Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-25 / 72. szám
19A1. március 25., szombat NÉPÚJSÁG 3 ; .í ■ Ez itt 0 csuknem 3 mázsás Dávid most is támadásra készül. Nen tetszik neki az sem, hogy lefény képezik. Varsandór Ferenc gondo zó nagyon „haragszik” rá, mert i napokban úgy a sarokba szorítot ta, hogy csak nehezen tudott meg menekülni. Dávid nem a neki ki jelölt boxot foglalta el délután pihenőjéül, és ugyancsak felmér gelte magát, amikor „megkérték” hogy foglalja el a saját reziden fiáját. A fényképezőgép előtt: Dávid és társai Megyei ankétot szerveznek a kukoricatermesztésrol A párt megyei bizottsága mellett működő növénytermesztési szakbizottság április első felében kukoricatermesztési ankétot szervez Békéscsabán. A szakbizottság tagjai közül Varga István, a Me- zőhegyesi Állami Gazdaság kukoricatermesztő specialistája ismerteti azokat a hasznos tapasztalatokat, amelyeket Mezőhegyesen a hibridkukorica-vetőmag, a kukorica és a silókukorica termesztésében szereztek. Az ankéton több kukoricatermesztési munkamódszert is felvetnek és megvitatják: milyen feladatok hárulnak termelőszövetkezeteinkre, állami gazdaságainkra a kukorica és a silókukorica-termesztés színvonalának növelésében. 30 éve nem tapasztalt rekord tojásforgalom a vidéki piacokon J6 híre van a kovácsházi Oj Alkotmány Tsz-nek úgyis, hogy remek sertésállományt mondhatnak magukénak. A hír igaz! És az is igaz, hogy egyre új módszereket kutatnak és találnak. Csak egyet említünk: a 104 férőhelyes fiaztatóba rövidesen hevezetik a villanyáramot, és hősugárzó berendezést szerelnek fel, hogy télen-nyáron egyforma meleget biztosíthassanak a kismalacok számára, A napokban jártunk náluk, és fotóriporterünk néhány képben olvasóinknak is bemutatja a hírneves sertéstelepet. A húsvét előtt* napokban felfrissült, megváltozott a piacok szó. kásos téli arculata a megye városaiban, falvaiban. A tej, tejtermék, szárazbab, borsó, burgonya, és egyéb téli eledelen kívül vitamindús zöldségféléket: retket, salátát is árulnak. Pirosra füstölt, gömbölyű sonkák „kínálgatják magukat” a háziasszonyok kosaraiból, és szinte messzire fehérük a piac a sok tojástól. A Békéshez tartozó rosszerdei tanyavilágban például egy délelőtt 17 ezer tojást vett át a földművesszövetkezeti felvásárló. A békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat egyik gépkocsija egyetlen piaci napon öt termelőszövetkezeti községben 100 ezer friss tojást vásárolt fel. Kolozsi Kálmán felvásárló kijelentette: „30 éve dolgozom ebben a szakmában, de napi 60 ezernél nagyobb tételre nem emlékszem.” Új belvízlevezetö csatornákat építenek Kdtegyánban A mindössze 3 éves kötegyáni belvízlevezetö társulat már eddig is igen alapos munkát fejtett ki a község határának vízrendezésében. Jelenleg két termelőszövetkezetet és 21 egyénileg gazdálkodót egyesít a belvízlevezető társulat, s 7450 hold földet mentesít a káros belvizektől. Ezldúig 25 kilométer hosszú csatornahálózatot építettek. Az érdekeltségi tagok támogatásával — amely minden hold szántó után 10, a legelő után pedig 5 forint — az idén újabb csatornákat építenek. Megépül többek között a Táncsics Tsz területén a hosz- szúsori dűlőben egy 800 méter hosszúságú, 19 ezer forint beruházást igénylő csatorna. A Vörös Csillag Tsz területén a Csókás dűlőben szintén új csatorna épül, több vízlevezető csatornát pedig felújítanak. Ilyen felújítást végeznek a csókás! határrészen, Csipkés és a Fiter dűlőben. A csatornaépítési munkákat a községi tanács és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság 75 ezer forinttal támogatja. Megnyílt Orosházán Dózsa György tér 2. alatt (gimnázium mellett) a gyermekruházati bolt Nagy választékban gyermek, fiú és lányka ruha, kabát, fehérnemű, kötöttáru — bébi-kelengye. Bébi-kelengyeutalványt beváltunk! (x) r>r/// á tavasz r>r//t a szép Nagykamasz öltöny 13-16 éves korig sportszövetből 270—440 Ft-ig kamgarn szövetből 360—700 Ft-ig tweed zakó 290 — 350 Ft-ig kamgarn pantalló 150—220 Ft-ig Jrxci l WFmog " kész Az ötven méter hosszú kocaszál- ast az elmúlt év őszén kezdték építeni. Kívülről még el sem készült, dé már a kocák kényelmes szállást találtak benne. A tsz saját erőből építette az erős téglaalapozású épületet. Igaz, hogy cserép nem került a tetejére, de a tsz-gazdák azt mondják, .hogy ez így nagyon megfelelő, mert télen meleg, nyáron meg jó hűvöst ad. val beszélgettem a munkámról. Őszinte bizalommal volt hozzám, s ez nagyon jól esett. Abban állapodtunk meg, hogy szerdán fogak előadást és vitaestet tartani a tsz tagságának a pecei kultúrteremben. Addig továbbra is egyéni beszélgetést folytatok az emberekkel, vagy kisebb csoportokkal, ahol éppen csak alkalom nyílik rá... Kezdtem hinni, hogy az ilyen beszélgetés nem haszontalanul töltött idő. így ismerhettem csak meg a problémákat és lassan-las- san egyre teljesebb kép kezdett kialakulni bennem a tsz-ek munkájáról. A muronyi termelőszövetkezetek jobbak az átlagosnál. Mutatta ezt a zárszámadás is. A Rákóczi Tsz 43 forintot osztott, de a másik két tsz is jóval 30 fölött, örömmel tapasztaltam a faluban, hogy az emberek mindenütt — a tanácsnál, az iskolában, az állami gazdaságban — sokat beszéltek az egyik vagy másik tsz problémáiról, eredményeiről, az egyesülésről. Mint sajat ügyükről beszéltek, pedig nem is tartoztak egyik tszbe sem. Ez az őszinte érdeklődés, ez az odaadó törődés új vonás a falu életében, a szocialista közösséggé váló falu új arca. íme, a példa, hogy a megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok lassan változást hoznak az emberek tudatában is — a közösnek a szeretetét, megbecsülését. HÉTFŐN az elnök Is kint volt. De a beszéd sehogy sem akart megindulni közöttünk. Éppen újságot olvastam, amikor nyugodt, megfontolt, kissé lassan tagolt hangon hozzámfordult: — Mi a véleménye az új brazil kormányról? És ezzel megtört a jég, olvadni kezdett. Sokáig beszélgettünk meg-megszakításokkai, de őszintén, feloldódva. Kálmán András bácsi, a tsz raktárosa — apám egykori munkatársa — aggódó figyelemmel hallgatta beszélgetésünket. S mielőtt távozott, bátorí- tón rám mosolygot és csak ennyit, szólt: — Jól van, Sanyi. Ezen az estén az elégedettség boldogító érzésével szálltam vonatra. GULYÁS SÁNDOR (Folytatjuk) Hagymát duggattak a méhkeréki asszonyok Amióta Méhkerék termelőszö- , vetkezeti község lett, azóta a falu I asszonyai egyre aktívabban kapcsolódnak be a szövetkezeti gazdaság munkáiba. Szerdán és az azt megelőző napokban 140—150 asz- szony dolgozott a határban. A hagymaduggatás idejére külön munkacsapatokat alkottak, s nem egy tsz-tag, mint Patka Já- nosné is két unokáját is magával vitte kora tavaszi munkákba. Gyönyörűek a kocák a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz I. számú üzemegységében. Napközben a szabadban napfürdőznek, legelésznek. Ebben az egy üzemegységben 220 koca van. Sajnos, a brucellózis megbetegedés ezt az üzemegységet sem kerülte el. A 220 kocából 80 most is orvosi kezelés alatt áll.
