £ nincsen kihasználva. Gondot £ okoz az is, hogy egy-egy tanyai £ iskola köré csoportosult tanyák- S nak az iskola nem vált kulturális j központjává. A termelőszövetkezetekben meg- : állapították, már ez évben nem i utolsó feladatként foglalkoztak • a vezetősági üléseken a kulturális ! munkával. Szarvason például a ; Táncsics Tsz-ben, a Dózsában, Kondoroson a Dolgozók rá a Vörös Október Tsz-ekben nincsenek meg ugyanúgy a kulturális munka tárgyi feltételei, mint az állami gazdaságokban, de ennek ellenére mégis nagyobb eredményeket értek el. A tanyai kulturális munka sikere azon múlik, hogy a tömegszervezetek hogyan ismerik fel ennek a fontosságát. Dicséretes az a szándék, amivel á KlSZ-szerve- zetek hozzáfogtak a termelőszövetkezetekben a kulturális élet megteremtéséhez. Biztosak vagyunk abban, ha a termelőszövetkezetek vezetősége támogatja rá lehetőségeihez mérten biztosítja a feltételeket is a kulturális munkához, akkor egyre több fiatal mond le esetleg olyan tervéről, hogy másutt keresse a boldogulását. * A járási pártbizottság irányító rá szervező munkáját nem köny- nyű feladat mérlegelni. De jó az, hogy bármelyik termelőszövetkezetben is kérdeztem, hogy vajon ismerik-e pártbizottságok kulturális határozatait, a válasz mindenütt igenlő volt. Eredmény az is a járásban, hogy a gazdasági vezetők közül egyre többen kezdik felismerni, hogy feladataik megoldását nem választhatják el a magasabb műveltségtől. Egyet azért meg kell mondani: Ügy érzem, hogy nem minden esetben párosul az irányítással a megfelelő erély! Nem elég csak meghozni a határozatokat! A művelődésügy területén éppen úgy meg kell követelni a határozatok pontos végrehajtását, mint a gazdasági életben, mert az irányítás téglái csak így válnak majd mindnyájunk hasznára szép épületté! Pereg a Büszke tartású lovakkal húzott kocsi áll meg Gyulán az Erkel művelődési otthon előtt. A kocsis nagyot cserdít, s az ajtón hárman lépnek ki: a mozigépész, az előadó meg egy kisérő. Felpakolnak. A kocsis újra cserdít és elindulnak. A jó erőben lévő lovak könnyedén röpítik a könnyű kocsit, s húsz perc alatt a Vörös Csillag Tsz-hez érnek. A kultúrterem üres és hideg. Sebaj! Van még másfél óra a kezdésig. A gépész szerel, az előadó ismételgeti megtanult előadását; a kísérő pedig tüzelő után néz. Talál is, s pár perc múlva vígan pattog a tűz az öreg vaskályhában. Egy-két dolgozó is bekukkant; felmérik a helyzetet, s ülőalkalmatosságokat rögtönöznek. Hét órakor tenyérnyi hely sincs már, hetvennégyen szoronganak a teremben. A kísérő üdvözli a közönséget, s az előadó lép elő. Rövid, de £ ügyes beszédében megrázó erö- ; vei ecseteli a második világhá- * ború borzalmait. Bevezeti a ; „Náci haláltáborok” című filmet. Pereg a film... csontig lesováMárcius 7-én este Tótkomlóson a művelődési otthonban közlekedési ankétot rendezett az orosházi járási rendőrkapitányság. Az ankéton mintegy háromszázan jelentek meg, nagyrészt a környező községekből és film... nyodott deportáltak, gyermekek, nők, szöges drót közé zárt remények... gázkamrák... hullahegyek... Hitler „műve”. S az utókor lehajtja a fejét a szégyenr- tőt... a szemekbe gyűlt könny lecsordul az arcokon. Pereg a film... megjelenik e szétvetett lábú német őr. Gép- pisztolyos árnyéka ijesztően rajzolódik a barakk falára — se kezek ökölbe szorulnak... Soha többé! Pereg a film... s a szorongás, a sírás fojtogatja o torkokat. Egy idős férfi kezében ösz- szeroppan a gyufásskatulya. Soha többé! Az utolsó kockák a felszabadító sereget mutatják, s az életben maradottak kitántorognak a drótok mögül. Lassan ocsúdnak. — Kigyullad a villany. Űj film pereg... a Regényes Bükk. Béke, boldog nyugalom, patakcsobogás, madárfütty. Vidám turisták dalától bámész őzike riad meg... s a nézőtéren sóhajokban fakadnak fel az előző film szorongásai. Tótkomlósról a motorkerékpár- tulajdonosok, gépkocsivezetők és egyéb járművezetők. Az ankéton Nagy Lajos százados tartott előadást, többek között beszélt a technika fejlődéséről és arról, hogy egyre többen vásárolnak gépkocsit, motorkerékpárt. A járművek számának növekedése egyben a balesetek növekedését is magával hozza. Ismertette a megyei és az orosházi járási közlekedési baleseti statisztikát. Beszélt az ittas vezetés következményeiről, a gyorshajtásról, a járművek elhanyagolásának következményeiről, és a közlekedési balesetek egyéb okairól. Dóczi Imre Hazai román író színmüvének ősbemutatójára készülnek Gyulán Ivános Illés hazai román nemzetiségű író, a gyulai román tannyelvű gimnázium tanára Hívnak a messzeségek címmel magyar nyelvű színdarabot írt az alföldi magyar és román termelőszövetkezeti gazdák mai életéről. A színmű Debrecen megyei jogú város és Hajdú-Bihar megye tanácsa művelődési osztályának a felszabadulás 15. évfordulójának tiszteletére kiírt pályázatán is dicséretet nyert. A színdarabot műsorára tűzte a gyulai román tannyelvű gim- ' A hozzászólások után Vass názium és Nicolae Balcescu diákotthon művészeti együttesének I Mbert közreműködésével a me- színjátszó csoportja, s március végén ősbemutatón adja elő a gyulai ; ;yei közlekedési csoport vetítő- Erkel Ferenc járási művelődési házban. I gépével filmet vetítettek. Temyák Ferenc Termelőszövetkezetek figyelmébe! biztosítunk az olyan tsz-ek részére, melyek jóváhagyott üzemter- vükön felül sertéshizlalási szerződést vállalnak legkésőbb 1961. október 31-ig történő átadásra, meglévő sül- . dőállományukra. A jóváhagyott szerződés alapján minden darab szerződött sertés után 2 mázsa szemes abraktakarmányt kap a termelőszövetkezet kölcsön természetbeni visszaadásra vagy készpénzért. Részletes tájékoztatást a járási tanács mezőgazdasági osztálya és az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak. Békés megyei Allatforgaimi Vállalat (x) Közlekedési ankét Tótkomlóson
