Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-29 / 75. szám
2 MÉPÚJSÁG 1961. március 29., szerda A párt- és állami szervek feladatai a falun kialakult uj helyzetben J jj azánk mezőgazdasága az utóbbi években alapvető forradalmi átalakuláson ment át. Még néhány esztendővel ezelőtt mezőgazdaságunk döntően az egyéni magántulajdonon alapuló kisparcellás gazdálkodásra épült, s ma a termelőszövetkezeti mozgalom gyors ütemű fejlődése eredményeképpen mezőgazdaságunk alapját a szocialista nagyüzemi gazdálkodás képezi. Falun is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Tovább szilárdult és tartalmasabbá vált a munkáshatalom alapját képező munkás-paraszt szövetség. Megteremtődött az egységes paraszti osztály kialakításának legalapvetőbb feltétele. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek hazánkban — kivéve az állami gazdaságokat — az egyéni gazdaságok egyesítése, a gazdák önkéntes társulása alapján jöttek létre. Az így létrejött termelőszövetkezetek — különösen a megalakulás első évében — még csak a kereteit képezik a szocialista nagyüzemeknek, s hogy ez a keret mielőbb szocialista tartalommal teljen meg, az uralmon lévő munkásosztálynak, a pártnak és az államnak sokoldalú politikai és gazdasági segítségére van szükség. Olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, mely erősíti A parasztságban . a szövetkezés gondolatát, nem sérti a közös gazdaságok önállóságát, ösztönzőleg hat a terméseredmények növelésére, figyelembe veszi a háztáji gazdaságok szerepét, jelentőségét, elsősorban az árutermelést illetően. p ártunk gazdaságpolitikája helyesnek bizonyult. A hároméves tervben előírt feladatokat, az ipari termelés növekedését illetően, a tervezettnek közel duplájára teljesítettük. A mezőgazdasági termelés is 1—2 százalékkal túlhaladta a tervezett növekedést. Ez az eredmény bizonyítja, hogy megalapozott és teljesíthető a kongresszus azon irányelve, hogy a mezőgazdaságban — a sokak által vitatott kettős feladatot — a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésével egyidejűleg kell növelni a mezőgazdaság, terméshozamait. ; A második ötéves terv során a! mezőgazdaságban az eddiginél • gyorsabban kell előrelépnünk, öt év alatt a mezőgazdaság terméshozamait 32—34 százalékkal kell növelni. Ezen belül az árutermelés növelése útján el kell érni, hogy a mezőgazdasági exportunk mintegy 60 százalékkal növekedjen. A mezőgazdaság jelenleg a nemzeti jövedelem előállításában 28—30 százalékkal vesz részt, ezen az arányon is szükséges változtatni. Fokozatosan el kell érni azt is, hogy a termésátlagok növelése, az állattenyésztés hozamainak növelése olyan növényi kultúrákból és állati termékekből tevődjön össze, melyek egyrészt megfelelnek a közös gazdaságok érdekeinek, de ugyanakkor beilleszkednek a szocialista népgazdaság terveibe, tehát a népgazdaság igényeit is kielégítik. Nem volna hasznos sem a termelőszövetkezeteknek, sem a népgazdaságnak, ha a termésfelfutás olyan termékféleségekből adódna, melyek a szükségletet meghaladva értékesítési nehézségeket okozna, s így esetleg felhasználatlanul értéktelenné válna. Ezzel szemben más termékeknél olyan ellátási nehézségek mutatkoznának, melyeket csak behozatal útján lehetne pótolni. Éppen ezért a megváltozott körülmények messzemenő figyelem- bevételével arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaság, a népgazdaság egyéb ágaihoz hasonlóan, fokozatosan beilleszkedjen az egész népgazdaságot átfogó szocialista tervgazdálkodásba. pnnek a feladatnak következetes végrehajtása sok körülmény számításba vételét igényli. Az állami szektorok a népgazdasági terveknek megfelelően, szigorúan meghatározott keretek között tevékenykednek. A terv előírásai ezen szektorok számára törvényerővel bírnak. Á termelőeszközöket a népgazdaság bocsátja rendelkezésükre s a gazdálkodásukról részletes beszámolásra kötelezettek. Merőben más a helyzet az egyéni gazdaságok társulása.útján létrejött termelőszövetkezeti gazdaságoknál. Bár a termelés itt is szocialista termelési viszonyok alapján folyik, de a termelőeszközök szűkebb közösség tulajdonában vannak, sőt a gazdálkodás tárgyát képező föld továbbra is egyéni tulajdonban marad. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásuk módját, termelési terveiket, munkaszervezeteiket, a jövedelemelosztást saját maguk alakítják ki az egész tagság bevonásával a közgyűléseken. Ez azonban nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy a termelőszövetkezetek ennek alapján teljesen magukra hagyva, a népgazdaságtól elszakadva tevékenykedjenek. Ellenkezőleg, éppen azt jelenti, hogy az állami, párt- és tömegszervezeteknek sokoldalú segítséget kell adni, hogy a termelőszövetkezeti tagok és a népgazdaság érdekei gazdálkodásuk kialakítása során találkozzanak. Az állami és pártszerveknek e cél elérésénél nem a közvetlen irányítás, hanem a gazdálkodás helyes irányba való befolyásolása a feladatuk. XI ogy ez a befolyásolás ered- ményes legyen, annak egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az állami szervek, elsősorban a tanácsok, de mindazon állami termeltető, felvásárló, értékesítő vállalatok, akik kapcsolatban állnak a közös gazdaságokkal, az új helyzetnek megfelelően alakítsák ki munkájukat. A legsürgősebben szakítani kell a régebbi bürokratikus, mechanikus módszerekkel, arra kell törekedni, hogy e módszereket az őszinte elvtársi, baráti segítésen alapuló szocialista kapcsolatok váltsák fel. Tanácsi szerveink még 1—2 évvel ezelőtt is a termelőszövetkezetek mellett az egyéni gazdaságok tízezreivel foglalkoztak. Munkájuk ennek megfelelően szétaprózódott volt és természetesen ezzel együtt sok adminisztrációs papírmunkát igényelt. Ilyen körülmények között nem volt arra lehetőség, hogy a termelésnek a népgazdaság érdekeinek megfelelő megszervezésénél minden egyes termelővel külön-külön foglalkozzanak. A befolyásolás úgy-ahogy írásbeli kiértesítéseken, esetleg dűlőfelelősök útján érvényesült. jyja, amikor az ország szántóterületének 90 százaléka állami és közös gazdaságok kezelésében van, a termelés megszervezésére új lehetőségek teremtődtek meg. Ma a néhány évvel ezelőtti több százezer egyéni gazdaság helyén mindössze néhány ezer termelőszövetkezet gazdálkodik. így megteremtődött annak lehetősége, hogy a termelés megszervezésénél tanácsi szerveink minden egyes termelési egység vezetőségével külön-külön részletekig menően is egyeztetni tudják a termelőszövetkezetek elképzeléseit a népgazdaság érdekeivel.' Különösen nagy jelentősége van ennek az egész gazdasági év legfontosabb tennivalóit összegező termelési tervek elkészítésénél. Azokon a helyeken, ahol a tanácsi szervek megfelelően figyelembe véve a termelőszövetkezetek elképzeléseit, elvtársi-baráti vitában igyekeznek biztosítani a tervekben a közös érdekeket, az eredmény nem marad el. A tanácsi szerveknek ma már nagyobb körültekintéssel, alaposabb hozzáértéssel és nem utolsósorban politikai felelősségérzettel kell a gazdasági szervezőmunkát végezni. A termelőszövetkezeti gazdálkodás jó kialakításához nagy segítséget nyújthatnak a termeltető, felvásárló, értékesítő szervek is. Ezen vállalatok dolgozóinak egy része korábban számos esetben a múlt társadalomból örökölt, becsapáson alapuló tevékenységet folytatott. Éppen ezért tevékenységükkel szemben bizonyos fokú bizalmatlanság alakult ki helyenként. Ezt a megcsorbult bizalmat a vállalatok csak az eddiginél jobb munkával tudják kiköszörülni. Arra kell törekedni, hogy a felvásárló apparátus tevékenysége a szocialista kereskedelem követelményeinek megfeleljen. A merev előírások közlése helyett a vállalatok dolgozói üljenek le a termelőszövetkezeti vezetőkkel, egyeztessék a vállalat és a gazdaság elképzeléseit, s az így kötött megállapodásoknak mindkét fél becsületesen tegyen eleget. A termelőszövetkezetek megszilárdításához, eredményes gazdálkodásukhoz jelentős segítséget tudnak adni a gépállomások. Számos gépállomás már évek óta keresi, kutatja, milyen módon tudná jobban segíteni a területén működő közös gazdaságokat. Ezeken a helyeken a gépállomások a termelőszövetkezetek szemében nemcsak egyszerűen szolgáltató szervek, hanem a gazdaság legfőbb segítői. A gépállomások különösen ebben az esztendőben igen sokat segíthetnek abban, hogy a viszonylag kevesebb vonóerő jobb kihasználásával, a kettős műszak bevezetésével a legfontosabb tavaszi munkák zökkenőmentesen legyenek elvégezve. 'T’ovább kell javítani a kapcsolatot olyan módon is, hogy a termelőszövetkezetekhez kihelyezett erőgépek megfelelően foglalkoztatva legyenek. Ne forduljanak elő olyan esetek, hogy a Új fürdő épül Gyomán kihelyezett gépeket a gépállomás a termelőszövetkezetek értesítése nélkül egyszerűen más területre irányítja. A termelőszövetkezetek gazdálkodásának további javítása szempontjából az sem közömbös, hogy hogyan alakul az egy területen működő termelőszövetkezet és állami gazdaság viszonya. Itt is arra kell törekedni, hogy a kölcsönös segítés alapján jószomszédi viszony alakuljon ki. Jó példája ennek a Mezőhegyesi Állami Gazdaság. Ez az állami gazdaság 12 környező termelőszövetkezetet patronál állandó jelleggel. Az állami gazdaság vezetői ezekben a termelőszövetkezetekben sok hasznos agro- és zootech- nikai eljárás ismertetésén és bevezetésén túl részt vesznek a gazdaságok minden fontosabb munkájában. Közvetlen segítséget adtak a munkaszervezéshez, a termelési tervek elkészítéséhez, stb. A munkacsúcsok idején saját erő- és munkagépeik egy részét is kölcsönözték. Az állami gazdaság legképzettebb dolgozói rendszeresen politikai és szakmai tanfolyamokat tartanak. A termelőszövetkezetek megszilárdítása szempontjából a gazdasági segítségadáson túl a legfontosabb a termelőszövetkezeti tagság állandó nevelése, szocialista tudatának fokozása. ’yf annak olyan nézetek helyenként, hogy e feladatok megoldására egyedül a pártszerve, zetek hivatottak. Ügy gondolják eg. ss szervek, hogy a gazdasági szervezőmunka a politikai nevelőmunkától elválasztható valami. Elfelejtkeznek arról, hogy lehet bármilyen alapossággal kidolgo- gozott elképzelés vagy terv, az csak annyit ér, amennyit abból az emberek szívvel-lélekkel, egyetértéssel végrehajtanak. Éppen ezért a termelőszövetkezeti tagság politikai nevelése éppen úgy a tanácsok, állami vállalatok és intézmények feladata, mint ahogy a pártszervezeteknek is feladata a politikai nevelőmunka mellett a gazdasági szervezőmunka irányítása és ellenőrzése. A termelőszövetkezetek megszilárdítása csak akkor lesz eredményes, ha politikai, gazdasági téren a párt, a tanács, a tömegszervezetek, a társadalom minden rétege, akiknek közük van a szocialista építéshez, összefog és erejét összpontosítva harcol, hogy falun is valóban következetesen érvényesüljön a termelés és elosztás szocialista elve. Náfrádi Sándor az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa l Kennedy fa K0TO kérdéseire! tárgyalt tanácsadóival % Washington (MTI) Képünkön bemutatjuk az épülő gyomai fürdő főépületét. A termálfürdő építését 1959-ben kezdték meg és ebben az évben fejezik be. A községSe.7őrlési alapból eddia. 1 millió 400 ezer forintot fordítottak az építkezésre, (Az Ünnepnapok hétköznapok cíium fotópályázatunkra érkezett felvétel. Foto: Juhos Sándor.] Kennedy hétfőn délután — mielőtt Gromikóval találkozott — a NATO kérdéseiről tárgyalt tanács♦ adóival. A Fehér Házban megtar♦ tott megbeszélésen részt vett ♦ Thomas Finletter, az Egyesült ÁlI lamoknak a NATO-hoz kiküldött nagykövete, Dean Acheson volt külügyminiszter, Chester Bowles - külügyminiszter-helyettes és Koh- i ler európai ügyekkel megbízott S külügyi államtitkár. (ADN—AFP)
