Békés Megyei Népújság, 1961. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1961-03-24 / 71. szám
1961. március 24., péntek NÉP ÚJ SÄG 3 „Ezen a vidéken soha nem érni ki a faluból“ Győr megyei képviselők látogatása megyénkben Régvárt. kedves vendégek érkeztek a napokban Békéscsabára: Győr megyei országgyűlési képviselők viszonozták a Békés megyeiek őszi látogatását. A megye helyzetéről, a termelőszövetkezeti mozgalom eredményeiről, a tavaszi munkákról, az építkezésekről és egyéb fontos dologról Klaukó Mátyás, a megyei pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő és Lasz- li Pál megyei tanács vb.-elnök- helyettes tájékoztatta az érdeklődőket. Az ország első termelőszövetkezeti megyéjének képviselői ezután ellátogattak a kondorosi Dolgozók Termelőszövetkezetbe, ahol örömmel fogadták a sok tapasztalattal rendelkező képviselőket. Meghallgatták a főagronómus tájékoztatóját, s kimentek a határba, hogy helyszínen lássák: hogyan dolgozik a számukra ismeretlen tanyavilágban élő szövetkezeti parasztság. Mindenekelőtt a kertészetet A Békési Építőipari ütsz a lakosság szolgálatában végez: helyben és vidéken áj lakóház építést, alakítást, tatarozást, ablak-ajtó készítést, üvegezést, OTP- kölcsönös munkákat, temetői sírkereszt és sírholt építést, kerítés javítást; építést, padozat készítést, szobafestést, mázolást, villanyszerelő munkáit és mindennemű bádogos munkákat, címfestést. Aratnik jutányosaik és kedvezőek. Keresse fel bizalommal szövetkezetünk irodáját, Békés, Jantyik utca 5. szám. 139 gyaloglás után végre megérkeztünk a tanyaközpontba. Pocsai Sándor bácsi volt az első ember, akivel hosszabban beszélgettem. A bőbeszédű éjjeliőr előbb viccekkel traktált, de aztán komolyra fordítottuk a szót. Hangjából őszinte elégedettség sugárzott. Az egész nap ismerkedéssel telt el. Bár sem az elnökkel, sem a párttitkárral nem sikerült az első két nap találkoznom, de a tsz- tagsággal annál többet. Barátságosan, nem titkolt érdeklődéssel fogadtak. Örültem neki. A raktárban, a kovácsműhelyben, a „kosárfonók” szobájában, az irodában — mindenütt adódott lehetőség a beszélgetésre. Még morzsolni is segítettem egy kicsit, négy embernek. Jó néven vették tőlem. S bátran beszéltek problémáikról. • Az embereket általában a három muronyi tsz egyesülése foglalkoztatta. A tagság kérte, önként, saját elhatározásból. Egyszerű szavakkal mondták ugyanazt: — Egyesülünk, hogy többet termelhessünk. így nekünk is jobb lesz, több jut mindenből. Nem, ezt nem a vezetőségtől hallottam, a tagok mondták. nézték meg, ahol 30 hollandi ágyban és sok melegágy! ablak alatt tízezrével zöldellnek a káposzta-, karalábé- karfiol- és egyéb palánták. Érdekesnek találták, hogy az ősszel, szalmaszigetelésű ágyakba vetett és később szétültetett palánták sokkal szebek. erősebbek, mint a télen trágyával készített, melegágyakba vetett palánták. Aprólékosan érdeklődtek a csőkutas öntözés módja és eredménye iránt. Megnéztek egy brigádszállást, egy istállót, két tehénistállót és a sertéstenyészetet. Egyöntetű vélemény volt, hogy a kondorosi Dolgozók Tsz tagjai nagyon szeretik a rendet, a tisztaságot, ami fél siker egy nagyüzemi gazdaságban. Szépnek, gondozottnak találták a határt, a dűlőutakat, a pár éve elültetett gyümölcsfacsemetéket és a mezővédő erdősávokat. Ezután Szarvasra, az Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézetbe mentek. Egy ősz hajú, nyugdíjas öreg harcos, a csornai járás képviselője minduntalan megkérdezte a piroscserepes házak láttán: „Most hol vagyunk? Ez falu, vagy tanyavi- lág?” — Később megjegyezte: „Ezen a vidéken soha nem érni ki a faluból.” Aztán az iránt kezdett érdeklődni, hogy a tanyavilág előnyeit mennyire használják ki baromfitenyésztésre. Az ÖRKIben Kovács Gábor, az intézet igazgatója tájékoztatta a vendégeket az elmúlt évek eredményeiről, a tervekről. Itt főleg az öntözés módjai, a szálas- és ab- raktakarmány-termesztés és a különböző kísérletek eredményei iránt volt nagy az érdeklődés. A délutáni órákban hosszú sétát tettek a szarvasi arborétumban, ahol a felejthetetlen látványosságon kívül Alföldön szokatlan friss levegő fogadja az érkezőt. A Győr megyei képviselők ellátogattak még a gyulai húsüzembe, a Békéscsabai Kötöttárugyárba és a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetbe. Búcsúzóul elmondották, hogy örömmel jöttek a Viharsarokba. Ünnepi taggyűlésen veszik át a KISZ kongresszusi versenyének jutalmát a csabai téglagyár fiataljai Tavaly a KISZ kongresszusának tiszteletére kezdeményezett mun- kaversen yben a Békéscsabai Téglagyár kiszesei is részt vettek. Az értékelés szerint a csabai üzem fiataljai az építő- és építőanyag- ipari vállalatok és gyárak versenyében a harmadik helyen végeztek. Ebből az alkalomból vasárnap délelőtt a gyár művelődési otthonának kistermében ünnepi KISZ-taggyűlést tartanak. Podma- niczky Pál, a gyár KlSZ-bizottságának titkára mond beszámolót, amelyben a múlt esztendei versenymozgalomról, valamint a Tanácsköztársaság és a KISZ megalakulásának évfordulójáról emlékezik meg. A KISZ Központi Bizottságának képviseletében előreláthatólag Káldi Katalin, a KB titkára vesz részt a taggyűlésen és adja át a téglagyári KlSZ-fiataloknak a 3000 forintos jutalmat és a KISZ elismerő oklevelét. Fásítási napot tartottak az áltaiános iskolai tanulók Békésszentandráson Március 20-án fásítási napot tartottak Békésszentandráson az általános iskolai tanulók. Az újonnan épülő öntözőmű csatorNO PERSZE, azért panaszokat is hallottam. Hogy például ennek meg annak a munkának rossz a normája vagy hogy kevés a hely, az udvar is eléggé szanaszét van — és hogy a Mezőberényi Gépállomás munkája sem volt kielégítő... De a hangulat azért inkább bizakodó, reményteljes volt. — A munkával nincs itt baj, elvtárs. Ha meg kell fogni a végét, nem ereszti el azt senki — mondta Fekete Sándor (de még milyen fekete!), aki most. téli időben kosarat fon többedmagá- val. — Előfordult már az is, hogy az egyik megbetegedett tagnak még a háztájiját is megmunkálta a munkacsapat — tette hozzá a fiatal Szőlősi Imre, a legügyesebb „kosárfonó”. — Nem is lesz itt olyan nehéz a munkám — állapítottam meg magamban az első nap végén, hazafelé menet. — Ezek az emberek már jelentős utat tettek meg a szocialista mezőgazdaság útján. Én- „tudatuk” mellett egyre nagyobb szerepet kap 3. „mienk” tudata. GULYÁS SÁNDOR (Folytatjuk) náí mellett egy nap alatt 900 facsemetét ültettek el a pajtások. Március 25-én és 26-án a KISZ- fiatalok vonulnak ki ásóval, lapáttal a csatornákhoz, hogy részt vegyenek a fásításban. A község területén összesen mintegy 7 —8 ezer facsemetét ültetnek el a tavaszi hónapok alatt. Ezen belül csupán a vízmű csatornahálózata környékén mintegy 5 ezer facsemetét ültetnek. Vizsgáznak a vöröskeresztesek Megyénkben a napokban tartják a vöröskeresztes egészségügyi tanfolyamok záróvizsgáit. Március 21-én este a szarvasi járási tanács nagytermében vizsgáztak a zöldpázsiti tanfolyamok hallgatói. Az egészségügyi aktívaképző tanfolyamon összesen 75-en vettek részt, a házi betegápolási tanfolyamon pedig 48-an. A 123 főnyi hallgatóságot Filák Gáborné és dr. Darida Mihály oktatta a betegápolás és más egészségügyi tudnivalókra. A betegápoló-tanfo- lyam hallgatói a vizsgán gyakorlatilag is bemutatták tudásukat, a tanfolyamon tanultakat. A vizsga után a tanfolyam résztvevői és a vendégek teaestet rendeztek. Kevés befektetés, nagy jövedelem — Néhány szó a nutriatenyésztésről — Sokat hallottunk az utóbbi időben egy külföldön igen keresett nemesprémű állat, a nutria tenyésztésének fontosságáról, jövedelmezőségéről. A nutria szőrméje az egyik legdrágább prém és tenyésztése jól kifizetődő. Az igénytelen rágcsáló mindenevő így tartása szinte fillérekbe kerül. Kertészettel foglalkozó — többek között a gyueszközölni, mint a házinyúl tenyésztéséhez, Jövedelmezősége pedig a házinyúlénak csaknem tízszerese. Az állat szaporasága miatt egy nőstény nutria a második évben csaknem ötvenezer forintot jövedelmez tenyésztőjének. A nyolc- hónapos állat már teljesen fejlett és súlya eléri a 8 kilót. A prémNutria ólak. lai — termelőszövetkezetek, ahol a nutria legfontosabb tápláléka szemétbe megy, érdemes ezen gondolkozni. Az igénytelen állat tenyésztéséhez nem kell nagyobb beruházást jéért darabonként 400 forintot fizet a tenyésztését országosan szeri vező budapesti Földszöv. A to- vábbtenyésztésre alkalmas állatok ára pedig ennek két-három* szorosa. * A nutria nagyüzemi tenyésztése nem jelent nagy beruházást, viszont egy száz anyából álló tenyészet már az első évben 600 ezer forint tiszta jövedelmet eredményez, nem beszélve a következő évekről, amikor a jövedelme két-háromszorosára emelkedhet. Egy két-háromezer holdas szövetkezet a nutriatenyésztés bevezetésével 6—10 forinttal emelhetné a munkaegység-részesedést. A nutria-telep gondozását pedig bárki el tudja látni egyedül. A nutria a növények közül mindent elfogyaszt. Főleg olyan növények alkotják táplálékát, amelyeket más állat nem fogyaszt: ilyenek a nád, sás, csalán, dinnyehéj, csa- lamádé, reteklevél, salátalevél és legkedvesebb csemegéje pedig' az akáclevél. Egy kifejlett nutria példány.- * Az apró állatok téli csemegéje a répa. A termelőszövetkezetek számára hasznos lenne a nemesprémű állat tenyésztése nemcsak azért. mert olcsón és jól jövedelmez, hanem azért is, mert komoly valutát jelent az országnak. (A közölt képek Fodor Gyuláné nutriatenyésztő telepén készültek. Fodorné ez évben 40 ezer forint tiszta jövedelmet vár a nemesprémű állatok tenyésztéséből.) (Kollárik) OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOC Ültetik a maghozó dugványrépát a mezőhegyesi határban Mezőhegyesen a tavasz kezdetén, március 21-én az állami gazdaság területén teljes erővel megindult a tavaszi munka. A földeken 54 gép vetett, boronáit, s készítette elő a magágyat. Ezenkívül a gazdaságban 206-an ültették a maghozó dugványrépát. A gazdaság vezetői úgy számolnak, ha az időjárás így marad, a tavasziak vetését és dugványozását rövidesein befejezik
