Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-29 / 75. szám

2 MÉPÚJSÁG 1961. március 29., szerda A párt- és állami szervek feladatai a falun kialakult uj helyzetben J jj azánk mezőgazdasága az utóbbi években alapvető forradalmi átalakuláson ment át. Még néhány esztendővel ezelőtt mezőgazdaságunk döntően az egyéni magántulajdonon alapuló kisparcellás gazdálkodásra épült, s ma a termelőszövetkezeti moz­galom gyors ütemű fejlődése ered­ményeképpen mezőgazdaságunk alapját a szocialista nagyüzemi gazdálkodás képezi. Falun is ural­kodóvá váltak a szocialista terme­lési viszonyok. Tovább szilárdult és tartalma­sabbá vált a munkáshatalom alap­ját képező munkás-paraszt szövet­ség. Megteremtődött az egységes paraszti osztály kialakításának legalapvetőbb feltétele. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek hazánkban — kivéve az állami gazdaságokat — az egyéni gazdaságok egyesítése, a gazdák önkéntes társulása alapján jöttek létre. Az így létrejött terme­lőszövetkezetek — különösen a megalakulás első évében — még csak a kereteit képezik a szocia­lista nagyüzemeknek, s hogy ez a keret mielőbb szocialista tarta­lommal teljen meg, az uralmon lévő munkásosztálynak, a pártnak és az államnak sokoldalú politi­kai és gazdasági segítségére van szükség. Olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, mely erősíti A pa­rasztságban . a szövetkezés gondo­latát, nem sérti a közös gazda­ságok önállóságát, ösztönzőleg hat a terméseredmények növelésére, figyelembe veszi a háztáji gazda­ságok szerepét, jelentőségét, első­sorban az árutermelést illetően. p ártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A há­roméves tervben előírt feladato­kat, az ipari termelés növekedését illetően, a tervezettnek közel dup­lájára teljesítettük. A mezőgazda­sági termelés is 1—2 százalékkal túlhaladta a tervezett növekedést. Ez az eredmény bizonyítja, hogy megalapozott és teljesíthető a kongresszus azon irányelve, hogy a mezőgazdaságban — a sokak ál­tal vitatott kettős feladatot — a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésével egyidejű­leg kell növelni a mezőgazdaság, terméshozamait. ; A második ötéves terv során a! mezőgazdaságban az eddiginél • gyorsabban kell előrelépnünk, öt év alatt a mezőgazdaság termés­hozamait 32—34 százalékkal kell növelni. Ezen belül az árutermelés növelése útján el kell érni, hogy a mezőgazdasági exportunk mint­egy 60 százalékkal növekedjen. A mezőgazdaság jelenleg a nemzeti jövedelem előállításában 28—30 százalékkal vesz részt, ezen az arányon is szükséges változtatni. Fokozatosan el kell érni azt is, hogy a termésátlagok növelése, az állattenyésztés hozamainak növe­lése olyan növényi kultúrákból és állati termékekből tevődjön össze, melyek egyrészt megfelelnek a közös gazdaságok érdekeinek, de ugyanakkor beilleszkednek a szocialista népgazdaság terveibe, tehát a népgazdaság igényeit is kielégítik. Nem volna hasznos sem a termelőszövetkezeteknek, sem a népgazdaságnak, ha a ter­mésfelfutás olyan termékfélesé­gekből adódna, melyek a szükség­letet meghaladva értékesítési ne­hézségeket okozna, s így esetleg felhasználatlanul értéktelenné vál­na. Ezzel szemben más termé­keknél olyan ellátási nehézségek mutatkoznának, melyeket csak behozatal útján lehetne pótolni. Éppen ezért a megváltozott kö­rülmények messzemenő figyelem- bevételével arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaság, a nép­gazdaság egyéb ágaihoz ha­sonlóan, fokozatosan beilleszked­jen az egész népgazdaságot átfogó szocialista tervgazdálkodásba. pnnek a feladatnak követke­zetes végrehajtása sok kö­rülmény számításba vételét igényli. Az állami szektorok a népgazda­sági terveknek megfelelően, szigo­rúan meghatározott keretek kö­zött tevékenykednek. A terv elő­írásai ezen szektorok számára törvényerővel bírnak. Á termelő­eszközöket a népgazdaság bocsátja rendelkezésükre s a gazdálkodá­sukról részletes beszámolásra kö­telezettek. Merőben más a helyzet az egyé­ni gazdaságok társulása.útján lét­rejött termelőszövetkezeti gazda­ságoknál. Bár a termelés itt is szocialista termelési viszonyok alapján folyik, de a termelőesz­közök szűkebb közösség tulajdo­nában vannak, sőt a gazdálkodás tárgyát képező föld továbbra is egyéni tulajdonban marad. Ennek megfelelően a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek gazdálkodásuk módját, termelési terveiket, mun­kaszervezeteiket, a jövedelemel­osztást saját maguk alakítják ki az egész tagság bevonásával a közgyűléseken. Ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a termelőszövetkezetek en­nek alapján teljesen magukra hagyva, a népgazdaságtól elsza­kadva tevékenykedjenek. Ellen­kezőleg, éppen azt jelenti, hogy az állami, párt- és tömegszerve­zeteknek sokoldalú segítséget kell adni, hogy a termelőszövetkezeti tagok és a népgazdaság érdekei gazdálkodásuk kialakítása során találkozzanak. Az állami és párt­szerveknek e cél elérésénél nem a közvetlen irányítás, hanem a gazdálkodás helyes irányba való befolyásolása a feladatuk. XI ogy ez a befolyásolás ered- ményes legyen, annak egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az állami szervek, elsősorban a taná­csok, de mindazon állami termel­tető, felvásárló, értékesítő vállala­tok, akik kapcsolatban állnak a kö­zös gazdaságokkal, az új helyzet­nek megfelelően alakítsák ki munkájukat. A legsürgősebben szakítani kell a régebbi bürokra­tikus, mechanikus módszerekkel, arra kell törekedni, hogy e mód­szereket az őszinte elvtársi, baráti segítésen alapuló szocialista kap­csolatok váltsák fel. Tanácsi szerveink még 1—2 évvel ezelőtt is a termelőszövetkezetek mellett az egyéni gazdaságok tízezreivel foglalkoztak. Mun­kájuk ennek megfelelően szétap­rózódott volt és természetesen ez­zel együtt sok adminisztrációs pa­pírmunkát igényelt. Ilyen körül­mények között nem volt arra lehetőség, hogy a termelésnek a népgazdaság érdekeinek megfele­lő megszervezésénél minden egyes termelővel külön-külön foglalkoz­zanak. A befolyásolás úgy-ahogy írásbeli kiértesítéseken, esetleg dűlőfelelősök útján érvényesült. jyja, amikor az ország szántó­területének 90 százaléka ál­lami és közös gazdaságok kezelé­sében van, a termelés megszerve­zésére új lehetőségek teremtőd­tek meg. Ma a néhány évvel ezelőtti több százezer egyéni gazdaság he­lyén mindössze néhány ezer ter­melőszövetkezet gazdálkodik. így megteremtődött annak lehetősé­ge, hogy a termelés megszervezé­sénél tanácsi szerveink minden egyes termelési egység vezetősé­gével külön-külön részletekig me­nően is egyeztetni tudják a ter­melőszövetkezetek elképzeléseit a népgazdaság érdekeivel.' Különösen nagy jelentősége van ennek az egész gazdasági év leg­fontosabb tennivalóit összegező termelési tervek elkészítésénél. Azokon a helyeken, ahol a taná­csi szervek megfelelően figyelem­be véve a termelőszövetkezetek elképzeléseit, elvtársi-baráti vi­tában igyekeznek biztosítani a tervekben a közös érdekeket, az eredmény nem marad el. A taná­csi szerveknek ma már nagyobb körültekintéssel, alaposabb hozzá­értéssel és nem utolsósorban poli­tikai felelősségérzettel kell a gaz­dasági szervezőmunkát végezni. A termelőszövetkezeti gazdál­kodás jó kialakításához nagy segítséget nyújthatnak a termeltető, felvásárló, értékesítő szervek is. Ezen vállalatok dolgo­zóinak egy része korábban számos esetben a múlt társadalomból örö­költ, becsapáson alapuló tevé­kenységet folytatott. Éppen ezért tevékenységükkel szemben bizo­nyos fokú bizalmatlanság alakult ki helyenként. Ezt a megcsorbult bizalmat a vállalatok csak az ed­diginél jobb munkával tudják kiköszörülni. Arra kell törekedni, hogy a felvásárló apparátus tevé­kenysége a szocialista kereskede­lem követelményeinek megfelel­jen. A merev előírások közlése he­lyett a vállalatok dolgozói üljenek le a termelőszövetkezeti vezetők­kel, egyeztessék a vállalat és a gazdaság elképzeléseit, s az így kötött megállapodásoknak mind­két fél becsületesen tegyen eleget. A termelőszövetkezetek meg­szilárdításához, eredményes gaz­dálkodásukhoz jelentős segítséget tudnak adni a gépállomások. Szá­mos gépállomás már évek óta ke­resi, kutatja, milyen módon tud­ná jobban segíteni a területén mű­ködő közös gazdaságokat. Ezeken a helyeken a gépállomások a ter­melőszövetkezetek szemében nem­csak egyszerűen szolgáltató szer­vek, hanem a gazdaság legfőbb segítői. A gépállomások különösen eb­ben az esztendőben igen sokat se­gíthetnek abban, hogy a viszony­lag kevesebb vonóerő jobb ki­használásával, a kettős műszak bevezetésével a legfontosabb ta­vaszi munkák zökkenőmentesen legyenek elvégezve. 'T’ovább kell javítani a kap­csolatot olyan módon is, hogy a termelőszövetkezetekhez kihelyezett erőgépek megfelelően foglalkoztatva legyenek. Ne for­duljanak elő olyan esetek, hogy a Új fürdő épül Gyomán kihelyezett gépeket a gépállomás a termelőszövetkezetek értesítése nélkül egyszerűen más területre irányítja. A termelőszövetkezetek gazdál­kodásának további javítása szem­pontjából az sem közömbös, hogy hogyan alakul az egy terü­leten működő termelőszövetkezet és állami gazdaság viszonya. Itt is arra kell törekedni, hogy a köl­csönös segítés alapján jószom­szédi viszony alakuljon ki. Jó pél­dája ennek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Ez az állami gazdaság 12 környező termelőszövetkezetet patronál állandó jelleggel. Az állami gazdaság vezetői ezekben a termelőszövetkezetek­ben sok hasznos agro- és zootech- nikai eljárás ismertetésén és bevezetésén túl részt vesznek a gazdaságok minden fontosabb munkájában. Közvetlen segítséget adtak a munkaszervezéshez, a ter­melési tervek elkészítéséhez, stb. A munkacsúcsok idején saját erő- és munkagépeik egy részét is köl­csönözték. Az állami gazdaság legképzettebb dolgozói rendszere­sen politikai és szakmai tanfolya­mokat tartanak. A termelőszövetkezetek meg­szilárdítása szempontjából a gaz­dasági segítségadáson túl a leg­fontosabb a termelőszövetkezeti tagság állandó nevelése, szocialis­ta tudatának fokozása. ’yf annak olyan nézetek he­lyenként, hogy e feladatok megoldására egyedül a pártszerve, zetek hivatottak. Ügy gondolják eg. ss szervek, hogy a gazdasági szervezőmunka a politikai nevelő­munkától elválasztható valami. Elfelejtkeznek arról, hogy lehet bármilyen alapossággal kidolgo- gozott elképzelés vagy terv, az csak annyit ér, amennyit abból az emberek szívvel-lélekkel, egyet­értéssel végrehajtanak. Éppen ezért a termelőszövetkezeti tagság politikai nevelése éppen úgy a ta­nácsok, állami vállalatok és in­tézmények feladata, mint ahogy a pártszervezeteknek is feladata a politikai nevelőmunka mellett a gazdasági szervezőmunka irányí­tása és ellenőrzése. A termelőszövetkezetek meg­szilárdítása csak akkor lesz ered­ményes, ha politikai, gazdasági téren a párt, a tanács, a tömeg­szervezetek, a társadalom minden rétege, akiknek közük van a szo­cialista építéshez, összefog és ere­jét összpontosítva harcol, hogy fa­lun is valóban következetesen ér­vényesüljön a termelés és elosz­tás szocialista elve. Náfrádi Sándor az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa l Kennedy fa K0TO kérdéseire! tárgyalt tanácsadóival % Washington (MTI) Képünkön bemutatjuk az épülő gyomai fürdő főépületét. A termálfürdő építését 1959-ben kezdték meg és ebben az évben fejezik be. A községSe.7őrlési alapból eddia. 1 millió 400 ezer forintot fordítottak az építkezésre, (Az Ünnepnapok hétköznapok cíium fotópályázatunkra érkezett felvétel. Foto: Juhos Sándor.] Kennedy hétfőn délután — mi­előtt Gromikóval találkozott — a NATO kérdéseiről tárgyalt tanács­♦ adóival. A Fehér Házban megtar­♦ tott megbeszélésen részt vett ♦ Thomas Finletter, az Egyesült Ál­I lamoknak a NATO-hoz kiküldött nagykövete, Dean Acheson volt külügyminiszter, Chester Bowles - külügyminiszter-helyettes és Koh- i ler európai ügyekkel megbízott S külügyi államtitkár. (ADN—AFP)

Next

/
Thumbnails
Contents