Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-29 / 75. szám
1961. március 29., szerda NÉPÚJSÁg 3 i Visesfási specialisták _____________________________________________________r «>»/ Színvona las női fodrász továbbképző tanfolyamot rendeztek Békéscsabán Specialisták? Igen, azok. Specialisták, de nem a szó tudományos értelmezésével, hanem a mindennapi élet munkahőstetteivel. Merésznek tűnik talán a munkahőstett? Ezt a szót ne az újságíró magyarázza meg, hanem a Balogh Mátyások és a Fekete Annák tette. De nézzük csak, mi is történt ezen a tavaszon Tarhos községben, a Vizesfási Állami Gazdaságban. A korábbi évek gyakorlatához viszonyítva beszélhetünk-e itt valamilyen csodálatos fordulatról? Nem. Nem egy fordulat eredménye az, ami ma Vizesfáson van, hanem egy olyan folyamatos fejlődésé, mint a gyermek férfivá válásáé. Mondhatnánk úgy is, a vizesfási gazdaság dolgozói megemberelték magukat. Miben jut ez kifejezésre? Ma az ehhez hasonló kérdésre már ebben a gazdaságban is egyből megtalálják a megfelelő választ. A szerelőműhely dolgozóit me- gyeszerte, sőt talán országosan is az teszi ismertté, hogy a lánctalTurbucz Ferenc hegesztő pás traktorok kocsi szerkezetét is megjavítják. Nem arról van szó, hogy ezt a munkát máshol az itt tapasztalt buzgalommal csinálják, mert a megyét járva elmondhatom, talán az egyedüli gépműhely, ahol a kocsiszerkezet felújításával találkozni lehet. Ez a felújítás Vizesfáson olyan értelmet kapott: ha törik, ha szakad, a három tönkrement traktort a tavaszi munkák dandárjáig meg kell javítani. Szombat délután, vasárnap, vagy a késő éjszakába nyúló munkaidő vállalása arról tanúskodik, hogy Turbucz Ferenc és Ungvári László hegesztők, Ko- párdi Imre esztergályos és Kereki Ferenc szerelő társaival együtt nem fárad hiába. A megkopott alkatrészeket felhegesztik, újraszabályozzák és csapágyazzák, s ösz- szeszerelés után útbaindítják a kijavított traktort a szántóföldre, hogy a termelési érték növelését, a jövedelmező gazdálkodást elősegítse. Ebben a gazdaságban most honosodik meg egy újfajta számolási mód. Ki mennyit ad terven felül az önköltség csökkentéséhez, természetesen saját munkájával. Az újítások és az ésszerűsítő ;ek birodalma lett Vizesfásból. Turbucz a hegesztési munkákra tervezett költségből az energia jobb, ésszerűbb felhasználásával, egyes igényesebb alkatrészek felújításával, 20 ezer forintot akar megtakar ítani. Ezt az összeget 10 ezer forinttal még megtoldja, mint aratógépszerelő. Ö egyedül, számítva a műszaki gárda további segítségére, 30 ezer forint költségBalogh Mátyás főgépész és Kereki Ferenc szereié megtakarítást vállalt. Kereki Ferenc a Diesel-adagolók javításával 10 ezer, s a kollektíva a lánctalpas traktorok kocsiszerkezetének javításával 30 ezer forint megtakarítását tervezi. Takács Mihály energetikus 160 ezer forint költségcsökkentést vállalt a villamos áram felhasználásának cél- és okszerűbb szervezésével. Ezen túl saját tervei alapján most készíti és május 1-re üzembe helyezi a gazdaság villamosenergia központi kapcsolótábláját. A félmillió forintot követelő beruházást 100 ezer forintból valósítja meg. t A rejtett tartalékok feltárása a gépműhelyben jó ütemben halad. Vajon a gazdaság többi üzemágában a traktorosok vagy az állat- tenyésztés dolgozói között találhatók-e hasonló önköltségcsökkentő mozgalmak? Nem kell messzire menni. Kiss József maulwurfos a leendő kukoricatáblák vegyszerezése során vállalta: a gépet kiszolgáló fogat __ ne m veszi igénybe. Kiszolgálja önmagát, ugyanakkor a gép teljesítménye nem csökken. Azóta már kiszámolták: ebben a munRábai András göbölyös kában napi 150 forintos megtaka rítást ért el. Rábai András és Bimbó Ferenc hízómarha-gondozók 66 ezer forint terven felüli bevételt vállaltak hízómarhából. Kereken 30 mázsa marhahússal adnak többet a hízómarhák részére betervezett takarmánymennyiségből a pontosabb és a szakszerűbb munka révén. A mesterséges borjúnevelő két nődolgozója: Papp Jánosné és Fekete Anna, a tervezett 14 ezer forint üzemági nyereség helyett 31 ezer forint elérését vállalták. A listát, hogy ki mit ajánlott fel az idei gazdálkodási tervek teljesítésére, illetve túlteljesítésére, sorolhatnánk tovább. Kiss JóFekete Anna borjúgondozó zsef, Rábai András, Fekete Anna elgondolása az új, az ésszerű munkamódszer megvalósítására nem olyan ritka, mint a fehér holló. A munkában való helytállás Vizesfáson is mindennapi valósággá vált, s olyan tetté, amelyet csak a szakma tökéletes ismerői, specialisták tehetnek. Dupsi Károly A KIOSZ megyei titkársága február 13-tól március 20-ig színvonalas, eredményes női fodrász szakmai továbbképző tanfolyamot tartott Békéscsabán. Ezen a megye városaiból és községeiből 22 hallgató vett részt. A tanfolyamnak az volt a célja, hogy a vidéki, főleg a kis falvakban dolgozó fodrászok tovább gyarapítsák szakmai ismereteiket, közelebb kerüljenek ezzel is a fővároshoz. A tanfolyam előadója Arany Ferenc budapesti kiváló szaktudású fodrász-kisiparos volt, akitől a hallgatók értékes útmutatást, gyakorlati tapasztalatot kaptak munkájukhoz. A gyakorlati órákon valamennyien tevékenyen kivették részüket a különböző, új fazonú frizurák készítéséből. Az egyik legszorgalmasabb hallgató Silló Mihályné békéscsabai fodrász-kisiparos volt. Meddig csúfítják még a földeket lábon álló kukoricaszárak? Kukorica-vetéseinkben évek óta szinte felmérhetetlen sok kárt okoz a molylepke, de most az eddiginél is nagyobb kártételnek lesz kitéve a kukorica. Nem vészjóslat ez. Van ugyan rendelet rá, hogy április végéig el kell tüzelni vagy leföldelni a kukoricaszár- maradványokat, de ennek a rendeletnek elég kevés helyen szereznek érvényt a községi tanácsok. . A tanyák és a falusi házak udvarán rengeteg kukoricaszár tornyosul egész évben, csak úgy rajzik belőlük a sok molylepke. S az udvarokban lévő kukoricaszár mellett az idén növeli a molylepke-veszélyt az, hogy a földeken is sok kukoricaszár maradt. Helyenként még egész nagy táblákban áll lábon a szár, úgy virítanak a tavalyi rendkívüli esős őszt idézve — amit tegyünk hozzá, jó adag rossz munkaszervezés is súlyosbított —, mintha a kukorica évelő növénnyé lépett volna elő. A termelőszövetkezetek arra hivatkoznak, hogy kevés a ] munkaerő, meg hogy nem ér any- j nyit a szár, amennyibe a betakarítása kerül. Akármennyit ér is, nem maradhat kinn a földön, a szövetkezeti gazdaságok csúfjára sem, de a molylepke szaporodásának veszélye miatt sem. Járva- silózógépekkel, kézi sarlóval vagy mint ahogyan tavaly Csorváson csinálták, megerősített lóvonta- tású aratógéppel betakaríthatták volna már a békési, a sarkadi és a többi járásban is a kukoricaszárakat. Ha eddig nem tették meg, most már itt a legfőbb ideje, hogy betakarítsák, de semmi esetre sem úgy, mint ahogyan a csárdaszállási gazdaságban, ahol egy 80 holdas táblán megpróbálták leszántani a lábon álló szárat. Mondani sem kell, nagyon ronda a szántás, nehéz az elmunkálása, bevetése, és a földből kilátszó sok szárból akadálytalanul rajozhat ki a molylepke. Mindenféle szempontból jobb a kukoricaszárat levágni, s vagy összeszecskázva alászántani, vagy pedig kupacokba dobva elégetni a földön. S nemcsak a földeken, hanem az udvarokban, majorokban lévő kukoricaszárat is el kell égetni a molykártétel csökkentése miatt — minél előbb. ■m Vf szalon tai furcsaságok Kétszer eladott főid, és akik házhely nélkül maradtak Öosszú története van annak j tói kisajátított akkora föidterüa históriának, amelyet ezekben a napokban bogoz a községi tanács Újszalontán. Még 1945-ben a földosztó bizottság a község belterületének kialakításához több középparaszttól és kulák80 ezer forint forgalom első napon A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat március 22-én megnyílt orosházi Gyermekruházati Boltjában az első nap több mint 600-an vásároltak különböző gyermekholmit. A forgalom meghaladta a 80 ezer forintot. Sokan eljöttek a környékbeli községekből is, hogy itt szerezzék be gyermekük részére tavaszra a cipőt, ruhát és más árut. A vásárlóközönség igen nagy elismeréssel beszél a bolt ízléses és korszerű berendezéséről, az udvarias és gyors kiszolgálásról, valamint a nagy választékról. Ismét megnyitja kapuját a debreceni Mezőgazdasági Akadémia A debreceni Mezőgazdasági Akadémia nappali tagozatára ismét jelentkezhetnek a most érettségiző középiskolai tanulók vagy a régebben érettségizettek, továbbá középiskolák esti vagy levelező tagozatain ez évben érettségizők. Korhatár 17—30 év. A középiskolások és az 1958— 59 és 1959—60 tanévben érettségizettek április hó 10-ig a jelenzettek a akadémia igazgatóságánál jelentkezhetnek. (Debrecen, II., Böszörményi ú' 104.) Felvételnél előnyben részesülnek azok a fiatalok, akik érettségi után egy vagy több évig már dolgoztak. A három évnél nem régebben \ é ízeiteket szükséges nyomtatvánnyal a középiskola látja el, a légi, illetve a volt középiskola, régebben végzetteknek ielentke- igazgatójának küldhetik be kérel- zési ívet és tájékoztatást az akármiket. Az ennél régebben vég-1 démia igazgatósága ad. letet, amelyből több mint 110 darab 600 négyszögöles telket lehet kiszabni. Azokat a parasztokat, akiknek jövedelme nem haladta meg a 350 aranykorona értéket, kártalanították. Az akkori földrendezést nem vezették át a telekkönyveken, így történt, hogy Kenéz Sándor és még néhány társa a kisajátított területet újból és újból eladta. Mivel a telekkönyvön a változást nem vezették át, a már korábban igénybe vett házhelyek átírását — helyi ismeret hiányában — a telekkönyvi hivatal megtette. Az egész dolgot tetőzi az a tény, hogy a helyi szervek még írást is adtak Kenézéknek arról, hogy az eladott föld nem képez állami tulajdont. A szabálytalanságra végül 1959-ben jöttek rá a megyei tanács igazgatási osztályának figyelmeztetésére, amikor újabb házhelyeket akartak osztani a községben. A régi házhelyeket az új telektulajdonosok birtokba vették, de innen a földüzérek őket csakhamar elmarták, és a kártalanítás ellenére még ma is görcsösen ragaszkodnak az elkövetett törvénysértés tör- vényesítéséhez. Ezek után csupán az a kérdés, a helyi és a járási szervek meddig tűrik a házhelyek újabb birtokbavételének huzavonáját? —sik.
